Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
1972. június 13, kedd 1 oldal Több ezer ragon takarmánytartalék Az ország szarvasmarha- állományának 9, sertésszámának 6,9, a juhállománynak pedig 11 százaléka Bács-Kiskun megyében található. A földterület ma már csaknem teljesen nagyüzemek kezelésében van, azonban a négy fő állatfajtának csak 49,8 százaléka van a közös gazdaságokban. A megye 226 ezres számosállat-állományából 121 ezer van a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. Ha állatfajokon belül vizsgáljuk, a szarvasmarha-állomány 36,9, a sertéseké 65.8, a juhlltszám 27,3 százaléka van ez utóbbi gazdaságokban. Az állattenyésztés tehát még ma is jelentős részben kisüzemi keretek között történik ami hatással van a fejlesztésre, de soros ösz- szefügésben van az állomány takarmányellátásával is. Sokféle gond Megyénk éghajlata nem kedvező a takarmánytermelésnek. Ezen túlmenően azonban egész sor hiányosság is tapasztalható, amely a további fejlődést is akadályozza. Az abraktakar- mány-termesztés viszonylagos fejlődése mellett alacsony a színvonala a tömegtakarmány-termelésnek. A gyepgazdálkodásba vont terület kevés és a hozama is alatta van az országos átlagnak, sőt a megye szélsőséges klímájához viszonyítottan elvárható szintnek is. Aránya a takarmánytermelő területen belül meghaladja ugyan az 50 százalékot, a keményítőértéknek azonban csak 28. az emészthető fehérjének oedig alig több mint 40 százalékát adja. A kedvezőtlen arány fő oka a rétek és legelők alacsony fűhozama. A magas betakarítási és tárolási veszteség miatt általában a'a- csony a beltartalmi érték. Az 1971-es állatlétszám I szilázsszükséglete meghaladta a 76 ezer vagont, ugyanakkor mintegy 50 ezer vagonnal rendelkeztek csupán a gazdaságok. A szénából 48 ezer vagonra lett volna szükség, ezzel szemben 27 ezer vagon volt a készlet. Figyelembe véve, hogy az ország rét- és legelőterületének 10—11 százaléka a megyében van — annak ellenére, hogy a területnek mintegy 50 százaléka javítható — megvan a lehetőség arra, hogy ésszerű gazdálkodással segítsünk a takarmányhiányon. A háztáji segítése Nagy gondot okoz a háztáji gazdaságok állatállományának takarmányozása. A háztáji szarvasmarha-állomány ellátása részben a közösből való juttatásra, részben pedig az utak és töltések fűtermésére alapozott. A tény az, hogy sok helyen az üzemek csak elvben segítik a háztáji gazdaságot, s a kukoricaszár és a szalma kivételével kevés helyen tudnak egyéb takarmányt juttatni. Az eddigi intézkedések és ajánlások nem javítottak számottevően a helyzeten, ezért célszerű lenne, ha a közös gazdaságok a háztáji állomány részére megfelelő területen az igényeket figyelembe véve, takarmánytermő bázisokat hoznának létre. Az ellátás gondjain jelentősen enyhítene, ha a kedvező időjárás következtében szép hozamot ígérő árokparti, valamint a töltéseken termő füvet sikerülne betakarítani. Tapasztalataink szerint nemcsak éZekeri a területeken van még bőven takarmánv, hanem sok helyen a réteken is elmulasztották a betakarítást. Az árokpartok fűflóráia minőségileg és mennyiségileg is megoldaná a háztáii állománv jelentős részének takarmányellátási gondjait, Számításaink szerint 4—5 ezer holdról lehetne betakarítani a fűtermést, amely mintegy 5—6 ezer vagon takarmányt jelentene. Miniszteri utasítás A 21/1964-es miniszteri utasítás rendelkezése értelmében az „útmenti árkok út és vasúti valamint árvédelmi töltések és csatornák fűtermésének betakarítása e létesítmények kezelőinek feladata. Ha azonban ennek a kötelezettségnek a fenntartók nem tesznek eleget, a fűtermés betakarítását kötelesek másnak átengedni.” A fenti utasítás végrehajtása egyetemes megyei érdek, ezért felhívjuk valamennyi gazdaság, mező- gazdasági szövetkezeti területi szövetség és nem utolsósorban az egész tanácsi apparátus figyelmét e munka gyors megszervezésére, illetve ellenőrzésére. Gódor József a megyei tanács osztály vezető j e Kevesebb volt a járványos oieibetegedés Beszámoló a KÖJÁL 1971. évi tevékenységéről A megyei közegészség- ügyi—járványügyi bizottság hétfői ülésén a KÖ JÁL vezetői, beszámoltak az elmúlt évi járványügyi helyzetről,® s ismertették az állomás munkáját. Megállapították, hogy a korábbinál többen részesültek védőoltásban, s így például a kanyarós esetek száma hosszú évek óta a legalacsonyabb volt. Ami az állomás dolgozóinak tevékenységét illeti, egyebek közt vizsgálták a bisztrókban, éttermekben a hidegkonyhai készítmények minőségét, és a sütőüzemekben is sor került komplex ellenőrzésekre. Több helyütt a termékek nem megfelelő minősége miatt átmenetileg néhány egység bezárását is elrendelték. A fagylaltvizsgálatok során háromszáz má- zsányi fagylaltot kellett — az egészségre ártalmas volta miatt megsemmisíteni. Szabálysértési eljárás indult néhány szikvízüzem vezetője ellen is: sok esetben ugyanis az üvegek piszkosak, a víz felhasználásra alkalmatlan, a szállítmányok nincsenek kellően védve. A jövőben a mulasztásoknak az eddiginél is gyakoribb ellenőrzésekkel és következetesebb felelősségrevonással igyekeznek elejét venni. Tavaly a megye két városában és huszonhárom községében vizsgálták a köztisztaságot, a szennyvízkezelést. Megállapították, hogy a közelmúltban e tárgyban hozott tanácsrendeletek még hatékonyabb végrehajtására, alkalmazására van szükség. A növényvédőszerek raktározása az ellenőrzött 171 mezőgazdasági üzemnek szinte egyikében sem felel meg az előírásoknak. E szerek felhasználása, s a munkavédelmi türelmi idők betartása is sok kívánnivalót hagy. J. T. Rekordforgalom a strandokon „Kiürültek” a lakótelepek Ismét a szabadba csalta a városok lakóit a szombati és vasárnapi 25 fokos átlaghőmérséklet. Már a kora délelőtti órákban szinte kihaltak Kecskeméten a Leninváros és a Széchenyiváros utcái, parkolóhelyei. Gépkocsioszlopok indultak útnak a ■Ü K' Lesz-e több földieper? A vidéki irodaiul folyóiratok Figyelemre méltó Funk Miklósnak, a Népszava legutóbbi Szép szó mellékletében megjelent Irodalmi folyóirataink — vidéken c. írása. Megállapítja, „anélkül, hogy a Budapesten megjelenő „központi” folyóiratok vesztettek volna olvasottságukból (példányszámuk növekvő tendenciát mutat általában), egyre jobban belekerültek a köztudatba a hozzájuk felzárkózó vidéken megjelenő folyóiratok ... A falu—város, főváros-vidék közötti kiegyenlítődés egyik szellemi mércéje, hogy a vidéki nagyvárosaink kulturális intézményei (egyetemek, művésztelepek, színházak stb.) hogyan tudnak fölnőni, versenytárssá válni a kétmilliós főváros sok tekintetben ma még monopolhelyzetben levő szellemi életéhez, intézményhálózatához. Ez a kiegyenlítődési folyamat megindult, s ebben szerepet játszanak a 'vidéki folyóiratok is.” A cikk szerzője ezután részletesen elemzi a vidéki időszaki irodalmi sajtótermékek eddigi eredményeit, gondjait. Funk Miklós a Forrás tevékenységéről kedvezően nyilatkozik. „Mint fiatal lap, legfontosabb feladatának a valóságfeltárást tartja ... De Katona József, Kodály Zoltán városa nem feledkezik meg a kitekintésről sem..., s nagy gondot fordítanak a táj népművészeti örökségének ápolására is.” Funk Miklós reméli, hogy a vidéki folyóiratok a jövőben az olvasóközönség körében még népszerűbbé válnak. Örömmel ismertettük a Népszava cikkét. Tapasztaltuk, hogy a szerkesztőség kellő érdeklődést tanúsít a vidék kulturális élete iránt. Felfigyelnek az új törekvésekre, kezdeményezésekre, de nem hallgatják el, nem nézik el a szemléleti, szervezeti fogyatékosságokat. Egyforma mércét alkalmaznak, akár fővárosi, akár vidéki színházról, kiállításról, folyóiratról legyen szó. így helyes. A lelkendezés, a sikerek eltúlzása annyira árt legalább, mint a közöny. A Népszavánál tudják ezt. H. N. 1968 szeptemberében megbeszélést tartottak Gödöllőn, az Észak-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél. A tanácskozáson öt területi szövetség vett részt az országból. A megbeszélés témája a bogyósgyümölcsű- ek termesztésének helyzete volt. Elhatározták, hogy koordinációs bizottságot hoznak létre a termelés, a feldolgozás és értékesítés segítésére. A bizottságban minden területi szövetség két termelőszövetkezeti elnököt delegált. A homokhátsági mezőgazdasági szövetkezetek részéről Kosa Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet és Somogyi Béla, a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet elnöke vett részt a testület munkájában. A területi szövetség Kovács László titkárhelyettest bízta meg, hogy tartsa a kapcsolatot a koordinációs bizottsággal. Kezdetben sokoldalúan tevékenykedett a testület. Kovács László így emlékezik erre: — Bel- és külföldi tapasztalatcseréket szerveztünk. Számos kiadványunk jelent meg. Főként a bo- gyósgyümölcsűek agrotechnikájával, termesztési módszereivel foglalkoztunk. A szakmai füzeteket neves szakemberek írták. Eredményes tanácskozásainkon jól tudtuk segíteni a kitűzött célok megvalósítását. 1970-től azonban visszaesett a munka és úgy néz ki, mintha ez a téma lekerült volna a napirendről. Vessünk néhány pillantást a termelés alakulására. A bogyósgyümölcsűek közül a legjelentősebb, főként Kecskeméten és környékén a szamóca. Az utóbbi években jelentősen csökkent a termőterülete. A statisztika szerint csaknem egy tizedére mérséklődött. A csökkenésnek több oka van. Az addig ismert fajták naey része érzékenyen reagál az időjárásra, a fagyokra. A belvizek rengeteg kárt okoztak az ültetvényekben, jalentős részük emiatt pusztult ki. A munkaerő is egyre csökken a gazdaságokban. A fajták sem voltak megfelelőek, egyre inkább elmaradtak a piaci igényektől. Az idén az előző évekhez viszonyítva tovább csökkent a piaci felhozatal. Példa erre a MEZŐTERMÉK eddigi felvásárlási eredménye. Ötven vagon szamóca átvételét tervezték és legjobb esetben 20 vagonra számítanak. Tavaly a MEZÖTER- MÉK és a HUNGARO- FRUCT közösen akciót* kezdett a szamócatermesztés fellendítésére. Üj, korszerű fajtákat szereztek be és adtak az üzemeknek to- vábbtermesztésre. A tervek szerint évről évre növelik a tagszövetkezetekkel összefogva a termőterületet. Az új fajták jobb ízűek, könnyebben bírják a szállítást, eltarthatóbbak. Sajnos, a piacon még kevés jelentkezik belőlük. Keresett bogyósgyümölcs a köszméte és a ribizli. Számottevő területen csak a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet foglalkozik a termesztésével. Korábbi cikkünkben már említettük hogy a telepítést a hűtőiparra alapozta. Később változtak az elgondolások és Kecskeméten nem bővítik olyan mértékben a hűtőházat, hogy a termelőszövetkezetnek érdemes legyen újabb ribizlit és köszmétét telepíteni. A fejlesztés megállt. Csak úgy tudja értékesíteni a gazdaság az áruját ha Székesfehérvárra szállítja, ez azonban számos hátránnyal jár. — Törekvések kezdeményezések tehát vannak — hangoztatja Kovács László. — Nagy gondunk azonban a nagyüzemi termesztés megteremtése. Nincsenek még járt útjaink a nagy mennyiségben jelentkező termés üzemi feldolgozására, értékesítésére. Értesüléseink szerint a bogyósgyümölcsfiek termesztését elősegítő koordinál* bizottságot újjászervezik. Szükség is van erre hiszen ezekből a keresett gyümölcsökből kevés van a piacon. Télen is csak kis mennyiséget, kevés választékot tud a hazai fogyasztók rendelkezésére bocsátani a hűtőipar. K. S. lakiteleki Tőserdőbe, a Petőfi-tóhoz és a Szelidi- tóra. A belváros utcái is szinte teljesen elnéptelenedtek. A széktói strandfürdő hideg vizes medencéiben a vasárnap délutáni 28 fokos meleg 20—22 fokra emelte a víz hőmérsékletét. Itt a megnyitás óta az elmúlt szombaton és vasárnap fo-; gadták legnagyobb számban fürdőzpket, összesen 2 ezer jegyet adtak el. A kecskeméti fedett uszodában és a szabadtéri tér-; málvizes fürdőben 4 ezren,” a kiskunfélegyházi strandon négy és fél ezren élvezték a fürdés és a 10—12 órás napsütés örömeit. A tőserdői és az izsáki strand a két nap alatt akkora forgalmat bonyolított le, mint június 1-től — a megnyitás napjától — összesen. Készülődés a betakarításra Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az aratás és a betakarítás megkezdése előtt a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére a tagszövetkezetek vezetői és a velük kapcsolatban álló vállalatok az idén is megbeszélést tartanak az együttműködés szorosabbá tétele érdekében. Ilyen tanácskozásra került sor hétfőn Kecskeméten az AGROKER Vállalat központjában. amelyen részt vettek a közös gazdaságok szakvezetői. Kedden a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet központjában vitatják meg a homokhátsági szövetkezetek vezetőinek részvételével az aratási előkészületeket. 2200 vagon sárgabarack Bács megyében, az ország legjelentősebb sárgabaracktermő területén alaposan felkészülnek arra, hogy a megye ez évben 2200 vagonnyira becsült várható terméséből a felvásárló telepek és kirendeltségek a nekik jutó 1100 vagonos árumennyiséget felvásárolják, átvegyék, exportra válogassák és csomagolják. A kedvelt és speciálisan magyar jellegű kajszi- és rózsabarack legjelentősebb külföldi vásárlói az NDK- és NSZK- beli, továbbá lengyel, osztrák, belga és angol kereskedelmi cégek. A konzervés szeszipar igényei meg- oszlanak a befőtt-, a pulp- gyártási, illetve pálinkar I főzési felhasználás szerint.) A MEZÖTERMÉK elegendő export és belföldi göngyölegről is idejében gondoskodik. Egyébként a sárgabarack e klasszikus termőterületén kívül még Fejér, Heves, Szolnok és Pest megye zömében házi kertekben érlelődő termésének jelentős része is a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés tagvállalatai útján jut el a felhasználókhoz, illetve a fogyasztókhoz. Petőfi-szobor Aszódon A Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója megünneplésére alakult Pest megyei emlékbizottság összeállította programját. A megyei jubileumi ünnepségsorozat szeptemberben Aszódon, Petőfi szobrának leleplezésével kezdődik. A jelentősebb Petőfi-emlékhelyeken, Döm- södön, Gödöllőn, Nagykőrösön, Pencen és Vácott ünnepségeken emlékeznek meg az évfordulóról. A könyvtárak, a megyei múzeumok ugyancsak kiállításokkal emlékeznek meg az évfordulóról
