Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

1912. Június 17. szombat 3. oldal ülést tartott a Minisztertanács Magasabb színvonalon Nagy érdeklődés előzte meg az MSZMP Központi Bizottságának leg­utóbbi ülését, melyen az időszerű nem­zetközi kérdések mellett az állami ok­tatás helyzetét és fejlesztésének fel­adatait is megvitatták. Annak idején pártunk X. kongresszu­sa megállapította: „... oktatási rend­szerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésének egyik jő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szer­vei vizsgálják meg ' az állami oktatás egész rendszerét, s gondoskodjanak megjelelő irányú továbbfejlesztéséről." A mostani jelentés, melyet Aczél György, a KB titkára terjesztett elő; e határozat szellemében azokat az irány­elveket vázolta fel, melyek kiinduló­pontjai lesznek a szükséges állami in­tézkedéseknek. A közlemény, melyet — jelenlegi ko­rai lapzártánk miatt — az országos saj­tóból ismerhetett meg megyénk lakos­sága, a II. fejezetében bevezetőként vá­zolja az állami oktatásban a felszaba­dulás óta elért eredményeket, melyek nemzetközi összehasonlításban is meg­állják helyüket. Az 1961. évi iskolareform megvalósí­tása során elsősorban az oktató munká­ban történt lényeges előrehaladás. A reform alapelvei — az oktatás korsze­rűsítése, a gyakorlattal való kapcsola­tának erősítése, a szocialista nevelő­munka javítása — helyesek és továbbra is érvényesek. A Központi Bizottság egyúttal azt is megállapította, hogy a helyesen megszabott feladatok egy ré­szének megvalósítását személyi és tár­gyi feltételek hiánya gátolta. Oktatás­ügyünk továbbfejlesztését a szocializ­mus magasabb szinten történő építése, a tudományos-technikai forradalom ha­zai kibontakoztatása sürgetően igényli. A jelenlegi helyzetet elemezve pártunk arra a következtetésre jutott, hogy az oktatási intézményekben a túl­méretezett tananyag nemcsak felesle­ges megterhelést okoz a pedagógusok­nak és diákoknak, hanem gátolja a ta­nulók önálló gondolkodási készségének fejlődését, a tanult ismeretek aktív fel- használását is. A tudományos-technikai fejlődés mai szakaszában az iskolák csak úgy felel­hetnek meg a társadalmi követelmé­nyeknek, ha az alapvető ismeretek taní­tására törekszenek, a tanulók gondolko­dását fejlesztve kialakítják a tovább­tanulás igényét és képessé teszik őket a folyamatos önművelésre. A Központi Bizottság állásfoglalása kimondja: a különböző iskolatípusok je­lenlegi tananyagát csökkenteni és kor­szerűsíteni kell. A tartalmi korszerűsí­tés során nagyobb figyelmet kell for­dítani a gazdasági, politikai ismeretek oktatására, az állampolgári nevelésre. A szakmai képzésben a hangsúlyt az elméleti alapokra, a munkafolyamatok egészének áttekintésére és olyan gya­korlati ismeretek tanítására kell he­lyezni, amelyek lehetővé teszik a mun­kahely speciális követelményeihez való gyors alkalmazkodást. A tanulóifjúság szocialista szellemben való nevelésével kapcsolatban hangsú­lyozza az állásfoglalás: Az iskolai, a társadalmi és a családi nevelés össz­hangja a fiatalok egészséges szellemi és jellembeli fejlődésének elengedhe­tetlen feltétele. Népi államunk továbbra is erőteljesen segítse a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatását. Természetesen nemcsak az oktatás, de a foglalkoztatás szempontjából is fontos elhatározás, hogy az óvodák há­lózatát az ötéves tervek során jelentő­sen bővíteni kell. Csak üdvözölni lehet a Központi Bi­zottságnak azt az álláspontját, hogy a következő években legfontosabb fel­adat az általános iskolai oktatás fej­lesztése. Különösen a mi megyénkben és a hasonló tanyás vidékeken kap még nagyobb hangsúlyt a következő megál­lapítás: Az oktatás