Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

1972. május 28, vasárnap

5. oldal

Üldögélnek, de inkább állnak

A város díszét alkotó rózsabokros parkban a fű zöldiének és a szirmok pirosának elégedett harmóniájába munkaköpenyek kék foltjai illeszkednek ezen az álmos délelőttön. Két magvaváló szilva színű köpeny a meg-meghajló ember alakját veszi fel, a többi öt mozdulatlan marad, mintha véglegesen itt jelölte volna ki a helyüket a nyugalom órabérben foglalkoztatott piktora. Más szóval ketten virágot ültetnek, a többiek pedig szemlélődnek körülöttük. A park mellett vezető út köveit — amelyeket alig néhány évvel ezelőtt szedtek fel a csatornázás előkészítéseként — most hárman rakosgatják vissza a helyükre. Illetve — pontosabban — egy dolgozik, akinek a mozdulatait ketten nagy szakértelemmel figyelik, s magukban talán szurkolnak is a társuknak. Az egész csendéletre elégedetten néz le ugyancsak két szaki a szomszédban épülő szövetkezeti lakóház negyedik emeletéről. Balról a második tompasárga ablakkeretben könyökölnek, s láthatóan már nincs izgulni valójuk emiatt, hogy esetleg rájuk is átragadhat az alant dühöngő munkaláz.

A helyszínt és az időpontot a szerző képzelete rendezte el ebben a formában annak alapján, amit május 13-án a kecskeméti Aranyhomok Szálloda előtti parkban látott, amit 18-án Baján, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kara előtt elvezető úton tapasztalt, s amit oly sok építkezésen észlelt. Akad azért más példa is.

A világhírű olasz filmrendezőnek, Antonioninak a módszerére sincs szükség, hogy megdöbbentő felvételek készüljenek egy sajátos bűntényről, a munka ap- ránkénti és különös kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolásáról, ami után pihentető tori ülnek a tettesek és az áldozat hozzátartozói. Nagyítanunk sem kell, ellentétben a Nagyítás című film fotósával, hogy újabb és újabb részletek kerüljenek napvilágra.

Mit gondolhatnak például ezek a munkások, akik a felvétel szerint békésen üldögélnek a kecskeméti AFIT-szerviz építkezésén, s derekasan elviselik a melengető napsütést is — amikor például kilépnek a há--Á

llókép az építkezésen.

Az urbanisztika feladatairól

Beszélgetés Reile Gézával, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségének tagjával

már másfél hónapja a szerelőnél van. mert még nem épült ki az országban a szükséges szervizhálózat. Bizonyára mérgesek, mert jól tudják, hogy a szabad szombatokon és vasárnap fáradtak ki valami maszek melóban annyira a szervizépítők, hogy hétfőtől péntekig pihenniük kell.

És levonnak magukban egyéb tanulságokat is azon túl, hogy a dolgok így ösz- szefüggnek, Talán megkérdeznék, hogy miért pont a kecskeméti Ökollégium előtt, a szabadban készült a fénykép, s miért nem valamelyik belső teremben, irodában, netán némely vezetői asztalról. Mert tévedés azt hinni, hogy az akadozó termelésnek bárki is örül. a becsületes munkás folyamatosan akar dolgozni, és ezzel jól szeretne keresni. Ennyi erővel miért épp a munka temetésére készüljenek, ha a jobb szervezés szülinapjára is várhatnak? Nem igaz?

Halász Ferenc

Legutóbbi, e hó 12-én tartott tisztújító közgyűlésén a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségi tagjai sorába választotta Reile Gézát, a Kecskeméti Városi Tanács elnökét. Ebből az alkalomból — jókívánságaink kifejezése mellett — arra kértük: szóljon a társaság munkájáról, feladatairól, s a közgyűlés jelentőségéről.

— A Magyar Urbanisz tikai Társaság 1966-ban azzal a céllal alakult meg, hogy az urbanisztikával foglalkozó szakágak képviselőit és a magyar városok vezetőit tömörítse, a településtudomány még hatékonyabbá tétele érdekében. Korábban hazánkban hasonló jellegű szervezet nem működött, így érthető, hogy a társaság tevékenysége tartalmának működési módszereinek kialakításához bizonyos időnek el kellett telnie.

— Melyek a társaság fő célkitűzései?

— Mint az a társaság beszámolójából is kitűnik, mindenekelőtt az urbanisztikával — közelebbről a településtudománnyal és a településfejlesztéssel — foglalkozó, különféle szakmájú és képzettségű elméleti és gyakorlati szakemberek összefogása, köztük folyamatos kapcsolat és konkrét együttműködés megteremtése. A tagság egyébként 23 szakma és tudományág képviselőiből tevődik össze.

— Fennállásának hat éve során milyen tevékenységet fejtett ki eddig a társaság?

— A hazai településtudomány és -fejlesztés problémái megvitatásának fórumává vált. Egységes urbanisztikai szemlélet kialakítására törekedve segítette elő a korszerű elvek alapján történő városfejlesztést, várospolitikát, s a szakmai vonatkozású tájékoztatás mellett az urbanisztikai igények kielégítése érdekében rendszeresen kezdeményez az illetékes kormányszerveknél.

— Az elmúlt időszakban a társaság milyen főbb témákat vitatott meg?

— Napirenden szerepeltek egyebek közt az országos településhálózat fejlesztési tervének alapelvei, az eddigi tapasztalatok összegezése, s a munka további irányának a kijelölése. Szóba került a szocialista társadalom életformáinak hatása a településfejlesztésre. Országos zöldterületi konferenciát, valamint városépítési tanácskozást is rendeztünk. Tanácskoztunk az iparoso- sodó városok fejlesztési gondjairól. E fontos témák mellett a MUT klubbizottsága évente 14—15 klubnapot is tart, amelyeken az országos, megyei és városi szervek vezetői időszerű témákról tartanak előadásokat. Ez alkalmakkor kötetlen formában egészséges vita alakul ki, az elméleti és gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva.

— Végezetül: mit tart a

tisztújító közgyűlés legjelentősebb eredményeinek?

— Mint már elöljáróban említettem, ahhoz, hogy a

Csendélet veszteglő daruva'

(Foto: Pásztor, Tóth)

Húsellátást gondok Kiskoroson és környékén

MANAPSÁG elég gyakori beszédtéma Kiskőrösön a hiányos húsellátás. A járási székhelyen hétköznap ritkán kapható friss áru a húsüzletekben, legfeljebb tartósított termék, fagyasztott baromfi, sózott, füstölt szalonna, esetleg kolbász. Pénteken, szombaton, amikor a háziasszony bevásárol, csak keserves körülmények között tud a friss húshoz hozzájutni.

A kiskőrösi ÁFÉSZ, amely a nagyközségen kívül még öt község kiskereskedelmi forgalmát bonyolítja le, kétségkívül nehéz helyzetben van. A megyei elosztású keretből egy hétre csupán két mázsa tőkehúst kap, egyötödét a korábban kiutalt mennyiségnek A hiány pótlására a szövetkezet több hizlalótársulást szervezett, mivel az onnan származó hízott sertést megvásárolhatja, kas- kantyúi húsüzemében levághatja és boltjaiban kimérheti. A napi 10—15 sertés levágására és feldolgozására tervezett üzem a megnövekedett forgalom számára szűknek bizonyult, ezért az ÁFÉSZ a Kiskőrösi Nagyközségi Tanácstól 30 évre kibérelte a járási székhely vágóhídját. Az egyezség szerint a szövetkezet nem fizet bért az ingatlan használatáért, de köteles azt a jó gazda gondosságával kezelni, állagát megőrizni és a vágást a

mindenkori jogszabályok mellett végezni.

Időközben a húsáruk iránti nagyobb kereslet folytán mindkét vágóhely teljesítő- képességének a határán mozgott. 1972 első negyedévében már 1300 sertést vágtak le Kaskantyún, illetve Kiskőrösön, sőt a kora tavaszi háromnapos ünnepek előtt egyszer-egyszer száz hasított, illetve feldolgozott sertés hagyta el a két telepet. Mivel a közegészségügyi rendszabályokat nem tartották meg, és a kiskőrösi vágóhíd karbantartását is elmulasztották, a KÖJÁL figyelmeztette az illetékeseket Változás azonban nem következett be. ezért a KÖJÁL közelmúltban felfüggesztette a kaskantyúi húsfeldolgozó tevékenységét. Május 17-én erre a sorsra jutott a kiskőrösi vágóhíd is. A közegészségügyi, ellenőrző szerv csupán ahhoz járult hozzá, hogy a kaskantyúi üzem vágóhídja csökkentett mértékben folytassa működését. Ott naponta legfeljebb tíz sertést lehet levágni és hasított állapotban forgalomba hozni.

EZ OLYAN helyzet elé állította a kiskőrösi ÁFÉSZ-t, amelyből nehezen talál kiutat. A társszövetkezetektől átvehet ugyan tőkehúst és töltelékárut, de csak akkor, ha szalonnát és zsírt is vásárol. E cikkekből azonban maga is tekintélyes készlettel rendelkezik,

amelyet jelenleg nem tud

értékesíteni. Mindenekelőtt a kiskőrösi vágóhíd rend- behozatala a legsürgősebb teendő, hogy a KÖJÁL feloldhassa a tilalmat. A köt- vetelményeknek megfelelő szennyvíztároló építése azonban 200 ezer forintba kerül. Erre a célra az ÁFÉSZ-nek most nincsen pénze, a MESZÖV-től pe dig jóváhagyása a beruhá' zás kivitelezésére.

TUDOMÁST szerzett a kiskőrösi gondokról a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya. Közbenjárására más vágóhelyektől hasított félsertést kaphat a fogyasztási szövetkezet. Ez azonban csak ideiglenes megoldás, amelyre nem lehet tartósan alapozni Akasztó, Csengőd, Kaskan- tyú, Kiskőrös, Páhi és Tab- di 27 ezer fogyasztójának húsellátását Az 1973-ban városi rangra emelkedő Kiskőrösön azonban nemcsak az ÁFÉSZ-nek. hanem a tanácsnak és egyéb szerveknek is kötelességük a kereskedelmi ellátás megjavítására törekedniük. A járási székhelyen és környékén megvan az a termelési háttér, amelynek összehangolása, együttműködésének megteremtése egyszer s mindenkorra megoldja az élelmiszerkereskedelem pillanatnyi gondjait. A kezdeményezéssel azonban nem szabad tovább késlekedni.------ E. A, ,

t

ársaság szerepét még jobban betölthesse, szükség volt a tapasztalatok leszű- rődésére', kikristályosodására. Ennek köszönhetően került sor az alapszabály bizonyos fokú módosítására. Megítélésem szerint a legjelentősebb intézkedések egyike, hogy — a magyar városok nemzetközi kapcsolatainak megteremtése, illetve ápolása, s a nemzetközi szervezetekben való képviseletük biztosítása érdekében — a társaság önálló városi szakosztályt létesített.

Nem kevésbé jelentős döntésnek tartom, hogy a korábbi 22-vel szemben most 41 tagú vezetőséget választott a társaság, a tíztagú elnökség pedig tizenhét tagúra bővült, s ennek a testületnek — ellentétben a régebbi összetétellel — három vidéki város tanácselnöke is tagja lett

•

Kecskemét város tanácselnökének a településtudomány sokrétű tennivalóival foglalkozó társaság elnökségében való részvétele több szempontból is indokolt. A város dinamikus fejlődése, a felső vezetés hatékony intézkedései, mind jelentősebb szerepünk a magyar városok rangsorában: mindez megfellebbezhetetlenül alátámasztja ezt a döntést. Reile Géza személyében tanácsi vezetőink egyik nesztorát, az apparátusnak több mint két évtizede szorgos munkását érte a megtiszteltetés.

J. T.

Üres irodák...

Aki az elmúlt hét első felében a dunavecsei Virágzó Tsz-be látogatott, nem kis meglepetéssel tapasztalhatta: üresek az

irodák, nem hallani az írógépek kattogását, hiányzik a teljes belső adminisztráció. Hová lettek az irodai dolgozók?

A kérdésre Csőke István tsz-elnök adott választ, akit csak azért találtam a szobájában, mert fontos telefonértesítéseket várt. A magyarázat egyszerű: a hirtelen jött, nagy meny- nyiségű eső nemcsak a kultúrnövényeket táplálja, hanem a gyomokat is. Gyors közbeavatkozásra volt szükség, ezért kiadták a jelszót: két napig mindenki cukorrépát egyel! És nemcsak az adminisztrátorok hiányoztak két napon át a munkahelyükről, hanem a traktorosok, fogatosok, magtárt és raktári alkalmazottak — egyszóval mindenki a cukorrépát vette gondozásba.

Bizony, megesik, hogy a gondosan és tudományos alapossággal kidolgozott terveket, növényápolási ütemezéseket olykor megkérdőjelezi az időjárás. Hogy rhégsem teljes a kj- szolgáltatottság, arra aligha lehet jobb példát találni, mint a dunavecsei Virágzó Tsz-é.

•-----Sz. A;

z

úkból, vagy a munkásszállás kapuján, amely előtt már természetellenesen hosszú ideje bíbelődnek a csatornázók? Mérgesek az összevisszaság miatt, hogy csak kerülővel lehet átmenni a túloldalra, még mindig le van zárva az úttest, s egyáltalán, mit lehet itt ennyit vacakolni. Itt — őnáluk — persze mindig más a helyzet, nem jött meg időben a kavics, késett a cement, mit csináljanak,leülnek, ha már úgy is állni kell. Hogy így elké- szül-e határidőre a szerviz? Majd küld a vállalat embert, így szokott ez lenni — mondják, miközben felkelnek és jóleső nyújtőzás- sal megropogtatják elgémberedett tagjaikat. No, emberek, kezdjük!

Az ellenkező példa.

— A múltkoriban csak nem akart megjönni egy kocsi sóder. Megyek az építésvezetői irodába és megrázom egy kicsit az íróasztalt, hogy mi lesz már. Hallom, hogy kinn áll a vontató, de eltűnt a pilóta. Hát fölugrottam a volán mögé és bekormányoztam a kis fuvart, elvégre az ember nem lopja az idejét. Jogosítványom nekem is van — mesélte egy szocialista brigád vezetője, aki egyébként szerény, csöndes, családját szerető férfi. S a brigád sem csak azért kapta meg a szocialista címet, mert egyszer közösen voltak moziban.

És mit gondolhatnak az AFIT-telep építőiről a csatornázók. akik a másik képünkön állva, vagy a gödörben gubbasztva várják a munkát? Főleg, ha vala- melyikőjüknek sikerült ösz- szedobnia — egyedül, vagy a sógorával társulva — egy Trabantra valót, de a kocsi