Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
«. oldal 1972. május 27, szombat Legveszélyesebb: az otthon Tavaly 18 669 épület- és lakáskár volt a megyében Garán — V. M. lakásán elromlott a MEKALOR gázolajtüzelésű kályha. A kifolyt olaj felrobbant, s a lakásban és épületben az ingóság részben, a berendezés teljesen elégett. 39 973 forint kártérítésben részesült. P. F.-né uszódi lakásán a propán-bután gáz robbant feL Biztosított volt, 10 860 forintot fizettek ki neki a kárért. Kecskeméten — O. J. lakásában csőrepedés történt. Falátázás, parketta- javítás, festés címén saját lakására 3256, az idegen lakásban bekövetkezett kár miatt 5251 forintot fizetett a biztosító. T. I. pálmonostori lakos ágyban cigarettázás közben elaludt. Füstmérgezés következtében meghalt. Mivel biztosítása volt, az örökösöknek 15 000 forintot kifizettek. Sorolhatnánk tovább a káreseteket, ám ha valamennyit ismertetni akarnánk az olvasókkal, néhány napon keresztül ezzel tölthetnénk meg a Petőfi Népét. S akkor kezdhetnénk újabb „sorozatot”. Mert miként e néhány példából sejthető, ezek csak az épület- és lakásbiztosítási károk közül valók. S csupán ebben a biztosítási kategóriában 18 669 kár esett Bács-Kiskun megyében 1971-ben. S mondhatnánk ilyen számokat is, hogy: 4550 balesetre 2 millió 507 ezer forint, 5113 állatkárra 4 millió 536 ezer forintot fizetett ki ügyfeleinek az Állami Biztosító. A 2843 jégkáresetre kifizetett 1 millió 810 ezer forint is tekintélyes summa. Ismételj ük: mindezek lakásbiztosítási károk, illetve lakásbiztosítási térítések. Ezek összege évről évre tetemesen emelkedik. Részint azért, mert a lakásbiztosítások (épület- és háztartási stb.) száma is növekszik, de részint azért is, mert az otthonok épülete, berendezése értékesebb lett. A lakosság jövedelmének emelkedése Mezőgazdasági kiayvespoic Ahány madár — annyi tojás Valóban így is van: egyik sem hasonlít a másikra, s aki ezt nem hiszi, annak csak egy pillantást kell vetnie e könyv borítólapjára: e tarka tojások mind egyetlen madárfajtól, a lummától származnak, amely ezrével és ezrével él az észak-amerikai, európai és kelet-ázsiai tengerpartokon, s délre a 40. szélességi fokig költ. Amilyen tarka és sokrétű maga a madárvilág, olyan tarkák és változatosak a madarak tojásai. Dr. Wolfgang Makatsch könyvében garmadával veti fel az olyan kérdéseket, amelvek madaraink költésének biológiáját ölelik fel. Hogy az olvasót nemcsak a tojásokkal, hanem a madarakkal is megismertesse. a könyvben számtalan fotó szerepel. elsősorban a lakáskultúra fejlődésére hatott. Az alapvető létfenntartási költségek után fennmaradó ösz- szegek jelentős hányadát építkezésre, lakásberendezésre, háztartási felszerelésre fordítják a családok. Néhány országos adat: 1971-ben tartós fogyasztási cikkekre mintegy 15— 16 milliárd forintot költöttek, ebből bútorra több mint 4 milliárdot, korszerű hűtő- és fűtőberendezésekre közel ugyanannyit, tv, rádió, magnó, fényképezőgép és egyéb kultúr- cikkekre 2 és fél milliárdot. ■— Mindezek otthonunk tartozékai, ezek teszik lakásunkat széppé, kényelmesebbé, a háztartást gépesítetté, az asszonyok munkáját könnyebbé, környezetünket kulturáltabbá, értékesebbé. S ki akar kimaradni a jóból? Azt is tudjuk azonban, mert tapasztaljuk, hogy a kényelmet nyújtó készülékek, a korszerű fűtés, de még a vízvezeték is megannyi kár veszélyét jelentik a háztartásokban. A bérből, fizetésből élő ember, hogy tudna mindent kár esetén újra beszerezni ?! Természetes tehát, hogy a lakásbiztosítások iránti igény rendkívül megnőtt. A múlt évi jelentős gyarapodás után jelenleg több mint 1,8 millió otthon biztosított az országban. Bács-Kiskun megye 189 161 lakásából 99 273, azaz 52,5 százalék biztosított. Tavaly — a 18 669 lakásbiztosítási kárért 12 millió 366 ezer forint térítést fizetett ki a biztosító. Nem kedélyeskedő túlzás, ha kijelentjük, legveszélyesebb lassan számunkra: az otthon. Tóth István Eif esztendő után A kecskeméti Alföld szövetkezeti áruház 1971. tavaszán nyitotta meg ajtaját a vásárlóközönség előtt. Az esztendő elteltével felkerestük Piukovics Miklóst, az áruház vezetőjét, akivel az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk. • Annak idején elég sok vita volt akörül, hogy az állami szektor mellett a szövetkezetiek részt vegyenek-e a városok ellátásában. A vita azóta eldőlt, s nemrégiben Kiskunhalason is létrejött egy hasonló kereskedelmi objektum. Mi a véleménye: A szövetkezeti áruház beváltotta a hozzáfűzött reményeket? — Áruházunk, mint a gyakorlat is bebizonyította, megfelel a várakozásnak. Kecskemét város és környékének lakossága már régóta szorgalmazta egy ilyen univerzális jellegű áruház létrehozását. Hogy a városnak a lakosság ellátása szempontjából mennyire szüksége volt erre a létesítményre, azt az egy év alatt elért 200 millió forint forgalmunk is jól érzékelteti. Az új áruház megjelenése sokat enyhített azon a feszültségen, ami a megyeszékhelyen tapasztalható volt az elégtelen kereskedelmi ellátottság miatt. Az Alföld Áruház egy év alatt beilleszkedett a város és környéke kereskedelmi szervezetébe és serkentőleg hatott az egészséges verseny kialakulására is. ® Bevált-e „mindent egyhelyen”eladási módszer? A szolgáltatások jelentenek-e vonzerőt a vásárlók számára? — Miután a legkülönbözőbb ruházati, háztartási, bútor, kultúrcikk, műszaki, és élemiszer áruféleségen túl, egyhelyen megtalálhatók az illatszerek, a játékok és virágok is, ismét csak a gyakorlatra utalok, amikor azt mondhatom, hogy a „mindent egyhelyen” elv bevált. Az áruháznak tízféle szolgáltatása van és ezek mindegyike olyan, melyek az emberek napi életével, vásárlásaival függnek ösz- sze. Igyekszünk következetesen megvalósítani az áruk házhoz szállítását. Ez ugyan költségtöbbletet okoz, de vevőink jó néven veszik a segítséget. Újdonság, hogy rendszeresen árusítunk virágot, s ha kell, díszcsokrokat, koszorúkat is készítünk. Egyre több vevőnk vásárlási körútja befejeztével virágot vesz, noha nem valószínű, hogy ezt akkor is megtenné, ha nem botlana bele. Mindez egy ilyen nagy forgalmú áruháznál természetesen nem eredményességi, hanem inkább esztétikai tényező. • Nem túlzás, hogy még kozmetikai kezelésre is berendezkedtek, sőt, tanácsadást is végeznek? — Kezdetben szokatlan volt a hagyományos kereskedelmi tevékenységtől eltérő kozmetikai szolgáltatás, de már megszokták a vásárlók és növekvő számmal keresik fel, sokan azért, hogy tanácsot kérjenek, ezt a részlegünket. Megemlíteném még a szolgáltatások között, hogy a hitellevélre történő vásárlást az áruházban működő OTP-ügyintézés egyszerűvé teszi. Ezt már a nyitástól kezdve megvalósítottuk. • Szövetkezetpolitikai szempontból jelent-e az áruház valamilyen külön előnyt is a szövetkezeti tagságnak? — Az áruházat felkereső sok ezer szövetkezeti tag előnyt élvez olyan szempontból is, hogy itteni vásárlásainak értékét bejegyezzük vásárlási könyvébe és ennek arányában év végén a nyereségből visz- szatérítésben részesül.---------„„.JSBfcí'v V, 1.. P illanatkép a kozmetikai részlegből Mint ismeretes, az ország legnagyobb szövetkezeti kereskedelmi objektuma a miénk, mely a kecskeméti Univer Szövetkezet keretén belül működik, 13 fogyasztási szövetkezet megbízása alapján. Ily módon nemcsak a kecskeméti, hanem a többi érintett szövetkezet tagjai is részesülhetnek a tagokat megillető ellátásból. • Vannak-e a szolgáltatásokkal kapcsolatosan újabb elgondolásaik? — Tudjuk, a megvalósított szolgáltatások messze nem elegendőek, sokkal többre lenne szükség, de az a véleményünk, hogy előbb a bevált tevékenységeket kell tartalmasabbá tenni és utána lépni tovább. Vannak e téren további terveink, de ezek megvalósításához — az anyagi befektetéseken túl — még számos egyéb tényező megléte szükséges. • Végül engedjen meg egy kissé szokatlan kérdést. Mit tenne akkor, ha most kellene felépíteni ezt az áruházat, milyen tanácsokat adna az építőknek és beruházóknak? — Újból azt szorgalmaznám, hogy a jelenlegihez hasonló nagyságú és jellegű áruház épüljön, de adottságait fokozni lehetne a mostaninál is nagyobb, jobb raktárakkal. Ha másoknak kellene tanácsot adni, azt javasolnám, hogy ne feszítsék túl a húrt, a nyitás időpontját illetően, és csak akkor vágják el a szalagot, ha a technikai, pénzügyi és szakmai előkészítettség mind együtt van. T. P. Jh számét ofu? mm ^ meg.,. 11. A borzalom trónusán Kitartóan ostromolta Dózsa Temesvárt, de a falak erősek voltak, a védőser.eg nagyszámú. Ennek ellenére rendületlenül hitt a keresztesek fővezére, Báthori vereségében. A temesi gróf sem ítélhette meg másként a helyzetet, hiszen segítségért könyörgött leggyűlöltebb ellenfelénél, Szapo- lyai János erdéyi vajdánál. Ekkor még nem tudta a gróf, hogy Szapolyai egyébként is köteles a vár felmentésére érkezni: megbízást kapott az ország úri vezetőitől, s a királytól a keresztesek fő erőinek szétverésére. Ehhez mérten készülődött a vajda Gyulafehérváron éjt nappallá téve. Saját pénzén toborzott sereget, parancsnoksága alá rendelték a fegyverforgatásra köteles nemességet, a királyi zsoldosokat, a székely könnyűlovasságot és a végvári nehézlovasságot. Csupa hadviselésben jártas ember állott fegyverbe, a lovassághoz képest elenyészően kevés gyalogsával. Fegyvernemi fölényéhez számbeli fölény iárult. Mihelyt együtt volt a sereg, azonnal megindult Temesvár felé. Mivel a Maros völgyében nem mehettek a keresztesek lippai és soly- mosi retesze miatt, óriási kerülővel, erőltetett menetben az Al-Duna felé igyekezett, hogy Herkules- fürdőnél északra fordulva, délről találkozzon Dózsa seregével. Oly súlyosnak látta a temesvári veszélyt, hogy egyelőre nem törődött a keresztesek erdélyi jelenlétével, pedig Kolozsvárt is elfoglalták. Dózsa pontosan tájékozódott a helyzetről. Hírt kapott az északi vereségekről és Szapolyai közeledté- ről is. Válaszképpen nem tehetett egyebet, minthogy folytatta Temesvár ostromát még nagyobb erély- lvel. Tudta, milyen óriási sereggel közeledik Szapolyai. Ily roppant katonai tömeget nem zavarhatott meg rajtaütésekkel. Úgy látta jónak, ha bevárja Temesvárnál az ellenük vonuló sereget. Bízott a közeli csata szerencsés kimenetelében, mert a jobbágyseregek elszántaknak, fegyelmezetteknek bizonyultak. ráadásul megérkezett Mészáros Lőrinc Temesvár alá tekintélyes csapatával. Amikor jelentették Szapolyai közeledtét, Dózsa nagy nyugalommal, önbizalmat sugárzó jó kedvvel szólította csatarendbe katonáit. Július 15-én, szombaton, perzselő kánikulában sorakoztak fel egymással szemben az ellenfelek. . Dózsa a derékhad élére lovagolt, Gergely öccse a bal szárnyat vezérelte, Mészáros Lőrinc pedig a jobb szárnyat. Szapolyai nem tagolta fel seregét, hanem egyetlen hosszú vonalba állította nagy tömegű lovasságát, hogy egvszerre támadhasson az egész arcvonalon. Néma csendben, sokáig várakozott mindkét fél. Egyik sem akart kezdeményezni. Végül Szapolyai adott parancsot a rohamra. Órákon át folyt a küzdelem, a kölcsönös, irgalmat- an öldöklés. Úgy látszott, a legnagyobb erőfeszítések árán sem tud felülkerekedni a vitathatatlanul jobban fölfegyverzett és erősebb vajdai sereg. Végül a székel v könnyű'avasok, együtt a végvári nehézlovassággal, mélyen behatoltak a pórsereg gyalogos tömegeibe. Dózsa figyelme megoszlott. Ritkította a reá rontó lovasokat, ugyanakkor hátráló katonáit lelkesítette. Hősi önfeláldozása sebez- hetetlenné tette a közelharcban, mígnem egy távolról célzott dárdadöfés átverte a combját. Oly súlyos volt a seb, hogy a dárda átszakítván izmait, nyergeslovába is belehasított, amitől a ló megrémült és levetette ájult lovasát, így esett fogságba a keresztesek fővezére. Nélküle dühöngött tovább a csata, de csakhamar felbomlott a rend, a vezér nélkül maradt jobbágysereg soraiban. Gergely szintén a vajda foglya lett, Mészáros Lőrinc a Dózsa-fivérek nélkül kísérelte meg a lehetelent, ám az egyenlőtlen küzdelemben arra kényszerült, hogy mentse, ami menthető. Egyedül az 6 seregrészének sikerült viszonylag rendezetten elhagynia a csatamezőt. A többi jobbágy egyenként, vagy kis csoportokban védelmezte, életét utolsó lehelletéig. Amikor kimerültek, a lovasok egyszerűen lemészárolták őket. Ugyanezt tették a keresztesek táborában tartózkodó asszonyokkal és gyerekekkel. Negyvenezer jobbágy teteme borította el a Temesvár alatti csatateret ezen a szombaton, 1514. július 15-én. Néhány nappal később, július húszadika táján vitte véghez Szapolyai János a világtörténelemben is párját ritkító kegyetlen gyilkosságot. Dózsát már a fogság napjaiban a felis- merhetetlenségig eltorzították a válogatott kínzásokkal. A melléje rendelt hét ferencrendi szerzetes is akkora büntetésnek tartotta szolgálatát, hogy ennél csak az örök kárhozatot képzelték iszonyúbbnak. Egyetlen jajsző sem hagyta el a fővezér ajkát a megpróbáltatás óráiban. Csak öccsének, Gergelynek kért kegyelmet. Mára tüzes trónuson ült, amikor Gergelyt a szeme láttára feiezték le. Dózsa ettől a pillanattól némán tűri minden kínt. Rendkívüli fizikuma csak meghosszabbította szenvedését. A rettenetes szertartások után még órákig életben vo'f. bár eszméletlenül. Csend» sen halt meg a borzalom trónusán. Estefelé a báb írdoronggal törte össze teteme csontjait, pallosával lefejezte, testét némr rés-’_»'"' vágta. 1 Bitóra kel'eH fel- függesíteni a testrészeket. Pesten, Budán Fehérváron és Váradon. Feiri hosszú lándzsára tűzve vitték Szegedre. De ezzel még nem ért véget sem a harc, sem a bosszú. Gerencsér Miklós (Következik: Mohács küszöbén)
