Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám
FiW lépni szabad - az ifjúság szigetén r Goir.'i. m >J szaporodnak 'az ifjúsági szórakozóhe- lyek. Itt is, ott is, amott is me /alósulnak a régi álmok: Hangulatos, csinosan berendezett klubokká szépülnek a kihasználatlan pincék, padlások, mellék- épületek. A fiatalok, ahol csak lehet, kifüggesztik féltett birodalmuk ajtajára a táblát: KISZ-klub. Mégis, szinte mindenütt kevés az ifjúsági szórakozóhely. Baján 4300 KISZ- es dolgozik, tanul. A környékbeli községekből több mint nyolcezer fiatal jár be naponta. Hol töltik a szabad idejüket? A fiatalok délutánonként a Duna étterem teraszán, a belvárosi presszóban, vagy a Su- govica partján találkoznak. Szombaton a művelődési ház nagytermében adnak egymásnak randevút. S a nyitás után egy órával már kifüggesztik a táblát: „Telt ház”. Valamilyen megoldást kellene találni... Kincses Ferenc tanácselnök, akihez segítségért fordultak a KlSZ-esek, azt javasolta, hogy a fiatalok a Petőfi-szigeten alakítsanak át egy kihasználatlan, elhanyagolt épületet, s rendezzék be. A tanácselnök javaslatán sokáig gondolkodtak a fiatalok. A hosszú csendet végül Papp Péter, a KISZ .városi bizottságának titkára törte meg: — Sokan vagyunk. Egyetlen helyiség tulajdonképpen nem oldja meg a szórakozási problémánkat. Ez nem segítene a helyzetünkön. Inkább azt kérnénk, hogy adják ide az egész szigetet. Mi szívesen Védnökségét vállalnánk a Sziget felett. Nagyon vigyáznánk rá. .. A városi tanács végrehajtó bizottságának a sziget átadásáról szóló határozata után nemsokára elkészült az együttműködési megállapodás is. A városi tanács elnöke a munka ünÍ epén nyújtotta át a fia- aloknak a birtokadomá- iyozási okiratot, melyen ez t szöveg áll: „Baja város egszebb természeti adott- ágokkal rendelkező részét, i Petőfi-szigetet a város if- úságának adjuk örökös íegőrzésre és használatra, egítse ez a sziget is az if- Iság céljainak megvalósí- Ssát és gazdagodó, szép Ívűjének építését. Baja, 172. május 1.” A nyár elejei napsütéses délelőtt az U alakú Kama- rás-Dunán, közismertebb ne^én a Sugovicán csónakok kergetik egymást. Arrébb, a Dunával párhuzamos Ferenc-csatornán vontatóhajókat, uszályokat javítanak. A két víz között fekszik a Petőfi-sziget. A sportpálya, a horgásztanya, a vizitelep, a strand sok fiatalt csalogat ki délutánonként ide. — És még mi minden lesz itt — magyarázta Papp Péter. — Ifjúsági Béke-Barátság teret, parkot, ifjúsági parkot, úttörő közlekedési parkot, sportpályát, s ha minden jól megy, néhány év múlva úszómedencét is építünk a szigeten. Szeretnénk, ha az ifjúsági utazási iroda kemping-tábort is létesítene majd. A partot egyébként kiegyenesítjük, és ezer méteres kajak-kenu pályát alakítunk ki. A szigetet két-három méteres töltés veszi körül. A terület azonban nagyon mélyen fekszik, gyakran feljön a talajvíz. A Sugo- vicából sok ezer köbméter töltőanyagot, azaz földet, homokot, követ kell ide hordani. A tervek szerint körülbelül másfél méterrel magasabbra töltik fel az egész szigetet. Csinosításra vár a part, s a Béke térrel szemben fekvő elhanyagolt terület. A régi épületeket is rendbe kell: hozni, új sportpályákra, vi- zitelepre, terekre, parkokra van szükség. A városi tanács az ifjúsági törvény és az ifjúság- politikai határozat szellemében járt el akkor, amikor vállalta, hogy a 33 holdnyi sziget feltöltésére évente 300 ezer forintot, a parkosításhoz szükséges anyagok beszerzésére pedig évente 30 ezer forintot ad a fiataloknak. A megállapodás ezenkívül a szigeten már meglevő vállalati üdülők bérleti díjáról is rendelkezik. Eszerint a vállalatok a bérleti díjat a jövőben az ifjúsági alapra fizetik be azzal, hogy ezek felhasználásáról csakis a KISZ városi bizottsága dönthet. Az ajándékozásról szóló díszes okirat, a Budapesti Műszaki Egyetem főiskolai kara által készített rendezési terv, a városi tanács anyagi fedezete még kevés garancia arra, hogy a fiatalok minél hamarabb birtokukba vehetik és használhatják a szigetet. Ehhez előbb ugyanis nagyon sok munkát kell elvégezni. — Az utóbbit mi garantáljuk — mondta határozottan a KISZ-titkár. — Hogyan? A fiataloktól évente négy-négy óra társadalmi munkát kérünk.' Ez összesen 15 ezer órát jelent. De nagyon szeretünk, ha emellett a bajai vállalatok, intézmények is segítenének. Elsősorban szállítóeszközökre gondolunk. A sziget rendezési terve egyben meghatározza az egyes létesítmények felépítésének, illetve létrehozásának sorrendjét is. Eszerint a fiatalok a jövő tavasszal kezdik meg az ifjúsági park kialakítását. A KISZ-vezetőképző táborral szemben levő tisztáson építik fel majd az ifjúsági parkot, amely egy fedett épületből, s egy nyitott részből áll. Kora tavasztól késő őszig szórakozhatnak itt a fiatalok. A bajai KISZ-esek már most munkához láttak. Rendbe hozzák a vállalati üdülőket, a sportpályákat, csinosítják a parkokat, te— Tudjuk, nagy fába vágtuk a fejszénket — mondta végül Papp Péter. Nagyon nagy munka előtt állunk. Talán 8—10 év is eltelik, mire elmondhatjuk: olyan ez a sziget, amilyennek megálmodtuk. De addig nagyon sokat kell dolgozni. És még egy: mindenkit szeretettel várunk, aki dolgozni, pihenni, szórakozni jön a szigetre. Itt nem lesznek kerítések. Itt szabad a fűre lépni, nem lesznek tiltó táblák. Fölösleges. A sziget minden kincsére nagyon vigyázunk. A miénk. Tárnái László Klub a Sséchenyivárosban A Megyei Kiegészítő Parancsnokság vaskerítésén' kis zománctábla jelzi: itt működik a Széchenyivárosi Ifjúsági Klub, amely igen hamar népszerűvé vált a kecskeméti fiatalok körében. Tágas klubterem, kényelmes fotelok, televízió, magnetofon, saját „gyártmányú” bárpult...' Néme- di Klára klubtitkárral a klub megalakulásáról, s az eddigi eredményekről beszélgettünk. — Három KlSZ-alapszervezet, a BM, a Közúti Építő Vállalat és a kiegészítő parancsnokság fiataljaiból februárban alakult meg a klubunk — mondta. — Nagyon szerencsés volt 5z indulásunk, hiszen egv gyönyörűen felszerelt helyiséget kaptunk a kiegészítő parancsnokságtól. Nyomban létrehoztunk egy klubtanácsot, amelynek legfontosabb feladata a tagok szervezése és a program összeállítása volt. Jelenleg 180 „igazolt” taggal működik a klub. — Melyek a legkedveltebb rendezvények? — Általában a kötetlen programokat kedvelik a fiatalok — folytatta a titkár. — Nagy sikere volt például a rongyosbálnak, s népszerűek a magnósklub foglalkozásai is, valamint a különböző sportversenyek. — Milyen segítséget kaptok? — Szerencsére nemcsak ezt a szép klubhelyiséget kaptuk, hanem a mindennapi munkánkat is segítik. A BM például autóbuszt adott a kirándulásunkhoz, a kiegészítő parancsnokság vezetői pedig gyakran adnak ötleteket, tanácsokat á munkánkhoz. A második félévben több új programot is szervezünk. Beszélgetésünk végén megkérdeztem három fiatalt, miért szeretnek a klubba járni. Kuczik Ilona: Jó a társaság, kellemes a környezet — ezért jövök estéről estére. Kedvelem a filmvetítéseket, a harsogó beat-; zenekart már kevésbé... Lukács Zoltán: Munkai társaimmal együtt szívesen jövök a klubba. Pihe-* nek. szórakozom. Gőhr Edit: Nagyon soká-’ lg nem tudtunk hol szórakozni. Most a saját klubunkban nézhetjük a tele-’ víziót, magnózhatunk, rádiózhatunk, táncolhatunk.' Régi álom valósult meg februárban ... • Csapai Lajos
