Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

t oldal II hazafiak általános támadása Kontum ellen Hűéből szállítják a műkincseket A csütörtöki felderítő ak­ciók és az utászok előké­szítése után pénteken haj­nalban a népi felszabadító erők megkezdték az általá­nos támadást a dél-vietna­mi központi fennsíkon levő Kontum tartományi szék­hely ellen. A népi erők páncélos ékekkel indultak meg há­rom irányból a város felé, s hamarosan behatoltak a külső városrészekbe. Hely­színi jelentések szerint olyan heves tűzharc bon­takozott ki, hogy a lőszert szállító amerikai helikopte­rek nem tudtak leszállni és ejtőernyős csomagokban dobták le az utánpótlást a városba. A Központi Fenn­síkon riadókészültségbe he­lyezték valamennyi rendel­kezésre álló amerikai repü­lőgépet. Kontum tartomány észa­ki részét már egy hónapja felszabadították a népi erők, s azóta elvágták a szék­helyre vezető összes ország­utat. Helyi idő szerint délben változatlan hevességgel folyt a harc a városban, miközben a támadók és a védők pozíciói gyakran gazdát cseréltek. Hajnalban fellángolt a harc az északi fonton is. Itt a népi felszabadító erők a saigoni tengerészgyalogosok szerdai eredménytelen za­varó akciója után pénteken támadásba mentek át a sai- goniak északi védelmi vo­nala ellen. Nagy űrméretű 130 milliméteres lövegek- kel. valamint 122 és 107 milliméteres rakétákkal lőt­ték a bábcsapatok állásait, majd gyalogsággal is tá­madtak. A csata Huétól mindössze 32 kilométerre folyt és reggel az ősi csá­szárvárosból az ágyútűz füstjét és dörejét jól lehe­tett észlelni, ötórás küzde­lem után a hazafiak vissza­húzódtak állásaik mögé. Jóllehet, a város bevétele még nem áll küszöbön, a saigoni hatóságok megren­dült önbizalmát mutatja, hogy számos műkincset szállítanak át ezekben a na­pokban Hűéből a fővárosba. Az amerikai parancs­nokság közleménye szerint a B—52-es légierődök az éj­szaka folyamán 19 hullám­ban hajtottak végre sző­nyegbombázásokat Dél- Vietnam területén. A leg­több bombát, mintegy 700 tonnát Kontum környékére dobták le. Hevesen támad­ták ezenkívül An Loc város környékét és az északi tar­tományok felszabadított te­rületeit is. Aláírták a közlekedési szerződést Kohl és Bahr nyilatkozata Az NDK fővárosában a minisztertanács épületének ünnepi termében pénteken délben aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság általános közleke­dési szerződését. Az aláírási aktus ünnepi külsőségek között zajlott le. Első ízben fordult elő, hogy az asztalon ott volt mind a két német állam zászlaja. A jelentős eseményen mintegy 200 újságíró vett részt. Nagyszámban vonul­tak ki a nyugati rádió- és televíziós állomások embe­rei is. Az NDK televíziója, valamint a nyugat-berlini televízió is élőből közvetí­tette az aláírás tényét. A Nyugat-Berlint megszállva tartó amerikai hadsereg egyenruhás katonai tudósí­tói is filmfelvételeket ké­szítettek az eseményről. Pontban 12 órakor lépett be a terembe dr. Michael Kohl, az NDK miniszterel­nökségi államtitkára és Egon Bahr, az NSZK kan­cellári hivatalának állam­titkára. A két államtitkárt szakértőik kísérték. Az aláírások megtörtén­te után Kohl és Bahr ki­cserélte a két okmányt. Az NDK példánya piros, az NSZK-é kék kötést kapott. Ezután a két államtitkár rövid beszédet tartott. Elsőnek a vendég: Egon Bahr emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy ez az el­ső olyan szerződés, amelyet az NSZK és az NDK saját felelősségére egymással kö­tött. Egon Bahr ezután ar­ról szólott, hogy ez a szer­ződés Nyugat-Berlinre is érvényes. Dr. Michael Kohl rámu­tatott, hogy a tárgyalások az NDK kezdeményezésére kezdődtek, és az NDK ál­tal előterjesztett javaslatok alapján folytak. Hangsú­lyozta, e szerződés létrejöt­te is megmutatta, hogy kö­zös jóakarattal előbbre lehet jutni az NDK és az NSZK, mint egymástól független, szuverén, egyenjogú álla­mok viszonyának rendezé­sében. Kohl ezután aláhúzta, hogy a moszkvai és a var­sói szerződés bonni ratifi­kálása az NDK és az NSZK viszonyának további alakí­tása szempontjából is igen jelentős és örvendetes ese­mény. Kifejezte azt a véle­ményét, hogy az NDK és az NSZK, mint két szuve­rén állam, a jövőben újabb fontos területeken norma- lizálni fogja kapcsolatait. • Egon Bahr, a bonni kan­cellári hivatal államtitkára pénteken az NDK és az NSZK általános közlekedé­si szerződésének aláírása al­kalmával közölte: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya megállapodott abban, hogy június 15-én — a nyugat­berlini négyoldalú megálla­podás zárójegyzőkönyvének június 3-ra kitűzött aláírá­sát követően — Berlinben eszmecserét kezd a két ál­lam viszonyának elvi ren­dezéséről. Fidel Castro Romániába érkezett BUKAREST Pénteken délelőtt Buka­restbe érkezett Fidel Castro Ruz, a Kubai KP első titkára, a forradalmi kor­mány miniszterelnöke, aki európai szocialista orszá­gokban teendő látogatás­sorozata második állomása­ként a Román KP Köz­ponti Bizottsága és a ro­mán kormány meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz az országban. A kubai és román nem­zeti zászlókkal, Fidel Castro és Nicolae Ceausescu arc­képével, a vendégeket kö­szöntő és a két nép barát­ságát éltető kétnyelvű fel­iratokkal díszített otopeni nemzetközi repülőtérén a különgépből kilépő magas- rangú vendéget Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, az államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer mi­niszterelnök, a román párt és kormány más vezetői üdvözölték. Díszszázad so­rakozott fel, eljátszották a kéf állam himnuszát és közben 21 ágyúlövés dör­dült el. Fidel Castro és kí­sérete üdvözölte a fogadá­sára megjelent román hi­vatalos személyiségeket, a Bukarestben akkreditált nagyköveteket, majd a dísz­század felvonulása után a kubai vendégek szálláshe­lyükre hajtattak. A látogatás első hivata­los programjaként Fidel Castro felkereste a Román KP Központi Bizottságának székházát. Itt Nicolae Ceau­sescu, Ion Gheorghe Mau­rer, a román párt és kor­mány vezetői fogadták a kubai vezetőt Törvénybe iktatták a lengyel-nyugatnémet szerződést VARSÓ Henryk Jablonski elnökle­tével pénteken délután ülést tartott a lengyel ál­lamtanács. Az ülés napi­rendjén Lengyelország és az NSZK 1970. december 7-ér. aláírt államközi szer­ződésének elfogadása sze­repeit. Az államtanács — tagjai Egyöntetű : llásfoglalása­nak megfelelően — ratifi­kálta a két ország politi­kai kapcsolatai rendezésé­nek alapjául szolgáló egyez­ményt, amely egyebek köti zött rögzíti az Odera— Neisse határ végleges és sérthetetlen jellegét. Az ülésen részt vett Ste­fan Olszowski, a LEMP j PB tagja, külügyminiszter és W\ncen,ty Krasko, a Szejml külügyi állandó bizottsá­gának elnöke, akik ismer­tették a nemzetgyűlésnek és megfelelő szerveinek a szerződés ratifikálását tá­mogató egyöntetű állásfog­lalásait. A szerződés — ötödik cikkelyének megfelelően — a ratifikációs okmányok kicserélésére Bonnban ke­rül majd sor. 1972. május 27, szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköz­társaság és a Román Szocialista Köztársaság között ez évben kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a járásbírósági és a' megyei bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról. A határozat értelmében a járás- bíróságok, a városi és kerületi bíróságok, valamint a megyei és fővárosi bíróságok népi ülnökeinek meg­bízatása 1973. június 30-ig érvényes. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosí­totta az egyes kitüntetések alapításáról szóló korábbi rendelkezéseket. A módosítás értelmében a Munka Vörös Zászló Érdemrendje vállalatok, intézmények és más szervek, valamint szocialista brigádok, munka- csoportok részére is adományozható. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Megkezdődött a a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása Események sorokban Ghaleb európai körútjáról Tíznapos európai körútja befejeztével csütörtökön ha­zaérkezett Kairóba Murad Ghaleb egyiptomi külügy­miniszter. Franciaország­ban, Angliában és Jugo­szláviában járt: részben mint magánember, részben hivatalos meghívásnak ele­get téve. Megérkezésekor „gyümöl­csözőnek és hasznosnak” minősítette a francia kor­mány képviselőivel folyta­tott tárgyalásait. Hasonlóan nyilatkozott a londoni esz­mecserékről. A jugoszláviai útról szól­va Ghaleb hangoztatta, hogy Tepavac jugoszláv külügyminiszterrel azonos következtetésekre jutottak a nemzetközi politika és a földközi-tengeri helyzet kérdéseit illetően. Meg­egyeztek abban, hogy ha­marosan összehívják a földközi-tengeri el nem kö­telezett országok konzulta­tív értekezletét. Véres összecsapások? A spanyol kormány csü­törtökön hivatalos cáfolatot adott ki azokról a hírekről, hogy az elmúlt napokban „véres összecsapások” zaj­lottak volna le Spanyol- Szaharában a szaharai fel­szabadító mozgalom és a spanyol katonaság között. Rugyenko kitüntetése Roman Rugyenkót, a Szovjetunió legfőbb ügyé­szét a Szocialista Mun­ka Hőse címmel tüntették ki. Ezzel egyidejűleg át­nyújtották neki a Lenin- rendet-és a „Sarló,|s Kala­pács” aranyérmet. A legfel­sőbb janág^ elnökségének rendeíete " hangsúlyozza, hogy Rugyenko igen nagy szolgálatokat tett a Szov­jetunió Kommunista Párt­jának és a szovjet állam­nak. A most 65 éves leg­főbb ügyészt a nürnbergi perben ismerte meg a vi­lág: a Szovjetunió nevében ő képviselte a vádat. Bizalmi szavazás Ferit Melen török mi­niszterelnök június 2-án terjeszti a parlament elé kormányának programját. Egyszersmind bizalmi sza­vazást kér maga és kabi­netje számára. „Partraszállás'1 a NÁTO-val PÁRIZS A pénteki francia lapok beszámolnak arról, hogy francia haditengerészeti egységek is részt vesznek a NATO szeptemberben rendezendő nagyszabású tengeri hadgyakorlatán, amelyet több mint 300 ha­dihajó részvételével a Föld­közi-tengeren, a Balti-ten­geren és az Atlanti-óceá­non tartanak, és amelynek „csúcspontja” egy „Észak- Norvégiában rendezendő partraszállási hadgyakorlat lesz. A Figaro szerint e had­gyakorlaton a francia rész­vétel csak kisméretű lesz — mindössze aknavető és aknaszedő hajók részvéte­léről van szó — és így e részvétel nem jelent vál­tozást Franciaországnak a NATO-val szembeni eddigi magatartásában. Mindazon­által NATO-körökben meg­elégedéssel nyugtázták a francia részvétel hírét (Folytatás az 1. oldalról) Mitől szocialista tehát egy brigád — tette fel a kérdést Gáspár elvtárs, majd így folytatta. — At­tól, hogy azt támogatja, ami a mi rendszerünk számára hasznos. A brigádmozga­lom céljában, tartalmában, cselekedeteiben mind hatá­rozottabban nyilvánulnak meg a szo.cialistá társada­lomra jellemző vonások. Ez a mozgalom társadalmunk része, melyben megtalálha­tó annak minden pozitív és negatív megnyilvánulása. A tevékenység színvonalá­nak ' küíötttiözőségéf jól ér­zékelteti, hogy ez ideig az öSázeS szocialista -brigádok 24 százaléka kapta meg a bronz, 14 százaléka az ezüst és 8 százaléka az arany brigádérmet. Gáspár Sándor ezután a népgazdaság fejlődését elemezte. Szólott a termelés gazdasági hatékonyságáról, a jó minőségű termékek gyártásának fontosságáról, a munkaidőn felül önként vállalt többletmunka vég­zéséről. majd hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádo­kat és brigádvezetőket job­ban be kell vonni a szocia­lista tulajdonban levő vál­lalatok, üzemek vezetésébe. Ez pedig nem egyszerűen jó kívánság, hanem társa- dami szükségszerűség, a vezetők iránt támasztott Feszólalt a tanácskozá­son Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Átadta a résztvevőknek az MSZMP Központi Bizottsága, vala­mint Kádár János elvtárs üdvözletét és legjobb kí­vánságait. Ezután méltatta a szocialista brigádmozga­lom elmúlt 15 évben elért eredményeit. Felhívta a gazdasági és műszaki veze­tők figyelmét a szocialista brigádokkal való közvetle­nebb kapcsolatra, s arra, hogy fordítsanak nagyobb gondot a brigádtagok ész­revételeire. javaslataira, hogy azok ne maradjanak pusztába kiáltott szavak. Ezután Biszku elvtárs ar­ról beszélt, hogy a szocia­lista brigádmozgalom hely­zete, s továbüi fejlődése szervesen összefügg társa­dalmi, politikai és népgaz­dasági viszonyaink fejlődé­sével. Utalt arra, hagy a jogos követelmény. Termé­szetszerűen ez nem jelent­heti a gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségének valamiféle „feladását”. Az üzemi demokrácia és az egyszemélyi felelős vezetés elve szocialista viszonyok között csak együtt és köl­csönhatásban érvényesül­het, s mindkettő a mun­káshatalmat hivatott szol­gálni. Ez felel meg a mai viszonyok között a lenini munkásellenőrzés érvénye­sítésének. A szónok ezután arról beszélt, hogy a mozgalom hatékonysága növelésének fontos feltétele, hogy _a s zocialista brigádok aktív szerepet vállaljanak a köz­vélemény alakításában és formálásában. Mint mond­ta, a brigád hatékony esz­köz arra, hogy az emberek ne csak képzettségben, ké­pességben tartsanak lépést a technikával, hanem em­beri és szocialista vonások­ban is. A legfőbb termelő erőnek — az embernek ma­gasabb szinten kell állnia, mint a termelő erők tár­gyi, technikai eszközeinek, hogy ura lehessen azoknak.1 Az előadó ezután a fiata­lok és nők helyzetét ele­mezte, majd a párt-, gaz­dasági és szakszervezeti szervek munkaköri kötele­zettségeiről beszélt a bri­gádmozgalmat illetően. párt X. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtása az élet minden területén fo­lyamatosan halad. A Köz­ponti Bizottság ez év őszén megvizsgálja majd a kong­resszus határozatainak tel­jesítését, hogy még haté­konyabban érvényesülhes­senek azok célkitűzései. Biszku elvtárs beszédében elemezte a népgazdaság fejlődésének minden terü­letét, szólott a külpolitikai kérdésekről. Pártunk azt kívánja önöktől — mon­dotta befejezésül —, hogy alaposan vitassák meg az itt elhangzottakat. így vá­lik ez a tanácskozás valódi haszonná és hogy úgy mondjam, anyagi erővé. Ennek a tanácskozásnak a legfőbb értelme, hogy a munka további javításának a szocialista brigádélet ki- teljesítésének emelője le­gyen. Biszku Béla felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents