Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

1919. május 1, vasárnap S. oldal Változik a világ a tanyákon 1964-ben, a zárszámadá­si vacsorán, a kecskeméti Törekvés Termelőszövetke­zet elnöke egy grillázs sü­teményből készült műre­meket kapott ajándékba, amely egy lakótelepet áb­rázolt. Az ötlet a közösség nőtanácsától származott. Akkor még csak elképzelés volt a tanyaközpont a Kecskeméttől 10 kilomé­terre fekvő termelőszövet­kezetben. — Megértettem a figyel­meztetést — emlékezik vissza Szmolenszki László. — Még nagyobb energiá­val szorgalmaztuk a meg­valósítást. A gazdálkodás színvonalának növelése, a ] jövedelmek emelése még nem elegendő ahhoz, hogy a tagság jól érezze magát a szövetkezetben. Az élet- körülmények javításához hozzátartozik a kulturál­tabb munkahely, a jobb, korszerűbb lakás és sok egyéb. Az álom valósággá vált, 1968 óta 22 családi otthon épült fel és újabb 16-ra van igény. Az építkezés előkészületei elkezdődtek. Elkészültek az egyemele­tes, négylakásos társashá­zak tervei is. Kivitelező a termelőszövetkezet hétta­gú építőbrigádja. A házak aránylag gyorsan épülnek, hiszen tavaly március el­sején kezdtek építkezni és karácsonyra már beköltöz­tek a boldog tulajdonosok. Mindehhez tegyük hoz­zá, hogy a tervezettnél ol­csóbban épültek a házak. Ésszerűbb megoldásokkal több mint 20 ezer forint megtakarítást értek el la­kásonként. Milyen kedvezmények­ben részesül az építkező termelőszövetkezeti tag? — Ingyen telket kap. Húszezer forint anyagi se­gítségben részesül. Ebből 10 ezret kell visszafizetnie 10 év alatt. A fiatalok 30 ezer forintot kapnak az építkezéshez segítségként, ebből 20 ezer forint a se­gély és szintén 10 ezer fo­rintot kell visszafizetniük egy évtizeden belül. A kedvezményekben ak­kor részesül a szövetkeze­ti gazda, ha megállapodást köt a szövetkezettel, hogy 10 esztendeig a közösben dolgozik. A lakásépítési akciót ki­terjesztik a másik üzem­egységükre is. Jövőre itt is megkezdődnek az alapozá­sok. 1980-ig a központi üzemegységben mintegy 80 család talál új otthont. Ez az akció azonban csak egy része azoknak az erő­feszítéseknek, amelyek az életkörülmények javítását célozzák. A termelőszövet­kezet elsők között létesí­tett üzemi konyhát a ta­nyavilágban, ahol nagy munkák idején már több mint kétszázan étkeznek Készül a finom ebéd a termelőszövetkezet üzemi konyháján. Jelenleg naponta százan étkeznek itt. Bíró Jánosné, a konyha vezetője (jobb szélen) megbeszéli a személyzettel az aznapi menüt. naponta. Ezzel együtt épül­tek egyéb szociális létesít­mények is. Elsőnek zuha­nyozókat létesítettek. Üjabb vívmány az orvosi rendelő. 1969 óta üzemor­vos látja el a belgyógyá­szati vizsgálatokat. Fogá­szati rendelés is van he­tenként kétszer. — Tavaly óta bevezettük nőtagjaink nagy örömére a szabad szombatot. Egyelő­re még minden második szombat szabad, és azt is kikötöttük, hogy a többi szombatokon csak délig dolgozzanak az asszonyok és a lányok. Ez nálunk a mezőgazdaságban jelentős sikernek számít, hiszen a munkaidő általában nem 8 óra, mint az iparban, amikor a szükség úgy kí­vánja, még vasárnap is dolgozni kell. Ésszerűbb szervezéssel, a teljesítmények növelésével, a termelékenység emelésé­vel értük el midezt. Sőt, a szabad szombatot ősztől tavaszig, amikor nincs any- nyi munka, a férfiaknál is bevezettük — tájékoztál az elnök. Az igények azonban a tanyavilágban is egyre nő­nek. További elképzelése1 születtek a munkahelyi közérzet javítására. — Az orvosi rendelés ki­bővítésére újabb előkészü­leteket tettünk. Bevezetjük az EKG-vizsgálatokat és a gyermekek részére is az üzemorvosi szolgálatot. Jövőre a tanyaközpont­ban egy üzletház építését tervezik a fogyasztási szö­vetkezettel közösen. Az egy dolgozó tagra ju­tó jövedelem 1960-ban évi 7500 forint volt, az utóbbi években pedig 29 ezer fo­rint körül mozgott. A gaz­dálkodás színvonalának emelésével együtt az élet- körülmények is javultak. Ez eredményezte, hogy viszonylag kevesen vándo­roltak el a szövetkezetből a város üzemeibe. 1965 óta — hét esztendő alatt — a dolgozó tagok átlagéletko­ra öt esztendővel csök­kent. Számos szövetkezeti gazda fiatal családtagja is itt talált boldogulást. Gá­bor János felesége, lánya és négy fia dolgozik a kö­zösben, Góbor Elek felesé­ge és két fia szintén itt keresi meg kenyerét. Mind a két család már építke­zett a korszerűsödő, új la­kótelepen. K. S. Több mint 30 éven át gyógyította Kunszállás betegeit. Sőt, működése el­ső harmadában a jakabszállásiakat is. Most megy nyugdíjba dr. Gyöngyösi Mátyás, 67 éves korában. Idevalósi. Élete a tanyavilágban tel­jesedett ki. Hogyan sikerülhetett ez? — Megtanultam becsülni a szülőföl­det. Miután majdnem Perzsiában re­kedtem ... A feleségem, a három gye­rek és én. 1932-ben szerezte meg a diplomát. Már látta, amikor az utolsó évet vé­gezte: az elhelyezkedés kilátástalan. A magánpraxis úgyszintén ... Esetleg díjtalan egyetemi gyakornok lehet. Ál­lásnélküli diplomások ezrei az utcán, mélyponton a gazdasági válság, re­ménytelenség meg minden. Valakitől hallotta, hogy Perzsiában európai orvosokat keresnek. Fiatalokat, vállalkozó szelleműeket. Elkezdte ta­nulni a titokzatos keleti nyelvet. Dip­lomáján még meg sem száradt a pe­csét, amikor megnősült és másodma­gával útnak indult... Oklevelét a per­zsa hatóságok nem ismerték el, ennek ellenére rábízták egy kórházi labora­tórium vezetését. Az elismerés egy évig váratott magára... Ekkor mar jól be­szélte a nyelvet. Később egy kikötő­építkezésnél kapott orvosi állást. A ki­kötő 1940-re elkészült, s az orvos mun­kájában is féléves szünet következett, a következő kikötő építésének megkez­déséig. Elhatározta, hogy ezidőre ha­zalátogat, feleségével és a kint szüle­tett három gyerekkel együtt. De akkor már f.rtyogott a háborús világ, az átutazó vízumodat is csak üggyel-baj- jal tudták megszerezni. Itthonreked­tek ... — Nagyon vágytunk haza, nem is annyira magunk, hanem a kint szü­letett gyerekek miatt. De ha akkor tudjuk, hogy az ország háborúba ke­veredik, nagy dilemma elé kerültünk volna. így hát Gyöngyösi doktor pályáját újrakezdte — immár a jakab- és a kunszállási tanyavilágban. Anyagilag is újra meg kellett alapozni az életüket, hiszen néhány használati eszközön és két szőnyegen kívül mást nem hozhat­tak haza. Házi vízvezetéket először ö készíttetett Jakabszálláson. Megszokta, hogy a komfortnak e mindennapos eszközét a keleti ország legszegényebb hajlékában sem nélkülözik. Itteni kezdeményezé­sével viszont kiváltotta a tanyasi em­berek csodálkozását, sőt megrökönyö­dését. Hamarosan beleélte magát a tanyasi or­vos szerepébe. Biciklivel járta a végtelen dülőutakat. Volt ugyan egy rozoga gép­kocsija is, de csak a legsürgősebb ese­tekben vette igénybe, többre nem fu­totta a havonta kiutalt 15 liter ben­zinből. De a súlyosabb betegeket in­kább lovaskocsival hozták el a rende­lőig. Teltek az évek és a gyerekek is fel­nőttek.. Lett belőlük energetikus, mér­nöktanár, műszakirajzoló. Megbecsült pálya mindegyik... S miért éppen or­vosnak mentek volna, amikor tapasz­talták: apjuk állandóan, szinte éjjel­nappal a betegekhez lót-fut? Annakidején jobban megtanultak perzsául, mint magyarul. De elfelej­tették .:. Amikor azonban Gyöngyö­si doktor feleségével perzsa nyelven társalog előttük, a beszéd értelmét fel­fogják. Magas, szikár férfi a doktor. Arcá­nak ráncai között szelíd jóságot su­gárzó tekintet, mely az olyan ember sajátja, aki még, a haragosát sem tud­ná megbántani egyetlen rossz szóval sem. Igaz, dr. Gyöngyösinek nem hogy haragosai, de még irigyei sincsenek. Csak ezért maradt volna itt, a ta­nyavilágban? Nyolc éves alőázsiai gya­korlat után? — Mehettem volna bacilusvadásznak, nem is egyszer. Mert azt is tudtam, hogy tudományos előrehaladásra itt nem lesz módom. Aztán hívtak, hogy legyek orvoshivatalnok. De gyerek ko­rom óta úgy él bennem, hogy orvos az, aki beteget gyógyít. És én csak orvos akartam lenni... Aztán, amikor meg­honosodtak az antibiotikumok, köny- nyebbé vált a gyógyítás is. Megkérdem mégis, nem érzi-e úgy, hogy esetleg elszalasztott valami nagy lehetőséget. — Lehet, hogy többet is dolgozhat­tam volna — hangzik a válasz. — Bár megtettem, ami tőlem tellett. A falusi orvosnak azt a nemes ha­gyományos típusát képviseli, aki nem­csak a testi, de a lelki bajokkal is bíbelődik, akihez legalább annyira bi­zalmasak az emberek, mint a paphoz, aki egyszemélyben népművelő és agi­tátor is. Az utóbbi egy-másfél évtizedben ag­gódva figyelte például, hogy a művi abortuszok száma mint körözd le a születésekét Anélkül, hogy egyszer is megsértette volna a törvény által dek­larált szülői szabad akaratot, gyermek­párti érveinek egész arzenálját latba- vetette, minden egyes esetben. S most legalább kétszáz fiatal él Kunszállá­son, aki esetleg nem is sejti, hogy lé­tét nem kis részben a doktor meggyő­ző szavainak köszönheti... Egészségesen élnek-e a kunszállásiak? — Jó táplálkozás és öltözködés, keve­sebb megerőltető testi munka. És olyan lakások épülnek, amelyek már különbek, mint a miénk. A feltételek tehát meg­volnának ... — Csak? — Csak sokan nem tudnak mit kez­deni a jómóddal. A mértéktelen alkohol- fogyasztásban látják az önmegvalósítást. Társadalmi szokássá vált az ivás. Sokan nem is azért isznak, mert különösebben kívánják. Hanem mert más is iszik. Az emberek a kirekesztettségtől félnek a legjobban.. Tragikus eseteket sorol. Van egy csa­lád, ahol már három emberrel végzett az alkohol. A legutóbbival úgy, hogy gu­micsővel ellátott hordót szerelt az ágya fölé ... Másik két fiatalembert is halál­ra ítélt már a szesz, tudják is, mi vár rá juk, mégsem tudnak maguknak paran­csolni. Hol lehetne beavatkozni? — Az a szörnyű, hogy két-három éves kisgyerekekkel is egy-egy deci bort itat­nak naponta. Holott úgy kellene nevel­ni, hogy még serdülő korában is utá­lattal forduljon el az italtól... Bizony kiderül, hogy az orvosi beavat­kozás lehetősége e tekintetben nagyon is korlátozott. Gondolom, hogy most, nyugdíjazása után nagyobb mértékben élhet kedvte­léseinek. Ha vannak ilyenek ... — Voltak eddig is... A régészet, a népművészet, a filológia, a nyelvészke­dés ... Például a nyelv, akár csak az élő szervezet, folytonos ápolásra szorul. S ezt fáradság és költségek nélkül le­het csinálni, mégis, a kollegáim sem tö­rődnek vele. A betegség helyett ma már megbetegedés van. Miért? Valaki nem lázas lesz, hanem belázasodik. Az orvos­tól a nyelvi ficamot átveszik az ápoló­nők, tőlük a betegek, s máris megfertőz­te a köztudatot. És a közéleti feladatok. Mint tanács­tag, nemcsak az egészségügyi, de a kulturális bizottságnak is az elnöke. A pedagógusokon kívül leginkább őt fog­lalkoztatja a művelődés ügye. Nem vé­letlenül, hiszen a jelenkori kunszállási tapasztalat épp azt igazolja, hogy az egészséges életmódhoz nem elegendőek a tárgyi feltételek, hanem azzal egyen­rangú a műveltségbéli felvértezettség is. Igen, a megelőzés — ez volna az esz­ményi orvosi feladat. Nem Gyöngyösi doktoron múlott, hogy neki sem sike­rült elérnie. Holott törekedett er.e is tudatosan. Tizenkét évvel ezelőtt — tel­jesen úttörő vállalkozás volt ez akkor — kartonlapokra vezette fel a gondozotta­kat, s ma már ez a rendszer a község lakóiak pontosan az egyharmadára ter­jed ki. Amikor pályáját a tanyavilágban új­rakezdte, 48 év volt az átlagos halálo­zási kor a mostani 73-mal szemben. S aki most dr. Gyöngyösi Mátyás örökébe lép, arra az a nem csekély feladat vár, hogy a meghosszabbodott életet segítse elviselhetőbbé, s egyáltalán: emberibbé tenni. (-i -1.) Nyugdíjba megy Gyöngyösi doktor

Next

/
Thumbnails
Contents