Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

1972. május 28, vasárnap 5. oldal Üldögélnek, de inkább állnak A város díszét alkotó ró­zsabokros parkban a fű zöldiének és a szirmok pi­rosának elégedett harmóniá­jába munkaköpenyek kék foltjai illeszkednek ezen az álmos délelőttön. Két mag­vaváló szilva színű köpeny a meg-meghajló ember alak­ját veszi fel, a többi öt mozdulatlan marad, mint­ha véglegesen itt jelölte volna ki a helyüket a nyu­galom órabérben foglalkoz­tatott piktora. Más szóval ketten virágot ültetnek, a többiek pedig szemlélődnek körülöttük. A park mellett vezető út köveit — amelye­ket alig néhány évvel ez­előtt szedtek fel a csator­názás előkészítéseként — most hárman rakosgatják vissza a helyükre. Illetve — pontosabban — egy dolgo­zik, akinek a mozdulatait ketten nagy szakértelem­mel figyelik, s magukban talán szurkolnak is a tár­suknak. Az egész csendélet­re elégedetten néz le ugyan­csak két szaki a szomszéd­ban épülő szövetkezeti la­kóház negyedik emeletéről. Balról a második tompa­sárga ablakkeretben könyö­kölnek, s láthatóan már nincs izgulni valójuk emiatt, hogy esetleg rájuk is átra­gadhat az alant dühöngő munkaláz. A helyszínt és az időpon­tot a szerző képzelete ren­dezte el ebben a formá­ban annak alapján, amit május 13-án a kecskeméti Aranyhomok Szálloda előt­ti parkban látott, amit 18-án Baján, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgaz­dálkodási Főiskolai Kara előtt elvezető úton tapasz­talt, s amit oly sok építke­zésen észlelt. Akad azért más példa is. A világhírű olasz film­rendezőnek, Antonioninak a módszerére sincs szükség, hogy megdöbbentő felvéte­lek készüljenek egy sajátos bűntényről, a munka ap- ránkénti és különös kegyet­lenséggel elkövetett meg­gyilkolásáról, ami után pi­hentető tori ülnek a tette­sek és az áldozat hozzátar­tozói. Nagyítanunk sem kell, ellentétben a Nagyítás című film fotósával, hogy újabb és újabb részletek kerüljenek napvilágra. Mit gondolhatnak például ezek a munkások, akik a felvétel szerint békésen ül­dögélnek a kecskeméti AFIT-szerviz építkezésén, s derekasan elviselik a me­lengető napsütést is — ami­kor például kilépnek a há­--­Á llókép az építkezésen. Az urbanisztika feladatairól Beszélgetés Reile Gézával, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségének tagjával már másfél hónapja a sze­relőnél van. mert még nem épült ki az országban a szükséges szervizhálózat. Bizonyára mérgesek, mert jól tudják, hogy a szabad szombatokon és vasárnap fáradtak ki valami maszek melóban annyira a szerviz­építők, hogy hétfőtől pénte­kig pihenniük kell. És levonnak magukban egyéb tanulságokat is azon túl, hogy a dolgok így ösz- szefüggnek, Talán megkér­deznék, hogy miért pont a kecskeméti Ökollégium előtt, a szabadban ké­szült a fénykép, s miért nem valamelyik belső te­remben, irodában, netán némely vezetői asztalról. Mert tévedés azt hinni, hogy az akadozó termelés­nek bárki is örül. a becsü­letes munkás folyamatosan akar dolgozni, és ezzel jól szeretne keresni. Ennyi erő­vel miért épp a munka te­metésére készüljenek, ha a jobb szervezés szülinapjára is várhatnak? Nem igaz? Halász Ferenc Legutóbbi, e hó 12-én tartott tisztújító közgyűlé­sén a Magyar Urbaniszti­kai Társaság elnökségi tag­jai sorába választotta Reile Gézát, a