Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
1972. Június 8, csütörtök 9. oldal PeronoszpóraveszéEy a szőlőkben Fokozódott a peronoszpóraveszély a homoki szőlőkben. A gombafertőzést nem mindenütt tudták megelőzni. A Kiskőrös, Izsák és Orgovány környéki szőlőskertekben, főleg a kisüzemi ültetvényeken „megfolto- sodtak” a levelek, s több helyen a fürtben is kárt tett a betegség. A jól gépesített nagyüzemi gazdaságokban viszont sikerült eddig megóvni a jó termést Ígérő tőkéket a veszélytől. Egyes helyeken már ötödször, hatodszor permetezik, porozzák az ültetvényeket. A gyors védekezés — a három-négy napos forgók betartása — azokon a helyeken marad el, ahol nincs elegendő gép, s nem főprofil a szőlőtermelés. Az intenzív védelemhez elegendő és választékban is kielégítő a vegyszerellátás. Idegenforgalmi szerepünk és feladatunk Dísztoll ion lag« Teljes a termelés a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat toliüzemében. Az új gyár, amely tavaly kezdte meg a termelést, sikeresen mutatkozott be. A korszerűen automatizált üzem a legkényesebb megrendelői igényt is kielégíti. A vevők kérésére több száz féle összetételű ágy- toll készülhet itt. A védjeggyel ellátott termék három világrész államaiba jut el. Az évi 1000—1200vagon- nyi toll feldolgozásának elenyésző részét teszi ki a dísztől! termelés. Csökkenti ezt a tevékenységet az is, bngv a hibridizálással, a zárt tenyésztés során, elveszti a toll az álcázó, az ékesítő jellegét. Megszűnőben van a legszebb és a legtöbb féle dísztollat adó bronzpulyka tenyésztése. Nemesített új társuk már egyszínű fehér tollazatú, s mivel általában pecsenyekorig nevelik, az sem fejlődik ki teljesen. Ezért a dísztoll-feldolgozás többnyire „hozott” anyagból, bérmunkává alakul át. Külföldi cégek szállítják az alapanyagot hozzá, amit Kecskeméten, s a gyár al- bertirsai, illetve kiskunfélegyházi telepein dolgoznak fel. Ritkán, de előfordul, hogy strucctoll érkezik Amerikából feldolgozásra. Keresett ugyanakkor a magyar liba- és kacsafark- és szárnytoll is. Ezek felhasználhatóságának sokrétűségét bizonyítja, hogy alapanyaga a játékoknak, a tollaslabdának, s ma is kelléke a háztartásoknak. Toliból készült kalácskenőre is kapnak még megrendelést. Magán'akás-sptési kiállítás Ma délután Kecskeméten a korszerű magánlakás-építésről kiállítás nyílik az SZMT-székház első emeletén. A bemutató része annak a magánlakásépítési tájértekezletnek, amelyet négy megye — Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szolnok, Békés —, valamint Szeged és Debrecen város vezetőinek részvételével rendez ma a megye- székhelyen az Építésügyi és Városfejlesztési MinisztériumSzülőföldünk és lakóhelyünk, a Duna—Tisza közi táj az idegenek előtt régebben sem volt ismeretlen. A múlt század közepén például Baja — nagy forgalmú kikötője révén — rendszeresen vendégül láthatta az ország, sőt a szomszédos államok legrangosabb üzletembereit, a környék gabona- és borkereskedőit, s az egyéb termékek eladóit. Kecskemét, Halas és más települések több napos, sőt hetes vásárai pedig olyan alkalmak voltak, amelyek idején a távolabb élők is felkeresték itteni rokonaikat, ismerőseiket. A táj szorgos népe később is megtalálta a módját, hogy felhívja a figyelmet városa, községe nevezetességeire, s a szó jobbik értelmében idecsalogassa a vendégeket. Bár más módon, ugyanezt a célt szolgálták a század- forduló bajai és kecskeméti iparkiállításai, a kiskőrösi Petőfi-rendezvények, a harmincas évek Kiskun-, s még ismertebb Hírős napjai, a halasi csipkét vagy a kalocsai hímzést bemutató alkalmak is. A felszabadulást követően tovább nőtt az utazási igény. Egyéb gondjaink miatt azonban csak mérsékelt ütemben bővíthettük a vendégek kényelmét szolgáló fogadási feltételeket, sőt némely igény kielégítése tekintetében (például a szállodai ellátottságban) lehetőségeink még romlottak is. Ez a helyzet látszólag értelmetlenné tette a propaganda fokozását. Az elmúlt tíz év során jóval többet tettünk ugyan a turizmus fejlesztése érdekében, mint korábban, mégis igen sok feladat a körmünkre égett. Mindezek ismeretében kezdeményezte az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága a Duna— Tisza közi Intéző Bizottság létrehozását. Lássuk hét, milyen feladatokat tűz maga elé a közelmúltban megalakult testület. Napjainkban rohamos mértékben bővül az idegenforgalom minden formája. A nemzetközi idegenforgalom egyenletes fejlődésével párhuzamosan az életszínvonal emelkedése, az urbanizáció, a munkaidő csökkentésének mind újabb ágazatokban való bevezetése, s az autópark növekedése a belföldi forgalomban is robbanásszerű fejlődéshez vezet. Egyre nő az igény a hétvégi házak és nyaralók építése iránt. Egyidejűleg viszont kimerülőben vannak hazánk legismertebb idegenforgalmi részeinek — a Balatonnak, a Dunakanyarnak, s magának a fővárosnak — a befogadási tartalékai. Ezért módosulnia kell hazánkban az idegenforgalom áramlási irányainak és területi arányainak, s új tájaknak kell csatlakozniok a fő idegenforgalmi területekhez. Ez a változás pedig feltétlenül leginkább a Duna—Tisza közét, jórészt tehát megyénket érinti majd. Hiszen a fáj, a környezet amelyben élünk, többet nyújt az idegennek, mintsem sejtenénk. A Duna, a Tisza és tavaink partjainak, a kirándu- IrSholvate-nck a rsandiét- üde levegőjét áhítja, keresi elsősorban a városlakó. Ezeknek a helyeknek a megközelítése a fővárosból és máshonnét is egyszerű. Emellett az E-5-ös út, majd a — hercegszántói határátkelőhely státuszának bővítése után — az 51-es út mind jobban vidékünkre irányítja a külföldieket. Tegyük ehhez hozzá, hogy nem csupán természeti adottságokkal rendelkezünk. Városaink s községeink többsége — gazdasági kulturális és közlekedési központ jellege révén is — jelentős önálló vonzerővel bir. Jórészükben olyan műkincsek és egyéb látnivalók akadnak, amelyek kellő előzetes ismertetés nyomán méltán kelthetik fel a figyelmet. A tájékoztatás pedig nem utolsósorban azoknak a szakembereknek és lokál- patriótáknak a feladata, akiket a Duna—Tisza közi intézőbizottság szeretne aktivistái sorába bevonni. Megyénk több tájának is sajátossága a népművészet, amelynek alkotásai csodálatra késztetik vendégeinket. Sportlehetőségek — így például a lovas-, vagy a vízisport — felkínálásával; népünk élete egy-egy mozzanatának — a szüretnek, s mezőgazdaságunk egyéb színes eseményeinek — a bemutatásával egy- egy körzetünknek vagy településünknek nemcsak általános idegenforgalmi vonzóereje növelhető, hanem mindez hozzájárulhat az idegenforgalmi idény meghosszabbításához is. S bárha szűkebb kört érint is: több helységünk adottságai szinte kínálják az eszményi kereteket. Kulturális események, tudományos konferenciák s egyéb rendezvények szervezésére. Természetesen a hatékony idegenforgalom lelkiismeretes gondoskodást, jó szervezést és megfelelő beruházásokat is igényel. Ezek egy részéhez anyagiakra alig van szükség, hiszen a tisztaság, a parkosítás, ligetek kialakítása, a rendezvények színvonalas előkészítése, a fizető-vendégszobák számának szaporítása, a tájjellegű ételek, italok, gyümölcsök kulturáltabb módon való kínálatának a bővítése is idesorolható. Vétkes mulasztás lenne, ha anyagi eszközeink végessége miatt későbbre halasztanánk azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyekre kellő társadalmi összefogással már ma is sor kerülhet. Ehhez azonban emberek sokaságának a munkájára van szükség. A Duna—Tisza közi Intéző Bizottság, annak szak- és albizottságai épp ezért azon vannak, hogy elősegítsék a helyes közvélemény kialakulását. Meggyőződésünk, hogy ha idegenforgalmi feladatainkat sikerül egyre szívonalá- sabban megoldanunk, ez elősegíti a Duna—Tisza közének általános fejlődését is. Gerőcs István a DUTIB titkára Pártbizottsági nőfelelősök tanfolyama A községi és üzemi párt- bizottságok, valamint csúcsvezetőségek nőfelelőseinek részvételével egyhetes tanfolyam kezdődött meg Kecskeméten, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. A rendezvényt a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében Iván Istvánná osztályvezető nyitotta meg. Ezután Szűcs Béla, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanára tartott előadást a nők társadalmi és közéleti tevékenységéről a megyében, s az ezzel kapcsolatos további feladatokról. Utána következett Orbán Józsefné- nek, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársának előadása a nőpolitikái munka pártirányításának gyakorlati módszereiről. Sok hasznos és időszerű útravaló gondolatot ígér a tanfolyam további programja is. Így például dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács elnökhelyettese a negyedik ötéves terv életszínvonal- és szociálpolitikai célkitűzéseiről, Turgo- nyi Júlia, a Társadalomtudományi Intézet munkatársa a nőkérdés marxista megítéléséről és megvalósulásáról a szocialista társadalomban, Fazekas Sándorné, a Magyar Nők Országos Tanácsának osztályvezetője pedig A család megváltozott helyzetéről, szerepéről a szocializmusban címmel tart előadást, valamennyit konzultáció, illetve ankét követi. Csütörtökön a Kecskeméti Konzervgyárba látogatnak el a tanfolyam résztvevői, akiket Kiss Margit, az üzemi pártbizottság titkára arról tájékoztat, mit tettek gyárukban eddig a párt nőpolitikái határozatának végrehajtásáért. Elhangzik a tanfolyamon több tájékoztató előadás is, így például a Hazafias Népfront és a szakszervezetek nőbizottságainak tevékenységéről. Tanácskozás a társadalmi-állampolgári ismeretek tanításáról A magyarországi iskolákban tanulók jelenleg a társadalmi ismeretekre a különböző tantárgyak óráin, az osztályfőnöki órán, valamint az úttörő- és KISZ- foglalkozásokon tesznek szert. Szerdán filozófusok, az ideológiai tudományok képviselői, szociológusok, közgazdászok és jogászok tanácskoztak az Országos Pedagógiai Intézet Gorkij fasori székházában arról, hogy alapos előkészítés után miként lehetne az általános iskolák nyolcadik osztályában, a gimnáziumok harmadik osztályában, valamint a szakmunkásképző intézetekben tantárgyjelleggel is oktatni a társadalmi-állampolgári ismereteket. Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról VI. A családtag nyugdíjévéi Rendkívül méltányos intézkedése a termelőszövetkezeti nyugdíjról szóló jogszabályoknak, hogy lehetővé teszi a közös gazdaságban családtagként dolgozó személyek számára — meghatározott feltételek mellett — nyugdíjévek megszerzését. Ezek a feltételek nem azonosak az előzőekben ismertett feltételekkel. Különleges esetekben tehát akkor is nyugdíjévnek számít a közösben ledolgozott idő, ha az általános ismérvek közül egy vagy több hiányzik. Beszéljünk ezekről a rendhagyó esetekről a családtagokkal kapcsolatban. A jogszabály szerint a termelőszövetkezeti tagnak az a családtagja, aki a tsz-be tagként belépett, kárheti annyi nyugdíjév beszámítását — legfeljebb azonban öt évről lehet csak szó — ahány naptári évben, mint besegítő családtag dolgozott, rendszeresen részt vett a közösség munkájában, s amelyekben a nyugdíjévek megszerzéséhez szükséges munkaegységeket, illetve tíz órás munkanapokat teljesítette és utólag megfizeti a nyugdíjjárulékot is. Viszont 1968. január elsejét követően családtagként csak a termelőszövetkezet előzetes hozzájárulásával lehet részt venni a közös munkában. A tsz munkájában rendszeresen részt vevő családtagnak azonban csak az számít, aki a beszámítani kért naptári évek alatt a tsz tagjával közös háztartásban élt, Az a tsz-tag, akit 1967. január elsejét megelőzően vettek fel tagként a szövetkezetbe, legkésőbb 1967. december 31-ig kérhette a családtagi munka alapján a nyugdíj évek beszámítását. Az a családtag azonban, akit 1966. december 31-ét követően vettek fel, vagy vesznek fel tagként a tsz-be, legkésőbb a felvételt követő egy éven belül kérhette, illetve kérheti nyugdíjévéinek beszámítását. A kérelmet a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságához kell benyújtani a belépéstől számított egy éven belül (nálunk tehát a következő címre: SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatósága, Kecskemét, Komszomol tér 7.). A kérelemben meg kell jelölni, hogy a termelőszövetkezeti tag mely naptári évek beszámítását kéri. Csatolni kell a kérelemhez a termelőszövetkezet vezetősége által kiállított igazolást, amely a következőket tartalmazza: o. kérelmező személyi adatait, b. annak a tsz-tagnak a személyi adatait, akivel a kérelmező a beszámítani kért évek alatt, mint családtag közös háztartásban élt, c. a kérelmező tsz-tag- ságának keltét, d. a kérelmező által a beszámítani kért években családtagként teljesített munkanapok számát, naptári évenként részletezve, e. a kérelmező nyugdijosztályát a kérelem előterjesztése évében (ez utóbbit a termelőszövetkezet tudja megadni). A kérelem alapján a Társadalombiztosítási Igazgatóság határozatot hoz és a kérelem teljesítése esetén meghatározza azt az összeget, amelyet a kérelmezőnek nyugdíjjárulékként visszamenőleg ki kell fizetnie, méghozzá a határozat kézbesítésétől számított egy éven belül. Kivételesen indokolt esetben az egyéves határidőt a kérelmet elbíráló szerv újabb egy évvel meghosszabbíthatja. Ha valaki elmulasztja az egyéves határidőt, illetve az egy év eltelte alatt nem fizette be a nyugdíjjárulék teljes összegét — természetesen a meghosszabbításnál két évről beszélhetünk — az csak annyi időre kap nyugdíjbeszámítást, amennyi évre befizette a járadékot. A többit elvesztette. Szemléltessük ezt a példán: Kovács István, aki 1969-ben lépett a termelőszövetkezetbe tagként, korábban, 1966, 1967 és 1968-ban családtagként dolgozott abban a tsz-ben ahol édesapja akkor is tag volt. Kéri, hogy az említett három évet nyugdíjévként ismerje el a SZOT megyei igazgatósága. Tegyük fel, hogy Kovács István a szóbanfórgó három évben teljesítette a korábban ismertetett feltételeket, és csatolta kérelméhez a szükséges igazolásokat De a SZOT megyei igazgatósága által megállapított összegből egy év alatt csak két évre szóló járulékot fizetett meg. így a beszámítási lehetőségét a harmadik évre elvesztette. (Következik: VII. A járadékos és a házastárs nyugdíja.)
