Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
1972. május 11, csütörtök 3. oldal Á megyei tanács ülése Egy nagy tudós emléke (Folytatás az 1. oldalról) föl sem merült, de vannak olyanok is. amelyek a miénkhez hasonló erőfeszítéssel véglegesen megszervezték a szakrendszerű oktatást. A mi különös helyzetünket legjobban az mutatja, hogy a közel 1200 diákotthoni helv létesítése mellett is alig 91 százalékos a felsőtagozatos tanulók szakrendszerű oktatása, s még mindig közel 3000 a körzeti iskolákba bejárók száma, s ezek nagyobb része (1553 fő) gyalogosan közelíti meg iskoláját. A program végrehajtását megyénk legfontosabb művelődéspolitikai feladatának tartjuk. A végrehajtás gyorsítása céljából — a társadalom segítségét is kérve — kollégiumialap-akciót indítottunk a HNF megyei bizottsága, az SZMT és a KISZ megyei bizottságának kezdeményezésére: Ma már elmondhatjuk, hogy széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki a kollégiumépítés elősegítésére. Az alapra eddig két és fél millió forint folyt be és folyamatosan érkeznek a további befizetések, társadalmimunka-felajánlá- sok. Rendkívül jelentős erőforrás-koncentrálást jelent a megyei tanács vb felhívása alapján a helyi tanácsok és a megyei tanács pénzmaradványainak és többletbevételeinek e célra történő felajánlása a IV. ötéves terv hátralevő éveiben. A kollégiumok létrehozása, a körzetesítési program következetes végrehajtása azonban az éremnek csak az egyik oldala. Ugyanakkor meg kell teremtenünk a feltételeit, hogy a megmaradó alsótagozatos tanyai iskolák olyan felkészültséggel küldjék a tanulókat a felső tagozatba, hogy azoknak a szakrendszerű oktatásba való bekapcsolódás ne jelentsen súlyos erőfeszítést. Ehhez rr^r az pl sótagozatos okiaméra juttatjuk el a technika, a civilizáció, a kultúra olyan lehetőségeit, amelyek máshol már a mindennapi megszokottság miatt természetesnek tűnnek, ezeken a helyeken azonban eddig az álmok világába tartoztak. Büszkén mondhatjuk el, hogy a tanyai iskolák villamosítására indított akciónk teljes sikerrel folyik. Az ifjúsági klubok szerepe Nagy örömmel nyugtázhatjuk, milyen nagymértékben megnövekedett me- gyeszerte az érdeklődés az keresik a lehetőségek bővítésének, javításának járható útját. Ma már nemcsak általánosan ismert, de általánosan be is bizonyosodott, hogy a kulturális intézmények önmagukban nem kéz pesek megoldani a nevelés sokrétű és egyre bonyolultabbá váló feladatait. Az iskola a szülői ház segítsége nélkül, a művelődési ház, a könyvtár, a klub pedig a munkahely, az üzem, a gazdaság segítsége nélkül nem tud teljes eredményt produkálni. A fiatalok bizalmat és őszinteséget várnak a felnőttektől. Olyan bizalommal és őszinteséggel kell közelednünk a fiatalokhoz, mint amilyet mi kaptunk a témához a következő tanácstagok szóltak hozzá: Geri István (Kalocsa), Nagy Sándor (Kecel), Borszéki Lajos (Kecskemét), Komáromi Attila (Kecskemét, Bodor Jenő (Kecskemét), Duzsori Jánosné (Kecel), Raffai Sarolta országgyűlési képviselő (Kalocsa), Katanics Sándor (Kecskemét), Garai Zoltánná (Helvécia), dr. Jenei Jánosné (Jánoshalma) és Filiusz István (Kecskemét). A felszólalásokban elhangzott kérdésekre Madarász László adott választ, a vitát pedig dr. Gajdócsi István foglalta össze. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Bács- Kiskun megyei Tanács együttműködéséről készült ifjúsági klubok iránt. A megyei költségvetésben előirányzott ifjúsági alap felhasználására pályázatot hirdettünk valameny- nyi helyi tanács, középfokú oktatási és közművelődési intézmény bevonásával. A pályázatra nagyon A tanácstagok egy csoportja (Tóth Sándor felvételei) tás színvonalát is magasabb fokra kell emelnünk, ennek pedig elsőrendű feltétele a tanyai iskolák villamosítása. Ilyen megfontolás alapján határoztuk el, hogy a tartósan fennmaradó 80 tanyai iskolánkat részben hálózatról, részben helyi áramforrással villamosítjuk. Eddig 35 iskolában történt meg a villamosítás. Nem mondok nagyot akkor, ha azt mondom, hogy egy-egv ilyen villany-bekapcsolási aktus könnyeket csal ki az ott működő pedagógusok, az örömteli eseményre összegyűlt szülők és tanulók szeméből. Évszázados sötétséget törünk át ezzel az akcióval. Emberek ezrei szások igénylés futott be, és folyamatosan érkeznek pályázaton kívüli bejelentések is. Megvan minden reményünk arra, hogy a megyei ifjúsági alap összege — a helyi erőforrásokkal kiegészülve — legalábbis megkétszereződik. Ugyancsak örömmel számolhatok be arról, hogy az ifjúság szórakozási, szabadidő-felhasználási lehetőségeinek folyamatban levő felmérése milyen pozitív fejlődési tendenciát mutat. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy 1971 fordulatot hozott e téren, s tanácsaink — a párt- és Kl^Z-szervezetek, valamint sok esetben az üzemek és gazdaságok segítségével — öntevékenyen Az ülésteremben elődeinktől, amikor az új világ építéséhez hozzáfogtunk. S vegyük észre, hogy az új világ nemcsak gyárakban. üzemekben épül, hanem a lelkekben is. Madarász elvtárs szóbeli kiegészítőjét követően megállapodást, amelyet ugyancsak előzetesen, írásban kaptak meg a tanácstagok, s amely az ülés napirendjének negyedik pontját képezte, a megyei tanács tudomásul vette és elfogadta. Május 31-én településfejlesztési nagyaktíva A továbbiakban dr. Kőrös Gáspár elnökhelyettes az 1971. évi településfejlesztési verseny értékelését terjesztette a megyei tanács elé. Az előterjesztés, többek között, a következőket tartalmazza: „Bács- Kiskun megyében több mint egy évtizedes hagyománya van a településfejlesztési versenynek. Esetenként változó elnevezéssel, s feltételekkel, de kezdettől fogva azonos céllal folyó nemes verseny volt ez mindig a szűkebb haza: a város vagy község fejlesztéséért, szépítéséért. A verseny keretében kibontakozott a lakosság, a társadalmi szervek, vállalatok, szövetkezetek és intézmények tenni akarása saját településük fellendítésére. A kedvező tapasztalatok alapján a Bács- Kiskun megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége a negyedik ötéves tervidőszakra is meghirdette a településfejlesztési versenyt öt évre érvényes feltételekkel és évenként ismétlődő kiértékeléssel. A verseny értékelése négy kategóriában: a városok, a nagyközségek, a 2500 lakos feletti és alatti községek összehasonlításával történt.” A megyei tanács értékelve az 1971. évi településfejlesztési verseny eredményeit, elismerését és köszönetét fejezi ki valamennyi tanácsnak, a megye egész lakosságának. A tanács a versenyfeltételek teljesítése alapján a következőképpen döntött: Városok: 1. Kecskemét, 2. Kalocsa, 3. Baja. A járási hivatalok közül első helyezett a kecskeméti járási hivatal lett, mivel a legjobb eredményt a járás községei érték el. Nagyközségek: 1. Tisza- kécske, 2. Hajós, 3. Kerekegyháza. Községek (2500 lakos felett): 1. Felsőszentiván, 2. Nyárlőrinc, 3. Csávoly. Községek (2500 lakos alatt): 1. Kunpeszér, 2. Bácsborsód, 3. Városföld. A megyei tanács úgy döntött, hogy május 31-én Kecskeméten településfejlesztési nagyaktíva tárgyalja meg a munka szervezésével és a verseny eredményeivel kapcsolatos tapasztalatokat és az aktíva keretében kerüljön sor az odaítélt jutalmak és kitüntetések átadására. A településfejlesztési verseny múlt évi eredményeit ismertető előterjesztéssel kapcsolatban Pesti Jánosné tiszakécskei és Magony Imre kecskeméti megyei tanácstag mondott véleményt felszólalásában. A tanácsülés ezután az előterjesztési egyhangúlag elfogadta. Bács-Kiskun megye Tanácsának tegnapi ülése bejelentésekkel ért véget. G.S. Az elmúlt években kiváló embereket vesztettünk, szinte alkotóerejük teljében, olyanokat, akik tervekkel teli tarisznyával hagyták itt világunkat. Naponta érezzük hiányukat és sűrűn gondolunk arra: mit szólnának ehhez vagy ahhoz az elképzelésünkhöz. Bizonyára könnyebb lenne a dolgunk, ha közöttünk lennének. Segítenének tanácsaikkal, buzdításukkal és kritikai megjegyzésekkel. Hányszor gondoltunk arra, hogy — a hozzánk nagyon közel álló — Erdei Ferenc akadémikus okos szavaival, tapasztalataival jobban eligazodnánk ügyes-bajos dolgainkban. Pontosan egy esztendeje, 1971. május 11-én közölték a távirati irodák a tragikus hírt: meghalt Erdei Ferenc. Tűnődtem már azon, hogy miért az ő halálhíre hatott valószínűtlenül, miért döbbentette meg elmúlása különösen az embereket. Mert mindén szavával, tettével, moccanásával, gondolatával az életet, a cselekvést, a természetet, társadalmat alakító munkát sürgette, soha nem tétlenkedett, mindig csinált valamit Még nagybetegen is a közösség gondjai foglalkoztatták. Két héttel halála előtt kapta meg Romány Pál elvtársnak, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának a levelét Ebben arról tájékoztatták, hogy megyei szövetkezeti tanácsot kívánnak alakítani — létre is jött azóta — és mellékelték az új testület ügyrendjét programját Sietve válaszolt. Az írás mélységes felelősségtudatát bizonyítja. Nem kerülik el az apróságok sem a figyelmét. Sajnos, a levél utolsó szakaszában — saját magára vonatkozó — remények nem teljesültek, így, ez a most közölt levél szomorúan nevezetes: egyike legutolsó írásának. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA főtitkár Budapest, 1971. ápr. 27. Kedves ROMANY ELVTÁRSI Tetszik nekem a kezdeményezésetek és tuladonkép- pen nincs is előzetesen észrevételem vagy megjegyzésem. Talán annyi mégis, hogy az ügyrendben mindjárt elöl meg kellene mondani, végül is hány tagja van a Szövetkezeti Tanácsnak. Érdemes még elgondolkozni ezen a soros elnökségen, illetőleg pontosabban nem szabad mást csinálni, mint ezt. Lehet, hogy beválik. Leveledben kicsit túlbecsülöd a felépülésemet, bár határozottan halad és lassan megérjük azt az időt, hogy Bács-Kiskun megyébe mehessek a nyáron. Elvtársi üdvözlettel: ERDEI FERENC Nőbizottsági elnökök tanfolyama Kunfehértón A közelmúltban választották újjá Kiskunhalason a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének társadalmi bizottságait. A tizenegy tagú nőbizottság, amelynek elnöke Rigó Imréné, a mélykúti Alkotmány Tsz tagja lett, megkezdte munkáját. Tanfolyamot szervezett a harminckilenc mezőgazda- sági tsz és négy szakszövetkezet nőbizottsági elnökei számára. A kunfehértói sportszállóban szerdán reggel megnyílt kétnapos továbbképzőn Fehér Lajosné, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője az MSZMP Központi Bizottsága határozatai végrehajtásának tapasztalatairól, valamint a nőbizottságok és a pártbizottságok kapcsolatáról számolt be a hallgatóságnak. Dr. Garbai Imre, a területi szövetség jogtanácsosa a szövetkezetekben dolgozó nőkre vonatkozó jogszabályokat ismertette. Csütörtökön délelőtt dr. Szalóki Lászióné, a megyei pártbizottság munkatársa a Bács-Kiskun megyei nők közéleti, társadalmi tevékenységéről tájékoztatja a résztvevőket a tanfolyam záró foglalkozásán. Békedemsnstráció a Fémmunkásnál Az európai biztonsági hét rendezvényeinek egyik kiemelkedő eseménye zajlott le tegnap délután Kecskeméten. A Fémmunkás Vállalat kultúrtermében gyűltek össze a megyeszékhely üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek küldöttei, hogy Fehér Sándor városi népfrontelnök megnyitója, Major Pál színművész szavalata után meghallgassák dr. Dobás Lászlónak, az Országos Béketanács tagiának beszédét. Az előadó nagyhatású levezetést adott arról, hogyan alakultak ki a Szovjetunió vezette szocialista tábor következetes erőfeszítéseinek eredményeképpen olyan viszonyok Európában, amelyek lehetővé teszik a béke megőrzését. Hangsúlyozta, hogy politikai feladataink között éppen első helyen áll Európa új biztonsági és együttműködési rendszerének megteremtése. A gyűlés résztvevői táviratban követelték az indokínai vérontás megszüntetését. A békedemonstráció befejezéseként szovjet vendégművészek adtak hangulatos műsort-
