Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

Szabad idő;

Gyalog és kerékpáron

Korunk emberének egyik legnagyobb problémája az idő. S ez a gond nemcsak arra szorítkozik, hogyan tudjuk munkaidőnket legjobban kihasználni, hanem arra is, hogy szabad időnkkel is megfelelően tudjunk élni, gazdálkodni. Ma már igen sok ember abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szabad szombatok révén heti két pihenőnappal rendelkezik. De az már egyáltalán nem biztos, hogy ezt mindenki megfelelő módon használja fel. Pedig jó beosztással bárki megoldhatja, hogy szabad idejét kellemesen, okosan, és nem utolsósorban egészségére hasznosan töltse el.

Vannak, akik a zsúfolt közlekedési eszközökön elfáradt tagjaikat tornával, vagy egyéb sporttal próbálják lazitani, ami hasznos és helyes. De semmi sem pótolhatja a természet- járás áldásait, a gyaloglás frissítő hatását. A természetjárás, nemcsak a test- r 2k tesz jót, hanem frissítőén hat az idegrendszerre is.

Aki szeret fényképezni,

filmezni, a kirándulást igen jól összekötheti ezzel a kellemes időtöltéssel is.

A modern ember keveset mozog. Az orvosi megállapítás szerint ezt a láb és szívizomzat sínyli meg elsősorban, de csökken az ízületek rugalmassága is. Egyik ellenszere: kerékpározás a friss levegőn. Világszerte az emberek milliói kerékpároznak, mert ez a sport alkalmas rövidebb- hosszabb kirándulásokra. Kerékpározás a friss levegőn: jó és egészséges időtöltés. Érdemes volna az Európa-szerte újraéledő kerékpározást nálunk is támogatni.

Sokak számára idegnyugtató és hasznos időtöltés a barkácsolás. Néhány deszkából polcok. előszoba- falak készíthetők és akinek érzéke van hozzá, ócska bútorok átalakításával

hangulatos szobasarkot is teremthet. A barkácsolásban — ha a második műszak megengedi — a feleség is segíthet egy-egy órát. Így válik az egyébként „terhes” munkából kellemes és hasznos időtöltés.

A tavaszi időjárás szeszélyes, ezért fokozottabb figyelmet kell fordítani a réteges öltözködésre. Az öt-hat éves kicsik már megtanulják, ha melegük van, le lehet

Kicsinyeknek

vetni a mellényt vagy a pulóvert, és ha fúj a szél, vissza fel kell venni. Most olyan praktikus és

soros gombolás célszerűbb, mert jobban, sikkesebben áll a gyermeken a kétsoros mellény. Ne feledjük el a zsebet, mert ennek örül minden gyermek, hiszen kincseit, apróságait szívesen rakja zsebre.

3. Testvérruha. A kisfiú ruhája oldalt gombos pántba foglalt térdnadrágból és csípőig érő mellényből áll. A kislány ruhája kötényszoknya. Mindkettőhöz fehér bánion pulóvert viselnek. A kisfiú mellényét és a kislány ruháját elöl végigfutó ripszszalag és farkas fog díszíti. Négy fém gomb és két-két kis.. lánc díszíti még a ruh lkat. Fehér tárdzok' vagy harisnya egészíthr. ki az öltözéket. A táv térdzokni „kisfiús”. Ez modell azonban csak ö letet ad azoknak a n: máknak, akik szeretik kisfiút és kislányt eg, formán öltöztetni. A bo tokban ilyen jellegű test vérruha nem kapható csupán kislányok részér' vannak különféle testvérruhák.

K. M.

Orvosok a napozásról

Az őszies tavaszt remélhetőleg napsütéses nyár követi. ’’Fogadtatására” az orvosok szerint — érdemes és hasznos felkészülni. A napozóknak szóló első orvosi tanács az, hogy tisztítsuk meg a bőrt. Azaz az arcról mossuk le a különböző kozmetikai szereket, a festéket, a púdert és különösen gondosan a rúzst. Egyrészt, mert a kozmetikumok csökkentik a hasznos sugárzás behatolását a bőrbe, másrészt, mert fényérzékenyítő anyagokat is tartalmaznak, főként a rúzs. Az arc megtisztításához tartozik a mitesszerek eltávolítása is, mert azok — a napfény szárító hatása következtében — valósággal belesülnek a bőrbe. Célszerű annak megfigyelése is, hogy a háton vagy a mellkas táján nincs-e valami elváltozás a bőrön. Ez esetben ajánlatos a bőrgyógyászat felkeresése s legalábbis átmenetileg a napozás megkezdésének elhalasztása. Ha világosbarna, éleshatárú, finoman hámló kisebb-na- gyobb foltokat fedezünk fel, ezek a tünetek felü- 'eti gombásodás jelei. r«m viszketnek, nem fáj- '"k, de mégis komolyan ~!1 venni, mert ha ilyen 'Uos bőrrel napozik va- ki. akkor a barnás fol- -k helyén a bőrön fel- őnő fehéres foltok maidnak vissza.

Ismeretes, hogy a napfény, főképpen az ibolyántúli sugárzás tevékenyen segíti a szervezet egészséges működését. Hatására például a bőr D- vitamint termel. Alapvető szabály azonban, hogy okosan éljünk a nap sugarainak hatásával, ne legyünk sem kezdetben, sem később telhetetlenek. Normális vagy száraz bőr esetében hasznos ellensúlyozni a napfény szárító hatását, ez azonban a túl- zsíros bőrnek fontos gyógyszere. A vörösesszőke hajú és közismerten érzékeny bőrű emberek bármilyen vékonyan is kenik be magukat krémmel vagy napolajjal, ezzel megszűrik és így csökkentik a napfény hatását. A napolaj egyrészt ellensúlyozza a szárító hatást, másrészt elősegíti a lebarnulást.

Ha azt akarjuk, hogy az ibolyántúli sugárzás előnyös hatása maradéktalanul érvényesüljön, helyesebb közvetlenül a napozás után zuhanyozni és csak azután krémezni a bőrt. Az egészségügyi szakemberek véleménye szerint a bámulást gyorsítani nem célszerű. Szép, egyenletes, bronzbarna színt csak a gyulladás nélküli, lassú, fokozatos napozással érhetünk el. Ezért ajánlatos mérsékelten bánni a barnító hatású bergamott-olajjal, s azt legfeljebb 1 százalékos töménységben alkalmazni.

otthon is elkészíthető ruhákat mutatunk be, ami alkalmas a réteges öltöztetésre, ugyanakkor a szabni, varrni tudó anyukák el is készíthetik ezeket a kis ruhákat.

1. Háromrészes kislányruha, ami szoknyából, bo- leróból és pulóverből áll. Elkészíthető az anyuka régi ruhájából is, a lényeg, hogy a szoknya és boleró azonos mintájú anyagból készüljön. A kis ruha színes harisnyával és cipővel nagyon csinos.

2. Kislányoknak is divatos — mert praktikus és célszerű — a hosszú nadrág—mellény együttes. Hozzá szintetikus pulóvert vagy hosszú ujjú blúzt adhatunk. A kétDr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról

I. Taglétszám, életkor

AZ 1970-ES népszámlálás adatai szerint Bács- Kiskun megyének 572 ezer 988 lakosa van. Ebből a jóval több, mint félmillió emberből 117 ezer 822 tagja a megye 175 termelőszövetkezetének. illetve a 69 szakszövetkezetnek (a szövetkezetek számára, illetve a taglétszámra vonatkozó adatok 1971. december 31-i állapotokat tükrözik}. Elsősorban tehát az ő tájékoztatásukra, a nyugdíjat, a járadékot szabályozó rendeletekben történő jobb eligazodásuk céljából ismertetjük részletesen azokat a feltételeket, lehetőségeket, a különféle jogcímeken adható juttatásokat, amelyeket az 1967. január elsején életbe lépett és a termelő- szövetkezetek tagságának nyugdíját tárgyaló alapjogszabály és az azt követő módosítások lehetővé tesznek.

Talán nem is elsősorban azokat érdeklik majd ezek az ismertetések, akik különböző címeken már a termelőszövetkezetek nem dolgozó tagjai sorába tartoznak, hanem azt az ugyancsak több ezer embert, aki egy-két, vagy akár öt év múlva éri el a nyugdíj, illetve a járadék feltételeit. Nem hanyagolható el azonban a jelenlegi nyugdíjasok, járadékosok népes csoportja sem. Az ugyancsak 1971. december 31-i adatok szerint ugyanis megyénkben összesen 28 ezer 576 termelőszövetkezeti tagnak folyósít nyugdíjat, illetve’ járadékot az Országos Nyugdíjintézet. Tudjuk azt is, hogy közülük többen még dolgoznak: pontosabban, évenként mintegy 7—8 ezer nyugdíjas, járadékos áll a termelőmunkát végzők sorába. Nemcsak azért, hogy jövedelmét így kiegészítve jobb megélhetéshez jusson, hanem — ismerve a mező- gazdaságban felnőtt, ott egy életet eltöltött emberek mentalitását — azért is, mert nem tudnak tétlenül ülni a napon, pipázgatva, amikor erejük, lehetőségük yan megfogni a dolog vé;

gét. Nem esünk túlzásba azonban akkor sem, ha azt mondjuk, hogy közülük sokat éppen a termelőszövetkezet vezetősége kéri meg: vegyen részt a közösség munkájában, segítsen a nagy betakarítások, a tavaszi előkészületek jobb elvégzésében. De — ugyancsak szép számmal vannak — hajtja őket a közösségi érzés, vonzza őket az évek óta megszokott, megszeretett kollektíva.

ÉRDEKES és elgondolkoztató adat, hogy a már említett nyugdíjasok, járadékosok átlagos életkora 70—71 évre tehető a megyében. Dicséretes ugyanakkor, hogy közülük mégis 7—8 ezren dolgoznak évenként. Nézzük azonban most azokat, akik közelednek a nyugdíj felé. Igaz ugyan, hogy — ha leszámítjuk a nyugdíjas, járadékos tagokat — a termelőszövetkezeti tagság átlagos életkora „mindössze” 43 esztendő, s ez pontosan tíz évvel jobb, mint az országos átlag De Bács-Kiskunban 28 ezer 365 azoknak a tsz-tag férfiaknak és nőknek a száma, akik 1906—1910 és 1921 között születtek. tehát most már betöltötték a 65. évet. illetve az ötvenedik esztendőt. Ide kívánkozik azonban az igazság kedvéért az az adat Is, hog; valamivel több. mint 2 ezren dolgoznak a megy' tsz-eiben olyanok, akik 1931 és 1950 között születtek vagyis most 20—40 év kö riiliek. ök jelentik a tag ság derékhadát.

MEGLEHETŐSEN köztu dott azonban, hogy a tér melőszövetkezeti tagság jogviszonnyal összefüggés ben, abból eredően nem csal nyugdíjat, járadékot kap hat valaki. Ennél sokka körültekintőbbek a jogsza bályok, sokkal jobban fi gyelembe veszik a sajátos rendkívüli eseteket, a csa ládi kapcsolatokat is. Ennek alapján aztán a nyug díjnak is több változata ta lálható, mint ahogyan a járadékoknak is több fajtája lehetséges. E kettőn túl vi szont — a jogszabályok te nulmányozásából kitűnik — ellátásokat is kaphat az ar ra illetékes és jogosult. ■ ugyanakkor pótlékokról i beszélnek a rendeleteV Ügy gondoljuk, használó túdunk ezek részletes é közérthető nyelven megfő galmazott ismertetésére’ mindazoknak, akiket köz vétlenül érint vagy néhám éven belül érinteni fog jogszabályi rendelkezések közül valamelyik.

(Következik; Ki jogosult

fiZgjgjfeafll