Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

1972. májas 27, szombat 3. oldal KÖLTÖZKÖDÉS ELŐTT Jobb körülmények közé kerülnek a megyeszékhely intézményei A megyeszékhely formálódó arculata, az új város- központ már jól kirajzolódó képe nem csupán a kecs­kemétiek körében kelt érdeklődést. Megyénk lakos­sága is figyelemmel kíséri az itt folyó nagy munkát, s mostanában sokan érdeklődtek tőlünk, hogy a kü­lönböző intézmények hova kerülnek az új épület átadása után. Dr. Mező Mihályt, a Kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettesét kértük meg, hogy tájékoztassa a közvéleményt a különböző szervek elhelyezésével kapcsolatos eddigi határozatokról és intézkedésekről. — Kecskemét 1950-ben kapta meg a megyeszék­hely rangját. A város ért­hetően nem volt felkészül­ve arra, hogy a megye irá­nyítását végző igazgatási, gazdasági, egészségügyi és egyéb intézményeket meg felelő épületekben helyez­ze el. Sok kényszermegol­dás, költséges átalakítás je­lezte a helyiséggazdálkodás gondját, a tanács anyagi eszközeinek mintegy nyolc­van százalékát a lakásépí­tés és a kommunális köz műfejlesztés kötötte le, nem volt lehetőség iroda­házak építésére — mondja bevezetőjében Mező elv­társ. — Az új városközpont kialakításával, az ott épülő két irodaház át­adásával előreláthatóan véglegesen megoldód­nak-e az elhelyezési gon­dok? — Megyei és városi kép­viselettel bizottság alakult, amely felméréseket vég­zett és tervet dolgozott ki. A terv alapvető célja, hogy a megyeszékhely egészség­ügyi, művelődési intézmé­nyeinek fejlesztését is szol­gáló elhelyezést tegyünk lehetővé, javítsuk a lakos­ság kereskedelmi ellátását, helyiségcserékkel összevon­juk és jobb feltételekhez juttassuk a lakossági és vállalati ügyekkel foglal­kozó szerveket. Nem utol­sósorban: segítsük a város- fejlesztés és rendezés út­jában álló akadályok elhá­rítását. Bár jelentős előre­lépés történt, sok kielégí­tetlen igény maradt még. — Térjünk rá a konkrét elképzelésekre. Mikor költözik a megyei párt- bizottság és a megyei ta­nács, és a megüresedett épületekbe milyen szer­vek, intézmények kerül­nek? — Dátum szerinti határ­időt még nem tudunk mondani, de az év nyarán sor kerül a megyei párt- bizottság és a megyei ta­nács székházának átadásá­ra. A megyei művelődési központ építése valamivel később fejeződik be, s vég­leges kialakítása a jövő év­ben várható. A megyei pártbizottság jelenlegi székházába a Pe­tőfi Népe szerkesztősége és a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat költö­zik. Itt kap elhelyezést a Kossuth Könyvkiadó me­gyei fiókja, a KISZ járási és városi bizottsága, a Ma­gyar Távirati Iroda megyei szerkesztősége és a Forrás szerkesztősége is. A megyei tanács épületét zömmel megyei szervek kapják meg. Így például az Illetékkiszabási és For­galmi Adóhivatal, amely jelenleg a távolsági autó- buszállomás melletti, le­bontásra kerülő épületben működik. Továbbá az II- letményszámfejtő Hivatal, a Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatóságának megyei hivatala, a KSH megyei igazgatósága, a me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság, továbbá a járási­városi NEB, az Alföldi Pin­cegazdaság, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat, a megyei munkaügyi döntőbizottság. A pincegazdaság székházán jelenleg már átalakítási munkálatok folynak. Itt kap helyet a Kodály Zol­tán Zenepedagógiai Intézet. — Ezek szerint az 1972-es év Kecskemét történeté­ben a nagy költözködé­sek esztendeje lesz. Van- nak-e további, a két em­lített irodaház átadásá­tól független elhelyezési lehetőségek, tervek? — Igen, s nem is egészen függetlenek az elmondot­taktól. Például az új párt­házba kerül a városi és a járási pártbizottság és a munkásőrség is. Így a Nagykőrösi utca és a Wes­selényi utca sarkán levő ház egy részével bővül a megyei bőr- és nemibeteg gondozó intézet, megyei sportorvosi rendelő nyílik ott, és a Rákóczi úti helyi­ségekért cserébe itt Imp elhelyezést a Dózsa Sport Klub is. A sportorvosi rendelő, amely most Ka­tona József szülőházában működik, lehetővé teszi itt egy újabb múzeumi rész kialakítását. Ide kerül az a Muraközy-gyűjtemény, amelyet nemrégiben kapott a város a festő örökösei­től. A Rákóczi út 4. szám alá (a volt Beruházási Bank helyén) a Keravill-bolt ke­rül, amely most az Arany János utca sarkán van. En­nek helyiségeivel egy régi gondot sikerül megoldani: bővítik a központi gyógy­szertárat. Elköltözött az Arany János utcából az Állami Biztosító járási fiókja, s ennek helyére ruházati boltot tervezünk. A BÉK jelenlegi helyén, a Csongrádi út 4. szám alatt nehézvasáru boltot nyit a BIK, tekintettel ar­ra, hogy a város vasboltjai rendkívül zsúfoltak, rak­ta rozási lehetőségük úgy­szólván nincs. — Végül még egy kér­dést: az elhelyezések le­hetővé tesznek-e lakás­kialakításokat? — Természetesen úgy terveztük, hogy néhány la­kást is kialakíthassunk. Hangsúlyozni kell azonban, hogy csakis olyan épületek jöhetnek számításba, ame­lyek eredetileg is lakás céljait szolgálták, s felújí­tásuk, „visszaalakításuk” gazdaságosnak mutatkozik. — Néhány szót szólnék még a Kéttemplom köz bi­zonyára sok embert érdek­lő további sorsáról. Koráb­ban már írt róla a lap, hogy üzletutcát alakítunk itt ki. Ehhez hozzátartozik, hogy például a Kossuth téri csemege- és élelmiszer- üzletet még ebben az év­ben lebontjuk, s a bolt a ielenlegi bőr- és cipőkel- lék-szaküzlet helyét kapja meg. Ez utóbbi szaküzlst a jövő hónap elején átadja a helyiséget. Ugyancsak a Kéttemplom közben kap új helyet a Kossuth téri mé­terárubolt, de lesz itt ze­nemű- és zeneszakkönyv- bolt, az Intertouristnak egy üzlete, az Aranypók néven ismert kereskedelmi szerv­nek egy boltja, továbbá különleges női cipők boltja, ipar- és népművészeti bolt, díszhal és díszmadár szak­üzlet, dohánybolt, amely vasárnap is nyitva tart, a Coopturist és a VOLÁN utazási irodái és végül egy emeletes helyiségben kávé­zó — fejezte be a tájékoz­tatást dr. Mező Mihály, a városi tanács elnökhelyet­tese. G. S. Kiskunmajsátél Soltig (Folytatás az 1. oldalról) helyes volt kibővíteni a tanácsok jogkörét. Újabb gondként jelentkezik azon­ban, hogy növekedett a papírmunka, sok esetben indokolatlanul zaklatják a tanácsháza dolgozóit kü­lönböző kimutatások, sta­tisztikák összeállításával. A felsőbb szervek ezzel nagyon leterhelik az appa­rátust. Varga Antal, a községi pártbizottság titkára ar­ról szólt, hogy a gazdasá­gi és politikai fejlődés hatására jó a közhangu­lat a községben, ami ab­ban is megnyilvánul, hogy a lakosság szívesen vesz részt a község fejlesztését segítő megmozdulásokban. Tavaly kétmillió forint ér­tékű társadalmi munkát végeztek a községben. A kiskunmajsai Jonatán Szakszövetkezet erősödése jó példája annak, hogy Új könyvek az ünnepi asztalon Az úttörők is segítenek Mikor két nappal az ün­nepi könyvhét kezdete előtt benyitottam a bajai Tóth Kálmán könyvesboltba, gl sóként a nagy sürgés-for gás ragadott meg. A bolt három eladónője, Pank Gyuláné, Badinácz Tibor- né és Bálity Lászlóné szin­te alig látszott ki a