Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
4. oldal 1972. június 13, kedd Hálni a saját mezsgyén S zemők József. az izsáki Aranyhomok Tsz elnöke derűs lelkületű ember. Azt mondja többek közt a legutóbbi megyei népfrontbizottsági ülésen: — Gond volt községünkben a nők foglalkoztatása. Életrehívtunk, továbbfejlesztettünk számukra egy iparüzemet. De itt az újabb probléma. „Férfi”-iparról is gondoskodni kell, hogy teret engedjünk a párválasztásnak, hiszen a mintegy két és fél száz nő átlagéletkora 20 év alatt van. Másképp hogy tartsuk itthon őket?... A hallgatóság hangos mosolya is jelezte, tetszik a szelíd humorral beszőtt fejtegetés. Kétszeres az odafigyelés. Lám, nem kell félteni a mondanivaló súlyát a természetes derűtől. Az említett ülésen felhozott példákkal azt illusztrálta Szemők József, hogy a népfrontpolitika mindig helyben, a városi-községi, tanyai tennivalók jó elvégzésében ölt testet. Az izsáki példák bővebb ismertetéséért kerestem fel úgy két hétre rá az Aranyhomok székházában. A lakásán van már, ha ügyan ott éri még — igazít el egy vaskos parasztember a központ gangján. — ötre Pesten kell lennie — tette hozzá magyarázatul. Próba — szerencse. Hátha mégis lecsíphet még egy kis időt? Nézem az órámat: fél négy. De ekkor már az elnök lakása ajtaján csöngetek. Magamban előre pirulok. Ritkán van lelkem ilyen alkalmatlankodásra, de most... Ha már megnyomtam a gombot. Hallom is a neszeket a verandaablak függönyén túlról. Nem, ezek nem léptek. Nem cipő kopog. Persze, zárt ajtó. Amint már kattan is bévül a zár. S ahelyett, hogy a siető közéleti ember ilyen helyzetben várható fanyar képét látnám, a szőke házigazda a legőszintébb szíves szóval tessékel befelé. Pedig azt se tudja e pillanatban, ki fia-borja lehet, aki még öltözni se hagyja nyugodtan. Sötétszürke-kockás pantallója alól még zoknis lába tűnik elő, s menet közben a nyakkendőjét köti. — Már úton kellene lennem. Éppen csak átöltözöm. Most érkeztem a határból, a szemlével egybekötött vezetőségi „ülésről”. A többiek még kint folytatják. Nem győz nyugtatni, vigasztalni: dehogy zavarom, üljek csak le, állapodjunk meg, mikor találkozzunk. Pár nap múlva a megyére jön. Majd telefonál. Fél kézzel az ingnyakát gombolja, a másikkal a telefonszámot írja be határidőnaplójába. A Hazafias Népfront Országos Tanácsába indult ezen a délutánon. A népfront országos alelnöke- ként első „szereplésére”, a kertbarátok összejövetelére. L egközelebb itt folytattuk a beszélgetést. A kecskeméti Aranyhomok presszójában — duplafekete és jaffa- szörp mellett — újságolta, sikerült ötre felérnie a gépkocsival. Semmit sem veszített abból az érdekes tanácskozásból, amelyen az emberi, népgazdasági szempontból egyaránt nemes, hasznos hobby volt a téma. Országos alelnök. Vajon, hogy fogadja, mit érez egy ember, akit ilyen tisztségre megválasztanak ? Kedves természetességgel vallja be, milyen váratlanul érte, bár valamit „sejtett”. — De ennyit azért nem — mosolyog s holmi fennkölt és utólagos bele- magyarázás nélkül meséli el, milyen egyszerűen történt. Arra készült, hogy május 1-én egy barátsági turistacsoport vezetőjeként a Szovjetunióba utazik. — Az elvtársak szóltak, ezúttal maradjak, legyek fenn a népfrontkongresz- szuson. Ebből gondoltam. Aztán amikor a 227 tagú országos tanácsba javasoltak közt meglátta a nevét a listán, megértette: „No, ezért marasztaltak”. — Továbbhajtottam a nevek jegyzékét. Olvasom, hogy az országos tanács elnöke dr. Kállai Gyula, majd az alelnökök sorában Bugár Jánosné, Darvas József, dr. Ortutay Gyula, s a többiek után látom nyolcadikként a nevemet... Akkor bevallom, meglepődtem. Csak ilyen egyszerű lenne tehát? Dehogy. Mint másoknál, ennél a fiatal tsz-elnöknél is „kellett” már olyan kaliberű bizonyíték — köz- életiségből amely méltóvá avatta erre az országos tisztségre is. apcsoljunk csak visz- sza a cikk elején citált felszólalásra. Hogy is fejezte ki? — Községi feladatként — nyolcvan nővel — létrehoztuk a noppoló — szövetvizsgáló — üzemet... Tehát nem a szövetkezeti elnök ténykedése van az előtérben. hanem a népfrontosságban viszonylag fiatal, ötéves múltú aktivistáé. Aki viszont mint tsz-vezető is kapta meg a tagság hozzájárulását, hogy a gazdaság közös kasszájából másfél milliót adjon az üzemépület költségeibe. Miért pont ipari üzemre, mikor bosszú idő óta az volt a szemlélet, hogy Izsákra nem kell ipar, mert elvonja az erőt a mezőgazdaságból? Ugyanakkor — ipar nélkül is — 7600 lélekre csökkent a lakosság a második világháború előtti 12 000-ről. A mezőgazdaság tehát nem tudott mindenkit idegyö- kereztetni. Tény. Most már van ipar. S ami a kis üzem összetételét illeti, kitűnik, hogy egészen kis hányad fiatal jött ide a mezőgazdaságból. Jobbára volt idénymunkások, meg akik általános iskola után kenyérkereset után néztek. S zömmel 20 éven aluli — eladó lányok. Mivel lehet legközvetlenebb lépésként „Izsáknak” megtartani őket, illetve hogy a férjnek valók is helyben maradjanak. Mert dolgoznak itt orgoványi ágasegyházi lányok is. — Lakótelepet kell építeni! — mondja ki magá- tólértetődő derűvel Szemők József, s mint a megyei népfrontbizottsági ülésen, ez alkalommal is K őszinte. Abban, hogy saját elgondolását is „merte” korrigálni. Mert először családi házakra gondolt úgy ötvqp-hatvanra. Aztán nem kellett nagy számolás annak elbírálásához, fekszenek-e az egyes családi házak nagy építkezési költségei az életet kezdő fiataloknak? Nem előnyösebb egyéni és községi szempontból, ha az ifjú házaspároknak rendeletileg „megszavazott” és sokoldalú — gyerek (ek) utáni plusz, ifjúsági betétre, saját erőre járó — hitelekkel, többszintes házakból álló lakótelepet építenek? A papír s ceruza válaszát ki se kellett mondani. Határoztak: legyen 15, négylakásos, egy-egy emeletes ház az új lakótelepen. Aminek a neve is tükrözze, hogy az nem egy üzem, tsz, hanem a község fiataljaié arra érdemeseké. Legyen „Hazafias Népfront lakótelep”. L egyen. Ezt mondja a község vezető testületé is. — De ismét bökkenő van: a területtel! — fordít a szón Szemők József. Mint legalkalmasabb terepet a főút mellett kellene belterületté nyilvánítani egv 10 holdas földdara-: bot. Igen ám, de az a Sárfehér Tsz-é, s ők egyelőre elzárkóznak. Mondják, hogy jó lesz arra az ingoványos rész is. De hogy mennyivel növelné annak alkalmassá tétele a költségeket! Másik helyet is javasolnak; ott viszont későbbi terjeszkedésre nem volna lehetőség ... Hej, ha már úgy egyetért a szép tervvel a községi vezetés, miért nem szorgalmazza egy kicsit erélyesebben a megvalósítást? Gondoljanak csupán arra, hányán költöztek a tanyákból Ágasegyházára. Miért? Mert ott olcsó a telek. „Mellesleg.” Tavaly az Aranyhomok Tsz földjéből 20 holdat sajátítottak ki. Nem ágáltak ellene, pedig az szőlő volt. Ez a mostani 10 hold — a Sárfehéré — meg szántó — A közösség, a község érdekét kell most nézni — jegyzi meg Szemők József. Semmi szónokias nincs a hangjában Csak emberiesség. Tóth István Figyelmeztető számok Ha megyei sajtónk a mezőgazdaságban előforduló balesetekről éppen úgy rendszeresen hírt adna, mint a közlekedésiekről, akkor minden nap jelenhetne meg egy-egy közlemény. Csak a bajai járás termelőszövetkezeteiben naponta két üzemi baleset fordul elő. Megelőző orvosi brigádvizsgálat A járási párt-végrehajtóbizottság nemrég napirendre tűzte a körzet mezőgazdasági üzemeinek egészségügyi és balesetvédelmi helyzetét. Megállapítottuk, hogy a bajok megelőzése érdekében számos kezdeményezés történt már. A bácsalmási kórház belgyógyász orvosai társadalmi munkában a járás összes termelőszövetkezeti vezetőjét megvizsgálták. Két hónapon keresztül csaknem kétszáz személynek adtak mindenre kiterjedő diagnózist. Több községünk orvosai a lakosság egészség- ügyi adatait összegyűjtötték, kartonokra jegyezték. Nagyon jelentősek azok, a tudományos szempontból is értékes orvosi brigádvizsgálati anyagok, amelyeket a párt végrehajtó bizottságának megbízása alapján végeztek. A cél a mező- gazdasági dolgozók egészség- és balesetvédelmében elért eredmények vizsgálata volt. Egyes feljegyzések kivonatait, a belőlük levont következtetéseket, tanulságokat, figyelemfelkeltés végett megküldtük a járás valamennyi termelőüzemének. Szomorú, figyelmeztető statisztika A balesetek csökkentését csak részben lehet elérni megelőző technikai intézkedésekkel. Fontos feladat a tájékoztatás is. Akik balesetveszélyes helyen dolgoznak, tartsák be a rendszabályokat. Tavaly 674 baleset volt a mezőgazda- sági szövetkezetekben, a kiesett munkanapok száma meghaladta a 11 ezer ötszázat. A balesetek legfőbb oka a felelőtlenség. Legtöbb szerencsétlenség az állattenyésztésben történik a statisztika szerint. Az sem lehet számunkra közömbös, hogy a megye mezőgazdaságában előforduló balesetek 25 százaléka a mi járásunkban történt. Az 1970. évi statisztika alapján — a járás 30 mezőgazdasági termelőszövetkezetében végzett vizsgálat szerint — különösen öt közös gazdaságban volt rendkívül magas a baleketek száma. A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezetben 72 baleset történt, a kiesett munkanapok száma meghaladja az ezer- hétszázat. Aránylag sok volt a balesetek száma még a hercegszántói Lenin, a nagybaracskai Haladás, a bácsborsódi Rákóczi és a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Az említett 5 gazdaságban több mint 4300 munkanap esett ki egy év alatt. Figyelem, figyelem t A technika fejlődésével a veszélyeztetettség is nő a mezőgazdasági üzemekben. Többet kell tehát tenni a balesetek megelőzéséért. Ahol megvan a lehetőség a nyújtott helyett váltott műszakot vezessenek be. A balesetveszélyes gépeknél különösen fontos, hogy kellően kipihenve kezdjenek munkához és tartózkodjanak a szeszes ital fogyasztásától. Fontos, hogy a termelő- szövetkezetekben gondoskodjanak a munkások részére pihenőszobákról, mosdókról, zuhanyozókról, öltözőkről. Tegyék általánossá az üzemi étkeztetést. Természetesen mindezek megvalósítása az anyagi erőktől is függ. A növényvédőszerek egyre nagyobb mértékű használata az egészséget is veszélyezteti. Több mint 300 féle növényvédőszer van forgalomban, amelyek ma már a nagyüzemi gazdálkodásban szinte nélkülözhetetlenek. Szerepük a jövőben még inkább nőni fog. Fontos tehát, hogy legyen minden mezőgazda- sági üzemben fő- vagy mellékfoglalkozású növény- védelmi felelős. A felelős szakember dolgozza ki a szükséges óvóintézkedéseket. A munkavédelmi javaslatok terjedjenek ki minden mozzanatra. Tájékoztassák a védekezés formáiról a dolgozókat, a szövetkezeti tagokat is. Miijdenki feladata A párt-végrehajtóbizottsági ülésen hangsúlyoztuk, hogy a baleset- és egészségvédelem fontos politikai és társadalmi feladat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is az eddiginél elemzőbben, konkrét vizsgálatokra és tapasztalatokra építve vonják le a következtetéseket. Jobban törekedjenek a veszélyek megelőzésére, illetve a minimálisra csökkentsék azokat. Természetesen ehhez az is kell, hogy mindenki tartsa be a szabályokat és érezze saját felelősségét. Szabó Imre a járási pártbizottság első titkára Mezőgazdasági könyvespolc Állatvilág az egyenlítőtől a sarkokig Anghy Csabát, a budapesti Allatkert főigazgatóját aligha kell bemutatni a természettudományos érdeklődésű olvasónak. Lehet, hogy személyesen nem találkoztak eddig. Mégis úgy érzi, aki kezébe veszi könyveit, hogy régi, kedves ismerőse keresi fel, hogy beszámoljon legutóbbi utazása egy-egy színes epizódjáról, elbeszélgessen egy-egy frissen szerzett értesüléséről a biológiai- zoológia világából. A szerző jól sikerült felvételekkel illusztrálja az elmondottakat, továbbadja azt a rengeteg ismeretanyagot amit a csaknem ötven esztendős vizsgálódásai, tanulmányútjai, s nem utolsó sorban állatkerti megfigyelései közben összegyűjtött. Sok sikeres könyv, szakcikk, ismeretterjesztő előadás után most a trópusoktól a pólusokig, az egyenlítőtől a sarkokig kalauzolja az olvasót, bemutatva Földünk állatvilágának legjellegzeteseb képviselőit, közülük is elsősorban azokat a fajokat, amelyek ugyan nem tartoznak szorosan véve azt ember mindennapi életéhez, de megismerésük úgy-, szólván gyerekkori álmunk1 volt. 1 Tisztaság fél egészség l Az asszony nagyon-na- gyon rosszkedvű volt. A hajnali kelés, a huzatos, piszkos autóbusz, no meg nyilaló könyöke most jobban gyötörték, mint máskor. Tudta, miért. Tegnap óta motoszkált a fejében a megjegyzés: — Nézze, Komarekné, én elhiszem, hogy nehéz takarítóasz- szonyt kapni, de ez az iroda napok óta olyan, mint egy hadszíntér a harmincéves háború idején. Elhiszem, hogy otthon is sok baja, gondja van, de erre nem lehet a végletekig hivatkozni. Ha nem végzi tisztességesebben a munkáját, szólunk az igazgatónak és más megoldást fogunk találni. „Szól az igazgatónak” — motyogta magában —, a Varga Józsinak, aki még kifutógyerek volt a lakatosműhelyben amikor ő már évek óta itt takarított! Hát persze, hogy marad egy kis piszok, ha a beteg Horváthné helyett is neki kell takarítania. És egy munkaidőn belül, hiszen, ha megjönnek a tisztviselők, már nem lehet dolgozni... Hadszíntér .., Grabcsák, Grabcsák, ezt még megkeserülöd ... És ahogy dúlva-fúlva csapkodott a portörlővel, pompás ötlete támadt. Hát ami azt illeti, lehet itt tisztaságot csinálni. Csak ahhoz idő kell, sok-sok idő. Forró vizet hozott, súrolószerszámokat, beeresztő lakkot, ami kell. Aztán nekilátott a nagytakarításnak. Ahogy belejött a munkába, még dudorászott is. Nyolc óra felé nyílt az ajtó és egy fiatal lány lépett be, majd megállt: — Jaj, tessék mondani, korán jöttem ...? — Nem, aranyoskám, én megyek későn. Maga az új titkárnő? — Igen. Kovács Ica vagyok. — Én meg Komarekné, a tisztaságfelelős. Na, de már kész is vagyok, vesse le a kabátját, aztán dolgozzon. mert mindjárt jön Grabcsák, a vaddisznó... — Ne tessék ilyet mondani . .. — De bizony mondok én róla még különbeket is! — Nevezhetem a nénit Komarek néninek? — Itt én mindenkinek Juci néni vagyok ... — Juci néni, drága, tetszik tudni, hogy itt nagyon szépen ki tetszett takarítani? Eddig azt hittem, hogy anyámnál senki sem takarít szebben, de itt úgy ragyog minden, mintha aranyból lenne ... — Tudod, leukám. harminc éve csinálom és már a kisujjamban van a szakma. De nem mondom, ei tényleg szépre sikerült. .. — Miért mondják Jucf néninek, hogy nér.ili Anyám már idősebb, dej m.ég a nyáron is miniszoknyát hordott. És a haja. ii nagyon szép Juci néninekj Majd ajánlok egy jó fod-l részt, ha meg tetszik en■* gedni... Grabcsák jelent meg ajtóban és nagyot füttyén4 teit: t— Ez igen, Juciká T rozmaringom, galambom. I tisztaság, fél egészség! !': mi van magával" Ki v í pirulva, csillog a szeme l — megpaskolja Juci né J arcát — .. .na. dolaozzw ) Icíika. öröm lesz ebben tisztaságban. Komarek néni vitte ( cuccát és tűzrőlpattav ‘ V l telkei megindult az ö,j ^ felé. Ott akadt tiikö ■ *' \ ben eltökélte, hogy ha J Grabcsák Tóni kikezd r'G') le, a padlócsiszolóval letöri a derekát... lícák Gusztáv
