Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
1919. május 1, vasárnap S. oldal Változik a világ a tanyákon 1964-ben, a zárszámadási vacsorán, a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet elnöke egy grillázs süteményből készült műremeket kapott ajándékba, amely egy lakótelepet ábrázolt. Az ötlet a közösség nőtanácsától származott. Akkor még csak elképzelés volt a tanyaközpont a Kecskeméttől 10 kilométerre fekvő termelőszövetkezetben. — Megértettem a figyelmeztetést — emlékezik vissza Szmolenszki László. — Még nagyobb energiával szorgalmaztuk a megvalósítást. A gazdálkodás színvonalának növelése, a ] jövedelmek emelése még nem elegendő ahhoz, hogy a tagság jól érezze magát a szövetkezetben. Az élet- körülmények javításához hozzátartozik a kulturáltabb munkahely, a jobb, korszerűbb lakás és sok egyéb. Az álom valósággá vált, 1968 óta 22 családi otthon épült fel és újabb 16-ra van igény. Az építkezés előkészületei elkezdődtek. Elkészültek az egyemeletes, négylakásos társasházak tervei is. Kivitelező a termelőszövetkezet héttagú építőbrigádja. A házak aránylag gyorsan épülnek, hiszen tavaly március elsején kezdtek építkezni és karácsonyra már beköltöztek a boldog tulajdonosok. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a tervezettnél olcsóbban épültek a házak. Ésszerűbb megoldásokkal több mint 20 ezer forint megtakarítást értek el lakásonként. Milyen kedvezményekben részesül az építkező termelőszövetkezeti tag? — Ingyen telket kap. Húszezer forint anyagi segítségben részesül. Ebből 10 ezret kell visszafizetnie 10 év alatt. A fiatalok 30 ezer forintot kapnak az építkezéshez segítségként, ebből 20 ezer forint a segély és szintén 10 ezer forintot kell visszafizetniük egy évtizeden belül. A kedvezményekben akkor részesül a szövetkezeti gazda, ha megállapodást köt a szövetkezettel, hogy 10 esztendeig a közösben dolgozik. A lakásépítési akciót kiterjesztik a másik üzemegységükre is. Jövőre itt is megkezdődnek az alapozások. 1980-ig a központi üzemegységben mintegy 80 család talál új otthont. Ez az akció azonban csak egy része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az életkörülmények javítását célozzák. A termelőszövetkezet elsők között létesített üzemi konyhát a tanyavilágban, ahol nagy munkák idején már több mint kétszázan étkeznek Készül a finom ebéd a termelőszövetkezet üzemi konyháján. Jelenleg naponta százan étkeznek itt. Bíró Jánosné, a konyha vezetője (jobb szélen) megbeszéli a személyzettel az aznapi menüt. naponta. Ezzel együtt épültek egyéb szociális létesítmények is. Elsőnek zuhanyozókat létesítettek. Üjabb vívmány az orvosi rendelő. 1969 óta üzemorvos látja el a belgyógyászati vizsgálatokat. Fogászati rendelés is van hetenként kétszer. — Tavaly óta bevezettük nőtagjaink nagy örömére a szabad szombatot. Egyelőre még minden második szombat szabad, és azt is kikötöttük, hogy a többi szombatokon csak délig dolgozzanak az asszonyok és a lányok. Ez nálunk a mezőgazdaságban jelentős sikernek számít, hiszen a munkaidő általában nem 8 óra, mint az iparban, amikor a szükség úgy kívánja, még vasárnap is dolgozni kell. Ésszerűbb szervezéssel, a teljesítmények növelésével, a termelékenység emelésével értük el midezt. Sőt, a szabad szombatot ősztől tavaszig, amikor nincs any- nyi munka, a férfiaknál is bevezettük — tájékoztál az elnök. Az igények azonban a tanyavilágban is egyre nőnek. További elképzelése1 születtek a munkahelyi közérzet javítására. — Az orvosi rendelés kibővítésére újabb előkészületeket tettünk. Bevezetjük az EKG-vizsgálatokat és a gyermekek részére is az üzemorvosi szolgálatot. Jövőre a tanyaközpontban egy üzletház építését tervezik a fogyasztási szövetkezettel közösen. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 1960-ban évi 7500 forint volt, az utóbbi években pedig 29 ezer forint körül mozgott. A gazdálkodás színvonalának emelésével együtt az élet- körülmények is javultak. Ez eredményezte, hogy viszonylag kevesen vándoroltak el a szövetkezetből a város üzemeibe. 1965 óta — hét esztendő alatt — a dolgozó tagok átlagéletkora öt esztendővel csökkent. Számos szövetkezeti gazda fiatal családtagja is itt talált boldogulást. Gábor János felesége, lánya és négy fia dolgozik a közösben, Góbor Elek felesége és két fia szintén itt keresi meg kenyerét. Mind a két család már építkezett a korszerűsödő, új lakótelepen. K. S. Több mint 30 éven át gyógyította Kunszállás betegeit. Sőt, működése első harmadában a jakabszállásiakat is. Most megy nyugdíjba dr. Gyöngyösi Mátyás, 67 éves korában. Idevalósi. Élete a tanyavilágban teljesedett ki. Hogyan sikerülhetett ez? — Megtanultam becsülni a szülőföldet. Miután majdnem Perzsiában rekedtem ... A feleségem, a három gyerek és én. 1932-ben szerezte meg a diplomát. Már látta, amikor az utolsó évet végezte: az elhelyezkedés kilátástalan. A magánpraxis úgyszintén ... Esetleg díjtalan egyetemi gyakornok lehet. Állásnélküli diplomások ezrei az utcán, mélyponton a gazdasági válság, reménytelenség meg minden. Valakitől hallotta, hogy Perzsiában európai orvosokat keresnek. Fiatalokat, vállalkozó szelleműeket. Elkezdte tanulni a titokzatos keleti nyelvet. Diplomáján még meg sem száradt a pecsét, amikor megnősült és másodmagával útnak indult... Oklevelét a perzsa hatóságok nem ismerték el, ennek ellenére rábízták egy kórházi laboratórium vezetését. Az elismerés egy évig váratott magára... Ekkor mar jól beszélte a nyelvet. Később egy kikötőépítkezésnél kapott orvosi állást. A kikötő 1940-re elkészült, s az orvos munkájában is féléves szünet következett, a következő kikötő építésének megkezdéséig. Elhatározta, hogy ezidőre hazalátogat, feleségével és a kint született három gyerekkel együtt. De akkor már f.rtyogott a háborús világ, az átutazó vízumodat is csak üggyel-baj- jal tudták megszerezni. Itthonrekedtek ... — Nagyon vágytunk haza, nem is annyira magunk, hanem a kint született gyerekek miatt. De ha akkor tudjuk, hogy az ország háborúba keveredik, nagy dilemma elé kerültünk volna. így hát Gyöngyösi doktor pályáját újrakezdte — immár a jakab- és a kunszállási tanyavilágban. Anyagilag is újra meg kellett alapozni az életüket, hiszen néhány használati eszközön és két szőnyegen kívül mást nem hozhattak haza. Házi vízvezetéket először ö készíttetett Jakabszálláson. Megszokta, hogy a komfortnak e mindennapos eszközét a keleti ország legszegényebb hajlékában sem nélkülözik. Itteni kezdeményezésével viszont kiváltotta a tanyasi emberek csodálkozását, sőt megrökönyödését. Hamarosan beleélte magát a tanyasi orvos szerepébe. Biciklivel járta a végtelen dülőutakat. Volt ugyan egy rozoga gépkocsija is, de csak a legsürgősebb esetekben vette igénybe, többre nem futotta a havonta kiutalt 15 liter benzinből. De a súlyosabb betegeket inkább lovaskocsival hozták el a rendelőig. Teltek az évek és a gyerekek is felnőttek.. Lett belőlük energetikus, mérnöktanár, műszakirajzoló. Megbecsült pálya mindegyik... S miért éppen orvosnak mentek volna, amikor tapasztalták: apjuk állandóan, szinte éjjelnappal a betegekhez lót-fut? Annakidején jobban megtanultak perzsául, mint magyarul. De elfelejtették .:. Amikor azonban Gyöngyösi doktor feleségével perzsa nyelven társalog előttük, a beszéd értelmét felfogják. Magas, szikár férfi a doktor. Arcának ráncai között szelíd jóságot sugárzó tekintet, mely az olyan ember sajátja, aki még, a haragosát sem tudná megbántani egyetlen rossz szóval sem. Igaz, dr. Gyöngyösinek nem hogy haragosai, de még irigyei sincsenek. Csak ezért maradt volna itt, a tanyavilágban? Nyolc éves alőázsiai gyakorlat után? — Mehettem volna bacilusvadásznak, nem is egyszer. Mert azt is tudtam, hogy tudományos előrehaladásra itt nem lesz módom. Aztán hívtak, hogy legyek orvoshivatalnok. De gyerek korom óta úgy él bennem, hogy orvos az, aki beteget gyógyít. És én csak orvos akartam lenni... Aztán, amikor meghonosodtak az antibiotikumok, köny- nyebbé vált a gyógyítás is. Megkérdem mégis, nem érzi-e úgy, hogy esetleg elszalasztott valami nagy lehetőséget. — Lehet, hogy többet is dolgozhattam volna — hangzik a válasz. — Bár megtettem, ami tőlem tellett. A falusi orvosnak azt a nemes hagyományos típusát képviseli, aki nemcsak a testi, de a lelki bajokkal is bíbelődik, akihez legalább annyira bizalmasak az emberek, mint a paphoz, aki egyszemélyben népművelő és agitátor is. Az utóbbi egy-másfél évtizedben aggódva figyelte például, hogy a művi abortuszok száma mint körözd le a születésekét Anélkül, hogy egyszer is megsértette volna a törvény által deklarált szülői szabad akaratot, gyermekpárti érveinek egész arzenálját latba- vetette, minden egyes esetben. S most legalább kétszáz fiatal él Kunszálláson, aki esetleg nem is sejti, hogy létét nem kis részben a doktor meggyőző szavainak köszönheti... Egészségesen élnek-e a kunszállásiak? — Jó táplálkozás és öltözködés, kevesebb megerőltető testi munka. És olyan lakások épülnek, amelyek már különbek, mint a miénk. A feltételek tehát megvolnának ... — Csak? — Csak sokan nem tudnak mit kezdeni a jómóddal. A mértéktelen alkohol- fogyasztásban látják az önmegvalósítást. Társadalmi szokássá vált az ivás. Sokan nem is azért isznak, mert különösebben kívánják. Hanem mert más is iszik. Az emberek a kirekesztettségtől félnek a legjobban.. Tragikus eseteket sorol. Van egy család, ahol már három emberrel végzett az alkohol. A legutóbbival úgy, hogy gumicsővel ellátott hordót szerelt az ágya fölé ... Másik két fiatalembert is halálra ítélt már a szesz, tudják is, mi vár rá juk, mégsem tudnak maguknak parancsolni. Hol lehetne beavatkozni? — Az a szörnyű, hogy két-három éves kisgyerekekkel is egy-egy deci bort itatnak naponta. Holott úgy kellene nevelni, hogy még serdülő korában is utálattal forduljon el az italtól... Bizony kiderül, hogy az orvosi beavatkozás lehetősége e tekintetben nagyon is korlátozott. Gondolom, hogy most, nyugdíjazása után nagyobb mértékben élhet kedvteléseinek. Ha vannak ilyenek ... — Voltak eddig is... A régészet, a népművészet, a filológia, a nyelvészkedés ... Például a nyelv, akár csak az élő szervezet, folytonos ápolásra szorul. S ezt fáradság és költségek nélkül lehet csinálni, mégis, a kollegáim sem törődnek vele. A betegség helyett ma már megbetegedés van. Miért? Valaki nem lázas lesz, hanem belázasodik. Az orvostól a nyelvi ficamot átveszik az ápolónők, tőlük a betegek, s máris megfertőzte a köztudatot. És a közéleti feladatok. Mint tanácstag, nemcsak az egészségügyi, de a kulturális bizottságnak is az elnöke. A pedagógusokon kívül leginkább őt foglalkoztatja a művelődés ügye. Nem véletlenül, hiszen a jelenkori kunszállási tapasztalat épp azt igazolja, hogy az egészséges életmódhoz nem elegendőek a tárgyi feltételek, hanem azzal egyenrangú a műveltségbéli felvértezettség is. Igen, a megelőzés — ez volna az eszményi orvosi feladat. Nem Gyöngyösi doktoron múlott, hogy neki sem sikerült elérnie. Holott törekedett er.e is tudatosan. Tizenkét évvel ezelőtt — teljesen úttörő vállalkozás volt ez akkor — kartonlapokra vezette fel a gondozottakat, s ma már ez a rendszer a község lakóiak pontosan az egyharmadára terjed ki. Amikor pályáját a tanyavilágban újrakezdte, 48 év volt az átlagos halálozási kor a mostani 73-mal szemben. S aki most dr. Gyöngyösi Mátyás örökébe lép, arra az a nem csekély feladat vár, hogy a meghosszabbodott életet segítse elviselhetőbbé, s egyáltalán: emberibbé tenni. (-i -1.) Nyugdíjba megy Gyöngyösi doktor