színvonalát — az egyes iskolák közötti különbségek csök­kentésével, a rosszabb körülmények kö­zött működők helyzetének javításával, a tananyag korszerűsítésével — emelni kell. Éppen a napokban megtartott szakmunkásképzési ankét tapasztalatai, az ott elhangzott sürgető igények mon­datják velünk, hogy a legjobbkor szü­letett az a központi irányelv is, mely kimondja: — a szakmunkásképzés tar­talmi fejlesztése, személyi és tárgyi el­látottságának javítása oktatásügyünk másik fő feladata. A szakmunkáskép­zés korszerűsítésére megindult munkála­tokat gyorsítani kell. Hosszan lehetne sorolni azokat az ér­veket is, melyek az egyéb oktatási in­tézmények képzési színvonalának fej­lesztése mellett szólnak, s melyek ugyancsak helyet kapnak a most nyil­vánosságra hozott közleményben. Meg­erősítik többek között, az esti és leve­lező oktatás fontos szerepét is. Ismerve az arányok nagymérvű el­tolódását, szintén sokat javíthat a je­lenlegi helyzeten, ha a jövőben a to­vábbtanulók. létszámát a népgazdaság szakemberszükségletével összhangban határozzák meg. Oktatási rendszerünk személyi és tár­gyi feltételeinek javítása, a pedagógus életpálya vonzóbbá tétele, a pedagógus- képzés színvonalának emelése is meg­felelő hangsúlyt kapott a KB irány­elveiben. Az oktatásügy fejlesztését min­den szinten kiemelt társadalmi fel­adatnak kell tekinteni, s ennek megfe­lelően e célokra a következő ötéves tervekben a nemzeti jövedelemnek na­gyobb hányadát kell biztosítani. Tegyük hozzá, hogy mindez termé­szetesen nem csupán pénz kérdése. A munka hatékonyságának növelése, a felelősség fokozódása és megfelelő sze­mélyes áldozatvállalás nélkül el sem le­het képzelni egy ilyen új korszakot nyitó elhatározás megvalósulását. T. P. A jövő évre terveznek (Folytatás az 1. oldalról) tot nozott. tirendelte, hogy a minisztériumok jelöljék ki azokat a legfontosabb területeket, ahol a kapa­citástartalékok feltárását és kihasználását a termé­kek iránti kereslet és a termelés gazdaságossága elsősorban indokolja. Az ágazati főhatóságoknak és más felügyeleti szervek­nek intézkedéseket kell tenni, hogy a vállalatok az üzem- és munkaszervezés javításával, a gazdaságta­lan termelés visszaszorítá­sával összhangban progra­mot dolgozzanak ki a ka­pacitások jobb kihaszná­lására. Ezt a követelményt a közgazdasági szabályo­zók továbbfejlesztésénél is figyelembe kell venni. A kormányhatározat kitér a tervezéssel, a munkaerő­gazdálkodással és az infra­strukturális beruházások­kal kapcsolatos tenniva­lókra is. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, vala­Kecskemét Város Taná­csa az elmúlt évben terv- pályázatot hirdetett a vá­rosközpont forgalmának rendezésére. A beérkezett 32 pályaművet a közel­múltban értékelték, s a bí­ráló bizottság e héten hir­dette ki a tervpályázat vég­eredményét. Megállapították, hogy az elfogadott pályaművek több vonatkozásban is to­vábbfejlesztik és gazdagít­ják az általános rendezési tervet. Igazolta a pályázat, hogy helyes célkitűzés a kiskörútrendszer megvaló­sítása: a városközpont ke­let—nyugati főtengelye a későbbiekben kiiktatható a közúti forgalomból, s így a tervezett gyalogos köz­pont kialakítására is sor kerülhet. Végeredményben — a vázolt értékek és eredmé­Előző lapszámunkban már kifogásoltuk a műsor­szerkesztők idő- és arány­érzékét. Kénytelenek va­gyunk elégedetlenségünket újra megfogalmazni. Köz- tudott, hogy a „Ki mit tud?” mennyire érdekli a fiatalokat. Nemzedéktársai­kat láthatják a képernyőn. ■Szabad este 9 órakor el­kezdeni egy ilyen műsort? Majd éjfélig kellett várni, amíg megtudtuk, hogy kik is maradtak a továbbju­tást jelentő székekben. Rá­adásul a műsort nemcsak hosszúnak; hosszadalmas­nak éreztük. Ez a megálla­pítás több „számra” és ér­tékelő kiselőadásra vonat­kozik. Arra is szeretnénk a mű­sor rendezőjének és veze- tőrioorterének a figyelmét felhívni, hogy a Ki mit tud? nem verseny. Bár­mennyire is furcsán hang­zik, nem egyedül az dönti el egy csoport munkájának mint a mezőgazdasági és eielmezésügyi miniszter közös előterjesztése alap­ján a Minisztertanács az építőipari kivitelezési jo­gosultság szabályozásának módosítását határozta el. A kormány rendelete lehető­vé teszi, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek és társulásaik illeté­kességi területükön a la­kosság részére korlátozás nélkül végezhetnek építő­ipari munkát. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter előterjeszté­sét az építőanyag-ipar ter­melésének alakulásáról, valamint a vállalati beru­házások helyzetéről. Az építőanyag-ipari termelés növelésére tett intézkedé­sek hatására téglából, ce­mentből és más építő­anyagból az idén a koráb­bi éveknél nagyobb meny- nyiség áll a vásárlók ren­delkezésére, ugyanakkor tőkés országokból keve­nyek mellett — nem akadt olyan pályamű, amely ki­fogástalanul kidolgozta volna a kiírásban szereplő mindegyik kérdést, szem­pontot. A bíráló bizottság véleménye szerint a díja­zott és a megvásárolt pá­lyaművek a kívánt megol­dásokat együttesen tartal­mazzák. A beérkezett pályamun­kák egynegyed része — az említett 32-ből 8 — kapott díjat, illetve került meg­vásárlásra. Kozma Csaba és társai, illetve Lombár István és társa pályamun­kája a II., dr. Pápai Zsolt és társa, illetve Varga Sándor és társa terve pe­dig a III. díjat érdemelte ki. Megvásárolták ezenkí­vül Gedey Árpád és tár­sai és Szabó András, vala­mint Füzesi Pál és Ballá Zoltán tervezőkollektívájá­nak pályaműveit. az értékét, hogy tovább­jutnak-e. A Megyeri Ká- , roly által oly gyakran fel- j idézett produkciószemlélet I (pl. „több produkció méri össze erejét...”) felesel művelődéspolitikai felfogá­sunkkal, a műkedvelő mozgalom céljaival. Kö­vetkezésképp rosszalljuk, ha győztesről és vesztesről beszél a riporter — mint csütörtökön este is. Egyál­talán : többet szeretnénk hallani a tartalomról, a műkedvelés örömeiről, mint a keretről, formáról. A Ki mit tud? első ka­maraadásán különböző szintű — jó közepes átla­got képviselő — csoporto­kat láttunk. Ügy érezzük, hogy a kecskeméti Berkes Ferenc irodalmi színpad méltán jutott tovább. Kul­turált versmondásuk, az igényes rendezés — Takács László tehetségét dicséri — egyaránt tetszett. Heltai Nándor sebb építőanyag behozata­lára lesz szükség. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a könnyűszerkezetes prog­ram végrehajtásának hely­zetét és az ezzel kapcsola­tos további tennivalókra határozatot hozott. A művelődésügyi minisz­ter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter rektorok megbí­zására és rektori megbízá­sok meghosszabbítására terjesztett javaslatot a Mi­nisztertanács elé. A Minisztertanács tudo­másul vette a kormány tu­dománypolitikai bizottsá­gának döntését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia automatizálási kutatóintézetét és számí­tástechnikai központját összevonják. A két akadé­miai intézet egyesítésével a számítástechnikai kuta­tások összehangoltabbá válnak. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Dimitrovra emlékeztek A nemzetközi közvéle­mény a lipcsei per idején ismerte meg Georgi Dimit­rov nevét. Az internacio­nalista forradalmár mun­kásságát hazájában, Bulgá­riában már korábban is tisztelték. Egészen fiatalon bekapcsolódott a munkás- mozgalomba és hamarosan a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tagja­ként tevékenykedett. Tör­ténelmi érdemeket szerzett a Kommunista Internacio- nálé VII. kongresszusán meghirdetett egységfront politikai kimunkálásában. A nemzetközi munkás- mozgalom nagy alakjára emlékeztek tegnap délután Kecskeméten, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei szervezetének klubjában. Dr. Szokolai Katalin, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének főmunkatársa ismertette Dimitrov életét, elemezte nézeteit. Részletesen kitért arra a megsemmisítő kri­tikára, amellyel a Komin­tern méltó képviselője il­lette a fasizmust. Hangsú­lyozta, hogy Dimitrov min­dig figyelembe vette a munkástömegek közvetlen érdekeit, a világpolitika realitásait. A TIT előadói és az okta­tási igazgatóság tanárai ré­szére szervezett előadói konferencián megjelent Ge­ra Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Borsodi György, a kecske­méti városi pártbizottság titkára. A gyógyszerészek hagyo­mányos emlékversenyét az idén Kecskeméten, a Váro­si moziban rendezték meg. A tegnap délben befejező­dött szakmai rendezvény- sorozaton Bács-Kiskun me­gyei siker született. Stumpf Tamásné. a kiskőrösi gyógyszertár dolgozója a .Termoplasztikus pirula kötőanyaga és felhasználá­sa”. című dolgozatát a szak­A Kossuth Könyvkiadó már elkészítette a jövő év­ben megjelenő kiadványai­nak előzetes tervét, melyet országszerte megvitatnak a kiadó munkatársai és a könyvterjesztők. Tegnap a kecskeméti já­rásban került sor a tervbe vett könyvekről való esz­mecserére. Az orgoványi művelődési házban tartott értekezletre meghívták a mai zsűri I. díjjal jutal­mazta, így ő nyerte a Rozs- nyai M^tyás-emlékplaket- tet, és a vele járó három­ezer forint pénzjutalmat. Ezenkívül két második dí­jat adtak át Brezó Magdol­na, Veszprém megyei, és Magyar Leventéné Csong- rád megyei gyógyszerészek­nek. A III. díjat Fejér me­gyei résztvevő, Lippai Jó- zsefné nyertei járás községeinek könyv- terjesztőit, a járási pártbi­zottság munkatársait, dr. Nonn Györgyöt, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyet­tesét és Sipos Jánost, a ki­adó közgazdasági és gazda­ságpolitikai osztályának munkatársát. Török Sándor, a járási pártbizottság osztályvezető­je a megbeszélés célját a következőkben jelölte meg: segíteni kell gyakorlati ta­pasztalatokkal a kiadó munkáját, hogy olyan poli­tikai művek lássanak nap­világot, melyek a leghaté­konyabban segítik a tudat- formálást, a mindennapi gyakorlati munkát. A kecs­keméti járás jó munkát végzett a könyvterjesztés- ben. Már most, a félév kö­zeledtével csaknem száz százalékát érte el az egész évre tervezett pénzösszeg­nek. A járás — mondotta Török Sándor — első hely­re pályázik a megyei könyvterjesztési verseny­ben. a politikai irodalmat. Sipos János az értekezleten fő­képp azokról a kiadvá­nyokról beszélt, melyek az előzetes tervben nem sze­repeltek. Sor kerül a Köz- gazdasági kislexikon má­sodik, bővített kiadására; a mezőgazdasági és műszaki fejlesztésről szóló, általá­nos jellegű szakkön v vet, valamint Erdei Ferenc vá­logatott írásait és beszédeit is megkapják jövőre a könyvterjesztők. Sok érde­kességet tartogat Az új fa­lu című, sorozat, mely a mai falvakban végbemenő változásokat vizsgálja, ér­tékeli. A hozzászólások gyakor­lati oldalról közelítették meg a könyvekkel kapcso­latos kiadói és terjesztői munkát. A gyakorlati munkával, általános ideológiával és gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó kiadványok közül hiányolták a résztvevők a vezetőképzést és előadó­készség-fejlesztést segítő könyveket. L. A. Értékelték Kecskemét városközport# tervpályázatát Továbbjutott a Berkes Ferenc irodalmi színpad Befejeződött a Rozsnyai-emlékverseny A kiadó 1973-ban sok fontos könyvvel gazdagítja i

Next

/
Thumbnails
Contents