könyv­halmaz mögül. — Az idén minden elis­merést megérdemelnek a szállítók — mondta dr. Magos Jánosné, a könyves­bolt vezetője. — Idejében megkaptuk a könyveket és annyit, amennyit rendel­tünk. De rögtön hozzá kell tennem, hogy a könyvki­adók és a nyomdák is re­mekeltek. Az ünnepi köny­vek tartalma és kivitele a legigényesebbeket is kielé­gíti. Amit az eladópulton lát­tunk, csak egy kisebb ré­sze volt a szombati kíná­latnak. Dr. Magos Jánosné bevezetett a raktárba, ahol aztán minden könyvkedve- lő örömét lelte volna a lá­tottakban. A könyvhét „slágere” idén is a két vá­logatás: a Szép versek és a Körkép. Baján már száz­ötven példánynak van jó előre gazdája, előjegyzés­ben, s újabb köteteket kért a bolt a KÖNYVÉRT Vál­lalattól. Nézegettük sorban a polcokat. — Bizonyára sikere lesz a Minerva nagy képes en­ciklopédiájának — mondta a vezetőnő. — Hasonló a Kultúra világa című soro­zathoz, azzal a különbség­gel, hogy lexikonszerűen ismerteti az általános mű­veltséghez szükséges isme­reteket. Az állatok nagy képeskönyvét viszont a gyerekek tudják jól hasz­nálni az élővilág című tan­tárgyhoz. Fotók és magya­rázó szövegek mutatják be szórakoztatóan, tanulságo­san az állatvilágot. Minden újdonságot nincs szándékomban felsorolni; könyvheti tájékoztatók ezt megteszik. A könyvesbolt raktárában nézelődve még­is megragadta figyelmemet néhány kötet, amely feltét­lenül külön szót is érde­mel. Megjelent Lukács György összes műveinek újabb da­rabja: Adalékok az eszté­tika történetéhez címmel. A Barna téboly című kötet válogatott antifasiszta no­vellákat tartalmaz, borító­ján pedig Picasso Guerni­cájából láthatunk egy rész­letet. Végre meg lehet kap­ni Kosztolányi Dezső válo­gatott nyelvművelő írásait, a Nyelv és lélek-et. Illyés Gyula műveinek sorozatá­ban is megjelent az új kö­tet. benne a Kora tavasz és a Mint a darvak című re­gényekkel. Örkény István az Időrendben cím alatt most három kisregényével jelentkezik újra: a Glória, a Macska játék és a Tóték cíművel. Baján nincs könyvsátor, a könyvesbolt mellett fel­állított asztalon viszont megtalálják a vásárlók az említett könyveket, s azo­kat is, amelyeket nem so­roltunk ugyan fel, de „könyvcsemegének” számí­tanak. Megtudtam, hogy a baja- szentistváni úttörők társa­dalmi munkát vállaltak szombatra. Könyvvel teli kosarakkal járják Baja „külvárosát”, házhoz szál­lítják az olvasnivalót. Lakatos Attila miként lehet kedvezőtlen közgazdasági adottságok mellett is eredményeket el­érni a mezőgazdasági ter­melésben. A miniszterel­nök-helyettes és kísérete meglátogatta a gazdaságot, ahol Gáspár Benjámin el­nök ismertette a szövetke­zet helyzetét. Üj szőlőte­lepítésük évről évre 60 má­zsa holdankénti termést ad, 40 holdas vegyes ker­tészetüket öntözik. a hagyományos szőlőültet­vények pusztulása. Egyre kevesebb munkaerő áll rendelkezésre a megmű­veléshez. Az ültetvények is elöregedtek. Évente több száz holddal nő a parla­gon hagyott szőlő. Keresik a megoldásokat a vidék hagyományos szőlőkultúrá­jának korszerű felújításá­ra. Volák Jánosnak, a szak- szövetkezet elnökének A vendégek megtekintették a kiskőrösi Toldi Szak- szövetkezet új palackozó gépsorát. (Pásztor Zoltán felvételei) A vendégek meglátogat­ták a helyi cipész szövet­kezetei is, ahol Csontos László főkönyvelő ismer­tette az eddig elért ered­ményeket és a további ter­veket. A szövetkezet ta­valy 19 ezer női csizmát gyártott, az idén 30 ezer­re emeli a termelését, ezenkívül 22 ezer szan­dált szállítanak 1972-ben a kereskedelemnek. Egyelőre elég szűkös körülmények között folyik a munka a műhelyekben. A körút következő állo­mása a kiskőrösi Toldi Szakszövetkezet volt. Itt csatlakozott a vendégek­hez dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. A szakszövetkezet székházá­ban Boza József, a kiskő­rösi járási pártbizottság első titkára tájékoztatta a miniszterelnök-helyettest és kíséretét a járás általá­nos gazdasági helyzetéről. Rámutatott, hogy a körzet egyik legnagyobb gondja és a gazdaság többi veze­tőjének kíséretében meg­tekintették az új pincét, amelynek építése őszre fe­jeződik be, valamint az új korszerű palackozó gépsort. A miniszterelnök-helyet­tes felhívta a látogatáson részt vevő szakszövetkezeti elnökök figyelmét, hogy keressék a lehetőséget a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. A kormány ezzel kapcsolatban rövide­sen intézkedéseket hoz. A délutáni órákban a solti Szikra Termelőszö­vetkezetben folytatódott, illetve fejeződött be Fehér Lajos elvtárs megyei kőr­útjának programja. A ka­locsai járás, a község, illet­ve a termelőszövetkezet vezetői adták általános tá­jékoztatást. A közös gaz­daság figyelemre méltó eredményeket ért el a szarvasmarha-tenyésztés­ben, a takarmánytermesz­tésben és az öntözésben. K.S. Á nemzetközi gyermeknap I |j~ B iryi r-j Kisdobos- és úttörőavatás, O ■ "VQIIIIO DÓI csapatkitüntetések átadása A szerkesztőséghez kül­dött meghívók között egy­re több a tussal írt, tem­perarajzzal díszített, gyer­mekkéz alkotta darab: má­jus 28-án a megyében 240 úttörőcsapatnál kerül sor a kék és vörös nyakkendők átadására, az avatási ün­nepélyre. Mintegy hatezer­kétszáz kisdobos és hat­ezer-ötszáz úttörő tesz fo g'adalmat, — hazájának hű fia, a társadalomnak hasz­nos tagja akar lenni. Erre a napra szólnak azok a meghívók is mely­ben a csapatkitüntetés át­vételének ünnepére várnak bennünket. Minden ünnepélyre ter­mészetesen nem tudunk el­menni. Örömmel adunk hírt azonban minden kivá­lónak minősített csapat­ról, annak munkájáról. Simon János, az Orszá gos Úttörőelnökség tagja, a csillebérci tábor pa­rancsnoka adja át Kis­kunhalason, a felsővárosi iskolában a vörös selyem- szalagot, amelyen ez a felirat: „A KISZ Központi Bizottság Vörös Selyem­zászlójával kétszeresen ki­tüntetett 860. sz. Ady End­re úttörőcsapat”. (A csapat tavaly nyerte el első ízben a kitüntetést.) A kiskőrösi 1431. sz. Pe­tőfi Sándor úttörőcsapat kapja meg az idén a KISZ Központi Bizottságának se­lyemzászlóját. Szabó Lász­ló; az Országos Úttörőel­nökség titkára a legmaga­sabb csapatkitüntetés mel­lé egy személyi kitüntetést is átad: Fecske Istvánná csapatvezetőnek, aki 26 esztendőn át kimagasló eredmények elérésére tet­te képessé a közösséget. Űttörővezető érdemérmet adományoz. Mindkét ki­tüntetéssel jutalmazni kí­vánják a helyi kezdemé­nyezéseket is, különösen pedig a Petőfi-kutatással kapcsolatos tevékenységet. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának ván­dorzászlóját a kunszállási Dózsa György úttörőcsa­patnak adja át Katanics Sándor, a pártbizottság tit­kára. „Kiváló úttörőmunká­ért” kitüntetést a helvé- cia—feketeerdei 4573. sz. Kilián György, — a páhi 668. sz. II. Rákóczi Ferenc, — és a mélykúti 3583. sz. Zrínyi Hona úttörőcsapat kap. A nemzetközi gyermek­nap alkalmából Kecske­méten, a Szolnoki úti is­kolában úttörőpark átadá­sára kerül sor. A megyé­ben összesen tíz úttörő­szobát avatnak, köztük az öregcsertői — eddig példa nélkül álló — nagy méretű vasúti kocsiban kialakított úttörőszobát L>. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents