Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-10 / 108. szám
*. oldal 1972. tnSItfs 19. «*er88 Az OKP választási sikere ROMA Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Rumor belügyminiszter kedden délben ismertette a választási sajtóközpontban az 1972-es általános parla- menti választások nem hivatalos végeredményét. Amint az adatokból kiderült, a választások az Olasz Kommunista Párt újabb nagy sikerét hozták. A képviselőházi szavazásban, tehát a fő választásokon, a párt listáira több mint kilencmillió szavazat érkezett, félmillióval több, mint az 1968-as parlamenti választásokon, amelyek eddig az OKP legjobb választási eredményét jelentették. A párt tehát töretlenül folytatta sikersorozatát, a köztársaság történetében eddig rendezett választásokon a legnagyobb győzelmet érte el. A siker igazolta azt a taktikát, amelyet a márciusi milánói kongresszus és a kongresszus által választott új vezetőség kidolgozott. Á baloldal a Proletáregység Párt (PSIUP) jelentős visszaesése ellenére is megőrizte eddigi pozícióját. A baloldal választási sikere és az újfasiszta párt által regisztrált szavazatnyereség egyben azt is jelenti, hogy a képviselőházban a kereszténydemokrata pártnak nincs módja arra, hogy centrista kormányt alakítson a liberálisok részvételével, a szocialisták nélkül. Az Európa Parlament ülése LUXEMBURG (MTI) . Az Európa Parlament Walter Behrendt elnökletével Luxemburgban plenáris ülést tart. Az eredeti tervek szerint kedden délután kellett volna összeülnie az Európa Parlament vezetősége és e parlament jogkörét meghatározó úgynevezett Európai bizottság képviselőinek, e ' találkozót azonban május 15-re halasztották, tekintettel arra, hogy a bonni szövetségi gyűlés vitája miatt az Európa Parlament nyugatnémet képviselőinek vissza kell térniük Bonnjpa, valamint arra, hogy az olasz választások miatt sok olasz képviselő nincs jelen. Pontosan időzített provokáció MOSZKVA A Pravda keddi számában a Földközi-tengeren most végrehajtott NATQ- hadgyakorlatot kommentálja. A „Hajnali őrjárat—72” hadgyakorlat tulajdonképpen annak a folyamatnak egy szakaszát jelenti, amely azzal kezdődött el, hogy az Egyesült Államok felújította a nehézfegyverek szállítását Görögországnak, repülőgépeket dobott át a törökországi Adanában levő NATO-tá- maszpontra és elhatározta, hogy újabb Phantom-szál- lítmányt ad át Izraelnek. Ezek a manőverek azzal folytatódtak, hogy Washington és Athén megállapodott a pireuszi kikötő jövőbeni sorsáról: ide telepítik a 6. amerikai flotta magvát képező repülőgép- anyahajókat, s így a kikötő az Egyesült Államok alapvető földközi-tengeri támaszpontja lesz. A Pravda cikkírója arra is rámutat, hogy a hadgyakorlatok időpontját nem véletlenül választották meg; a NATO és a Pentagon most fejezi be azt a műveletet, amely szerint a Földközi-tenger térségében tartózkodó fő erőit fokozatosan áthelyezi a nyugati részből a keleti részbe, vagyis közelebb a közel-keleti tűzfészekhez. ,Az elnök lépését a kétségbeesés diktálta* Áknazár és további bombázások WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tu- (jósltója jelenti: Nixon elnök tegnap haj- j nali rádió- és tv-beszédé- ben bejelentette: elrendelte, hogy beszédének elhangzásával egyidejűleg aknazárra} reteszeljék el a VDK kikötőinek valamennyi bejáratát, akadályozzák meg a VDK belvizein és területi vizein minden szállítmány továbbítását, maximális mértékben szakítsák meg a VDK egész területén a vasúti és egyéb közlekedést és folytassák Észak-Vietnam „katonai célpontjainak” légi é6 haditengerészeti bombázását. A napok óta tartó példátlan arányú háborús hisztériakeltéssel a fenyegető vereség rémképének f aláfestésével előkészített beszédében az amerikai elnök mindvégig azzal próbálta igazolni a nemzetközi békét és biztonságot súlyosan veszélyeztető katonai lépéseit, hogy az „ellenség inváziója immár közvetlenül fenyegeti a Dél-Vietnamban levő 60 000 amerikai katona életét továbbá, hogy szerinte a hazafias erők általános offenzívájának célja kommunista kormányzat rá- erőszakolása Dél-Víetnam 17 milliós népére”. Az elnök a hidegháború legrosszabb korszakéra emlékeztető stílusban ijesztgette az amerikai népet a „kommunista zsarnoksággal és terrorral”, az amerikai agresszió áldozatait; nevezte „agresszorhak”,' s „inváziónak” a hazafias erők felszabadító harcát- Az amerikai intervenciós haderők agresszióját és terrorbombázását v i szón t a „béke és a dél-vietnami nép védelmezésének" minősítette. A hidegháborús, kommunistaellenes frázisokkal feltálalt katonai intézkedések természete azonban világossá tette, hogy Nixon elnök többé nem bízik a saigoni rezsim ellenállóképességében és 3 éven át folytatott „Vietnam izálási” politikájának teljes csődje elől menekül a háború további eszkalációjába. Amerikai politikai körökben általános ' me;^löb- benés fogadta Nixon elnök háborús intézkedéseit. Az ismét kész helyzet elé állított amerikai kongresz- szus vezetőit az elnök nem egészen egy órával beszédének elhangzása előtt tájékoztatta döntéseiről. A meghökkenés a törvényhozók többségének torkára fagyasztotta a szót. A közhangulatot egy képviselő — aki nem engedte, hogy megnevezzék — így fejezte ki: „Nem tudom, hogy az ellenség miként fogadja az elnök beszédét, de annyi bizonyos, hogy bennünket sikerült megijesztenie.” Frank Church szenátor, aki törvényjavaslatban indítványozta a vietnami háború finanszírozásához szükséges pénzalapok megtagadását a kormánytól, kijelentette: „Az elnök cselekvését a kétségbeesés diktálta”. George McGovern szenátor a demokrata párti elnökjelöltség egyik esélyese szerint: „Az elnök féktelen, S egyszersmind hatástalan lépésekhez folyamodott. Nixon azt ígérte hogy egy egész nemzedék életére biztosítja a békét, ehelyett azonban veszélyessé tette a világot és egy harmadik világháborúval kacérkodik”.. Az -első - órában egyedül Bafry GoldWáter szenátor, a republikánus párt szélsőséges „héjája” biztosította támogatásáról az elnököt, bár ő is kijelentette hogy a VDK kikötőinek elakná- Sítása „aligha gyakorol közvetlen hatást a kritikus katonai helyzetre Dél-Viét- namban”. Az amerikai tv-állomá- sok diplomáciai hírmagyarázói első kommentárjaikban szintén megdöbbenésüket fejezték ki, A CBS diplomáciai tudósítója úgy vélekedett, hogy az elnök „frontális kihívást intézett a Szovjetunióhoz mintegy azt mondva: válasszon a szovjet—amerikai csúcstalálkozó, vagy Hanoi támogatása között. Beszédéből csak azt a következtetést lehet levon- | gyalt. ni, hogy ilyen körűimé- nyék közt Nixop valójában már nem óhajt Moszkvába menni, de azt akarja, hogy szovjet részről mondják le a találkozót. PÁRIZS A SALT 122. ülése HELSINKI (MTI) Kedden délelőtt az Egyesült Államok helsinki nagykövetségének épületében megkezdődött a szovjet-amerikai SALT-tár- gyaláspk 122. ülése. A két küldöttség egy órán át tárA széles körű nemzetközi visszhangból is ki-' emelkednek a párizsi lapok kommentárjai. A hangulatra leginkább jellemző két okfejtést közöljük. A l’Humanité rövid kommentárjában hangsúlyozza: olyan újabb háborús cselekedetről van szó, amelynek következményei beláthatatlanok. A döntés nemcsak súlyosabbá teszi a konfliktust, hanem annak kiterjesztésével • is fenyeget. Nixon szemére veti a Szovjetuniónak, hogy segíti a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Cinikus magatartás ez, hiszen az Egyesült Államok elnöke küldött hatalmas tengeri és légierődökkel támogatott expedíciós hadtestet Vietnamba. A l’Humanté ezután sürgeti a francia kormányt, hogy foglaljon állást, hiszen a hallgatás most cinkosságot jelentené, és ezzel szörnyű felelősséget vállalna. A kormánypárti La Nation ' szerint az Egyesült Államok pontosan olyan helyzetbe került Indokínában, mint amilyet a franciák saját tapasztalataikból már jól ismernek. Tavaly ősszel Washington, amikor Thieu újramegvá- lasztását támogatta, tulajdonképpen saját magái zárta zsákutcába. Thieu távozása az előfeltétele a komoly tárgyalásoknak, és ezt sokkal könnyebb és természetesebb dolog left volna megvalósítani az őszi választásokon, mint most, az ellenfél csapásai alatt. Párhuzamosok, ii találkoznak A cím olvastán bizonyára sokk» meghökkennek, hiszen a geometria nem ismeri a párhuzamos vonalak találkozását. Annál inkább a politika, ez esetben pedig az európai biztonságért vívott küzdelem. Miről van szó voltaképpen a „rejtélyesnek” tűnő bevezetés után? Megállapításunkban nincs semmiféle titokzatosság: hosszú hónapok óta párhuzamosan „fut egymással” az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése. Az egyik vonal a hagyományos; valamennyi európai kormány kinyilvánítva közvetlen érdekeltségét, saját eszközeivel és erejéhez képest igyekszik őszinte akarással — vagy kevésbbá őszinte, csupán a külszínnek szolgáló látszattevékenységgel — hozzájárulni földrészünk ez idő szerinti legfontosabb kérdésének megoldásához. Ugyanakkor azonban maguk az európai népek — társadalmi osztályra, rétegre, világnézetre, foglalkozási ágra, vallásra való tekintet nélkül — szintén hozzákezdtek saját legfőbb fórumok működésének kialakításához. íme: ezek a furcsa és szokatlan párhuzamosok, amelyek a nemzetközi életben, az európai tárgyaló- asztaloknál, a kormányok munkálkodásában és a népek aktív közreműködésével mégis találkoznak a célok, törekvések, elképzelések azonosságát tekintve. És ez így van rendjén. Ennek mindenki csak örülhet, ezen a „kétoldali”, de egyirányú buzgólkodápon mindannyian, egész Európa, az egyetemes béke kizárólag csak nyerhet! A tót óriási. Robert OpT penhedmer annak idején, amikor a hírhedt „boszorkányüldözések”, a rossz emlékezetű Joseph McCarthy Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottsága előtt állt, egy hozzá- intézebt kérdésre azt válaszolta: „Tehetünk-e jobbat, mint hogy megkíséreljük megőrizni a világból azt, ami még megőrizhető?” Oppenheimer, akit az Egyesült Államokban az „atombomba atyjának” neveztek, tisztában volt vele, ’ milyen fenyegető perspektívát jelent az atommagha- sadás felfedezéseinek felelőtlen és bűnös felhasználása az emberiségre, s éppen ez a felismerése döbbentette rá a teendőkre. Európáról más kontinensek ezernyi sebtől vérző, súlyos megpróbáltatásokkal dacoló lakói előszeretettel beszélnek, úgy mint a „béke szigetéről”. Csak mi tudjuk igazán, hogy menynyire törékeny, ingatag még ez a béke. Viszont tőlünk függ, hogy szilárd alapokra helyezzük. R. Fletcher angol munkáspárti képviselő, amikor az európai biztonság megteremtéséről nyilatkozott, kijelentette: A békét ugyanúgy kell felépíteni, mint egy házat. Elpbb lerakják az első téglát, majd a másodikat, s a falak emelkedni kezdenek, összecseng fejtegetésével Raymond Goor kanonoknak, a leuve- ni katolikus egyetem professzorának, a kiváló békeharcosnak a megállapítása: Az európai biztonság és együttműködés lépcső lehet a világbéke tervszerű építésének útján, Falak és lépcsők. Egyaránt nélkülözhetetlen tartozékai a háznak, közös otthonunknak, a békét és biztonságot, együttműködést és zavartalan alkotómunkát szavatoló Európának. Nem elég azonban a kormányok erőfeszítése, a népeket is be kell vonni a közös munkába. Nem mintha a szocialista országok egész politikájától, diplomáciai „alapállásától”, magatartásától valaha is idegen lett volna a tömegek mozgósítása. Itt azonban nemcsak az új társadalmi rendben élők „felrázáséról” volt szó, hanem a nyugateurópai közvélemény nemegyszer közömbösségből, fáradtságból és kiábrándultságról tanúskodó képviselőit kellett riadóztatpi. S a földrészünket átfogó akció sikerrel járt. Nem túlzás ezt kijelentenünk, hiszen minden előkészület megtörtént az európai közvélemény képviselőinek az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó közgyűlésének megtartására. Június 2—5. között Brüsszelben találkoznak mindazok, akik nem . felejtették még el két világháború tanulságait és Oppenheimer intelmeit. Érdekes — részben színfalak mögötti, részben pedig nyílt- színi — viták zajlottak íe arról, hogy mi legyen az igen jelentős nemzetközi seregszemle hivatalos* megjelölése. Kezdetben a „népek konferenciájáról” beszéltek, később finomították és árnyaltabbá tették a megnevezést, s így alakult ki az első hallásra talán bonyolult, de a valóságot pontosan kifejező meghatározás; „Az európai közvélemény képviselőinek értekezlete.” A tanácskozáson mindazok a kérdések napirenden szerepelnek, amelyek tényleges hozzájárulásit jelentenek a kormányok, a hivatásos diplomaták Helsinkiben végzendő munkájának megkönnyítéséhez. Brüsszel és Helsinki. Nem egyszerűen két főváros neve. Sokkal több ap nál. A béke és bizton ■' felé vivő párhuzamos úí két kimagasló állomása. Matoícsy Károly Napirenden az NDK (elvétele Genf ben megnyílt az Egészségügyi Világszervezet 25. közgyűlése, amelyen több mint 100 ország képviselője vesz részt. A Német Demokratikus Köztársaság képviselői megfigyelőként most első ízben vannak jelen az Egészségügyi Világszervezet tanácskozásán. A közgyűlésen most Újra napirendre kerül az NDK felvétele. Pakisztán veszteségei nagyobbak ŰJ-DELHI (MTI) Dzsagzsivan Ram- indiai hadügyminiszter kedden a parlamenti képviselők előtt bejelentette, hogy a péntek ken Kasmírban kirobbant pakisztáni™-indiai tűzpénf ba.i az indiai fél kezdeményezésére ért véget. Mint mondotta, a tűzszünet be-; állta után a két fél képviJ selőinak találkozóját teí- vezték, erre azonban mindeddig nem került sor. Ram szerint az indiai hadsereg 24 halottat és 56 sebesültet vesztett az összecsapás során, míg a pakisztáni részről az. áldozatok száma lényegesen magasabb. A hadügyminiszter kifejezte rerpényét. hogy az incidens nem befolyásolja indjra Gandhi indiai miJ niszterelnök és AU Bhutto pakisztáni elnök tervezett találkozóját. (AP) Megölték a gerillákat Izraeli ejtőernyősök a Tel Aviv-i repülőtéren elfoglal-; ták azt a belga utasszállító repülőgépet, amelyet, hétfőn raboltak el palesztin gerillák. Tűzharc közben az izraeli katonák megölték a gerilládat, két utas megsérült. A géprablók azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják a gépet, ha az izraeli hatóságok nem bocsátják szabadon több mint 100 börtönben levő társukat. Szihanuk a KNDK-bcm PEKING Norodom Szihamjk, a kambodzsai nemzeti egységfront elnöke április 5-e és május 6-a között. Kim ír Szénnek, a KNDK minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos' látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A látogatásról Phenjanban május 6-án közös nyilatkozatot adtak ki. (Űj-Kína).
