Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
L «Mal 1972. június 11, vasárnap Nagyarányú gazdasági fejlődés előtt az alsó Duna-szakasz Interjú dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei tanács elnökével Különböző tanácskozásokon részletesebben, lapunkban rövid közleményben már esett szó az alsó Duna-szakasz tervezett gazdasági fejlesztéséről. Megkértük dr. Gaidócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, tájékoztassa részletesebben — erről a mindenkit érdeklő kérdésről — olvasóinkat. ségei ezen a területen is nagymértékben növekednek. Erre annál is inkább szükség van, mert míg a Duna felső- és közép-magyarországi szakaszán 1 négyzetkilométerre 600, addig a déli szakaszon mindössze 4—6 ipari dolgozó jut. I — Mi tette időszerűvé az alsó Duna-szakasz ipari, közlekedési, kommunális és kulturális fejlesztésének napirendre tűzését? I — A déli. illetve alsó Duna-szakasz fejlesztését tekintve konkrétan milyen létesítményekre gondol Gajdócsi elvtárs? — A tervezés és a tárgyalások magasabb szinten folynak, amelybe azonban bevonták Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megye, sőt Baja város és iárás vezetőit is. Együttműködik a fejlesztési program kidolgozásában az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Minisztertanács tanácsi hivatala. Ami a hajózást illeti, a transzkontinentális vízi út megvalósítála előreláthatóan hússzorosára növeli majd a Duna forgalmát. Emiatt a csepeli szabad kikötő mellett még egy nagy kapacitású — a hajók téli tartózkodására is alkalmas — kikötőre lesz szükség. Ennek építésére legkedvezőbb Baja térsége. A Duna. — mint az eddigiekből is következik — nemcsak vízi útként, hanem ipari területként is számításba jön. Ám nem az eddigi ipartelepítési módszerekkel. Az apró és a mindenféle ágazatokhoz tartozó üzemek létesítésének ideje itt lejárt. A Duna mellé csak vízigényes nagyipari létesítményeket szabad telepíteni. Ily módon a tervek szerint Solt térségében nagy kapacitású növényolajipari, Kalocsa térségében papíripari, Baja térségében petro-, illetve mezőgazdasági-kémiai művek épülnek. — Az MSZMP Politikai Bizottságának 1970. március 10-én és a kormánynak 1971. március 11-én hozott határozatai a terület- fejlesztési politikát a társadalom- és gazdaságpolitika szerves részévé tették. Ez lehetővé teszi, hogy megyei, illetve gazdasági körzeti beosztástól eltérően egyéb területekre, „kiemelt tájegységekre” is készülhessenek területfejlesztési tervek. Ilyen szempontból — mint azt már felsőbb szinten is hangsúlyozták — az ország távlati fejlődését tekintve részben nemzetközi, részben népgazdasági szempontból legjelentősebb tartalékterület az alsó Du- na-szakasz. A Dunának ez a része korábban is számottevő szerepet játszott. Csak mellesleg említek olyan történelmi előzményeket, hogy a török elleni háborúkban Mátyás király folyami flottájának bázisa Baján volt, Savovai Jenő herceg hadseregének vízi és szárazföldi utánpótlási vonalai itt haladtak át. s ezen a területen 200 vízimalom őrölte a hadsereg részére a különböző tartományokban termelt búzát. A Duna — mint Közép- és Dél-Európa legnagyobb forgalmú víziútja — az utóbbi időkben is már nyolc ország gazdasági kapcsolatainak egyik legfontosabb közvetítője volt. Lehetővé teszi hazánk nyersanyagellátását. valamint termékeinek elszállítását akár tengeri úton is. A megyénket 126 'kilométer hosszúságban szegélyező folyam — azáltal, hogy rövidesen elkészül a Rajna—Maina—Duna-csatorna, — transzkontinentális vízi- úttá válik. Ez egyben azt is jelenti, hogy hazánkat a jövőben már nemcsak Közép- és Dél-, hanem Nyugat- és Észak-Európa gazdasági vérkeringésébe is bekapcsolja. A folyami hajózás mellett egy újabb nagy létesítmény is születőben van, az Észak- és Dél- Európát összekötő transzkontinentális főútvonal. Ehhez kapcsolódik még a vasút korszerűsítése, az energiarendszerek kiépítése (Baján halad majd keresztül a földgázvezeték Pécsre) stb. Mindezt tekintetbe véve a gazdasági fejlődés lehetőkulturális színvonalának emelkedésében. Az említett települések vonzáskörzetébe tartozó községek lakosságának foglalkoztatottsági gondjai is végképp megoldódnak. Végül még azt kívánom hangsúlyozni, hogy a Duna alsó szakaszának gazdasági fejlesztése egyben a mezőgazdaság további felvirágoztatására, az idegenforgalom növelésére is nagy hatással lesz — fejezte be nyilatkozatát a megyei tanács elnöke. Nagy Ottó A közutak biztonsága közügy Tizennégy rendszámtáblát bevontak Május 29-én és 30-án az SZMT munkavédelmi felügyelősége a megyei rendőrkapitányság bajai forgalomellenőrzési alosztályával közösen általános közúti járműellenőrzést tartott. Négy gépkocsiban, — melyek közül 3 polgári, 1 pedig rendőrségi rendszámú volt — négy-négy, összesen tehát tizenhat személy járta a megye déli részének útvonalait, s a két napon mintegy 500 gépjármű műszaki, nemkülönben a „pilóták” egészségi állapotát is ellenőrizte. Egy-egy személyautóban két rendőr s két Megjavul Kiskörös húsellátása Cseng a telefon. A vonal másik végén Trepák Árpád, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának főelőadója jelentkezik. Közli, hogy az osztályon elolvasták a Kiskőrös és környéke lakosságinak hiányos húsellátásáról írt cikket. Indokoltnak tartják a Petőfi Népe május 28-i számában közölt panaszt. Ügy döntöttek, hogy Kiskőrös javára módosítják a megyei kiutalási keretet. bői fedezni. A hátralevő negyedmillióra a MESZÖV- től kell beruházási engedélyt kérnie. Brachna Jánostól, á MÉSZÖV elnökétől megtudtuk, a megyei szövetség nem zárkózik el attól, hogy ebben az ÁFÉSZ-t támogassa, ha a fogyasztási szövetkezet azt igényli. Június 5-ig azonban a MÉSZÖV elnökségéhez ilyen kéréssel nem fordultak a kiskőrösiek. Bizonyára nem haloI — Milyen kihatással lesz az alsó Duna-szakasz fejlesztésének a megye folyamparti településeire, s azok lakosságának életére? — E rövid interjú keretében természetesen nem tértem ki Baranya, Tolna megyei tervekre. Annyit azonban szeretnék megemlíteni, hogy a bal parton — vagyis a mi oldalunkon — lesz dinamikusabb a fejlődés. A távlati tervek részeként szó van még a Duna—Tisza- csatorna megépítéséről, amely megyénk északi területeinek arculatát változtatja majd meg. Ami konkrétan a kérdést illeti, gyors ütemben csökken majd az a gazdasági különbség, amely a megye Duna menti területei és az ország északi iparvidéke között jelenleg megvan. Ennek társadalmi hatása megmutatkozik majd az itt levő városok, községek fejlődésében ellátottsági, anyagi és polgári személy: munka- védelmi felügyelő, társadalmi aktíva ült. Az egyik támponton vagyunk, Mélykút belterületén. A rendőr elvtárs szabályszerűen megállítja az SB 93—03 rendszámú tehergépkocsit. Udvariasan elkéri a sofőrtől a menetokmányokat s közli, hogy műszaki ellenőrzés lesz, vesse alá magát. Már szól is az ellenőrző személyautónál álló megyei munka- védelmi felügyelőknek, Gróf Istvánnak és Székely Árpádnak, kezdhetik. Folyik is pillanatokon belül az ellenőrzés. S ami szinte mindjárt látszik, folyik felül az üzemanyagtartály is. Továbbá a városi világítás sem működik. A deszkarakomány kinyúlása nincs jelölve. Ráadásul nincs is lekötve a teher. — Miért? — Szerintünk megfelelően van felrakva a deszka — véli szinte egyszerre a gépkocsivezető és a két kísérő. — No lássuk — nyúl egy deszkaszálhoz Gróf István s éppen csak megbillenti. Lezúdul egy rakásra való fa. — Nem kell más, csak egy kanyar, s dől minden ... Az emberek csak pislognak. A befejezés: helyszíni bírság. A tompái ÁFÉSZ is megkapja majd a felügyelőktől a munkavédelmi felhívást.-BA friss vágásból származó szalonnát készítik elő sü tésre, füstölésre Bajusz Mátyás és Láng Lajos, a solt- vadkerti húsüzem dolgozói. (Tóth Sándor felvétele) Alföldi cipők az NSZK-ban Ismét nagy tételben rendelt különböző tavaszi és nyári lábbelit az Alföldi Cipőgyár NSZK-beli kereskedelmi partnere. Április végén és májusban a kecskeméti gyár 21 ezer 400 pár cipőt exportált Nyugat- N émetországba. Ennek megfelelően a fogyasztási szövetkezet a korábbi heti két mázsa helyett tizenegy mázsa tőkehúst és hat mázsa töltelékárut kap a járási székhely, valamint az öt község lakosságának ellátására. Mivel ez sem fedezi a megnövekedett szükségletet, a nagyközségi tanácsnank és az ÁFÉSZ-nek kell keresnie a módot a helyi árualap bővítésére. A fogyasztási szövetkezet időközben hozzáfogott a Kiskőrösi Nagyközségi Tanácstól bérelt vágóhíd felújításához. A tatarozás és a közegészségügyi követelményeknek megfelelő átalakítás mintegy félmillió forintba kerül. Ennek azonban mindössze a felét tudja az ÁFÉSZ a fenntartási célokra tartalékolt ös§seggatják sokáig és a létesítmény tatarozása végül is egyenesbe jut. Addig azonban, amíg a vágóhíd minden tekintetben megfelel rendeltetésének, több hét, sőt hónap eltelhet. A kereskedelmi ellátást az átmenti időszakban is meg kell oldani. Segítséget nyújthat ebben a szomszédos Soltvadkert és vidéke ÁFÉSZ, amelynek húsüzemében havonta 260—300 vágott sertést dolgoznak fel. Kiskőrös eddig heti 250— 300 kilogramm töltelékárut kapott Soltvadkerttől, de az üzem többet is tud szállítani a járási székhely fogyasztóinak, ha az ÁFÉSZ megrendeli. Kár ezt a lehetőséget kihasználatlanul hagyni! —' K. A. Egy másik jármű, az SC 39—00-ás GAZ pont a mélykúti Alkotmány Tsz-é. A rakomány: papírzsákos táp. Kétséget kizáróan túlterhelt a kocsi, hiszen a féderek teljesen „egyenesben” állnak. A papírok szerint 2 és fél mázsával nagyobb súlyú a teher a megengedettnél, tehát már az irat is tanúsít, de alapos meglepetés lenne, ha lemérnék a valóságos súlyt. A benzintank csöpög. Tűzveszélyes is a szállítmány. Itt is intézkedni kell. Gyerünk a szeged—kis- szállási útelágazáshoz. Éppen a tompái Szabadság tsz SB 99—26 forgalmi rendszámú Csepel tehergépkocsiját ellenőrzik. Miközben a vezető kiszáll, leesik a kocsiajtó. Jól kezdődik! Aztán: alig állt meg az autó, szépen gyűlik alatta a gázolaj, motorolaj. Nagymértékű elfolyás. — Szálljon be, legyen szíves. Fékpróba — kéri Székely Árpád munkavédelmi felügyelő a már eddig is elég kínos helyzetben levő gépkocsivezetőt. —■ Húzza be a kéziféket. Kapcsolja be a motort. Induljon. Az autó olyan simán indul is, mintha fék sose lett volna benne. — Gyorsítsa fel, erős fékezés! A két hátsó kerék egyáltalán nem fog... Végül a rendőr fejezi'be: — A rendszámtáblát vegye le! A forgalmi engedély s egyéb okmány már úgy is nála van. Igazolást ad mindezek átvételéről a sofőrnek, majd utasítja, — A legrövidebb úton hajtson a legközelebbi telephelyre. A tompái ts2:..tehergépkocsiját tehát kiiktatták a forgalomból. Tulajdonosa kényszerül rendbehozatni, újból műszaki vizsgára bocsátani, s ha akkor megfelel a jármű állapota, visszakapja a bevont hatósági jelzést s okmányt. A gépkocsivezetőt nem büntetik, hiszen szinte „megkönnyebbülve” panaszolja el, hogy kényszer- helyzetben van. Hosszabb ideje szóvátettg már a jármű hibáit, tudja, ismeri ezeket, de mindig az van „Még ezt á rakományt, még azt a* utat...” Igyekezett a féket is rend- 1 betenni, de alig ment pár kilométert, megint elromlott. S indul — kivonulni a forgalomból az immár harmadik gazdát szolgáló kocsival, melynek kormánya úgy 60 százalékos holtjátékkal szuperál: — « megengedett 30-cal szemben. A mélykúti Béke Tsz- nek hasonlóképpen - lé kell mondania két zétörról s egy pótkocsiról. Hibák: hatástalan fék, rossz- kormányszerkezet, erősen kopott gumik, lógó elsőkerék csapágy, a világító berendezések hiányos működése. Pedig ez a tsz. a legutóbbi biztonságtechnikai -eltenőrzéá .aUcaJmával is ilyen minősítést papolt az erőgépek műszaki állapotára: „Nem megfelelő.” No de a SZMT munka- védelmi felügyelősége még a tavasszal, a Kecskemét környéki ellenőrzések tapasztalatai után mintegy 300 felhívást küldött a megye minden részébe, - vállalatokhoz, tsz területi szövetségekhez, tanácsokhoz. Felhívta 1 a 'figyelmet a leggyakrabban előforduló járműhibákrá, s kérte intézkedésüket. Ennek ellenére, itt a bajai körzetbe-* ellenőrzött 500 jármű közül több mint száznál kellett intézkedni a, - közúti közlekedés biztonságát, személyek életét és_ testi épségét veszélyeztető hibák, szabálytalanságok miatt, 14 rendszámtáblát vontak be, két nap- alatt. Volt egy sor helyszíni bírság, az SZMT részéről kimegy majd a munkavédelmi felhívás, a tsz-ekkel szemben — a tanácsok útján — indul szabálysértési eljárás, a vállalatoknál a munkavédelmi felügyelőség lép fel- mint szabálysértési hatóság ... De ezzel a forgalombiztonság még nem következik be. A hatóság ellenőrzött — és nem árulunk el titkot — ellenőrizni fog ezután is. De hol van annyi rendőr és munkavédelmi felügyelő meg társadalmi aktíva, hogy minden kijárathoz, ahol gépjármű indul, odaállhasson égy is? A gépkocsik üzembiztonságának ellenőrzésé" ezeknél a kijáratoknál az '■ezzel megbízott felelősök kötelessége. S a vezetőké, hogy ennek eleget is tegyenek T. I.
