Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

1972. Június 7, szerda i. oldal ÉVADZÁRÁS ELŐTT Ellopták a vőlegényem Szabó Éva és Áts Gyula, mint a legifjabb színdarab­beli nemzedék képviselői Tanácskozás a fiatal pedagógusokról Több mint 40 ország és számos nemzetközi szerve­zet részvételével kezdődött kedden az Építők Rózsa Ferenc művelődési házá­ban az a nemzetközi szak- szervezeti tanácskozás, amelyen a fiatal pedagó­gusok helyzetét elemzik. A háromnapos eszmecse­rén megvitatják a pálya­kezdés gondjait, a fiatal pedagógusok anyagi és er­kölcsi megbecsülésének helyzetét. Szóba kerülnek a fiatal pedagógusnők és a falun dolgozó fiatal peda­gógusok munka- és élet- körülményei is. A tanács­kozás középpontjába azok a témák kerültek, amelyek a pedagógusok helyzetének javításával az ifjúság ne­velésének ügyét szolgálják. A tanácskozás referátu­mát F. Blanchard, a pe­dagógus szakszervezetek nemzetközi együttműködé­si bizottságának titkára tartotta. (MTI) „Bajai Nyár ’72 99 Érdekes és előrelátható­an nagy közérdeklődésre számot tartó rendezvényso­rozat lesz megyénk legdé­libb városában június 29. és július 2. között. Az idén a régi dunai molnár- és halászhagyományokhoz hí­ven „Bajai Nyár 72” elne­vezéssel emlékeznek a mol­nárok „Jánoska eresztés”- ére és a halászok Péter-Pál napi búcsújára. Az eseménysorozat júni­us 29-én tudományos ta­nácskozással kezdődik, me­lyen a város és a járás képviselői, valamint a meg­hívott vendégek megtár­gyalják a városfejlesztés gondjait és tennivalóit. Es­te a bajai víziszínpadon kerül sor a hagyományos Aranyponty ünnepségekre, a halászok és a sporthor­gászok látványos vízi fel­vonulásával. A lampionos csónakfelvonulást nagysza­bású tűzijáték követi, majd érdekes kultúrműsorra ke­rül sor a víziszínpadon. A Az egyiptomi kultúrával egy időben Könnyű kis zenés játék­kal búcsúzik a színház Kecskeméttől, és ez az idei, utolsó premier jó han­gulatot, könnyed, nyárias szórakozást hozott. A tisz­tes sikerekre visszatekintő szerzőhármas: Kövesdi Nagy Lajos, a darab írója, Nádas Gábor a zeneszerző és Szenes Iván, aki a dal­szövegeket „alkotta”, ezút­tal sem tagadta meg ön­magát. A háromfelvonásos, zenés vígjáték azt bizonyít­ja, hogy alkotóik kellőkép­pen igényesek, ismerik a színpadi hatáskeltés eszkö­zeit és ügyesen tudnak bánni a hangulatteremtő színpadi fordulatokkal. A vígjáték is azt nyújtja, amit a közönség vár, s mindezt ízlésesen, hatáso­san, imitt-amott őszinte ér­zések is belecsempésződnek a dialógusokba. Nem utol­só erénye a bemutatónak — és ezért már a színház vezetőit is elismerés illeti —, hogy a legjobbkor játsszák ezt a darabot, most, amikor érettségire készül a diák és érettségi találkozókat rendez az idő­sebb nemzedék. A kedves, könnyed, keretes történet ugyanis érettségi találko­zóval indul és a szereplők emlékeikből bányásszák ki annak a mulatságos, érzel­mes diákszerelemnek a kedves fordulatait, amely aztán tulajdonképpen a darab legjavát adja. Erről elég is ennyit mondani, de hozzá kell tenni ismétel­ten, hogy Kövesdi Nagy Lajos és Nádas Gábor víg­játéka a sikerültebbek kö­zé tartozik, tehát lényegé­ben jól választott a szín­ház az idei évad — valljuk be őszintén — elég gyakori darabválasztási kudarcai után. Ami ezen felül a többletet adja, az a rende­zés: Bor József személyé­ben jó ötletekkel rendelke­ző, könnyű kezű színházi szakembert ismertünk meg. Észre lehetett venni a da­rab minden jelenetén a keze nyomát, kitűnő szí- r^zvezetőnek bizonyult és A hagyományos klubve­zetői, szónoképző és honis­mereti tanfolyamokon kí­vül az idén az amatőr kép­zőművészeti szakkörök és népi tánccsoportok tehet­séges tagja is részt vehet­nek a július harmadikén, Fertődön megnyíló népmű­velőtáborban. Az egyhetes bentlakásos tanfolyamokon gyakorlati képzés folyik, a jól választotta meg segítő­társait is, Gergely István díszlettervezőt, Koós Éva jelmeztervezőt. A kecskeméti együttes nagy kedvvel és jó stílus­ban játszotta végig az elő­adást, elismeréssel kell szólni a két főszereplőről, a hármas szerepben szín­padra lépő Áts Gyuláról és a lírában, humorban egy­formán tehetséges Szabó Éváról. De az epizódsze­replők népes sorában sem találhatunk senkit, aki nem tudta volna a helyét a darabban. Meg kell em­líteni elsősorban Torma István, Henkel Gyula, Ma­jor Pál és Kölgyesi György nevét, akik különösen érté­kes alakítással járultak hozzá a sikerhez. Boross István két minő­foglalkozásokat megyei és budapesti szakemberek ve­zetik. Az amatőrfilmesek — Győr-Sopron, Vas és Veszprém megyéből — már ismerősként érkeznek Fertődre, hiszen az idén második nyarukat töltik a táborban, s jövőre átesnek az első „filmes vizsgán” is­ségben is jelen van az elő­adásban, egyszer mint a kedves, mulatságos Zsiga bácsi, a Délibáb vendéglő üzletvezetője, másodszor pedig, mint ötletes, hangu­latteremtő koreográfus. A zenekar, élén a szépen, lendületesen zongorázó Kerny Kálmánnal ezúttal is kitett magáért. Csáky Lajos A Magyar Rádió zenei osztályának alighanem ed­digi legnagyobb vállalkozá­sára került sor májusban. Harmincegy napon át át­lagosan napi öt-hat adás­ban a magyar zenei előadó­művészetet mutatta be rendkívül sokoldalúan. Valójában arról volt szó, hogy a műsoridő jelentős résziét képező komolyzenei programok bizonyos hánya­da ebben a hónapban egy speciális cél jegyében ké­szült — anélkül, hogy ez a műsorstruktúra alapvető megváltoztatását jelentette volna. Aki mindezt végig­hallgatta — vagy mivel ilyen alig képzelhető el, legalább is figyelemmel kí­sérte, az képet kaphatott előadóművészetünk gazdag­ságáról, múltjáról és jelené­ről, világhíréről. Egyik fontos pozitívuma ennek a sorozatnak ugyan­is az volt, hogy térben és időben egyaránt kitágította a horizontot. Elhangzottak olyan muzeális értékű, archív felvételek, melyek közül többet talán még so­ha, de legalábbis igen rit­kán hallhatott közönsé­günk. (A konkrét példák említésétől helyszűke miatt most eltekintünk.) És szó­hoz jutottak azok a rövi- debb-hosszabb ideje külföl­dön élő jeles művészeink is, akik a világ különböző ré­szein ma is a magyar zene­kultúra jóhírét öregbítik. A másik figyelemre mél­A Vésztő határában levő Mágori-halmon folytatják a Csolt-monostor feltárását. Az eddigi leletek arról vallanak: Vésztő határában már négy és fél ezer évvel ezelőtt éltek emberek, s egymásután három korszak lakói találtak ideális telep­helyet. Felszínre kerültek kőbalták, agancsból készí­tő dolog a műsortípusok — rádiós műfajok — változa­tossága volt. A leghagyo­mányosabb összeállításokat is rövid, a művészeket tö­mören jellemző ismerteté­sek vezették be. Előadómű­vészetünk történetét inter­júkkal. zenei illusztrációk­kal kiegészített előadások mutatták be tematikus egy­ségenként (pl. hegedűsök, énekesek, kamaramuzsiku­sok stb.). A sorozat feszti­váljellegét emelték ki, az egyenesben közvetített stú­dióhangversenyek — a leg­jobb hazai erők közremű­ködésével. De talán a figyelemre leg- méltóbbák azok az egyen­ként 45 perces összeállítá­sok voltak, melyekben a magyar előadóművészet egy-egy jeles — itthon, vagy külföldön élő —egyé­nisége, illetve együttese vá­logatott saját felvételeiből, és a felhangzó számokat maga vezette is be. Ez olyan műsortípusnak bizonyult, melyet — ünnepi sorozattól függetlenül is — érdemes lenne folytatni. Ilyen nagyságrendű vál­lalkozás természetesen fo­kozottan magában hordja a hibák lehetőségét is. Bi­zonyára fel lehetne néhá­nyat emlegetni, de — és ez a fontos — a hónap műso­rai mindenek fölött egy nagyszabású, magas szín­vonalú és jól szerkesztett művészeti seregszemle össz­képét mutatták. Körber Tivadar tett szerszámok, obszidián pengék. A csontokból ítélve nemcsak vadásztak, hanem háziállatokat is neveltek. A kőedényeket karcolással, festéssel díszítették. Az Árpád-korabeli Csolt- monostor három hajójával, faragott oszlopaival, a mel­lette levő rendházakkal a kor egyik legszebb építmé­nye volt. A rendház tégla­padlózata alatt sírkamrá­kat találtak. Tegnap délelőtt ülésezett a Hazafias Népfront kecs­keméti járási bizottsága. Első napirendi pontként dr. Havasi László járási elnök tartott beszámolót a nép­front V. kongresszusáról, s az állásfoglalásból adódó feladatokról. A következő napirend keretében Máté Ignácné járási népfronttit­kár tájékoztatta a megje­lenteket a tavaszi békeak­ció rendezvényeiről. Az európai biztonság jegyében A községi tanácsi dolgo­zók élet- és munkakörül­ményeinek három évre visszamenőleg vizsgált ala­kulása volt a központi té­ma a Közalkalmazottak Szákszervezete Bács-Kis- kun megyei Bizottságának tegnapi ülésén. Az erről szóló — a bér- és munka­ügyi bizottság által előter­jesztett — tájékoztató je­lentés az elért fejlődés nem egy figyelemre méltó tényét rögzíti. Ilyen a töb­bi között a községi tanácsi dolgozók bérének három év alatti 21 százalékos növeke­dése, vagy például a mun­kahelyi körülményekben beállt kedvező változás, így a hivatali berendezések korszerűsítése, a korábbi fűtési, vízellátási stb. gon­dok orvoslása. A téma vitája során joggal kifogásolják a köz­bajai járás különböző nem­zetiségeit képviselő nép­tánccsoportok mutatják be legszebb számaikat, s fel­lépnek a „Röpülj páva” műsorból közismertté vált népdalénekesek is. A látogatókat több kiál­lítás is várja a rendezvény- sorozat idején. A bajai fes­tők képeit a Türr István Múzeumban, a Dunai Fo- toklub tagjainak „Vízen és vízparton” című fotókiállí­tását a művelődési köz­pontban tekinthetik meg az érdeklődők. A Petőfi- szigeten a régi és modern halászszerszámokat mutat­ják be a látogatóknak. A komoly zenét kedvelők részére valószínű kellemes élményt nyújt majd június 30-án a városi tanács udva­rán a Liszt Ferenc kórus és az Alsó-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság kamara- zenekarának hangversenye. A lovassport szépségeit mutatják be július 1-én a Petőfi-szigeten a Kiskun- halasi Dózsa Sportkör lo­vasai, majd este a víziszín­padon a kecskeméti Kato­na József Színház művészei vidám esztrádműsorral szó­rakoztatják a vendégeket. A fiatalok a műsor után beat-zenekar hangverse­nyen vehetnek részt. Nagy érdeklődés előzi meg az utolsó nap nagy eseményét, amikor is a ba­jai horgászegyesület kül­földi és belföldi résztve­vőkkel horgászversenyt rendez. O. L. lezajlott események közül mind az érdeklődők szám­arányát, mint a programok újszerűségét tekintve ki­emelkedők az alpári és la- dánybenei békegyűlések, melyeket szovjet és magyar nők baráti találkozójával kapcsoltak össze. A júniusi békerendezvények közül nagy várakozás előzi meg 10 község nőbizottsági ve­zetőinek. békeharcos asszo­nyainak találkozóját Lajos- mizsén. ségi tanácsi dolgozók az évenként megjelenő rend­kívül sok jogszabályt a tömérdek statisztikai adat­közlés kötelezettségét — állapította meg a megyei bizottság, helyeselve egy­idejűleg az összefoglalt jog­szabály-gyűjtemény kiadá­sára, az államigazgatás egy­szerűsítésére vonatkozó in­dítványokat. A Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága a többi között úgy határozott, hogy az általa megvitatott jelentést eljuttatja a megyei tanács végrehajtó bizottságának azzal az egyidejű kéréssel, hogy az elkövetkező idő­szakban — a lehetőség sze­rint — iktassa munkaprog­ramjába a községi tanácsi dolgozók élet- és munka- körülményei- javítására vo­natkozó témát. íozma úr, Solymosival, az egykori diáktárssal. (Torma István és Henkel Gyula) !Sépművelőtábor Fertődön Rádió mellett fl magyar eliadómívészet hónapja Tíz község asszonyainak találkozója Lajosnaizsén Az ügyintézés egyszerűsítését szorgalmazzák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents