Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

t oldal 1972. június 25, vasárnap Megfontolt és becsületes gazdálkodás nélkül nincs tartós siker Olvasgatom a megyei szanálási bizott­ság megállapításait a mezőgazdasági szö­vetkezetek tavalyi veszteségeinek okairól. Őszintén szólva nem valami szívderítő olvasmány. Mintha kórlapot tanulmá­nyozna az ember. Méghozzá nem egy be­tegét, hiszen a megye 175 termelőszövet­kezete közül 20. a 69 szakszövetkezet kö­zül pedig 14 zárta veszteséggel, illetve alaphiánnyal az elmúlt évet. Ha már a hasonlatnál, tartunk, a „kór­lap” megállapításaiban sok a közös vo­nás, s a tünetek egy része nem újkeletű. A dunapataji Új Élet Tsz-ről például ezt közölte a megyei tanács vb elé terjesz­tett jelentés: „Vesztesége több év óta halmozódik. 1968-ban 1 millió 748 ezer. 1969-ben 6 millió 112 ezer, 1970-ben pedig 6 millió 884 ezer forint volt az alaphiányokkal növelt veszteség.” Túltengő beruházás Az 1970. év elején tartott vizsgálat eb­ben a gazdaságban több szabálytalansá­got, a mérleg valódiságát sértő cselek­ményt derített fel. A lehetőségeiket meg­haladó beruházás miatt 987 ezer forint fejlesztési alaphiány keletkezett. Tetéz­ték ezt különböző megalapozatlan köte­lezettségvállalásokkal. Igaz, hogy a szö­vetkezet elnökét a közgyűlés 1970-ben leváltotta, de az eladósodás még hosszú ideig terheli a gazdaságot. A kecskeméti Vörös Csillag is a pénz­ügyileg meg nem alapozott beruházások miatt került 1969-ben olyan helyzetbe, hpgy több mint 10 milliós fejlesztési alaphiánnyal zárta az évet. Itt is megtör­tént még 1970 tavaszán a vezetők levál­tása, de ahhoz hogy a felelőtlen gazdál­kodás terheit megszüntessék, több év szükséges. Nagyjából ugyanez zajlott le a kecskeméti Béke Tsz-nél. ahol a javuló gazdálkodás ellenére még az elmúlt év mérlege is veszteséges volt. Igen tanulságos a mélykúti Béke Tsz esete, ahol a szakosított sertéstelep a kü­lönböző hiányosságok, helytelen termelési megfontolások miatt veszteségesen üze­melt. Csak tetézte a bajt, hogy a feltéte­lek megteremtése nélkül kezdtek nagy­mérvű borjúhizlalásba, főként vásárolt -alapanyaggal. Az erőltetett beruházások­kal párhuzamosan növelték a részesedést. A saját erőn' felüli jelentős beruházás fokozta a hiteligénybevételt és a köte­lezettségeket. Az 1971-es évet 5 millió 509 ezer forint mérlegszerinti és 18 mil­liós jövedelemfelhasználási veszteséggel zárták. Jelentős fedezet nélküli építkezést vég­tett a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz is, melyet a tiltó rendelkezések ellenére az újonnan választott gazdaságvezetők is folytattak. Az eredmény: a megalapo- tatlan beruházások terhei még sokáig rehezíteni fogják a szövetkezet gazdál- icdását. Veszteséges üzem ágak Sok gondot jelent a szövetkezeteknek egy-egy veszteséges üzemág. Es nem min­dig egyszerű ezek felszámolása sem. Pél­dául a géderlaki Új Élet Tsz-ben csak­nem 1 millió forint veszteséget okoz, hogy a seprűgyártásra szánt faanyagot csak tűzifaként tudják értékesíteni. A kedvezőtlen adottságú ballószögi Egyet­értés Szakszövetkezet a veszteséges gaz­dálkodás ellensúlyozására melléküzem- ágat létesített. Ez az alaptevékenységtől teljesen elvonta az eszközöket és újabb veszteséget jelentett számukra. A fülöp- házi Petőfi Tsz építő- és lakatosipari szolgáltatói tevékenységbe kezdett, holott nem rendelkeztek megfelelő felszerelés­sel. Mindez azt mutatja, hogy a segéd- és melléküzemág nem csodaszer. Önmagá­ban, a feltételek megteremtése nélkül nem hozza meg a várt eredményt. Sismfényvesztő önbscsapás A leginkább sajnálatos azonban, ami­kor a bajbajutott gazdaságok egyike-má- sika könyvelési manipulációkhoz folya­modik és így akar időt nyerni a rendcsi­náláshoz. Csak szemfényvesztés és önbe­csapás, amikor a ténylegesnél nagyobb összegre értékelik a terményt, a mérleg­ből kihagynak követeléseket stb. Az ilyes­mire hamarosan fény derül, és csak teté­zik a gondokat, a törvényes következmé­nyekről nem is beszélve. Így járt például a félegyházi Vörös Október Tsz. mely az 1971. évről kimutatott mintegy 9 milliós veszteségét végül is megduplázta a sza­bálytalan elszámolások miatt. Nagyon sok tanulsága van a szanálási bizottság vizsgálati anyagának, de legfő­képpen azt lehet leszűrni belőle, hogy hosszabb távon csak a becsületes, meg­fontolt és nem a hazárdírozó. elsietett intézkedésekre épülő gazdálkodás hozza meg a tartós eredményeket A szövetkezetek többsége ezt már ré­gen felismerte, s ezért is lehet beszélni javuló gazdálkodásról. Melynek eredmé­nyeként remélhetőleg egvre kevesebb lesz a szanálásra kényszerülő tsz és szak- szövetkezet T. P. Felvételi előzetes III. A vizsga lélektana Az érettségi vizsga je­lentős esemény a diák éle­tében, A kötelező, s a vá­lasztott tárgyakból való felkészülés, a tananyag me­morizálása, ismétlése, az ismeretek figyelmes, éssze­rű átgondolása olyan nagy koncentrációt igényel a 18 éves fiataloktól, amely messze felülmúlja a koráb­bi, a négy év alatti köve­telményeket. Az egyetemek, főiskolák felvételi vizsgái­ra való felkészülés pedig jelentősen fokozza a szel­lemi megterhelést. Gyakran előfordul, hogy az egyébként kitűnő, vagy jeles eredménnyel érettsé­giző diákok a képességük­nél, tudásuknál sokkal gyengébben szerepelnek a felvételi vizsgán, mert rosz- szul osztották be erejüket, ahogy mondani szokás „agyonhajtották magukat”, s kimerültén, fáradtan ül­tek a vizsgabizottság elé. A felkészülésnek, a vizsgá­nak, csakúgy mint a ver­senyeknek, törvényszerűsé­ge, lélektani módszere van. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk dr. Duró Lajos docenssel, a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem bölcsészkara pszicho­lógiai tanszékének vezető­jével. — A pszichológia és a pedagógia kapcso­lata hogyan érvényesül az érettségi és az egyetemi felvételi vizsgára készülő diákok felkészítésében? — Jelenlegi oktatási rendszerünkben az érettsé­gi záróvizsga funkciót tölt be, amely négyéves ko­moly, rendszeres tanulás után a diák életében tulaj­donképpen az első próba­tétel. Az érettségi vizsga követelményei természete­sen nem azonosok az év­közi számonkérésekkel. Az érettségire való felkészülés tehát jellegében is eltér attól a tanulási módszertől, amelyet a diákok az év kö­zi tanulás során kialakítot­tak. — Az érettségi előtti szorgalmi időszakban a szó szoros értelmében ta­nulni már nem lehet, ugyanis ilyen nagy szelle­mi" megterhelésre egy 18 éves fiatal nem képes. Az érettségi előtt a tananyag többszöri átismétlése a fontos. Elsősorban az a lé­nyeges, hogy ismétlés köz­ben ne tételekben gondol­kozzanak a diákok, hanem egészében lássák, értsék a nagy összefüggéseket. És itt lép be a pszichológia és a pedagógia kapcsolata. Az érettségiztető tanárok ugyanis a tárgyi tudás mel­lett a diákok alapművelt­ségére, gondolkodásmódjuk­ra, gyakorlati készségükre kíváncsiak, s ezt kérik tő­lük számon. — Az érettségi alaptár­gyakból és választott tár­gyakból minősít. Ez a to­vábbtanulás szempontjából olyan támpont, amelyhez feltétlenül igazodni kell. De felmerül a kérdés, hogy mennyiben helyes az, ha a felvételi követelményének anyaga teljes egészében megfelel az érettségi vizs­ga anyagának. Jelenlegi oktatási rendszerünkben ugyanis a felvételit egy második érettséginek te­kinthetjük. Hg — A pszichológia tör­vény szerűségei alap­ján hogyan fejleszthetők topább a felvételi vizsgák módszerei? — Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülé­sén megállapította, hogy az egyetemi, főiskolai felvé­teli rendszert alapelveinek fenntartásával kell tovább­fejleszteni. Már az oktatá­si reform bevezetésekor ki­alakult egy olyan struktú­ra, mely szerint a felvételi bizottságok a tárgyi tudás mellett a rátermettség, a képesség, az alkalmasság, a tehetség és az emberi magatartás . szempontjából döntik el, hogy kik juthat­nak be az egyetemekre, fő­iskolákra. Ez a szempont azonban nem egységes. Né­hány óvónőképző és tanító­nőképző intézetben ugyan már bevezették az alkal­massági, rátermettségi vizs­gát, de például az orvos- tudományi egyetem fogor­vnd karán npm nrnháliák ki a fiatalok kézügyességét — A jövőben az egyete­mi felvételi rendszer alap­elveinek betartása mellett a módszerek továbbfejlesz­tése szükséges. A teszt­kérdések, s a dolgozatok ugyanis a pillanatnyi hely­zetet mérik. A személyiség vizsgálata azonban sokkal több oldalról — pályaal­kalmasság, rátermettség stb. — mutatja be a felvé­telizőt. — Mivel magyarázha- ható, hogy a felvé­teli vizsgákon az érettsé­ginél általában gyengéb­ben szerepelnek a fiatalok? — Ennek több oka lehet. Általában a mértéken fe­lüli vizsgaizgalom, a nagy próbatétel, a szülői és a társadalmi elvárások tuda­ta okozza a gyengébb sze­replést. De ennek oka le­het a tárgyi tudás, vagy a rátermettség hiánya is. Ha viszont tényleg erős a di­ákban az elhatározás, si­kertelen felvételi esetén pótolja a hiányosságokat, egyetemi felvételi előkészí­tőre jár, és ismét jelentke­zik. — Hogyan kell ké­szülni a felvételi vizsgákra? — Az érettségi után né­hány napos szünetet kell tartani. Gyakori tapasztalat ugyanis, hogy a diákok fá­radtan, kimerültén jönnek felvételizni. Nagyon fontos, hogy a fiatalok önbizalma ne csökkenjen még akkor sem, ha történetesen nem a ma'dmél's nontszámot vi­szik az iskolából. — Nem feltétlenül szük­séges a felvételi tárgyak konkrét átismétlése, inkább azt tanácsolnám, hogy a té­makörrel kapcsolatos min­dennapi, általános tudni­valókat olvasgassák a fia­talok. Tehát minél széle­sebb! körben ismerjék a fel­vételi tárgvak, illetve tu­dományágak legújabb ered­ményeit, gyakorlati alkal­mazását — fejezte be nyi­latkozatát dr. Duró Lajos. (Folytatjuk) Tárnál László 17. Délelőtt a vendégek a strandon szigorúan elkülönülő csoportokat alkottak. Itt is, akár a. teraszon, gömbölyű asztalokat, bennük középen óriási, sokszínű napernyő­ket állítottak fel, de voltak külön egyszemélyes, fo­nott műanyag napozókosarak is. A társaságok egy-egy gombatelepet alkotva táboroztak a napernyők alatt és mellett, s közöttük csak a labdát kergető gyerekek szaladgáltak. Dédi a napernyő alatt ült, elmaradhatatlan sötét szemüvegével, Éva egyik kevésbé feltűnő színű köpe­nyében, ami azonban szikár alakjára túl bő volt. Éva a homokba feküdt, karjait feje alá téve élvezte a re- begő napfényt, a meleget, a tenger felől időnként fel­támadó, simogató szélfutamokat. .— Dédi — Éva hangja türelmetlen volt. — Az es­küvődről mesélj. Nagyon pompás lehetett. Hatlovas hintó, egyebek... — Egyáltalán nem lehetnek róla jó emlékeim. A Bayerek soha nem tudtak jól férjhez menni. Pedig mennyi tehetséges, csinos nő, kitűnő politikai érzék­kel ... Beszélt, beszélt, régen elfelejtett alakokat, helyzete­ket idézett fel. Igaz, kicsit szebbre, élénkebbre, bű­bájosabbra festett mindent, mint amilyen valójában volt. Mesélt andalító hangsúllyal, de közben teljesen másra azaz többre gondolt. Először Schrőderrel pár hónappal korábban lefolytatott bizalmas eszmecseré­jére, amikor a Bauxit Tröszt elnöke közölte vele, hogy újabb, az eddigieknél is hatalmasabb üzlet kecsegtet, mert Balátai Jenő talán a gántinál is nagyobb terüle­ten talált bauxitot Schröder ismertette vele az addig történteket, s azt mondta, ebben az ügyben most mint a hazájuktól elszakadt, de fontos küldetéssel bíró né­met embereknek össze kell fogniuk: Balátai Jenőt be kell vonniuk a körbe, magukhoz kell láncolniuk. Schröder vállalta a bemutatást. Egyik estélyére meg­hívta Balátait. ö is kíváncsi volt arra az emberre, akihez a lánya, Alice férjhez fog menni. Mayer dr. felesége vezette őhozzá, ezekkel a szavakkal: engedje meg, bárónő, hogy bemutassam Balátai Jenőt, fel­fedező és az ipari dualizmus apostola — Mayerné de­rűsen folytatta —, tulajdonképpen neki köszönhetünk mindent. — Méltóságod előtt — tette hozzá a közben hoz­zájuk lépő Borkai, a titkár — egy olyan ember áll, aki milliárdos kincset fedezett fel hazájának. Az ő szemét nem lehetett megtéveszteni. Végigmérte a férfit, tetőtől talpig: bulldog... Ez a típus, ha va­lamibe belekezd, nem hagyja abba. Inkább beledöglik Az emlékezésnek ezen a pontján a bárónő arcán görcsös rándulást lehetett volna észrevenni, de Évá­nak eszébe sem jutott nagyanyjára nézni. Felvette új­ból a könyvet, és olvasni kezdett. — Alice, Alice — s az idős hölgy annyi év után, szinte hallotta a saját hangját, ahogyan lányát akkor magához hívta. Alice otthagyta a fiatal lányok cso­portját, és anyjához sietett. — Anyám?! — állt meg előtte a lánya, aki divatos nyári ruhájában rendkívül karcsú, csinos és nőies volt, akár Lanvin szalonjából lépett vplna elő. — Akiről már beszéltem neked, ez az úr Balátai Jenő, tudós, felfedező, geológus és leendő milliomos. A férfi arca egy pillanatra elsötétült, de amikor Alice belekarolt, és a terem közenén álló d 'sin terí­tett asztalhoz vezette, már vidám és felhőtlen lett. — Igyunk együtt a bauxitnak. a maga csodálatos ezüstjének sikerére — ennyit hallott még Alice szájá-. bői. Este pedig Schröder dolgozószobájában kicsit fá­tyolos hangon közölte az asszony az elnökkel: — Hozzáadom a lányomat. Én fogom adni az észt, a politikumot, ő a tehetségét, szorgalmát. Értem önt. Most már megértem. Emlélcszik? Fritz Opelnél mesél­tem a Führerrel való találkozásomról. Nem mondtam el akkor valamit... Azokat a sötét, alpári alakokat nézve engem is elfogott a kétség: vége Németország­nak, az arisztokráciának, amely nélkül nincs népiét fegyelem. De most már kezd kibontakozni, előttem a Führer csodálatos koncejociója. A friss vér, új erő... Mi már elfáradtunk, gyengék vagyunk... Balátai és a lányom házasságakor ugyanez az érzés kerít hatal­mába ... — Nagyon helyes — szakította félbe Schröder hű­vös hángon álmodozását —, de ne higgye, hogy Balátai könnyű falat lesz. Igaz, nem ért az üzlethez, de fan­tasztikus álmokat kerget, iparosítani akarja a Bakony és a Vértes bauxitlelőhelyeit. Újabb zártkutatmánys: csak úgy tudja majd megfizetni, ha ön anyagilag tá­mogatta. Akinek pedig pénzt adunk, azt könnyű be folyásolni. Ezzel Schröder egészen elrontotta a hangú latát. Éva közben észre sem vette, hogy Dédi elrémutt Belemerült az olvasásba. További érdekes és mulat­tató részleteket fedezett fel a könyvben, és hangosan felkacagott. — Ha nevetsz, mindig Alice jut eszembe — szólal' meg Dédi, és középső ujjával napszemüvege a’á nyúlt, mintegy jelezve meghatottságának fokát. — De anyád soha nem bírta a napot. Nem volt ilyen atavisztikus, mint te, szívem. — Ügy érted, gyenge alkatú volt? Talán azért nem bírta az eoeműtétet sem. — Egyáltalán nem az alkata miatt — kapta fel rosz- szalóan a fejét. — Több évig-kétségbeejtő állapotban volt az puíd miatt. — De ők már nem éltek esvü+t. Tudtommal aoám halála előtt már két évv"1 eivaua-ött anyám. Nem? (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents