Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

1972. június 13, kedd 1 oldal Több ezer ragon takarmánytartalék Az ország szarvasmarha- állományának 9, sertésszá­mának 6,9, a juhállomány­nak pedig 11 százaléka Bács-Kiskun megyében ta­lálható. A földterület ma már csaknem teljesen nagyüzemek kezelésében van, azonban a négy fő állatfajtának csak 49,8 szá­zaléka van a közös gazda­ságokban. A megye 226 ez­res számosállat-állományá­ból 121 ezer van a háztáji és a kisegítő gazdaságok­ban. Ha állatfajokon belül vizsgáljuk, a szarvasmar­ha-állomány 36,9, a serté­seké 65.8, a juhlltszám 27,3 százaléka van ez utób­bi gazdaságokban. Az ál­lattenyésztés tehát még ma is jelentős részben kis­üzemi keretek között tör­ténik ami hatással van a fejlesztésre, de soros ösz- szefügésben van az állo­mány takarmányellátásá­val is. Sokféle gond Megyénk éghajlata nem kedvező a takarmányter­melésnek. Ezen túlmenően azonban egész sor hiányos­ság is tapasztalható, amely a további fejlődést is aka­dályozza. Az abraktakar- mány-termesztés viszony­lagos fejlődése mellett ala­csony a színvonala a tö­megtakarmány-termelés­nek. A gyepgazdálkodásba vont terület kevés és a hozama is alatta van az országos átlagnak, sőt a megye szélsőséges klímá­jához viszonyítottan elvár­ható szintnek is. Aránya a takarmánytermelő terüle­ten belül meghaladja ugyan az 50 százalékot, a keményítőértéknek azon­ban csak 28. az emészthető fehérjének oedig alig több mint 40 százalékát adja. A kedvezőtlen arány fő oka a rétek és legelők alacsony fűhozama. A magas beta­karítási és tárolási veszte­ség miatt általában a'a- csony a beltartalmi érték. Az 1971-es állatlétszám I szilázsszükséglete megha­ladta a 76 ezer vagont, ugyanakkor mintegy 50 ezer vagonnal rendelkeztek csupán a gazdaságok. A szénából 48 ezer vagonra lett volna szükség, ezzel szemben 27 ezer vagon volt a készlet. Figyelembe véve, hogy az ország rét- és legelőte­rületének 10—11 százaléka a megyében van — annak ellenére, hogy a terület­nek mintegy 50 százaléka javítható — megvan a le­hetőség arra, hogy ésszerű gazdálkodással segítsünk a takarmányhiányon. A háztáji segítése Nagy gondot okoz a ház­táji gazdaságok állatállo­mányának takarmányozá­sa. A háztáji szarvasmar­ha-állomány ellátása rész­ben a közösből való jutta­tásra, részben pedig az utak és töltések fűtermé­sére alapozott. A tény az, hogy sok helyen az üze­mek csak elvben segítik a háztáji gazdaságot, s a ku­koricaszár és a szalma ki­vételével kevés helyen tudnak egyéb takarmányt juttatni. Az eddigi intéz­kedések és ajánlások nem javítottak számottevően a helyzeten, ezért célszerű lenne, ha a közös gazdasá­gok a háztáji állomány ré­szére megfelelő területen az igényeket figyelembe véve, takarmánytermő bá­zisokat hoznának létre. Az ellátás gondjain je­lentősen enyhítene, ha a kedvező időjárás következ­tében szép hozamot ígérő árokparti, valamint a töl­téseken termő füvet sike­rülne betakarítani. Tapasz­talataink szerint nemcsak éZekeri a területeken van még bőven takarmánv, ha­nem sok helyen a réteken is elmulasztották a beta­karítást. Az árokpartok fűflóráia minőségileg és mennyiségileg is megolda­ná a háztáii állománv je­lentős részének takar­mányellátási gondjait, Számításaink szerint 4—5 ezer holdról lehetne beta­karítani a fűtermést, amely mintegy 5—6 ezer vagon takarmányt jelentene. Miniszteri utasítás A 21/1964-es miniszteri utasítás rendelkezése értel­mében az „útmenti árkok út és vasúti valamint ár­védelmi töltések és csator­nák fűtermésének betaka­rítása e létesítmények ke­zelőinek feladata. Ha azon­ban ennek a kötelezettség­nek a fenntartók nem tesz­nek eleget, a fűtermés be­takarítását kötelesek más­nak átengedni.” A fenti utasítás végre­hajtása egyetemes megyei érdek, ezért felhívjuk va­lamennyi gazdaság, mező- gazdasági szövetkezeti te­rületi szövetség és nem utolsósorban az egész ta­nácsi apparátus figyelmét e munka gyors megszerve­zésére, illetve ellenőrzésé­re. Gódor József a megyei tanács osztály vezető j e Kevesebb volt a járványos oieibetegedés Beszámoló a KÖJÁL 1971. évi tevékenységéről A megyei közegészség- ügyi—járványügyi bizott­ság hétfői ülésén a KÖ JÁL vezetői, beszámoltak az elmúlt évi járványügyi helyzetről,® s ismertették az állomás munkáját. Megállapították, hogy a korábbinál többen része­sültek védőoltásban, s így például a kanyarós esetek száma hosszú évek óta a legalacsonyabb volt. Ami az állomás dolgo­zóinak tevékenységét illeti, egyebek közt vizsgálták a bisztrókban, éttermekben a hidegkonyhai készítmények minőségét, és a sütőüze­mekben is sor került komplex ellenőrzésekre. Több helyütt a termékek nem megfelelő minősége miatt átmenetileg néhány egység bezárását is elren­delték. A fagylaltvizsgála­tok során háromszáz má- zsányi fagylaltot kellett — az egészségre ártalmas vol­ta miatt megsemmisíteni. Szabálysértési eljárás in­dult néhány szikvízüzem vezetője ellen is: sok eset­ben ugyanis az üvegek piszkosak, a víz felhasz­nálásra alkalmatlan, a szállítmányok nincsenek kellően védve. A jövőben a mulasztásoknak az eddi­ginél is gyakoribb ellenőr­zésekkel és következetesebb felelősségrevonással igye­keznek elejét venni. Tavaly a megye két vá­rosában és huszonhárom községében vizsgálták a köztisztaságot, a szenny­vízkezelést. Megállapítot­ták, hogy a közelmúltban e tárgyban hozott tanács­rendeletek még hatéko­nyabb végrehajtására, al­kalmazására van szükség. A növényvédőszerek rak­tározása az ellenőrzött 171 mezőgazdasági üzemnek szinte egyikében sem felel meg az előírásoknak. E sze­rek felhasználása, s a mun­kavédelmi türelmi idők be­tartása is sok kívánnivalót hagy. J. T. Rekordforgalom a strandokon „Kiürültek” a lakótelepek Ismét a szabadba csal­ta a városok lakóit a szombati és vasárnapi 25 fokos átlaghőmérséklet. Már a kora délelőtti órák­ban szinte kihaltak Kecs­keméten a Leninváros és a Széchenyiváros utcái, parkolóhelyei. Gépkocsi­oszlopok indultak útnak a ■Ü K' Lesz-e több földieper? A vidéki irodaiul folyóiratok Figyelemre méltó Funk Miklósnak, a Népszava legutóbbi Szép szó mel­lékletében megjelent Iro­dalmi folyóirataink — vi­déken c. írása. Megállapít­ja, „anélkül, hogy a Buda­pesten megjelenő „közpon­ti” folyóiratok vesztettek volna olvasottságukból (példányszámuk növekvő tendenciát mutat általá­ban), egyre jobban beleke­rültek a köztudatba a hoz­zájuk felzárkózó vidéken megjelenő folyóiratok ... A falu—város, főváros-vi­dék közötti kiegyenlítődés egyik szellemi mércéje, hogy a vidéki nagyváro­saink kulturális intézmé­nyei (egyetemek, művész­telepek, színházak stb.) ho­gyan tudnak fölnőni, ver­senytárssá válni a kétmil­liós főváros sok tekintet­ben ma még monopolhely­zetben levő szellemi éle­téhez, intézményhálózatá­hoz. Ez a kiegyenlítődési folyamat megindult, s eb­ben szerepet játszanak a 'vidéki folyóiratok is.” A cikk szerzője ezután részletesen elemzi a vidéki időszaki irodalmi sajtóter­mékek eddigi eredményeit, gondjait. Funk Miklós a Forrás tevékenységéről kedvezően nyilatkozik. „Mint fiatal lap, legfonto­sabb feladatának a való­ságfeltárást tartja ... De Katona József, Kodály Zoltán városa nem feled­kezik meg a kitekintésről sem..., s nagy gondot for­dítanak a táj népművésze­ti örökségének ápolására is.” Funk Miklós reméli, hogy a vidéki folyóiratok a jövőben az olvasóközön­ség körében még népsze­rűbbé válnak. Örömmel ismertettük a Népszava cikkét. Tapasz­taltuk, hogy a szerkesztő­ség kellő érdeklődést tanú­sít a vidék kulturális élete iránt. Felfigyelnek az új törekvésekre, kezdeménye­zésekre, de nem hallgatják el, nem nézik el a szemléleti, szervezeti fogyatékosságo­kat. Egyforma mércét al­kalmaznak, akár fővárosi, akár vidéki színházról, ki­állításról, folyóiratról le­gyen szó. így helyes. A lelkende­zés, a sikerek eltúlzása annyira árt legalább, mint a közöny. A Népszavánál tudják ezt. H. N. 1968 szeptemberében megbeszélést tartottak Gö­döllőn, az Észak-Pest me­gyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél. A tanácskozáson öt területi szövetség vett részt az or­szágból. A megbeszélés té­mája a bogyósgyümölcsű- ek termesztésének helyze­te volt. Elhatározták, hogy koordinációs bizottságot hoznak létre a termelés, a feldolgozás és értékesítés segítésére. A bizottságban minden területi szövetség két termelőszövetkezeti el­nököt delegált. A homok­hátsági mezőgazdasági szö­vetkezetek részéről Kosa Antal, a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet és So­mogyi Béla, a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet elnöke vett részt a testület munkájában. A területi szövetség Kovács László titkárhelyettest bízta meg, hogy tartsa a kapcsolatot a koordinációs bizottság­gal. Kezdetben sokoldalúan tevékenykedett a testület. Kovács László így emléke­zik erre: — Bel- és külföldi ta­pasztalatcseréket szervez­tünk. Számos kiadványunk jelent meg. Főként a bo- gyósgyümölcsűek agrotech­nikájával, termesztési mód­szereivel foglalkoztunk. A szakmai füzeteket neves szakemberek írták. Ered­ményes tanácskozásainkon jól tudtuk segíteni a kitű­zött célok megvalósítását. 1970-től azonban vissza­esett a munka és úgy néz ki, mintha ez a téma leke­rült volna a napirendről. Vessünk néhány pillan­tást a termelés alakulásá­ra. A bogyósgyümölcsűek közül a legjelentősebb, fő­ként Kecskeméten és kör­nyékén a szamóca. Az utóbbi években jelentősen csökkent a termőterülete. A statisztika szerint csak­nem egy tizedére mérsék­lődött. A csökkenésnek több oka van. Az addig is­mert fajták naey része ér­zékenyen reagál az időjá­rásra, a fagyokra. A bel­vizek rengeteg kárt okoz­tak az ültetvényekben, ja­lentős részük emiatt pusz­tult ki. A munkaerő is egyre csökken a gazdasá­gokban. A fajták sem vol­tak megfelelőek, egyre in­kább elmaradtak a piaci igényektől. Az idén az elő­ző évekhez viszonyítva to­vább csökkent a piaci fel­hozatal. Példa erre a ME­ZŐTERMÉK eddigi felvá­sárlási eredménye. Ötven vagon szamóca átvételét tervezték és legjobb eset­ben 20 vagonra számíta­nak. Tavaly a MEZÖTER- MÉK és a HUNGARO- FRUCT közösen akciót* kezdett a szamócatermesz­tés fellendítésére. Üj, kor­szerű fajtákat szereztek be és adtak az üzemeknek to- vábbtermesztésre. A ter­vek szerint évről évre nö­velik a tagszövetkezetek­kel összefogva a termőte­rületet. Az új fajták jobb ízűek, könnyebben bírják a szállítást, eltarthatóbbak. Sajnos, a piacon még ke­vés jelentkezik belőlük. Keresett bogyósgyümölcs a köszméte és a ribizli. Számottevő területen csak a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet foglalkozik a termesztésével. Korábbi cikkünkben már említet­tük hogy a telepítést a hűtőiparra alapozta. Ké­sőbb változtak az elgondo­lások és Kecskeméten nem bővítik olyan mértékben a hűtőházat, hogy a terme­lőszövetkezetnek érdemes legyen újabb ribizlit és köszmétét telepíteni. A fej­lesztés megállt. Csak úgy tudja értékesíteni a gazda­ság az áruját ha Székesfe­hérvárra szállítja, ez azon­ban számos hátránnyal jár. — Törekvések kezdemé­nyezések tehát vannak — hangoztatja Kovács Lász­ló. — Nagy gondunk azon­ban a nagyüzemi termesz­tés megteremtése. Nincse­nek még járt útjaink a nagy mennyiségben jelent­kező termés üzemi feldol­gozására, értékesítésére. Értesüléseink szerint a bogyósgyümölcsfiek ter­mesztését elősegítő koordi­nál* bizottságot újjászer­vezik. Szükség is van er­re hiszen ezekből a kere­sett gyümölcsökből kevés van a piacon. Télen is csak kis mennyiséget, ke­vés választékot tud a ha­zai fogyasztók rendelkezé­sére bocsátani a hűtőipar. K. S. lakiteleki Tőserdőbe, a Petőfi-tóhoz és a Szelidi- tóra. A belváros utcái is szinte teljesen elnéptele­nedtek. A széktói strandfürdő hideg vizes medencéiben a vasárnap délutáni 28 fokos meleg 20—22 fokra emelte a víz hőmérsékletét. Itt a megnyitás óta az elmúlt szombaton és vasárnap fo-; gadták legnagyobb szám­ban fürdőzpket, összesen 2 ezer jegyet adtak el. A kecskeméti fedett uszodá­ban és a szabadtéri tér-; málvizes fürdőben 4 ezren,” a kiskunfélegyházi stran­don négy és fél ezren él­vezték a fürdés és a 10—12 órás napsütés örömeit. A tőserdői és az izsáki strand a két nap alatt akkora for­galmat bonyolított le, mint június 1-től — a megnyi­tás napjától — összesen. Készülődés a betakarításra Az elmúlt évek gyakor­latának megfelelően az aratás és a betakarítás megkezdése előtt a Ho­mokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének kezdeményezé­sére a tagszövetkezetek vezetői és a velük kapcso­latban álló vállalatok az idén is megbeszélést tarta­nak az együttműködés szo­rosabbá tétele érdekében. Ilyen tanácskozásra került sor hétfőn Kecskeméten az AGROKER Vállalat köz­pontjában. amelyen részt vettek a közös gazdaságok szakvezetői. Kedden a kis­kunfélegyházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet központjában vitatják meg a homokhátsági szövetke­zetek vezetőinek részvéte­lével az aratási előkészüle­teket. 2200 vagon sárgabarack Bács megyében, az or­szág legjelentősebb sárga­baracktermő területén ala­posan felkészülnek arra, hogy a megye ez évben 2200 vagonnyira becsült várható terméséből a felvá­sárló telepek és kirendelt­ségek a nekik jutó 1100 vagonos árumennyiséget felvásárolják, átvegyék, exportra válogassák és cso­magolják. A kedvelt és speciálisan magyar jelle­gű kajszi- és rózsabarack legjelentősebb külföldi vá­sárlói az NDK- és NSZK- beli, továbbá lengyel, osz­trák, belga és angol keres­kedelmi cégek. A konzerv­és szeszipar igényei meg- oszlanak a befőtt-, a pulp- gyártási, illetve pálinkar I főzési felhasználás szerint.) A MEZÖTERMÉK elegen­dő export és belföldi gön­gyölegről is idejében gon­doskodik. Egyébként a sárgabarack e klasszikus termőterületén kívül még Fejér, Heves, Szolnok és Pest megye zömében házi kertekben érlelődő termé­sének jelentős része is a Zöldség-Gyümölcs Keres­kedelmi Egyesülés tagvál­lalatai útján jut el a fel­használókhoz, illetve a fo­gyasztókhoz. Petőfi-szobor Aszódon A Petőfi Sándor születé­sének 150. évfordulója megünneplésére alakult Pest megyei emlékbizott­ság összeállította program­ját. A megyei jubileumi ünnepségsorozat szeptem­berben Aszódon, Petőfi szobrának leleplezésével kezdődik. A jelentősebb Pe­tőfi-emlékhelyeken, Döm- södön, Gödöllőn, Nagykő­rösön, Pencen és Vácott ünnepségeken emlékeznek meg az évfordulóról. A könyvtárak, a megyei mú­zeumok ugyancsak kiállí­tásokkal emlékeznek meg az évfordulóról

Next

/
Thumbnails
Contents