Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
4. oldal 1972. május 7, vasárnap Az újítók gazdasága Hit érhet egy győzelem? LAPUNK január ötödiki számában Az újító jutalma című írásunk a Kiskunhalasi Állami Gazdaság egyik Kiváló újítóját matatta be az olvasóknak. Megírtuk, hogy Rajnai István gépesítési agronómus, akinek nevéhez számos, nagy jelentőségű technikai újítás fűződik, a MEDOSZ országos központjának költségén ez év elején külföldön járt. Moszkva egyik nevezetes szórakozóhelyén köszöntötte az új esztendőt és néhány emlékezetes napot töltött a szovjet fővárosban. A jutalmazás, nemcsak a saját tevékenységét, hanem a munkahelye újítómozgalmának sikereit is elismerte. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban az előrehaladás egyik forrásának tekintik már évek óta ezt a mozgalmat. Ennek megfelelően mindenben támogatják a dolgozókat, hogy ezt a szellemi tartalékot kiaknázzák. Munkahelyenként rendszeresen elkészítik az újítási feladattervet. A vállalati kollektív szerződésnek külön melléklete az újítási szabályzatot ismerteti. Tavaly tizenhat embernek negyvenegyezer forint újítási díjat fizettek ki, s a megvalósított javaslatok, házilag készített gépek, szerkezetek összesen 882 ezer forinttal gyarapították a gazdaságot. Tóth József villamosmérnök, a tajói kerület szőlőfeldolgozó gépsorának szikkasztótartályait olyan ellenállásos rendszerű folyadékszintjelzőkkel szerelte fel, amelyek teljesen üzembiztosak. Ezek az érzékelők a tajói szőlőfeldolgozó automatikai rendszerébe illesztve, végső soron 23 ezer forintos megtakarítást eredményeztek. Matos András gépműhelyvezető két társával, Nagy Lászlóval és Vass Zoltánnal együtt a sertés- hizlalda Big-Dutchman rendszerű etetőinek takarmánypótlását ésszerűsítette. Ennek az újításnak 200 ezer forint lett a gazdasági eredménye. NÉHÁNY hete a bács- szőlősi gépbemutatón a szakemberek érdeklődését váltotta ki a gazdaságban gyártott szőlőelőnyitó gép, amely a kereskedelemben kapható eszközöknél köny- nyebben kezelhetőnek látszott. A kiskunhalasi újítók szerkezete a légnyomással működő szőlőnyitók teljesítményét megháromszorozta. A tajói kerületben ősszel nagy sikerrel próbálták ki a házilag gyártott gépputtonyt, amely meggyorsította a termés összegyűjtését és megkönnyítette a szürete- lők munkáját. LEGALÁBB ilyen nagy jelentőségű a szőlőgyomirtó, vegyszerező gép megalkotása. Amikor ezt, mint újítási feladatot meghirdették, ilyen gépet a kereskedelem nem árusított. A gazdaság 860 hektáros szőlőültetvényének mintegy felében alkalmazták a tőkesorok vegyszeres gyomirtását a házi készítésű munkagépekkel és kiiktathattak a szőlőművelésből egyszeri kézi kapálást. Pap Szekeres József főmérnök az üzem újítómozgalmának kibontakozását azzal magyarázza, hogy a vezetők és a vezetettek, a szellemi és a fizikai dolgozók egyaránt érdekeltek munkahelyük gazdasági eredményeinek növelésében. K. A. 18. INTERJÚ A FOJTOGATÓVAL Karácsony előtt pár nappal e sorok írója magnetofon segítségével készít interjút Király Róberttel. — Hogyan telik az idő itt, a fogdában? — Elolvastam már vagy tizenhét könyvet. Meg kaptam anyámtól csomagot, volt benne csoki is, meg külföldi gyártmányú erős cukorka. A csoki fóliájából és a cukros zacskóból csináltam hamutartót. Felerősítettem a falra. Így, ha cigihez jutok, nem kell a padlóra hamuzni. Nagy híve vagyok a tisztaságnak ... — Ha előbb tud a cselekmény tervéről, vajon elköveti-e? — Az idő. az hiányzott hozzá... Hogy fontolóra vegyem a jogi következményeket. Finomabban ki le- nénríc volna dolgozni... És ha együtt hallom a két Zolit, te hogyan gondoltad, te meg hogyan, és ha nem lett volna logikus, amit mondanak, elküldtem volna őket a fenébe __ — Furcsa kérdés ilyen helyzetben: vannak-e tervei? — Szeretnék még egyszer becsületes ember lenni. Az őrnagy, aki itt volt a BMtől. szintén ezt kérdezte. Neki is ezt mondtam, amit most. De ő erre megvetően csak annyit mondott: „A fenéket, még nagyobb gazember leszel.” De én elhatároztam, megmutatom, lesz belőlem még becsületes ember ... Egész nap álmodozom, hogy ml lesz majd akkor, ha kiszabadulok. Mondták itt. hogy majd szép pénzt fogok kapni, ami összegyűlik a munkám után. Lehet, hogy húszezer is lesz. Felruházkodom belőle. Ha sikerül szakmát tanulni, akkor a maradék nyolc-tízezerből nyitok egy maszek vízvezeték-szerelő műhelyt. Mert ezt a szakmát szeretném itt kitanulni, ha egyáltalán még mód lesz rá. Ilyen szempontból még jó is, hogy itt vagyok, mert nem pocsékolódik el az időm. a munkára és a tanulásra tudok majd koncentrálni ... Ha sikerül a maszek üzlet, akkor két év alatt én összeszedem magam. Mert az biztos, hogy jó szakember leszek. És a jó szakembert megfizetik. Lesz házam, kocsim ... Azt is megkérdeztem itt a főhadnagy úrtól, hogy lehet-e még nekem kocsim. És vezethetem-e. Azt mondta, hogy ez lehetséges lesz. Mert majd egyszer rehabilitálnak. De én tudom, hogy nem leszek már úgy sem az az ember, aki eredetileg lehettem volna. Nem szakmailag értem ezt... Hiába leszek becsületes, mások számára én leszek a taxisofőr gyilkosa. — Lehetséges tehát a becsületes élet? — Azt hiszem, igen ... A vízvezeték-szerelő szakmáról beszéltem ... Van Izsákon egy ismerősöm, ennek is az a szakmája, még csak huszonhat éves. de már Kecskeméten van lakása, s mindennap csak azt látom. illetve hát láttam, hogy furikázik a kis Trabantjával, végigsuhan a falun. mintha nem is dolgozna. Pedig hát tudom, dolgozik. De amúgy semmi gondja nincs... A tiszthelyettesi jó lett volna. Ha megnősülök, azt mondták, kapok szolgálati lakást. Jő érzés az, ha megvan a lakás, mondjuk egy kétszo- ba-összkomfort... De ha építtet az ember, és én építtetni fogok, az is nagyon jó, abszolút kényelem meg minden ... Pénzem lesz, mert keresek, de abból is csak annyi kell, ami a boldogsághoz elegendő. Több nem kell. mert az a züllés útjára visz. Tehát csak az kell, hogy legyen meg a lakás, a berendezés, a kocsi, és legyen meg a boldog családi élet. Ha kellő összeggel tudok kezdeni, akkor biztosan megállóm a helyem. De ha nem lesz pénz, akkor is bebizonyítom, hogy leszek valaki... Persze. akkor nehezebb lesz. — Mit ér az emberi élet? — Az ember értékét nem lehet felbecsülni. Mert tegyük fel, hogy a taxisofőr, amit a fuvarral keresett, annak nagyobb része az államot illette meg. És ha életben marad, akkor öt év alatt annyi összejöhetett volna, amiből egy ház ára is kitelik. Szóval egy lakásé ... Akár nekem, akár másnak. — Tehát csak anyagiakkal mérhető? A Szakma ifjú mestere vetélkedő színtere nem az egyetlen porond, amelyen a szakmunkástanulók bebizonyíthatják felkészültségüket. Ezt igazolja az is, hogy a szakmai tantárgyak mellett megrendezik részükre — matematikából, fizikából, kémiából is — az országos tanulmányi versenyt. A színhely általában változó — a matematikadöntő az idén Győrött zajlott le. Matematika. Hűvös osztályterem, fényes padok, a tenyerek izzadnak. A tábla feketéjén, kihívó fehéren rendeződik csatasorba öt példa, öt makacs, kaján rébusz, ennyivel nézett farkasszemet húsz ünneplőruhás diák. köztük Sípos János, a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat harmadéves esztergályosa — a későbbi győztes. Most még nincs győztes (vagyis mindenki az lehet), csak tűnődés, morfondíro- zás, tollrágás van. „Melyikkel kezdjem? A hármast.” A homlok fala mögött futnak a gondolatok. Egy-egy megoldási lehetőség. A papíron áthúzott képletek, számok —. tilos tévutak. — Nemcsak anyagiakkal ... Maradt egy kisgyermek is utána, aki most már apa nélkül nő fel. Neki is hiányzik majd az apja, mint ahogyan nekem hiányzott. — Kapott-e vallásos nevelést? — Nem kaptam. Anyám, talán, vallásos. De a munkája miatt ritkán van arra alkalma, hogy eljárjon a templomba. A levelében legutóbb azt írta. hogy sokat imádkozik értem. Én nem vettem komolyan a vallást soha. így mondogattam: „Én kommunista vagyok. én nem járok templomba.” — Amikor vezette a kocsit a nyugati határ felé, zavarta-e. hogy a holttest a csomagtartóban van? — Igen ... Arra gondoltam, hogy mit csinálunk, ha elkapnak. — Pszichológusnál voltak vizsgálaton? Mi volt ott a legérdekesebb? — Festményféléket mutattak, fényképeket. Abszt- raktokat. meg ilyesmiket. Kérdezték, mire emlékeztet Sorba, mindegyiket. Kettő nagyon megmaradt bennem: a kilences és a tízes. Az előbbire azt mondtam, hogy az egy holdbéli, vagy egy idegen bolygón levő sziklahasadékot ábrázol. Két ember kapaszkodik a sziklafalba, tartanak valami tárgyat és felettük egy misztikus lény lebeg, olyan, mintha szárnya is lenne, de egyúttal emberi alakja is van... A másik pedig hasonlít egy tengeri élőlényre. mondjuk a medúzára, ami a csalánzók osztályához tartozik. De emlékeztet a hirosimai és a naga- szaki atomrobbanásra is. Látszik az atomfelhő és alatta a lángcsóva. Van a kénen két hatalmas, sötétzöld folt. ez az erős sugárzást ábrázolja ... Hirtelen volt a válasz, amit adtam, csak úgy kapásból jött. de tudom azt is, hogy az nem lehet más. csak Hirosima és Nagaszaki. A következő részt kedden közöljük: Címe: Áramlatok] a lélek mélyéi* Élőiről: első lépés, második, a kilógó összefüggések helyükre csúsznak. Kész. A fehér papíron kék szám, piros aláhúzás. Kétváll. Kiegyenesedik. Még van harminc perc és körös-körül a felsőtestek szinte párhuzamosak a pad lapjával, a többiek még dolgoznak. Mindez bizonyára végigfutott a húszéves fiatalember fejében a „nehéz volt?” kérdés hallatán. — Húsz pontból tizennyolcat értem el. Az egyik feladat megtréfált, valahol hibáztam, méghozzá kétszer. A végeredmény azonban stimmelt. Végül ennek a fél órának köszönhettem a győzelmet. Azonos eredmény esetén ugyanis az dönt. ki mennyi időt használ fel. Rutinos versenyző. Az első évben matematikából, a másodikban fizikából szerzett negyedik helyet. Az eredmények mögött meghúzódik a rendszeres munka. a kapott feladatok mellett eltöltött délutánok. S a három gimnáziumi év is, aminek a német nyelv vetett véget. — Kecskeméten magasabbak voltak a követelmények, mint Kiskunmaj- sán, megbuktam. Szakma után kellett nézni. Mikor bejöttünk édesanyámmal, már csak a szerszámkészí- tés és az esztergályos szakma között választhattam. Ugrás az ismeretlenbe. így lettem esztergályos. Nem bántam meg. — A sorozatos versenyzés takar-e valami távolabbi célt? — Háát... Szeretnék leérettségizni. mérnöki, vagy tanári oklevelet szerezni. Ezek azonban még távoli dolgok, sok minden közbejöhet. Először lesvek túl a szakmunkásvizsgán. A visszakapott önbizalom szorgalommal párosulva érlel-e újabb sorsfordulatot? Tehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Ha igen, abban része van a pedagógusnak is, aki különleges missziót tölt be ebben a közegben. A tehetségek kiszűrése, támogatása minden iskolatípusban tanári kötelesség, de nem mindenütt egyenlőek a teljesítés feltételei. A legnagyobb handicap-el a szakmunkásképzésben startolnak. Több okból. Mindenekelőtt az általános iskolai érdemjegyek itt tájékoztatnak legkevésbé megbízhatóan a valódi képességekről. Az általános iskola az első szelekciós zsilip és a bizonyítvány minősége szerinti gyengébbek áramlanak a szakmunkásképzésbe. Az osztályzatoknál tehát számolni kell az alábecslés veszélyével. A szülők sorskormányzó tevékenységét sem mindig a gyerek adottságai irányítják. Fellelhető — a mielőbbi kenyérkereset vonzása mellett — egyfajta józan biztonságra törekvés: előbb legyen szakma a kezében, a többit maid meglátjuk. Bancsik Erzsébet matematika tanár szerint ezért a legjobb tiszta lappal indulni. — Az elsősöknek minden évben szorgalmi feladatokat adok a korábbi esztendőkből gyűjtött versenypéldákból. Ez a kiválasztás módszere, amelv segít felmérni. milyen erős az alap A napi tananyag összeállítása nehéz, mert viszonylag mély a szakadék az átlag I és a kiemelkedők között, i A rendszeres fogiariuizás még problematikusabb. Itt összegeződik legjobban mindaz, amit a hátrányos helyzet alatt értünk. — A versenyre való felkészülésnél speciális gyakorlat alakult ki. A gyerekek kevesebbet vannak az iskolában, mint például a gimnazisták, többségük vidéki, otthon is számítanak a munkájukra. Kiadom a feladatokat, otthon megoldják. A konzultáció az ellenőrzésre. javításra szorítkozik. Könnyebb lehne, ha több gyermeket vehetnénk fel a kollégiumba. De minden rosszban van valami jó, megszokják az önálló gondolkodást. A legtehetségesebbeknek javasoljuk, hogy iratkozzanak be a gimnáziumba. Jelenleg is nem egy diákunk van. aki párhuzamosan végzi ezt is. azt is. Eddig ez volt az egyetlen csatorna. Valljuk be, aki ezt a kettős munkát vállalta, nem csekély áldozatot hozott. Nos. 1970-ben megszületett a szakmunkásképzés reformja: az úgynevezett emeltszintű oktatás, amelynek tantervébe beépítették az első két középiskolai év anyagát. Az egyik cél éppen a továbbtanulás megkönnyítése volt. elhárítani a felesleges akadályokat, amelyek gátolták a pályakorrekciót. Megvolt az első lépcső, amely idén tavaszig — bár már a második emeltszintű évfolyam végez — nem vezetett sehová. Hiányzott a középiskolai fokozat. A tavaly végzettek — más nem lévén — a dolgozók esti gimnáziumába iratkoztak. A napokban a gépipari szakközépiskola jelentkezési feltételei törlesztettek ebből az adósságból. Akik emeltszintű képzésben részesültek. azok közvetlenül a második osztályba iratkozhatnak. a hagyományos szakmunkás-bizonyítvány pedig az első osztályba lépésre jogosít ugyanígy. A szétválasztás azonban nem merev, mert egy különbözeti vizsga letételével az utóbbival is lehetővé teszi az ugrást a második osztályba. Az űt immár szabad, s ez a legfontosabb. Ám azért, hogy minél többen léphessenek rá és jussanak a végére, lehet és kell is tenni egyet s mást. Sípos Jánosnak feltettem a kérdést: mit ér ez a győzelem? Kiderült, hogy az iskolai elismerésen kívül egyetlen jutalma a tudástöbblet. Ez sem lebecsülendő, de véleményem szerint nem ártana gondolkodni azon, hogyan lehetne kamatoztatni a versenyben elért eredményt valamilyen kedvezménnyel a továbbtanulásban. A Szakma ifjú mestere vetélkedőben el“rt siker például komoly előnyökkel jár. így nagyobb húzóerőt jelentene a részvétel. Nem hiszem, hogy minden szakmunkásból mérnök lesz. erre nincs is szükség. De hogy egv. sok esetleges tényezőtől függő és nem mindig helyes döntés ne legyen örök érvényű, hogy az ember megtalálja azt a helyet, ahol a legtöbbet adhatja a társadalomnak és önmagának — ezt elősegíteni kötelesség. Pulai Miklós