Kecskeméti Váro­si Tanács elnökét. Ebből az alkalomból — jókíván­ságaink kifejezése mellett — arra kértük: szóljon a társaság munkájáról, fel­adatairól, s a közgyűlés jelentőségéről. — A Magyar Urbanisz tikai Társaság 1966-ban azzal a céllal alakult meg, hogy az urbanisztikával foglalkozó szakágak kép­viselőit és a magyar vá­rosok vezetőit tömörítse, a településtudomány még hatékonyabbá tétele érde­kében. Korábban hazánk­ban hasonló jellegű szer­vezet nem működött, így érthető, hogy a társaság tevékenysége tartalmának működési módszereinek ki­alakításához bizonyos idő­nek el kellett telnie. — Melyek a társaság fő célkitűzései? — Mint az a társaság beszámolójából is kitűnik, mindenekelőtt az urbanisz­tikával — közelebbről a településtudománnyal és a településfejlesztéssel — foglalkozó, különféle szak­májú és képzettségű elmé­leti és gyakorlati szakem­berek összefogása, köztük folyamatos kapcsolat és konkrét együttműködés megteremtése. A tagság egyébként 23 szakma és tudományág képviselőiből tevődik össze. — Fennállásának hat éve során milyen tevékenysé­get fejtett ki eddig a tár­saság? — A hazai településtu­domány és -fejlesztés problémái megvitatásának fórumává vált. Egységes urbanisztikai szemlélet ki­alakítására törekedve se­gítette elő a korszerű el­vek alapján történő vá­rosfejlesztést, várospoliti­kát, s a szakmai vonatko­zású tájékoztatás mellett az urbanisztikai igények kielégítése érdekében rend­szeresen kezdeményez az illetékes kormányszervek­nél. — Az elmúlt időszakban a társaság milyen főbb té­mákat vitatott meg? — Napirenden szerepel­tek egyebek közt az orszá­gos településhálózat fej­lesztési tervének alapelvei, az eddigi tapasztalatok összegezése, s a munka to­vábbi irányának a kijelö­lése. Szóba került a szo­cialista társadalom élet­formáinak hatása a tele­pülésfejlesztésre. Országos zöldterületi konferenciát, valamint városépítési ta­nácskozást is rendeztünk. Tanácskoztunk az iparoso- sodó városok fejlesztési gondjairól. E fontos témák mellett a MUT klubbizott­sága évente 14—15 klub­napot is tart, amelyeken az országos, megyei és városi szervek vezetői időszerű témákról tartanak előadá­sokat. Ez alkalmakkor kö­tetlen formában egészséges vita alakul ki, az elméleti és gyakorlati tapasztala­tokra támaszkodva. — Végezetül: mit tart a tisztújító közgyűlés legje­lentősebb eredményeinek? — Mint már elöljáróban említettem, ahhoz, hogy a Csendélet veszteglő daruva' (Foto: Pásztor, Tóth) Húsellátást gondok Kiskoroson és környékén MANAPSÁG elég gyako­ri beszédtéma Kiskőrösön a hiányos húsellátás. A járási székhelyen hétköznap rit­kán kapható friss áru a hús­üzletekben, legfeljebb tar­tósított termék, fagyasztott baromfi, sózott, füstölt sza­lonna, esetleg kolbász. Pén­teken, szombaton, amikor a háziasszony bevásárol, csak keserves körülmények között tud a friss húshoz hozzájutni. A kiskőrösi ÁFÉSZ, amely a nagyközségen kí­vül még öt község kiskeres­kedelmi forgalmát bonyo­lítja le, kétségkívül nehéz helyzetben van. A megyei elosztású keretből egy hét­re csupán két mázsa tőke­húst kap, egyötödét a ko­rábban kiutalt mennyiség­nek A hiány pótlására a szövetkezet több hizlalótár­sulást szervezett, mivel az onnan származó hízott ser­tést megvásárolhatja, kas- kantyúi húsüzemében le­vághatja és boltjaiban ki­mérheti. A napi 10—15 ser­tés levágására és feldolgo­zására tervezett üzem a megnövekedett forgalom számára szűknek bizonyult, ezért az ÁFÉSZ a Kiskő­rösi Nagyközségi Tanácstól 30 évre kibérelte a járási székhely vágóhídját. Az egyezség szerint a szövet­kezet nem fizet bért az in­gatlan használatáért, de kö­teles azt a jó gazda gondos­ságával kezelni, állagát megőrizni és a vágást a mindenkori jogszabályok mellett végezni. Időközben a húsáruk irán­ti nagyobb kereslet folytán mindkét vágóhely teljesítő- képességének a határán mozgott. 1972 első negyed­évében már 1300 sertést vágtak le Kaskantyún, il­letve Kiskőrösön, sőt a ko­ra tavaszi háromnapos ün­nepek előtt egyszer-egyszer száz hasított, illetve feldol­gozott sertés hagyta el a két telepet. Mivel a köz­egészségügyi rendszabályo­kat nem tartották meg, és a kiskőrösi vágóhíd kar­bantartását is elmulasztot­ták, a KÖJÁL figyelmez­tette az illetékeseket Vál­tozás azonban nem követ­kezett be. ezért a KÖJÁL közelmúltban felfüggesztet­te a kaskantyúi húsfeldol­gozó tevékenységét. Május 17-én erre a sorsra jutott a kiskőrösi vágóhíd is. A közegészségügyi, ellenőrző szerv csupán ahhoz járult hozzá, hogy a kaskantyúi üzem vágóhídja csökkentett mértékben folytassa műkö­dését. Ott naponta legfel­jebb tíz sertést lehet levág­ni és hasított állapotban forgalomba hozni. EZ OLYAN helyzet elé állította a kiskőrösi ÁFÉSZ-t, amelyből nehe­zen talál kiutat. A társszö­vetkezetektől átvehet ugyan tőkehúst és töltelékárut, de csak akkor, ha szalonnát és zsírt is vásárol. E cikkekből azonban maga is tekinté­lyes készlettel rendelkezik, amelyet jelenleg nem tud értékesíteni. Mindenekelőtt a kiskőrösi vágóhíd rend- behozatala a legsürgősebb teendő, hogy a KÖJÁL fel­oldhassa a tilalmat. A köt- vetelményeknek megfelelő szennyvíztároló építése azonban 200 ezer forintba kerül. Erre a célra az ÁFÉSZ-nek most nincsen pénze, a MESZÖV-től pe dig jóváhagyása a beruhá' zás kivitelezésére. TUDOMÁST szerzett a kiskőrösi gondokról a me­gyei tanács vb kereskedel­mi osztálya. Közbenjárásá­ra más vágóhelyektől hasí­tott félsertést kaphat a fo­gyasztási szövetkezet. Ez azonban csak ideiglenes megoldás, amelyre nem le­het tartósan alapozni Akasztó, Csengőd, Kaskan- tyú, Kiskőrös, Páhi és Tab- di 27 ezer fogyasztójának húsellátását Az 1973-ban városi rangra emelkedő Kis­kőrösön azonban nemcsak az ÁFÉSZ-nek. hanem a tanácsnak és egyéb szer­veknek is kötelességük a kereskedelmi ellátás megja­vítására törekedniük. A já­rási székhelyen és környé­kén megvan az a termelési háttér, amelynek összehan­golása, együttműködésének megteremtése egyszer s mindenkorra megoldja az élelmiszerkereskedelem pil­lanatnyi gondjait. A kezde­ményezéssel azonban nem szabad tovább késlekedni.------ E. A, , t ársaság szerepét még job­ban betölthesse, szükség volt a tapasztalatok leszű- rődésére', kikristályosodá­sára. Ennek köszönhetően került sor az alapszabály bizonyos fokú módosításá­ra. Megítélésem szerint a legjelentősebb intézkedé­sek egyike, hogy — a ma­gyar városok nemzetközi kapcsolatainak megterem­tése, illetve ápolása, s a nemzetközi szervezetekben való képviseletük biztosí­tása érdekében — a tár­saság önálló városi szak­osztályt létesített. Nem kevésbé jelentős döntésnek tartom, hogy a korábbi 22-vel szemben most 41 tagú vezetőséget választott a társaság, a tíztagú elnökség pedig ti­zenhét tagúra bővült, s ennek a testületnek — el­lentétben a régebbi össze­tétellel — három vidéki város tanácselnöke is tag­ja lett • Kecskemét város tanács­elnökének a településtu­domány sokrétű tennivaló­ival foglalkozó társaság elnökségében való részvé­tele több szempontból is indokolt. A város dina­mikus fejlődése, a felső ve­zetés hatékony intézkedé­sei, mind jelentősebb sze­repünk a magyar városok rangsorában: mindez meg­fellebbezhetetlenül alátá­masztja ezt a döntést. Reile Géza személyében tanácsi vezetőink egyik nesztorát, az apparátusnak több mint két évtizede szorgos munkását érte a megtiszteltetés. J. T. Üres irodák... Aki az elmúlt hét első felében a dunavecsei Vi­rágzó Tsz-be látogatott, nem kis meglepetéssel ta­pasztalhatta: üresek az irodák, nem hallani az írógépek kattogását, hiány­zik a teljes belső admi­nisztráció. Hová lettek az irodai dolgozók? A kérdésre Csőke István tsz-elnök adott választ, akit csak azért találtam a szobájában, mert fontos telefonértesítéseket várt. A magyarázat egyszerű: a hirtelen jött, nagy meny- nyiségű eső nemcsak a kul­túrnövényeket táplálja, hanem a gyomokat is. Gyors közbeavatkozásra volt szükség, ezért kiadták a jelszót: két napig min­denki cukorrépát egyel! És nemcsak az adminiszt­rátorok hiányoztak két napon át a munkahelyük­ről, hanem a traktorosok, fogatosok, magtárt és rak­tári alkalmazottak — egy­szóval mindenki a cukor­répát vette gondozásba. Bizony, megesik, hogy a gondosan és tudományos alapossággal kidolgozott terveket, növényápolási ütemezéseket olykor meg­kérdőjelezi az időjárás. Hogy rhégsem teljes a kj- szolgáltatottság, arra alig­ha lehet jobb példát talál­ni, mint a dunavecsei Vi­rágzó Tsz-é. •-----Sz. A; z úkból, vagy a munkásszál­lás kapuján, amely előtt már természetellenesen hosszú ideje bíbelődnek a csatornázók? Mérgesek az összevisszaság miatt, hogy csak kerülővel lehet átmen­ni a túloldalra, még mindig le van zárva az úttest, s egyáltalán, mit lehet itt ennyit vacakolni. Itt — őnáluk — persze mindig más a helyzet, nem jött meg időben a kavics, ké­sett a cement, mit csinálja­nak,leülnek, ha már úgy is állni kell. Hogy így elké- szül-e határidőre a szerviz? Majd küld a vállalat em­bert, így szokott ez lenni — mondják, miközben fel­kelnek és jóleső nyújtőzás- sal megropogtatják elgém­beredett tagjaikat. No, em­berek, kezdjük! Az ellenkező példa. — A múltkoriban csak nem akart megjönni egy kocsi sóder. Megyek az építésvezetői irodába és megrázom egy kicsit az íróasztalt, hogy mi lesz már. Hallom, hogy kinn áll a vontató, de eltűnt a pilóta. Hát fölugrottam a volán mögé és bekormányoztam a kis fuvart, elvégre az ember nem lopja az ide­jét. Jogosítványom nekem is van — mesélte egy szo­cialista brigád vezetője, aki egyébként szerény, csöndes, családját szerető férfi. S a brigád sem csak azért kap­ta meg a szocialista címet, mert egyszer közösen vol­tak moziban. És mit gondolhatnak az AFIT-telep építőiről a csa­tornázók. akik a másik ké­pünkön állva, vagy a gö­dörben gubbasztva várják a munkát? Főleg, ha vala- melyikőjüknek sikerült ösz- szedobnia — egyedül, vagy a sógorával társulva — egy Trabantra valót, de a kocsi

Next

/
Thumbnails
Contents