Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
ttm 5. oldal Táborlakók között X ^pilóta” a GAZ-gép- fcocsi mellett tisztogatta a cipőjét, amikor jókora tócsákat kerülgetve a helvé- ciai Hámán Kató önkéntes nyári ifjúsági építőtáborba értünk. — Jó napot kívánok, ugye a szokásos tábori rivárdai Bessenyei Gimnáziumból és a vésztői gimnáziumból jöttünk táborozni. Kétszázkilencen vagyunk. Három-négy napig szőlőt kötözünk, aztán az ágasegyházi üzemegységben meggyet szedünk majd. — Tavaly a balotaszállásenki sem kapott hírt otthonról. Igaz, csak néhány napja jöttünk el, mégis mindenki a postát várja. — Nagyon jól sikerült a tábortűzzel egybekötött ismerkedési est — mondja Gregor Ilona. — Sok szép szavalatot, énekszámot halSzakemberképzés, szellemi bázis Interjú ERDÉLYI IGNÁCCAL, a megyei pártbizottság titkárával Messziről traktorzúgást hallani. Hatalmas porfelleget hagyva maga mögött nemsokára megérkezik a tüzeskocsi. Egyszerre megrohanják portra Jöttek? — kérdezte a fényképezőgépre pillantva a gépkocsivezető, s nyomban hozzáfűzte: — Nem lesz könnyű dolguk. Tegnap délután és éjszaka annyi eső esett, hogy a homok már nem győzte nyelni a vizet. A terepjáróval ma reggel majdngm elakadtam az ágasegyházi homokon. Kunbaracsra menjenek. Az ottani kerületben kétszáz lány dolgozik. A Teri nénit keressék, ő majd mindent elmond, amire kíváncsiak ... — A Teri néni? Néhány sl Kulich Gyula építőtáborban dolgoztam — jegyezte meg Enyedi Julianna, a vésztői gimnázium negyedikes tanulója. — Szeretek táborozni. A tíztíz tagú brigád napi teljesítménye 80 sor. Hat óra alatt tehát egyenként 8 sornyi szőlőt kell kötözni. Háromnegyed óra alatt végig lehet „szaladni” a 120 méteres • szőlősoron. Még tíz óra sincs, s sokan már az ötödik sornál tartanak. Gregor Hona iskolatársam, Kiss Kati, Somogyi Kati, a Budai Gimnázium tanulói lőttünk. Egyébként minden napra jut valamilyen program. A két hét alatt lesz filmvetítés, szellemi vetélkedő, táncest. A tábor két férfitagja, Dömök László és Dalányi József, a mosonmagyaróvári agrártudományi egyetem ötödéves hallgatói. Ök a mi műszaki vezetőink. , Elbúcsúztunk a lányoktól. A dűlő végében Füzesi István agronómussal találkoztunk. A lányok munkája felől érdeklődött. Mint mondotta, szorgalmasak, fegyelmezettek a szaAz elmúlt két és fél évtizedben, de különösen az utóbbi 10 esztendőben rendkívül gyors gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés zajlott le megyénkben. Ezekre az eredményekre méltán büszkék lehetünk, annál is inkább, mert Bács- Kiskun iparának, mezőgazdaságának és szellemi érté- 'kének hire sok esetben túljutott nemcsak a megye, hanem az ország határain is. Természetesen az élet egy pillanatra sem áll meg, tehát megyénk dolgozói sem pihenhetnek habáraikon, mert azt a rohamos tudományos-technikai fejlődés nem tűri el. Az utóbbi hónapban több tanácskozáson elemezte a megyei pártbizottság és a megyei tanács területének gazdasági fejlődését. Az elért eredmények mellett pedig bőven esett szó a gondokról. az előbbre haladás akadályainak elhárításáról is. Felkerestük Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, s megkértük, tájékoztasson bennünket a fentiekkel kapcsolatos gondokról. tervekről, tenniva- valókróL — Hogyan értékeli Erdélyi elvtárs a megye gazdasági fejlődését, és véleménye szerint mi gátolja most leginkább a további előrehaladást? — Bács-Kiskun megye területén mindig dolgos, törekvő nép lakott, ám a természettel. a sivár homokkal hősi küzdelmet kellett vívnia a megélhetésért. Ebben a harcban létrejöttek a szellemi bázis csírái is. Csak büszkeséggel emlékezhetünk például Mathiász Jánosra, vagy Kocsis Pálra. akik a homok egy részét szelídítették bőven termő kertekké, s az általuk nemesített szőlőfajták világhírűvé váltak. Két évvel ezelőtt, hazánk felszabadulásának jubileuma alkalmából számos tanulmány, cikk jelent meg, amely részletesen taglalta a negyedszázad alatt elért gazdasági eredményeket, s kiállításokat is rendeztünk azok bemutatására. Ezért ezekről csak röviden. 1945 előtt például alig volt a megyében számottevő ipar, foglalkoztatottjainak száma nem haladta meg az öt-hatezret, s az üzemek jó része is idényjelleggel működött. Most az iparban és az építőiparban dolgozók száma eléri a 70 ezret. Az ipari fejlődés természetesen extenzív jellegű volt, hiszen a lakosság foglalkoztatásának megszervezése volt az elsődleges cél. Mégsem kell a megye iparának termékeivel szégyenkeznünk, mert sok olyan üzemet sorolhatnék fel, amelynek árui nemcsak hogy eljutnak a világ minden részébe, hanem keresettek, megbecsülésnek örvendenek. Ez azt igazolja, hogy a megye dolgozóinak alkotóképességei e téren is kibontakoztak. Hadd menjek azonban egy gondolattal tovább. Iparunk fejlődése során létrehozta azt a szellemi kapacitást is, amely tehetséges műszaki és gazdasági vezetőket nevelt. Ügy vélem, hogy az egyre korszerűbb gépekkel, berendezésekkel rendelkező mezőgazdasági üzemeket — állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket — sem kell bemutatnom a Petőfi Népe olvasóinak. A mező- gazdaságban dolgozók ma már nem a régi parasztság szintjén termelnek, hanem modern technikát kezelnek, komoly szakmai tudással rendelkező mezőgazdászok irányítják teevékenységü- ket. A mezőgazdaság szellemi bázisa pedig olyan tudományos alapokra támaszkodik, mint a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Szőlészeti Kutató Állomás, s olyan világhírű nevek fémjelzik, mint dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas paradicsomnemesítő. vagy dr. Kiss Árpád, a triticale ki- | munkát, kísérletezője. Eredményeink tehát figyelemre méltóak. A megyei pártértekezlet IV. ötéves tervre vonatkozó határozata azonban leszögezte — s ez mind az iparra, mind a mezőgazdaságra vonatkozik —, hogy az eddiginél döntőbb súllyal kerülnek előtérbe a termelés minőségi tényezői: a hatékonyság, a gazdaságosság, a korszerűség. S ennek megvalósítása nem könnyű feladat. Bár ismételten hangsúlyozom, jelentős az előrehaladás, de ezt mégsem követte kellő mértékben a szellemi bázis növekedése, ami segíthetné a gazdálkodás további javítását, a műszaki fejlődés gyorsítását. Lássunk néhány példát! A megye lakosságának csak 5,5 százaléka érettségizett (országosan 8,2), 2,5 százaléka rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel (országosan 4,3). Az aktív keresők' mindössze 15.8 százaléka szakmunkás. Mindebből látható tehát, hogy a gazdálkodás további javítása céljából, a tudományostechnikai forradalom vívmányainak tudatosabb hasznosítására, még sokat kell tenni. — Milyen lépéseket tett eddig a megye vezetése a szellemi bázis növelésére? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék. azt szeretném hangsúlyozni, hogy a megye vezetése most igen nagy figyelmet fordít a Központi Bizottság 1972. júniusi ülésén az oktatásügy színvonalának emelésére hozott határozatainak végrehajtására. Természetesen nagyon nagy eredmény az eddigiek során az, hogy a mai fiatalok csaknem 10Ó százaléka elvégzi az általá nos iskola nyolc osztályát, tanyai kollégiumok működnek, és még újabbak épülnek a külterületi iskolások részére, és hogy a tanulók közel 30 százaléka középiskolákban tanul tovább. Az sem kis eredmény, hogy a megyében már 10 ipari szakmunkásképző intézet működik. Nagyon jelentős e téren az az előrelépés, hogy Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola létesült Kecskeméten, ahol üzemeink részére üzemmérnököket képeznek. Hasonló fontosságú, hogy működik már Ba ján a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kara, Kecskeméten pedig a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai kart létesített. A megyei tanács nemrég szocialista szerződést kötött a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, a Budapesti Orvosi Egyetemmel és a Szegedi Tanárképző Főiskolával. E szerződések által azt szeretnénk elérni, hogy az egyetemeken tanuló fiatalok nagyobb érdeklődést tanúsítanak Bács- Kiskun megye iránt,. Disz- szertációik elkészítéséhez a megyéből merítsék témáikat, s olyan pontja is van a szerződésnek, hogy az egyetemi előkészítőkön segítsék a megye hátrányos helyzetben levő tanulóit. Mindemellett arra is számítunk, hogy a végzős egyetemisták közül többen Bács-Kis- kunban vállalnak majd ft Rövid „taktikai” megbeszélés. Dömök László és Dala nyi József a szőlökötözést ismerteti (Pásztor Zoltán felvételei) perccel ezelőtt még ftt magyarázta, hogyan kötözzük a szőlőt — mondták a lányok. — Nagyon megszerettük az idős asszonyt — csak annyit tudunk, hogy Teri néninek hívják — aki itt, a gazdaságban dolgozik, s néhány nap ófa szinte minden percét ve- lür.k tö’ti. Ha valaki lemarad a sorban, segít neki, e1 magyarázza, hogyan lehet gyorsan, ügyesen kö- tö/ni a szőlőt. Ti ó’-akor uzsonna=zü- rm'et tartottak a lányok. A áborlakók nappali „főhadiszállásán”, a két szőlő- ü’tetvény közötti tisztáson előkerültek az uzsonnás zacskók. — Honnan jöttetek? — Szabolcs megyeiek vagyunk — válaszolták. — A nagykállói Budai Nagy Antal Gimnézhr.v.kól és Szakközépiskolából, a kis-1 Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából az alagútzsa- luzatos célprogram bizottság pályázatot hirdet az alagútzsalus épületek homlokzati szerkezeteinek megtervezésére. Az a cél, hogy a pályázók javaslata alapján kialakítsák az alagút- zsaluval épülő lakóházak, szállodák és egyéb épületek homlokzataként felhasználható egységes méretrendszerű paneleket, gyorsan, ügyesen dolgoznak. — Fél egyig tart a munkaidő — vette át a szót Hegedűs Margit, a kisvár- dai Bessenyei Gimnázium tanulója. — Utána szabad program következik. Mindenki levelet ír, bár még bölcs! lányok. Gyorsan, ügyesen dolgoznak. Munkájukkal sokat segítenek a gazdaságnak. De a gazdaságivezetők, s a KISZ-esek is mindent megtesznek, hogy jól, kellemesen érezzék magukat a táborlakók. Tárnái László Az olcsóbb építkezésért amelyek lehetővé teszik az eddiginél gazdaságosabb és változatosabb homlokzatok építését. Az érdeklődők már átvehetik a pályázati kiírást az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a terveket ugyancsak a minisztériumba kell elküldeni, legkésőbb október 22-ig. A legjobb munkák díjazására 220 000 forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság december közepéig teszi közzé a pályázat eredményeit* — Erdélyi elvtárs többször utalt a műszaki problémákon kívül gaz- J dasági gondokra. Hallhatnánk ezzel kapcsolatban a távlati elképzelésekről is bővebben? — A műszáléi vezetők képzésében — mint az imént elmondottakból kitűnik —, értünk el némi eredményt, amelynek jótékony hatása már kezd érezhetővé válni a termelésben. A megyében azonban nagy a hiány közgazdászokból. Enélkül pedig — hogy úgy mondjam — nem kerek a gazdasági élet. Természetesen vannak a megyében jó közgazdászok, de korántsem elegen. Azt is hozzáte- hetem, hogy a meglevők tőlük telhetőén igyekeztek előbbre mozdítani Bács- Kiskun gazdasági életét. Elegendő, ha csak arra az MTESZ által rendezett gazdasági kerékasztal-konferenciára utalok, amelyen Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Mindezen túl is ismételten hangsúlyozom, közgazdászból többre van szükség. Sajnos, eddig az üzemek, gazdaságok nerr. használták ki képzésükre az ösztöndíj adta lehetőségeket sem. A megyei pártbizottság a közgazdászhiány pótlására tárgyalásokat folytatott a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel arról, hogy Kecskeméten kihelyezett esti tagozatot létesítsen. Ezek szerint az első két évben itt a megyében folyik majd a tanítás, helyi tanerőkkel az egyetem felügyelete mellett. Mint ismeretes, az egyetemen a harmadik évben már szakosodik az oktatás, ezért a hallgatók levelező tagozaton folytatják tanulmányaikat Budapesten. Az egyetemmel való megállapodás alapján a felvételi vizsga megkönnvíté- sére novemberben előkészítő tanfolyam indul. Erre Kecskemétről, a város körzetéből és Kiskunfélegyházáról mintegy 90—100 olyan jelentkezőre számítunk, akik érettségivel, és leg- , alább 1 éves munkaviszonv- nyal rendelkeznek. Reméljük, az üzemek, gazdaságok, vállalatok gazdasási vezetői. pártszervezete: szakszervezetei, KI8Z-szer- vezetei megfelelő támogatást és ösztönzést adnak a tanulni vágyóknak — fejezte be nyilatkozatát ErdéM Ignác. Nagy Ottó (A Kecskeméten Induló köz- gazdns-'-i e-vetemi tr-a^-tra a megyei tanács művaSdésügyi osztályán lehet majd jelentkezni, A szerk.) i.
