Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

Úszó

kutatóintézet

SZOVJET ÉLET

Ifjú csillagászok

A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE

összeállította: Halász Frri>nt

ós hajókat az űrkutatási szolgálat számára, és mi« lyen szerepet játszana!? ezek a hajók a tudómé- nyos munkában?

Az emberiség életénei? minden egyes periódusa új tudományos problémá- kát vet fel, új kutatási módszereket és technikái teremt. Az expedíciós hajók felépítése az óceáni és tengeri kutatások bonyolultságára utal. Ma a kutatóhajókat az óceán; vízrétege alatt, a via mélyén és a légkörben le-í játszódó folyamatok rögzítésére egyaránt alkalaaaé műszerekkel és készüJé-j kekkel szerelik fel.

Kilenc éve, 1962 máreH us 16-án a szovjet sajtó széleskörű felsőlégköri éa űrkutatási programot ismertetett. Ezeket a kuta-; tásokat mesterséges hob- dak és űrállomások segítségével folytatják. Aj mesterséges holdakat és az űrállomásokat viszont a Föld különböző pontjairól kell megfigyelés alatt tartani. A megfigyeléseket végző szárazföldi obszervatóriumok szerepét az( óceánon a kutatóhajók ve-; szik át. Az akadémiai flotta egyes hajói ezenkívül tengeri irányító és mérőkompléxumok fel-; adatait is elvégzik. Pálya-; bemérő és telemetrikus műszereik, rádióállomásaik és egyéb technikai esz-- közeik segítségével a kuJ tatóhajók szüntelenül ve-J szik és fel is dolgozzák az űrállomásokról érkező információkat. A legna-í gyobb hajók ezenkívül az űrben repülő objektumok pályájának korrigálására és szabályozására; is képesek.

A szovjet kutatóflottsí új zászlósa is ilyen hajój amelyet a bal oldali felvé-j tel mutat be. i

(APN—KS) ]

A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata mellett Novoszibirszkben ifjúsági csillagászati klub működik. A csillagászjelöltek a nyári szünidőben a természet egy érdekes jelenségét, az ezüstfelhőket tanulmányozzák. A jelenség sok ország tudósát is foglalkoztatja. E finom képződményeket csak nyáron, a horizont északi részén, 80 kilométer magasságban lehet megfigyelni.

Novoszibirszktől 150 kilométerre, az egyik szibériai folyó partján vertek sátrat az eddigiek során a fiatal „kutatók”. Itt helyezték el csillagászati műszereiket is. Nappal pihentek, üdültek, esténként pedig tudományos megfigyeléseket folytattak. Sok műszert saját maguk készítettek. A KIJEV-filmfelvevőgéphez például olyan kiegészítő berendezést szerkesztettek, amelyekkel automatikusan filmezhették az ezüstfelhöket. A Ljubityel-fényképezőgépből hármat úgy szereltek össze, hogy valamennyivel azonos időben lehetett felvételeket készíteni. A pontosabb munka érdekében egy fénymérőt komplex rádióelektronikus készülékkel is elláttak.

Az ezüstfelhők egy hónapon át tartó megfigyelése érdekes eredményeket hozott. Az ifjú csillagászok az idei szünidőben tovább folytatják kutatómunkájukat.

Képünkön az ezüstfelhők megfigyelésére készül fel két ifjú csillagász.

(APN—KS)

Szokatlan hajó keltette fel az európai partok mentén járó tengerészek és utasok figyelmét. A hajó nemcsak hatalmas méretei, hanem elágazó antennahálózata és a magas fedélzeten elhelyezkedő, a vevőkészülékeket befogadó nagy félgömb és a magas árbocokon felszerelt bonyolult automata műszerek miatt is kirívó jelenség volt. A fedélzeten, a csónakokon és a mentőöveken a világűr első meghódítójának, Jurij Gagarinnak a neve éli. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának új zászlóshajója a világ legnagyobb tudományos kuta- tóhajója, valóságos úszó kutatóintézet. A Lenin- grádban épített hajó hosz- sza 231, szélessége 31 méter, vízkiszorítása 45 ezer tonna — sebessége pedig óránként 18 tengeri mérföld. A korábbi zászlóshajónak, az Akagyemik Kurcsátovnak a hossza 124, szélessége pedig 17 méter.

Miért építenek expedíci-