Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

M/t szabad nyáron és mit nem? Tudnivalók a helyes táplálkozásról Párizsi nyári divat A helytelen táplálko­zás veszélyezteti az egész­séget, különféle betegsé­geket okozhat. Így pél­dául gyomor- és bélbán- tamakat, szívbetegsége­ket, érelmeszesedést, ma­gas vérnyomást, stb. Meg­felelő ismeretek birtoká­ban a szervezetet érő ká­rosodások jelentős része megelőzhető. Ezért feltét­lenül érdemes figyelembe venni, különösen a nyári táplálkozásra vonatkozóan — néhány alapvető orvo­si tanácsot. Az egyik leglényege­sebb szabály, hogy napon­ta többször együnk — ke­vesebbet. A legegészsé­gesebbek a zsírszegény^ fehérjedús ételek, növény, húsok, tejtermékek, zöld­ségfélék, gyümölcsök — fogyasztása. Ami pedig a helyes étkezés sorrendjét illeti, az orvosok javasla­ta: a reggeli legyen bő­séges, az ebéd valamivel szerényebb, majd a napi étkezés befejezéseként ajánlatos a könnyű, korai vacsora. Az egészségügyi szak­emberek véleménye sze­Á napközi nem gyermekmegőrző Minden jelentősebb te­lepülésen megnyíltak a nyári napközik (Budapes­ten táborok), egyenes foly­tatásaként a tanév közbe­ni iskolai napköziknek. Jellegük természetesen más. mint a tanítási idő­ben. A legtöbb szülő tud­ja ezt, a gyakorlatban oly­kor mégsem veszi figye­lembe. Pedig a megválto­zott körülményekhez a családi nevelésnek is al­kalmazkodnia kell. A nyári napközik lakói rendszerint több iskolából jönnek össze, s nemegy­szer cserélődnek a cso­porttársak is. Előfordul­hat, hogy hetenként más és más pedagógus foglal­kozik egy-egy közösséggel. Mindebből következik, hogy tanácsos rendszere­sen érdeklődni a gyerek­től új barátai iránt. A foglalkozások zöme játék: strandolás, mozi, sport — de nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a nyári napközi feladatai nem azonosak az elsősor­ban üdülési célt szolgáló táborokéval. Mivel dél­utánonként hazamegy a gyerek, napjait végsősor­Törött kerék ban a családnak kell irá­nyítani. Az ellátottság, a koszt általában ugyanolyan, mint tanév közben a nap­köziben. A külön szóra­kozásokra minden helyi tanács jelentős összegekét áldoz — a vakáció sokszí­nűségét, tartalmasságát mégsem zsugoríthatjuk kizárólag az itt zajló élet­re. Aki az egész vakációt nyári napköziben tölti, nem egy esetben bizony valamiféle „gyermekmeg­őrzőben” érzi magát. Tö­rekedjünk hát arra, hogy ' „igazi” táborban is nya­raljon a gyerek, esetleg nevelési szempontból is igen hasznos, ha az idő­sebb diákok néhány hetet termelő munkában tölte­nek el. Az időjárás hirtelen változásaira nemigen ter­jed ki a gyermek figyel­me. A korán munkába in­duló szülő legalább előző nap este figyelmeztesse, s mindig két öltözékgarni­túrát készítsen ki, hogy jó idő esetén a könnyebbet, hűvös, esős napokon a melegebbet vegye fel. Öl­tözékét a használtabbak közül válasszuk ki. Gon­doskodjunk arról is, hogy sose felejtse otthon fürdő­ruháját, esős időben ked­venc könyvét (ha nincs, próbáljunk oda hatni, hogy legyen!). Viszont ér­tékes játékot ne vigyen magával. Nemcsak azért, mert van elég napközis játék, de mert el is ve­szítheti. Figyelmeztessük, hogy mindig keresse, ha valamit elhagy. Nincs tá­bor, mely valamilyen for­mában ne rendelkezne „talált tárgyak osztályá­val”. Vasárnap és az ünnepek alatt a nyári napközi is szünetel. Ezeket a napo­kat lehetőleg töltse együtt a család. Igen jó hatá­súak a meghitt, közös ét­kezések. Ma már igen el­avult az a közmondás, hogy „magyar ember evés közben nem beszél”. Mi­kor beszélgessen egy. mai család. ha rendszerint csak a vasárnapi ebédnél vannak mindannyian együtt? Ilyenkor termé­szetesen sok mindenről esik szó — de ne feled­kezzünk meg a gyerekről sem. Érdeklődjünk tábori problémáiról. élményei felől is. Bősz Jenő rint nyáron, de az őszi hónapokban is célszerű a nagy mennyiségben ren­delkezésre álló gyümölcs- és zöldségféléket fokozot­tabban beiktatni az ét­rendbe. A leggyakoribb táplál­kozási hiba a kelleténél több étel fogyasztása. Ha naponta, csak két szelet kenyérrel fogyaszt többet valaki a szükségesnél, ez évi 9 kilogramm többlet­súlyt eredményez. A túl- tápláltsághoz hasonlóan rendkívül egészségtelen a túlzott fogyókúra is. Ha valaki fogyókúrába kezd, előzőleg feltétlenül be­széljen orvosával, külö- sen, ha a fogyáshoz gyógy­szert is. igénybe akar venni. Még néhány hasznos ta­nács: az étrendet minden esetben úgy állítsuk ösz- sze, hogy az ételek kiegé­szítsék egymást, vagyis tartalmazzák a legszük­ségesebb tápanyagokat. A növényi fehérjékkel telt zöldség- és főzelékfélék kiegészítésére például al­kalmas a hús, a tojás és tejtermék. Édes tészta után célszerű a gyümölcs fogyasztása. Ezzel csök­ken a cukor fogrontó ha­tása, másrészt a gyümölcs fontos vitaminokat pótol. A különféle palackozott gyümölcslevek fogyasztá­sa szintén ajánlatos, mert kellemes üdítő hatásuk van, s különféle vitami­nokat és szervetlen sókat is tartalmaznak. A mai új divatról azt mondják Párizsban, hogy igen jó elképzelések alapján született, nagyon elegáns és jól viselhetők az új divat szerinti ru­hák. A nyári divat nagyon fiatalos, de nemcsak a fiatalok részére szánt öt­letek valósultak meg, ha­nem mindenféle testalka­tú és korú nőknek igen nagy választék kínálko­zik úgy a többrészes ösz- szeállításokból — amely a legnagyobb divat, mert variálható —, mint az ingruhák, romantikus jel­legű ruhák és a nadrá- gos öltözékekből. A színek nagyon vidá­mak, élénkek, az úgyne­vezett tiszta színek a di­vatosak. Mellettük a fe­hér és fekete is főszerep­hez jut. A ruha hossza egyértelműen rövid, tér­dig ér, általában minden nő ezt viseli, de azok a fiatalok, akik a miniru­hától nem tudnak elsza­kadni, nagyon sok comb­középig érő, úgynevezett bébiruha-stílusú öltözé­ket vagy szoknyát horda­nak. Rajzainkon bemutatunk egy kis ízelítőt. 1. Aprókockás pamut­vászonból készült, egy­színű paszpolozású blé­zer. Jól illik hozzá az elől hólbarakott pamut­vászon szoknya, amely természetesen a paszpól színével egyező és puló­vert vagy ingblúzt lehet hozzá hordani. 2. Hűvösebb nyári idő­re szintetikus, vászonka- rakterű anyagból való kosztüm, széles kihajtó­val és gallérral, szoknyá­ja elől két-két rakással és díszgombokkal. Jól va­riálható, ha egy pettyes nyakkendő egészíti ki. Természetesen ilyen zsá­nerű kosztümhöz a ro­mantikus stílusú, köny- nyed anyagból készült blúz is viselhető és máris anyagból térdig szűk, térd alatt ferde szálirá­nyú anyagból betéttel készült és ezáltal nagyon bő a nadrág. A blúzocs- kán madeira díszítés van, alatta könnyű nyári pu­lóver. 5. Ingruha, napsütéses sárga színben, szinteü­alkalmivá válik kosztü­münk. 3. Duplasoros, kockás, vagy csíkos anyagból is készíthető blézert muta­tunk be egyszínű, pár­huzamos, de bővonalú nadrággal. Jól illik hoz­zá az ingblúz, amelynek nyakába belülre színes sálat köthetünk. 4-es modellünkön a „smock” elnevezésű kis blúzocska, amely kockás zefírből készült, de ezt mi harmonikus összeállí­tásban láttuk egy áru­házban, mikoris a nad­rág ugyanabból az kus batisztbál, megkötött nyakkal és két rátett zse­be alatt rakásokkal bő­vítve. 6. Divatos a hosszított derekú ruha is. A raj­zunkon látható bordürös, pettyes anyagból készült ruha a vízszintes szabás­vonaltól lefelé rakott, uj­jatlan, madonna kivágású. 7. Kékfestő zsánerű csíkos anyagból készült romantikus stílusú ruha, a magas nyak, az elején a betétrész körül, az uj­ja végén és a húzott szoknya alján pici csip­kefodorral. Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról A kerék valamennyi küllője egyszerre kitörött. Helyezzétek vissza a küllőket úgy, hogy mindegyik a helyére kerüljön. Hányas számú küllőnek kell az A-betűvel jelzett részhez kerülni? Kedves Pajtások! A megfej­tést június 21-ig küldjétek az alábbi címre: Petőfi Népe Szer­kesztősége Kecskemét, Városi Tanácsháza. A megfejtők között könyvju­talmat sorsolunk ki« X. A nyugdíjevek igazolása Mint mar említettük, a nyugdíjigény bejelentésével egy időben a jogosultság megállapításához szükséges igazolásokat az igénylőnek kell beterjeszteni a SZOT megyei igazgatóságához. Az elbíráláshoz szükséges ada­tok beszerzése tehát nem a nyugdíjat megállapító szer­vek kötelessége, hanem az igénylő érdeke. Az igazolás általános szabálya, hogy a szükséges nyugdíjéveket csak a társadalombiztosí­tási szervek nyilvántartá­sai, vagy egykori hitelt ér­demlő okirati bizonylatok alapján lehet túlnyomó- részt figyelembe venni. A nyugellátáshoz való jogo­sultsághoz feltétlenül szük­séges nyugdíjéveknek leg­feljebb egyötödét lehet ta­núvallomásokkal igazolni, míg üzemi baleseteknél, vagy foglalkozási betegsé­geknél csupán két évet igazolhatnak a tanúk. Hitelt érdemlőnek kell tekinteni és a nyugdíjévek szempontjából figyelembe kell venni azokat az éve­ket, amelyeket nem igazol­nak ugyan a társadalom- biztosítási szervek kimuta­tásai, de azokat a termelő- szövetkezet, vagy annak jo- utódja (például két tsz egyesüléséből létrejött újabb szövetkezet) az ere­deti nyilvántartások szerint okirattal igazolja. Ha az 1957. január 1-ét megelőző időre vonatkozó eredeti nyilvántartások el­vesztek, megsemmisültek a termelőszövetkezetben, és a termelőszövetkezeti tagsági idő tartamára, a teljesített munkaegységek számára egyéb hitelt érdemlő okirat nincs, akkor ezeket az ada­tokat a tsz-vezetősége iga­zolhatja. Az így kiadott igazolásnak viszont a veze­tőség közvetlen tudomásán, vagy a termelőszövetkezeti tagok tanúvallomásán kell alapulnia. A közvetlen tu­domás, vagy a tanúvallo­más szerint kiadott igazo­lás is csak akkor vehető fi­gyelembe, ha az illetékes tanács járási hivatala ta­núsítja, hogy a tsz az idő alatt, amelyre vonatkozóan a nyilvántartások megsem­misültek, működött. Ha ilyen igazolás nincs, akkor a Magyar Nemzeti Bank ugyancsak illetékes fiókja igazolhatja, hogy a terme­lőszövetkezet az általa iga­zolt időre a zárszámadást annak idején a fiókhoz be­nyújtotta.. Az 1957. január 1-e előt­ti időre vonatkozó és a fen­tiek szerint igazolt nyugdíj­éveket a tanúvallomással igazolható nyugdíiéveknél figyelmen kívül kell hagy­ni, Tehát az így — a fen­tiekben vázolt — igazolá­son felül még további éve­ket (amint említettük az összesnek legfeljebb egy­ötödét) tanúvallomásokkal igazolhat az igénylő. Ha azonban az igénylő a nyug­ellátásra való jogosultság­hoz feltétlenül szükséges idő egyötödödénél — üzemi baleset és foglalkozási be­tegség esetén nedig a meg­engedett két évnél — hos­szabb 'dót kíván tanúvallo­másokkal igazolni, e hosz- szab időből a figyelembe vehető éveket úgy kell megjelölni, ahogyan az az igénylőnek kedvezőbb. Időtartamra tekintet nél­kül kell figyelembe venni azonban azokat a tanúval­lomásokkal igazolt nyugdíj­éveket, amelyeket 1967. ja­nuár 1-e előtt hozott bí­rói ítéletben kizárólag ta­núvallomás alapján állapí­tottak meg, továbbá az 1959. január 1. napja előtt kizárólag tanúvallomás alapján jogerősen már elis­mert szolgálati időket. Ér­demes felhívni a figyelmet ezzel kapcsolatban a követ­kezőkre : A munkaviszony­ban töltött időket többféle okmánnyal lehet igazolni. Ilyenek az új és a régi mintájú munkakönyvek, az OMBI-könyv, biztosítási igazolvány, mezőgazdasági bélyeglap, szolgálati bizo­nyítvány, közszolgálati sze­mélyi törzslapmásolat stb. Az 1939. január 1-töl 1947. december 31-ig terje­dő időre a mezőgazdasági munkaviszonyt a községi tanács igazolja. A katonai szolgálati időről (hadifog­ságot is beleértve) az igazo­lást a hadkötelezettek ré­szére a honvédelmi ki­egészítő parancsnokság, a nem hadkötelesek részére a Honvédelmi Minisztérium kérelemre kiadja. Szükség lehet a tsz-tagsági időnek, vagy a munkaviszonynak (katonai szolgálatnak) egyéb okmányokkal történő igazolására is. Ezért aján­latos megőrizni a tez-tag- könvvet, brigádnaplót, ka- tonakönvvet. igazolvánvi lapot, hadifogoly-] gazolvá- n'ú lapot, illetve clbocsáj- tót is. (Következik: A nyugdíj­alap.)

Next

/
Thumbnails
Contents