Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

1972. május SÍ, szerda 5. oldal A Petőfi-évforduló és a kiskőrösi művelődési központ (III.) — Lát-e lehetősé- et társadalmi erők moz- ósítására, a község bevé- eleinek növelésére, a fej- ssztési feladatok gyorsabb legvalósítására? — tuda- oltuk Kiskőrös tanácsel- ökétől. — Felelőtlen dolog len- e az ígérgetés. Helyben agyobb társadalmi adako- ásra nem számíthatunk, 't-hatszázezer forintot ta- in össze lehetne hozni, add tegyem hozzá, a kis- őrösiek többször tanúsí- jtták, hogy szívesen vál- ilnak részt a köz gondjai­ul. Az úgynevezett „koor- i náci ős alaphoz” szinte úndegyik üzem hozzájá- íilt. így fejezhettük be a satornaépítést és száznál >bb apróság részére hoz- ink létre és tartunk fenn vodát. Csupán az állami azdaság 335 000 forintot attat erre a célra. Ugyan­yen összeget vállalt az -odagépipari Vállalat. A éldákat sorolhatnám. A bevételek emelésére ncs mód. Többen kifogá- blták a tanácsüléseken, :ogy a környéken itt a ígfeszítettebb a bevételi írv. A LEGFONTOSABB AZ AKARAT tésének századik évfordu­lójáról. (A nemzetközi tu­dományos társaságok 2—3 évre előre kidolgozzák programjukat.) Vagyis: késve eszmélünk sokszor a tennivalókra. Most is „lé­péshátrányban” vagyunk, szükségtelenül. Átnéztem a kiskőrösi ta­nács üléseinek jegyzőköny­veit. Az új művelődési házról alig-alig esett szó. Mintha ehhez a helybeliek­nek semmi köze sem len­ne. Még utalást sem talál­tam arra vonatkozóan, hogy miként fogják majd „tartalommal megtölteni” a kissé túlméretezett kultu- | ralis központot. A gondok- i ról, a nehézségekről szinte ! szó sem esett. Hamarabb j lehetett, kellett volna a | megyei párt- és tanácsve- j zetés segítségét kérni. Ak­kor még az is könnyebb lett volna. NYUGTALANÍTÓ — Milyen kibontakozási illetőségeket lát? — A felsőbb szervek tá­logatásával sikerült a csa- imaépítésre felvett rövid- ■járatú hitelt hosszúlejá- atűvá átminősíteni, így 200 000 forint marad a asszánkban. A megyei ta- ácstól megkapjuk a kö- etkező két évre esedékes imoqatást és ez újabb 6 lillió forintot jelent. Beszélgetésünket kopog- itás zavarta meg. A helyi <TP vezetői jöttek a szük- 5ges intézkedések megbe- íélése céljából. Ök is op- misták voltak és nyug- itták az újságírót. Most íindenki tenni akar, segí- ;ni — így látják, így ér­ik. TANULSÁGFÉLE Hosszú órákat töltöttünk z építkezés ügyeinek ki- ogozásával. A kialakult elyzet csak az utóbbi vekben gyorsan fejlődő iiskőrös kommunális, gaz- álkodási gondjainak isme- etében érzékelhető és lérlegelhető. Ezért igye- eztünk különböző állás- ontokat ismertetve olva- óinkat tájékoztatni az pítkezéssel összefüggő té- yekről. A történtek érté- elése most nem felada- unk. Néhány tanulságos leg jegy zés azonban min- énkéonen a cikk végére ívánkozik. A sok bába közt elvész a yerek — ez vonatkoztat­tad szinte valamennyi na- vobb közületi építkezésre. Uiány szerv, testület, in- ézménv — annyiféle kíván- ág. Haidan a 25 hónap latt „kivitelezett” kecske- néti színházépület minden tg vében egy héttagú bi- ;ottság döntött teljhata- ommal. Érdemes lenne ■gvszer összeszámolni a nóöecfi-ícoli mi^tt ielesle- tessé vált tervekre kifize- ett összegeket. Véleményem szerint már nőst kellene azon töpren ;eni, hogy miként emléke­ik meg a megye, Kecske- nét. Kodály Zoltán szüle- I NYUGODTSÁG Kérdeztem Báner József tervezőmérnököt: mi a vé­leménye az ármódosítások­ról. „Látatlanban” ezeket túlzottaknak tartja. De az egyeztető tárgyalásokra őt nem hívták meg ... Tudjuk, hogy Kiskőrösön — és másutt — sok min­denre szükség lenne. De a tanács vezetőinek meg kell védelmezni a tanácsülésen elfogadott döntéseket. Ne­met kell mondani sokszor indokoltnak látszó igények­re, mégha ez népszerűtlen feladat is. Sajnálatos, hogy a megyében elsősorban a kulturális és az egészség- ügyi beruházások terhére tesznek eleget másfajta kí­vánságoknak. Kiskőrös — és más települések — vá­rosi rangját, légkörét nem a kövezett utak aránya, a fürdőszobás lakások száma határozza meg csupán. Vá­rost várossá főleg szelleme tehet, s ebben a kulturális szint döntő lehet. A köz- művelődéstől látszólag megtakarított forintokért később súlyos kamatokat kell fizetni. Ki kell mondanom: Kis­kőrösön nem használták ki a Petőfi szülőfalujának rangjából adódó lehetősé­geket. AVATÁS 1972-BEN? A cikk írója az újabb ál­lásfoglalások ismeretében, a legutóbbi napok intézke­déseit látva, bízik abban, hogy a rendkívüli feladat rendkívüli energiákat akti­vizál. Tisztázni kell a tech­nikai feltételeket és azt is, hogy az 1973-ra esedékes forintfedezet miképpen használható fel — ha elké­szülne az épület — 1972- ben. Sokalljuk a tanácskozá­sokat, mert az ügyeket dol­gos kezek, gondolkodó el­mék viszik előbbre. De most, nagyon gyorsan ösz- sze kellene hívni Petőfi nevében egy megbeszélést és tisztázni valamennyi ér­dekelt szerv, intézmény, testület feladatait, össze­gyűjteni. rendszerezni a felajánlásokat. Mert ilye­nek is lesznek bőven. Pe- tőfi-évre készülünk. Olyan közhangulat van kialaku­lóban, hogy mindenki a se­gítés módozatait fogja ke­resni. A tervezettnél tehát lé­nyegesen előbb — remél­hetően 1972 végére — el­készül a kultúra új hajlé­ka. Ott díszb'k majd közel a „szentelt hajlékhoz”. A mulasztások, gondok elle­nére bizonyára ' örömmel tekintenek maid rá az em­berek. a kiskőrösiek, mint szocializmust építő korunk alkotására és az összefo­gás nagyszerű példájára. És sűrűn nyitják az ajta­ját... Holtai Nándor Új módszerek a felnőttoktatásiban A Petőfi Népe egyik vasárnapi számában „A felnőttoktatás távlatai” címmel cikk jelent meg, melyben a szerző hangsú­lyozta a differenciált peda­gógiai módszerek mielőbbi alkalmazását, s elterjesz­tésének a szükségességét. A cikk ösztönzésére szeretnék rövid áttekintést adni új didaktikai, metodikai mód­szereket kereső és alkal­mazó iskolánk munkájáról. Mi ösztönözte pedagógu­sainkat új utak keresésére? A dolgozók gimnáziuma hallgatóinak életkora rend­kívül eltérő, a 15—18 éves fiatalok mellett még ma is sok az idősebb korosztály­hoz tartozó Kecskeméten. Egyben azonban találunk egyezőséget; a tanulást, a művelődést, második, har­madik műszakban végzik. Intézményünk körülbe­lül 800 hallgatója közül 650-en gimnáziumban, 150- en általános iskolában, a többiek szakközépiskolá­ban, illetve technikumok­ban tanulnak. Hallgatóink szüleinek közel 80 százalé­ka még az általános iskolai végzettséggel sem rendel­kezik. Közel két évtizedes sa­ját és szovjet tapasztalatok alapján az elmúlt tanévben hazánkban először, az egy­napos levelező és három­napos esti tanítás mellett, a két oktatási formát ösz- szeötvözve megszerveztük a kétnapos, úgynevezett iker­órás oktatást. Ez kedvező a felnőtteknek, mert lénye­gesen több szabad idejük marad az otthoni tanulás­ra. (Az általános iskolá­ban is megszerveztük az 5 hónapos levelező oktatást heti két tanítási nappal, így sikerült elérni, hogy 1972. januárjában 50 újabb dolgozó jelentkezett általá­nos iskolai továbbtanulás­ra.) A Diplomások aradi sikere Miszlay Istvánnal, a bé­késcsabai Jókai Színház igazgatójával beszélgetek Raffai Sarolta Diplomások című művének aradi sike­réről. Vendéglátómat is megilleti az elismerés: ő rendezte a kitűnő előadást. — A színház még műso­ron tartja a Diplomásokat, éppen a napokban hallot­tam, hogy eddig negyven­szer került a közönség elé az izgalmas, mai témájú alkotás. — Miként esett erre a műre és önre az aradiak választása? — Évek óta kapcsolat­ban vagyunk a közeli nagyváros művészeivel. Mintegy négy esztendeje megállapodtunk abban, hogy vendégjátékokat, „rendező cseréket” szerve­zünk, műveket ajánlunk egymásnak. Nagyon örültünk, amikor idén az általunk felkínált választékból éppen Raffai- nak ez a bátor, időszerű gondokat megfogalmazó színműve nyerte meg kol­légáink tetszését. Ügy ér­zem, hogy szomszédaink sem mentesek a Raffai- műből megjelenített nehéz­ségektől. A vidéki életnek, az értelmiségi létnek ott is fellelhetők az árnyoldalai, jelentkeznek az önzésnek. a kapzsiságnak, a látsza­tok hajhászásának a jegyei de ott is élnek szép szám­mal orvosok, mérnökök, tanárok akik nem csaptak fel talmi értékek szolgáló­jának. Vagyis, eszmeileg is hasznosnak ítélték ezt a művet. Olyannak, amely segíti a jobbat. Elgondol­koztatja azokat, akik egyébként sokat és jól dolgoznak, hívei a mi vi­lágunknak csak szerzés­vágy, a kivagyiság megza­varta őket. — Szeretnénk valamit hallani az aradi előadás­ról. — Március elején volt a bemutató, ahogyan szokták mondani ünnepi külsősé­gek között. Csak a legna­gyobb elismerés hangján szólhatok a kitűnő művé­szekről. Mindenekelőtt a Marát alakító Larisa Mu- resan, férjét megformáló Ion Petratche kiváló telje­sítményét kell méltatnom. Remek volt Gelu Bogdan Ivascu, Olimpia Vidi Les- cu is, de sorolhatnám szinte valamennyi közre­működőt. — Tudjuk, hogy Kecske­mét után itt Békéscsabán is előadták a Diplomáso­kat. Különbözött-e a két előadás stílusa, hangvéte­lei — A csabai bemutatót kol­légám, Máté Lajos rendezte. Aradon én állítottam szín­padra a Raffai-művet. Az ottani játék talán kicsit sodróbb, feszesebb volt. Ez a stílus ugyanis jobban megfelelt a Romániában kialakult hagyományoknak, az ottani színészek egyé­niségének. Sokat segítettek Fretiu Severnek nagysze­rű díszletei. Egyszerre jel­képes és valóságos. Zárt szoba, rácsos, a levegőtlen- séget nyomasztóan hang­súlyozó tetőszerkezettel, mennyezettel. Aki erre rá­néz, érzi: innen ki kell tömi, tartósan így lehetet­len élni. A rácsok szinte rátelepedtek a színészek­re, még szorítóbb keretet adtak a darabbeli cselek­ménynek, mint az itthoni megoldás. — A sajtóvisszhang? — A Román Kommunista Párt központi lapja, a gcinteia április 2-i számá­ban hosszú ismertetést kö­zöl. A mű és az előadás értékeit emeli ki. Az Utunk, a Hét a bemutató méltatásán kívül riportban is beszámol az eseményről. A legtöbb erdélyi lap és román színházművészeti folyóirat hírt adott a ma­gyar mű sikeréről. H. N. Nagy gondot fordítottunk hallgatóink ideológiai, po­litikai nevelésére is. Már második éve tanítjuk — igaz kísérleti jelleggel — a gimnázium IV. osztályá­ban, a „Világnézetünk alapjai” című tárgyat. Raj­tunk kívül az országban még három iskolában ta­nítják e tárgyat, s az ez évi tapasztalatok alapján előreláthatóan az 1972/73- as tanévben országosan is bevezetik. A városi művelődési ház­zal közösen évente 20—25 olyan előadást tartunk, mely egy-egy nagyobb té­makör lezárása után él- ményszerűen újítja fel a már tanult anyagot. Eze­ken az órákon hallgatóink szívesen vesznek részt. A dolgozók gimná­ziumában jelentős szerepe van az ellenőrzésnek, az értékelésnek. Ezt a szocia­lista, személyiség kialakí­tásában olyan eszközrend­szernek tekintjük, amely szervesen épül be a tanu­lás, tanítás folyamatába. A munka melletti tanulás­nál nem várható és köve­telhető meg az óráról órá­ra való rendszeres felké­szülés (túlórázás, kikülde­tés, családi problémák stb.), jóllehet az ideális ál­lapot ez lenne. Ezért in­tézményünkben egy-egy na­gyobb témakör lezárásakor tervezzük meg a szóbeli és feladatlapos számonkérést. Előre közöljük mely idő­pontig kell a kijelölt anya­got elsajátítani. Két év tapasztalatai áll­nak rendelkezésre, s ered­ményeink biztatóak. Kikü­szöbölődött a feleleteknél „a szerencse” és megszűn­tek azok a szubjektív hi­baforrások, melyekkel a felnőtt hallgatóknál is ta­lálkozhatunk. Az új beszámolórendszer pedagógiai tapasztalataiból mindössze egyet emeltek ki; az értékelt feladatlapot minden hallgató kézhez kapja. Világosan látják, hogy melyik anyagrész az, amelyet nem dolgoztak fel kellőképpen, mely kérdé­sek azok, melyekre hiá­nyos, vagy helytelen fel­adatot adtak. A számonkérésnek ez az új formája ered­ménnyel alkalmazható a dolgozók iskoláiban. Elkép­zelhető, hogy a dolgozók középiskoláiban e módszert általánosítani lehet. Dr. Búzás János igazgató ÜNNEPI KÖNYVHÉT IrószemmeL 1971 A múlt esztendőben megjelent, hasonló című, s 1970-es évszámot viselő kötet sikert aratott. Ez báto­rította a kiadót, hogy — megint csak Nemes György válogatásában — ismét könyvbe foglaljon olyan szo­ciográfiai ihletésű írásokat, amelyek életünk egy-egy mélyebb rétegébe nyitnak utat. Végül is huszonkét dolgozat maradt fenn a rostán, s bár ilyenkor óhatat­lanul föltehető a kérdés, miért éppen ezek, a váloga­tást sikeresnek ítélhetjük. Az új vonást, a friss gon­dot vagy a régi probléma mai köntösben való fölbuk- kanását kutatták a szerzők, s ha van „tematikai vo­nala’’ a kötetnek, akkor ez az. Mert máskülönben a témát, a földolgozás módját és színvonalát tekintve, erősek a különbözőségek jegyei; lelni jobb riportot, gyenge tanulmányt egyaránt. A lapokban, folyóiratokban már napvilágot látott írások nagyobb része még akkor is lényeges kérdése­ket feszeget, ha látszatra különleges témával — állat- idomítás, búvármesterség — foglalkozik. Még inkább igaz ez, amikor a téma a fővárost övező agglomerációs övezet vagy a szocialista brigádmozgalom. A szerzők többsége tud újat mondani, képes összefüggéseket lát­tatni, s ez adja munkájuk rangját. Ezért — újra­olvasva is — élvezzük Katona Éva finom mallciáját, Ordas Iván nemes elfogódottságát, Szüts Dénes gyors képváltásait, Márkus István sokoldalú témaismeretét. S talán éppen ezért, mert az írások többsége remek, néhány dolgozat — így a már első közlésekor sokféle jogos ellenvetést kiváltó tanulmány az orvostanhall­gatók általános műveltségéről — helyét erősen vitat­hatónak ítéljük. Főként akkor, ha éppen ezek — vé­letlenül? — a legterjedelmesebbek. A jó olvasmányt, továbbgondolásra érdemes kérdé­seket tartalmazó kötetet, a Kossuth Könyvkiadó je­lentette meg. (Hl) Az Állatkert pályázata A Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatósága, hasonlóan az előző évek­hez, a nyári szünidőben is meghirdeti a gimnazisták és a szakközépiskolások pá­lyázatát, amelyen részt ve­hetnek a IV. osztályt be­fejező, érettségiző fiatalok is. A pályázók két téma­körből választhatnak. „A Fővárosi Állat- és Növény­kert” címszó alatt szaba­don választott állatkerti té­mát dolgozhatnak fel. A másik szabadon választott téma a biológia bármely területéről származhat. A pályázat jeligés. A dolgo­zathoz zárt borítékban kell csatolni a pályázó nevét, iskolájának és lakásának pontos címét. A dolgozat borítékján feladóként a je­lige és a lakáscím szere­peljen, s felette a „Nyári pályázat” felirat. A benyúj­tás határideje: 1972. szep­tember 16. Eredményhirde­tés és jutalomosztás októ­ber 22-én az állatkerti barlanemoziban-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents