Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

1972. május 10, szerda 3. oldal Hidrogeodéziai napok, 1972 Tegnap megkezdődött Baján az immár hagyomá­nyos hidrogeodéziai napok idei eseménysorozata. Az ünnepélyes megnyitón Szen­ti János, az Alsó-Dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója üdvöz/.' te a meg­jelenteket. köztük Kaumm Frigyest, az Országos Geo­déziai Egyesület titkárát. A Geodéziai és Kartográ­fiai Egyesület helyi cso­portja ezúttal hatodik al­kalommal látja vendégül az ország geodéziai és vízügyi szakembereit, hogy ismer­tessék a legújabb tudomá­nyos eredményeket, megvi­tassák a közös feladatokat és az együttműködés mód­jait. A mostani tanács­kozás négy napján a két szakterület mintegy száz­húsz képviselője vett részt. A konferencia rendezői úgy tűzték ki az ülések kezdé­si időpontját (este 7 óra), hogy előadások után a Víz­gazdálkodási Főiskolai Kar növendékei is bepillant­hatnak jövendő hivatásuk legfrissebb kutatásaiba, ak­tuális gondjaiba. Az első napon öt előadás hangzott el. Valamennyi rövid, lényegre törő referá­tum. Először dr. Mihalik István adott tájékoztatást az országos háromszögelési hálózat felépítéséről. Jakab János, a geodéziának a víz­ügyi szolgálatban betöltött szerepéről beszélt. Nagy ér­deklődés kísérte dr. Zsuffa István előadását, aki A jégfelület mérése zajló jé­gen címmel, a tél folyamán Baján végzett kísérletsoro­zatot ismertette. Értékelte azokat a műszereket és mé­rési módszereket, amelye­ket ennek keretében pró­báltak ki a zajló jég meny- nyiségének meghatározásá­ra. A szerzett tapasztala­tok jól hasznosíthatók a jégtömeg pontos felbecsülé- léséhez, ami fontos része a veszélyes torlaszok elhá­rításának. Domokos György, a Kartográfiai Vállalat fő­mérnöke a vízügyi térké­pek készítésénél felmerülő nehézségekről adott átte­kintést, valamint vázolt né­hány jelenleg meghonosodó kartográfiai eljárást. A té­makörhöz kapcsolódott Szép János, aki a budapes­ti Duna-part megerősítésé­nek geodéziai munkáiról számolt be. részletezve az előzetes felmérések és tér­képezések során alkalma­zott megoldásokat. Az előadásokat élénk vi­ta követte. Ma négy referátummal zárul a konferencia első ré­sze. A folytatásra május 16-án és 17-én kerül sor. P. M. A KISZ javasolja: Mérsékeltebb lakáshitel-törlesztés terhelje a fiatal házasokat Újabb tízezer KISZ-lakás Tojástánc A színlap szatirikus víg­játéknak mondja Bágyoni Attila és Vokoun Iván, e két kevéssé ismert szerző zenés művét. A műsorterv szerint vitte színpadára a Kecskeméti Katona József Színház, természetes hát, hogy nagy várakozással te­kintett a közönség a be­mutató elé. Sajnos tulajdonképpen igen ran­gos irodalmi példából in­dult ki. Valamilyen módon, — bár csak az első pilla­natra — a nagy német drámaíró: Bertolt Brecht neve bukkan fel a néző emlékezetében. Külsőségei­ben, színpadi megjelenítésé­ben ugyanis a brechti szín­ház hagyományaihoz óhaj­szenvesnek. Akárhogy is nézzük, az egyik legvon­zóbb figura Viktor úr, akit Áts Gyula alakít, szellemes ötletekkel, mindvégig érde­kesen. Csak éppen azt nem lehet megérteni, miért félnek tőle társai: Mamlasz, Felebarát. Talán azért, mert a brechti mű­ben Bicska Maxitól is fél­A KISZ országos lakás- építési akciójának sikeres befejezése nem jelenti azt, hogy az ifjúsági szövetség a jövőben nem foglalkozik a fiatalok lakáshelyzeté­nek javításával — foglalt állást a közelmúltban a KISZ KB intéző bizottsá­ga. A fiatalok lakásgond­jainak enyhítése változat­lanul fontos feladata a KISZ érdekvédelmi tevé­kenységének, a teendők azonban a párt ifjúságpo­litikai határozatával, illet­ve a lakáspolitikai körűi­re énvek megváltozásával összhangban módosulnak. Az operatív szervező és lebonyolító munka helyett a jövőben döntően a fia­talok érdekképviseletére, a jogszabályokban előírt le­hetőségek kihasználására, az állami szervekkel való együttműködésre kell a fi­gyelmet fordítani. Az új lakásügyi jogsza­bályok számos speciális rendelkezése segíti a fiata­lokat. A tanácsi bér- és a tanácsi értékesítésű laká­soknak jogszabályokban meghatározott hányadát kell a fiatal házasoknak juttatni, s az elosztásról tanácsi terv készül. A fia­talok jogos és méltányos igényeinek érvényesítése érdekében az elosztási ter­vet társvaló illetékes ta­nács végrehajtó bizottsá­gának ülésén a KISZ kép­viselőjének is részt kell vennie. El kell érni továb­bá, hoay a végleges lakás­kiutalási névjegyzéket ösz- szsállító társadalmi bizott­ságokban is képviseletet kapjon a KISZ. A KISZ-szervezeteknek Segítenük kell a „szoba­bérlők háza” akció mielőb­bi országos elterjesztését, mert ez a lakásforma al­kalmas a más építési mó­dokhoz kellő anyagi fede­zettel még nem rendelkező fiatalok igényeinek ideig­lenes kielégítésére. Kedvező a jelentős ked­vezményeket nyújtó, telep­szerű, többszintes házakat tető alá hozó lakásépítő szövetkezeti forma is. A KISZ KB intéző bizottsága javasolta hogy ilyen mó­don a következő négy esz­tendőben újabb tízezer la­kást építsenek fel. Nagy városokban célszerű ifjú­sági lakásépíő szövetkeze­tek megalakítása — ennek indokoltságát a sajátos te­rületi körülmények figye­lembevételével a megyei és a helyi KlSZ-szerveze- teknek kell mérlegelniük. A KISZ-szervezetek fon­tos feladata a falun élő fiatalok lakásellátásának segítése. A negyedik öt­éves terv esztendeiben — főleg falusi településeken — 150 ezer családi ház épül. ezek anyagi feltételei azonban kedvezőtlenek a fiataloknak, a kezdő ösz- szegek igen magasak. Ar­ra kell tehát törekedni, hogy a szociálpolitikai ked­vezmények igénybevételét lehetővé tevő korszerű épülettípusok terjedjenek el vidéken is — ez egyben a települések arculatának kedvező átformálását, a falusi életforma fokozatos átalakítását is szolgálja. Annak érdekében, hogy az új lakásügyi jogszabá­lyok kedvező lehetőségei eredményesen járuljanak hozzá a fiatalok lakás- helyzetének javításához, az állami és szövetkezeti szer­vek további erőfeszítései A gimnáziumok jövőjéről Hol a helye a gimnáziu­moknak oktatási rendsze­rünkben. van-e jövője en­nek az intézménytípusnak? Az elmúlt évtizedben gyak­ran vitatkoztak szülők, szakemberek ezekről a kér­désekről. Tegnap a Bács-Kiskun megyében dolgozó gimná­ziumi igazgatók hallgatták meg Kecskeméten Welker Ottónak, a Művelődésügyi Minisztérium osztályveze­tőjének a tájékoztatóját és mondták el véleményüket a tervezett módosításokról. Arra kell törekedni — han­goztatták —, hogy minél jobban előkészítse a ta­nulókat az egyetemi tanul­mányokra. de — kettős funkciójának megfelelően — általános, mintegy a gyakorlati életre előkészítő képzést is adjon. Bodor Je­nő, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának a ve­zetője örömmel állapította meg. hogy tovább szilárdul a közvéleményben a gim­náziumok szükségességének a tudata is szükségesek. A munkál­tatók tekintsék kötelessé­güknek dolgozóik — közöt­tük a fiatalok — lakásépí­tésének támogatását. Az ifjúsági takarékbetét-akció elterjesztése útján a lakás­gondokkal küzdő fiatalok mind nagyobb számban éljenek az akció nyújtotta előnyökkel. • Az intéző bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a Pénzügyminisztérium, va­lamint az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium — a KISZ és a SZÖ- VOSZ bevonásával — meg­vizsgálja, miképpen érhető el, hogy a fiatal házasokat magánlakás építése esetén az első években mérsékel­tebb hiteltörlesztési és ka­matfizetési kötelezettség terhelje. Íme a feltaláló és a Sosem volt Ktsz. (Ats Gyula, Jablonkay Mária, Baranyi László, Henkel Gyula, Torma István és Ribár Éva.) a várakozásokat nem hono­rálta sem az előadás, sem a bemutatott mű. Magya­rán szólva a kecskeméti színháznak ez a produk­ciója megbukott. Hasonló bukás hosszú évekkel eze­lőtt fordult elő az államo­sítás utáni kecskeméti színházi életben. Mik is azok az ismérvek, amelyeknek alapján ezt a szigorú ítéletet ki kell mon­dania a bírálónak, és mi­ért fordult el a közönség is a darabtól? A válasz nem egyszerű. Mindenekelőtt azt kell le­szögezni, hogy a szövegíró TIT-előadók tanácskozása Petőfi születési évfordulójára készülve Pándi Pál egyetemi ta­nár a Kritika főszerkesztő­je Petőfi-problémák cím­mel tart előadást május 20-án, szombaton délelőtt Kecskeméten, a megyei ta­nács dísztermében. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi és nyelvi választmánya a költő szü­letésének 150. évfordulójá­ra készülve itt rendezi elő­adói tanácskozását. Az or­szág minden részéből érke­ző tanárok, kutatók által feltett kérdésekre is a je­les irodalomtörténész, a té­ma kitűnő ismerője vála­szol. A vendégek a délután folyamán ellátogatnak Kis­kőrösre, Petőfi szülőházába. Jyiius 2-án nemzetközi szövetkezeti nap Az Országos Szövetkezeti Tanács elnökségi ülése Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége Szabó István elnökletével tartott ülésén megállapította, hogy a szövetkezetek a nép- gazdasági érdekek figye­lembevételével, a szövetke­zeti demokrácia elvetnek biztosításával céltudatosan munkálkodnak az elmúlt hónapban lezajlott orszá­gos kongresszusok által meghatározott feladatok végrehajtásán. Az elnökség megvitatta a szövetkezeti személyzeti és oktatási munka kérdéseit és meg­felelő javaslatokkal fordult az illetékes állami szervek­hez. . Az elnökség felkérte a szövetkezeteket és a szö­vetkezeti szerveket az 50. nemzetközi szövetkezeti nap július 2-án történő megünneplésére, s ezzel kapcsolatban felhívást fo­gadott el. Kialakította ál­lásfoglalását a szövetkeze­tek nemzetközi szövetsége sorpn következő, bázeli ülésének napirendjével kapcsolatban is. (MTI' tott alkalmazkodni a darab. Ezt a hasonlóságot hang­súlyozta a rendező, Orbán Tibor is. Csakhogy ..; Bertolt Brechtnek az ősi angol drámai mű szövetében si­került, éspedig világirodal­mi méretű értéket alkotva — beleépítenie teljes érté­kű társadalomkritikáját mellyel a kapitalizmus klasszikus megjelenési for­máját illette. A Koldusope­rában megteremtett szín­padi alakok azóta is to­vább élik életüket külön­böző művekben. Iskolát te­remtettek és szuggesztivi- tásuk alól csak nagyon ne­hezén tudja kivonni magát a modern európai dráma- irodalom, beleértve a leg­nagyobb alkotókat is. Csakhogy... a szándék nem azonos a megvalósí­tással. A külsőségek ha­sonlósága még nem menti fel az alkotókat a kötele­zettség alól, hogy gondola­taikat valóban művészi for­mában fejezzék ki. Sajnos Bágyoni Attila szöveg­könyve sem dialógus for­málása, sem szituációte­remtő erényei tekintetében nem igen lép túl a nagyon szerény, szinte amatőr jel­legű színvonalon. A figu­rák puszta külsőségeinek elhatározása mellett nem igen törődik alakjai fejlő­dési logikájával. Azzal pe­dig. hogy lényegében szo­cialista társadalmi viszo­nyok közé viszi át az ál­tala megformált jelenték­telen történetet, el is dőlt a vállalkozás sikertelensé­ge. Egy csuoa csirkefogóból álló kis ktsz apró kis csi­bészei ugyanis nem rendel­kezhetnek azokkal a félel­metes tulajdonságokkal, melyekkel Brecht hősei fel vannak ruházva. Nem is lehet megérteni, hogy egy mellőzött és meg nem értett feltaláló művének, a csirkegyártó masinának a kivitelezésére hogyan vál­lalkozhat egy ilyen mini- gengszterbanda. Egyálta­lán nem világos a darab eaves részeiben az sem. miféle ellenfelekkel áll szemben a szerző művé­ben, és kiket tart rokon­nek a banda tagjai? Szó­val, Viktor jelleme és cse­lekedetei mindvégig indo­kolatlanok maradnak. Sor­sa és körülményei függet­lenül alakulnak jellemé­től és adottságaitól. Viktor tulajdonképpen az írói ön­kény áldozatául esik, ezen a csatatéren vérzik el. Kár tovább elemezni a három felvonásban lezaj­lott eseményeket. Ne fesze­gessük azt sem, hogyan ke­rült a darabba az a bi­zonyos fiatalember, azt sem, miért olyan nyakate- kert címűek a szereplők áltál előadott egyébként erősen középszerű dalok (songok?) Egy kérdést azonban mégis fel kell ten­nünk? Nem lehetett vol­na-e a teljes érdektelenség néhány nappal a bemuta­tó utáni észlelésekor gyor­san intézkedni? Szükség van-e arra, hogy egy si­kertelen mű ilyen hosszú pályafutást érjen meg a színpadon? Mi a válasz erre? Az, hogy a közönség, elsősorban a bérlettulajdo­nosok csalódnának, ha le­vennék a művet? Vagy ta­lán az, hogy a színház nem rendezkedhet be a gyors műsorváltozásra ? Egyik válasz sem indokolt éppen most! Az utóbbi említett érv különösen nem játszhat közre a Tojástánc műsoron tartásában, hi­szen a Pince Színház or­szágos sikert elért legutób­bi bemutatója után Kocsis István Erdélyben élő ma­gyar író nagyszerű mono­drámáját, a Bolyai Já­nos estéjét i.s át lehetett volna menteni a nagyszín­padra. Biztos sikert aratott volna az előtte bemutatott három lengyel egyfelvoná- sos is. Néhány szót a szereplők­ről. Áts Gyula rokonszen­ves teljesítményét már em­lítettük. De elismerésijei kell szólnunk Burányi Lász­ló és Torma István játé­káról, Henkel Gyula fél­szeg feltalálójáról, Szalma Sándor sejtelmesen borzon­gató alakjáról, vagv Juhász Tiborról, Budai Lászlóról, a női szereplők közül pe­dig Ribár Éváról. Csáky Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents