Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

4. oldal 19T2. június 11, szombat Az ügyész tollából: Elsőként az országban — Tanfolyam a műszaki főiskolán Naponta matematika, fizika A THÜt/r EV december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM. számú rendelet, amely elsősorban azoknak az érdeklődésére tarthat számot. akik építkezni akarnak. A jogszabály ugyanis az építkezésre al­kalmas telkek kialakításai­val kapcsolatos rendelkezé­seket tartalmazza. Tekintet­tel arra, hogy ez az állam­polgároknak meglehetősen nagy százalékát érdekli, úgy gondoljuk, érdemes is­mertetni e szabályokat. Először is tisztázzuk, hogy mit jelent a telekren dezés? A jogszabály erre egyértelmű magyarázatot ad, amely szerint a telek­rendezés nem más, mint a nem állami tulajdonban ál­ló földrészekből magánerő­ből történő építés céljára új telkek kialakítása, to­vábbá — a tulajdonjogra tekintet nélkül — már meg­levő telkek alakjának, ter­jedelmének a megváltozta­tása. A telekrendezés tehát lehet felosztás, egyesítés, határrendezés és alakítás. Mielőtt az egyes fogalma­kat tisztáznánk, megjegyez­zük, hogy az építésügyi ha­tóság csak olyan telekre ad építési engedélyt, amelynek területe és méretei megfe­lelnek a hatósági előírások­nak. A BEÉPÍTÉSRE alkalmas telek nagyságát jogszabály nem határozza meg, hanem ehelyett a rendezési ter­vek, vagy ezek hiányában a tanácsok állapítják meg a telkek méreteit. A telek­felosztással kapcsolatosan lényeges rendelkezés, hogy a magánszemély tulajdoná­ban álló telket csak meg­határozott feltételek mel­lett lehet megosztani. A há­romnál több telek kialakí­tására alkalmas földrész felosztását az építési ható­ság ugyanis csak akkor en­gedélyezi, ha a tulajdonos a felosztással és az értéke­sítéssel a tanácsi ingatlan' kezelő szervet, vagy az Or­szágos Takarékpénztárat bízza meg. Előfordulhat, hogy vala­mely telek beépítésére azért nincs lehetőség, mert területe kisebb a megenge­dettnél. Ilyenkor egyesítés­re, vagy határrendezésre kerülhet sor. Telekegyesítés az egymással határos, köz­vetlenül szomszédos két, vagy több földrészlet össze­vonása egy telekké. Eseten­ként a beépíthető telek ki­alakításához nincs szükség két telek egyesítésére, ha­nem csak a határvonalak megváltoztatására. Ilyenkor határrendezés történik, amelynek alkalmával az előírásosnál kisebb telek a szomszédos telekből egy meghatározott területtel ki­egészül. Akkor is sor ke­rülhet határrendezésre, ha valamely telek határvona­la szabálytalan (törtvonalú, görbe stb.) és a rendezés­sel szabályosáé válik. TELEK RENDEZÉSI eljá­rás két módon indulhat: hivatalból, vagy az érdekel­tek kérésére. Az építésügyi hatóság telekrendezést hi­vatalból akkor rendelhet el, ha azt megalapozott építé­si szándék indokolja és nem hiányoznak a közművek sem. Elrendelheti a telek­rendezést a hatóság akkor is, ha a kérelemre indult eljárás során hozott határo­zat rendelkezései az érde­keltek megállapodásának hiányában nem hajthatók végre. Rendelkezik a jogsza­bály arról is, az érdekeltek milyen feltételek mellett kérhetik a rendezési eljá­rás megindítását. E szabá­lyok közül figyelmet érde­melnek az elvi rendezésre érvényes rendelkezések. Az ilyen rendezés iránti kére­lemhez nincs szükség va­lamennyi telektulajdonos hozzájárulására, azt bárme­lyik telektulajdonos kér­heti. Az elvi engedélyben az építésügyi hatóság ab­ban a kérdésben foglal ál­lást, hogy a rendezési en­gedély iránti kérelem elő­terjesztése előtt milyen fel­tételeket kell teljesíteni. A kiadott engedély egy évig érvényes. TÖBB OLYAN eljárás szabályait tartalmazza a rendelet, amelyek esetleg félreértésre adhatnak alkal­mat. tehát szükséges azok­ra némi magyarázatot adni. Ilyen például a telekalakí­tás és a telekrendezés fo­galma, illetve ezek elvá­lasztása. A kettő annyiban egyezik, hogy tulajdonkép­pen építési telkek kialakí­tásáról van szó, pontosab­ban a jogszabály szerint te­lekalakításnak tekintendő minden olyan eljárás, amelynek során építési te­lek alakul ki. Ezzel szem­ben telekrendezés néven azok az eljárások ismerete­sek, amelyek folyamán nem állami tulajdont képező földrészekből alakítanak ki telket. De ide sorolhatók azok az eljárások is, ame­lyek során — a tulajdon­jogra tekintet nélkül — már meglevő telek alakja és terjedelme változik. A KÉT FOGALOM kö­zötti különbségre példaként a garázsok építéséhez szük­séges telkek kialakítására vonatkozó rendelkezést em­líthetjük. Ezek szerint, ha a garázsok építéséhez szük­séges földrész állami tulaj­donban van. akkor a telkek kialakításánál és értékesí­tésénél az állami telkekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Ha azonban magántulajdonban áll az ingatlan, akkor a kérelem­re indult rendezés eljárási szabályait alkalmazzák. Dr. Varga Emil, a Legfőbb Ügyészség ügyésze — Az idén is megszer­vezzük a hozzánk jelent­kező munkás-paraszt diá­kok számára a felvételi vizsga előtt az ingyenes, bentlakásos előkészítő tanfolyamot — közölte Rátkai Sándor, a kecs­keméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főis­kola főigazgató-helyettese. — Június 19-én kezdődik a felkészítés. Hetven diá­kot várunk az ország egész területéről. Többsé­gük kis gimnáziumban végzett vagy bejáró volt. A tanfolyam tematiká­ját a matematika-fizika tanszék állította össze. Az egyhetes programban na­pi három-három mate­matika, fizika óra szere­pel. A korábbi évek fel­vételi feladatait dolgozzák ki a résztvevők Szemerey Andor tanszékvezető ta­nár, Tóth Imre adjunktus, Kovács Imre és Katkics András tanársegéd vezeté­sével. Rátkai Sándor elmondta a továbbiakban, hogy már 1971-ben rendeztek ilyen előkészítő tanfolyamot, az elsőt az országban. Ta­valy igen jól sikerült az előkészítés: csak ketten nem feleltek meg a vizs­gán. S hogy nem volt semmiféle engedékenység, azt a tanulmányi ered­mények is bizonyították azóta. Általában jól meg- állták a helyüket. — Főiskolánkon a hall­gatóságnak több mint a fele fizikai dolgozók gyer­meke: ez az arány jobb az országos aránynál. De még nem használtunk ki Magyar—Indiai gyógyszergyár Teljes üzemben dolgozik már az első magyar—indiai gyógyszeripari közös válla­lat az indiai Bombaytól 200 kilométerre, a Vapi város közelében létesített őserdei ipartelepen. A magyar j MEDIMPEX és indiai part- I nere, a Themis Themicals ! LTD. 1969 első felében ala- ! pította a közös vállalatot. A termelési technológiát és a gyártó berendezéseket is a magyar szakemberek ter­vezték, a speciális berende­zéseket pedig az indiai vál­lalatok állították elő. A múlt év végén megkezdő­dött a próbagyártás, s a gyár most már teljes üzem­ben havonta több száz ton­na gyógyszeralapanyagot állít elő. Elsősorban B—12 vitamint gyártanak a Kő­bányai Gyógyszerárugyár- ban kidolgozott szabadalom alapján. A B—12-t a ter­vek szerint a gyógyszeripar újabb fontos alapanyagai­nak előállítása követi. (MTI) minden lehetőséget. Véle­ményem szerint módsze­rünket más felsőoktatási intézmények is hasznosít­hatnák. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy Gyön­gyösi János, a tanulmányi hivatal vezetője vetette fel az előkészítő tanfolyam gondolatát. Minden ille­tékes az első szóra egyet­értett vele. A szervezést a matematika-fizika tan­szék vállalta, de a kollé­gium és az intézeti párt- MzoUstjg mellett a KISZ- szervezet is igen hatéko­nyan támogatta az ügyet. A tahfolyam napjaiban int idő arra, hogy a — remélhetően — leendő fő­iskolások megismerkedje­nek Kecskeméttel. Szabó Imre főiskolai hallgató 10. Szász új szalagot húzott a magnóba. — Lássuk ta­lán, mi lett a megtalált bauxit sorsa — mondta ma­gának hangosan. — Dr. Dénes György ügyvéd úr! Elnézését kérem, hogy csendes magányában megzavarom. Kérem, ha fáradt, szóljon, abbahagyjuk a felvételt... Amikor még nagy vonalakban, általánosságban beszéltünk a Balátai-ügyről, ön a főkapitányság egyik tisztviselőjé­nek szavait idézte 1938-ból: — Ne foglalkozzon to­vább Balátai Jenő ügyével. Felejtse el, hogy ilyen ügy egyáltalában volt a világon!... Most azt kérde­zem öntől, a sok-sok esztendő után, valóban elfelej­tette? Szász némi izgalommal és érdeklődéssel hallgatta a több éves felvételt. A reszkető kezű és remegő han­gú ügyvéd kedves, öreg arca jelent meg előtte: — Soha nem felejtettem el. Amikor 1936 nyarán, egy fullasztóan meleg augusztusi napon irodám ajta­ján /ropogtattak, még nem sejtettem, milyen politi­kai, társadalmi és anyagi következményeket veszek a nyakamba. — A megbízást rögtön elfogadta? — Á, dehogy! Balátai ötször is eljött hozzám, mert először kereken visszautasítottam. Maga is megfon­tolta volna, ha akkor ezeket a neveket hallja: Chorin Ferenc Magyarország legbefolyásosabb, leggazdagabb embere, Hunyady gróf, Mayer Ödön, a teljhatalmú trösztvezér... Főpapok, tábornokok, Rajniss Ferenc nyilas képviselő, akiről szegény Bajcsy-Zsilinszky Endre azt mondta: Erről a csirkefogóról mindent fel­tételezek . . És valóban, később ő lett a Szálasi-re- ssim legfőbb „közjogi méltósága”, a háromtagú kor- »invzótanács tagja... Balátai Jenőben volt valami vonzó, a tiszta emberek magával ragadó hite, amivel megbaboná­zott Kiteregette előttem élete aktáit. Micsoda mély­ségek, micsoda kor! Balátai erőszakos, rámenős em­ber volt és mint egy medve, olyan testalkatú. Kemény | koponya. Szabatosan, szépen, okosan beszélt. Ezt egy jogász nagyon tudja értékelni. Egyéniség volt. — Talán fel tudná vázolni előttem, hogyan kezdő­dött Tetétleni dr. és Balátai tárgyalása. — Óh, hogyne tudnám ... Balátai nekem mindent részletesen elmesélt Tetétleni éles eszű, széles érdek­lődési körű férfi volt. Egyre nagyobb várakozással hallgatta a mérnököt, aki ismertette előtte, milyen sokféle felhasználása is van az alumíniumnak. Amit ma, kérem minden iskolás tud, az abban az időben kuriózumnak számított... A bauxit melléktermékei­nek is sokféle felhasználási módjuk van — mesélte Balátai —, a bauxit oxid vegyületei a korund, a ru­bin és a zafír. Szilikátjai: a földpát, a csillám, a pala. A vörös bauxitban sok vas van, a fehérben kova­sav ... Tetétleni szorgalmasan jegyezgetett. Nem nyi­latkozott azonnal, csak pár nap múlva. Gondterhelten kérdezte Balátai tói: — Tudja maga, milyen átkozottul nehéz dolog ez? Magyarországon nem lehet nemlétező dél-afrikai gyémántmezőkre vál­lalatot alapítani, mint például Angliában. Én hiába magyarázom a tőzsdén, a bauxitban van fantázia, de még nincs kitermelve, akkor az csak papír. Ezek Pes­ten látni akarják, amit vesznek. A kőszenet azért kapkodják, mert tudják, Tatán van, a magyar cukor azért fogy, mert az országban sok cukorgyár műkö­dik, az Ofen Pestet is jegyzik, mert ott van a malma a Szemere utcában és látni, hogyan őrlik benne a lisztet. A bauxit papír... ! Uram, a magyar tőkés gyanakvó és kisstílű — ezt magunk között mondom —, ezekben szikrányi kockázatvállalás nincs, és egy bárói címért megdöglenének... De sebaj. Azért ne ke­seredjen el. A segédem, Mayer dr. olyan, mint egy véreb, ha ő ráharap valamire ... — Ekkor mutatta be Tetétleni Balátainak a későbbi teljhatalmú vezért? — Igen, csak akkor egyáltalán nem nézett volna ki a mitugrász, vörös hajú, szeplős alakból annyi energiát és tettvágyat, amit később ez a periratokat másoló ügyvédbojtár mutatott. Balátainak, mint em­lítette, még a kedve is elment a „cégtől”, amikor Tetétleni dr. harsány hangon bejelentette: — íme, itt látja maga előtt uram, a bauxit referensét, a megala­kuló részvénytársaság igazgatóiát. f (Folytatjuk) Kádár György Kossuth- és Munkácsy-díjas festőmű­vész faldíszítő mozaikképe. A nagy méretű, 3,90x5,10 méteres alkotás már csak kétnapi munkát igényelt, mikor szombaton megláto­gattuk a művészt. — Milyen szakaszokban készül egy ilyen nagymé­retű mozaikkép? — Hosszadalmas lenne aprólékosan felsorolni, ezért inkább csak a lényeges mozzanatokat mondom el. Először is egy kisméretű vázlatot készítettem, amit a döntőbizottság elfogadott, majd ezután eredeti méret­ben festettem meg a ké­pet. Ez utóbbi „Cantata hu- mana” címmel kiállításon is szerepelt. A munka kö­vetkező fázisában készült akadtak. 30x30 centiméte­restől a 60x70-ig. A kész darabokat Pestről szállítot­tuk ide. és amint látható, falra kerültek. — Milyen anyagból van­nak a kövecskék? — Többségük márvány, de van közöttük velencei és muránói üvegmozaik is. Beszélgetésünket rövidre kellett fogni, mivel a mun­ka sürgette Kádár Györ­gyöt „Köt az alapanyag” — magyarázta. Kérdésemre még elmondta, hogy a mo­zaikkép a csiszolás után kapja meg végleges színét, csillogását, majd lefedik, és csak az épület belső munkálatainak befejezése, illetve átadása után kerül a nyilvánosság elé. L. A. A telkek kialakításáról Tíz perc beszélgetés Kádár Györggyel A megyei tanács készülő új épületének előcsarnoká­ban befejezéshez közeledik maga a mozaikkép — ki­sebb darabokból. Ezek kö­zött különböző méretűek

Next

/
Thumbnails
Contents