Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A^.-'YI AGYAR SZOCIALISTA M U N K'Á S PÁ RT ß Á C S r'K [S K U N M.BG Y E I BI Z^OTTS Á G A N Á K ' N <AP I L A PJ A XXVII. évi. 123. szám Arat 90 fillér 1972. május 27, szombat Folytatódtak moszkvai tárgyalások SALT -megállapodás Kereskedelmi vegyesbizottság alakul Bokor Pál és Kis Csaba, az MTI tudósítói jelentet­ték pénteken este, hogy előreláthatólag helyi idő szerint este 11 órakor ír­ják alá Moszkvában a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodását a stratégiai fegyverrendsze­rek korlátozásáról. Ezt Ziegler amerikai szóvivő jelentette be tegnap Moszkvában, közölve, hogy az egyezmények aláírására az amerikai elnök által szovjet vendéglátói tiszte­letére rendezett vacsora után kerül sor, a Kreml­ben. Az aláírásra Moszkvába érkezik a két ország SALT-küldöttségének ve­zetője, Szemjanov szovjet külügyminiszter-helyettes és Smith amerikai nagykö­vet is. A megállapodásra a pénteki tárgyalásokon ke­rült rá a tető — közölte az amerikai, szóvivő. Ismét két tárgyalásra ke­rült sor pénteken Moszk­vában a szovjet és az ame­rikai vezetők között. Ko­szigin szovjet miniszterel­nök délelőtt fogadta Ro­gers amerikai külügymi­nisztert. Délután a szovjet ve­zetők, Brezsnyev, Podgor- nij és Koszigin újabb, több mint kétórás megbeszélést tartottak Nixon elnökkel, ezúttal a nemzetközi kér­désekről és a SALT-tár- gyalásokról. * A szovjet—amerikai ke­reskedelmi vegyesbizottság felállításáról létrejött meg­állapodásról tájékoztatta Moszkvában a sajtó képvi­selőit Flanigan, a Fehér Ház munkatársa, az elnök külkereskedelmi bizottsá­gának igazgatója. Mint elmondotta, a bi­zottság felállításával ame­rikai vélemény szerint le­hetőség nyílik a két ország kapcsolatainak kiszélesíté­sére, a kereskedelmi for­galom növelésére. A szov­jet—amerikai áruforgalom volumene 1970-ben mint­egy 190, 1971-ben mintegy 220 millió dollár volt, Az új vegyesbizottság, amelynek vezetői amerikai részről Petersen kereske­delmi miniszter, szovjet részről Patolicsev külke­reskedelmi miniszter lesz­nek, júliusban tartja meg első ülésszakát Moszkvá­ban. Megkezdődött a szocialista brigádrezetők IV. országos tanácskozása Pénteken reggel 9 órákor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában meg­kezdődött a szocialista bri­Focfc Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Gás­tötte a résztvevők nevében Kádár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizott­ságának eső titkárát, Fock Gáspár Sándor beszámolóját farija gádvezetők IV. országos ta­nácskozása. A tanácskozás 106 tagú elnökségében he­lyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Kiskunmajsától Soltig Fehér Lajos körútja a megyében Hírt adtunk róla, hogy csütörtökön megyénkbe ér­kezett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, miniszter­elnök-helyettes, aki láto­gatást tett a kecskeméti Zöldségtermesztési és Kuta­tó Intézetben és Tiszakécs- kén. ^áoteken reggel folyta­tódott a miniszterelnök­helyettes megyei körútja. A program szerint először Kiskunmajsára látogatott dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizott­sága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárá­nak kíséretében. Itt a köz­ségi taaácsházán Ispáno- vits Márton, a járási párt­bizottság első titkára és a község vezetői adtak tá­jékoztatót a magas rangú vendégnek. Fehér Lajos elvtárs arról érdeklődött Papp István tanácselnök­től, hogy a nagyközségi ta­nács vezetősége miként él a nagyobb önállósággal. A tapasztalatok szerint (Folytatás a 3. oldalon) pár Sándor, a SZOT főtit­kára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a; Központi Bizott­ság titkára, dr. tímár Má­tyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titká­ra. Az elnökségbe válasz­tottak sók gyárimunkást és szocialista brigád vezetőt. A tanácskozást Földvári Aladár, a - SZOT elnöke nyitotta meg. A Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága nevében üd­vözölte a szocialista brigád- vezetők IV. országos taná­csán részt vevő küldötte­ket. a szocialista munka­versenyben élenjáró kol­lektívák vezetőit, köszön­Jenő elvtársat, a kormány elnökét, valamint a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága, Központi Bizottsága a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, á kormány tag­jait. Megnyitó beszédében Földvári Aladár hangsú­lyozta, hogy a szocialista brígádmozgalon hazai tör­ténetében jubileumnak is tekinthető ez a tanácsko­zás. Tíz évvel ezelőtt eb­ben a teremben ültek össze először a kibontakozóban levő mozgalom képviselői, az első szocialista brigá­dok vezetői. A feladat az, hogy felmérjük az elmúlt években megtett utat, számba vegyük az eredmé­nyeket, a tennivalókat. Meggyőződésünk, hogy ta­nácskozásunk — mondotta többek között — hasznos fóruma, fellendítője lesz a szocialista brigádmozga­lomnak, a szocialista tár­sadalom építésének. Gáspár Sándor beszéde Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának a tagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy a munkásosztály leg­jobbjai a szocialista brigá­dok tagjai ismerték fel leg­hamarabb, hogy csak mil­liók kezével, agyával és szívével, csak az egész dol­gozó nép összefogásával épülhet a szocialista társa­dalom. Az első országos ta­nácskozás idején még nem egészen 30 ezer munkacso­port vett részt a mozga­lomban és tagjainak száma a 300 ezret közelítette meg. barijainkban már 110 ezer kollektívában 1 millió 200 ezer dolgozó törekszik a szocialista brigádmozga­lom hármas célkitűzései­nek megvalósítására. Jogosan tehetik fel a kérdést — folytatta a SZ®T főtitkára —, hol tart jelenleg a brigádmozga­lom és mik a távlatai? Ügy ítéljük meg, hogy el­jutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor lénye­ges mennyiségű növeke­désre nem számíthatunk, hiszen vannak vállalatok, ahol az összes dolgozóknak 70—80 százaléka szociális- iá brigádtag. Ma a kulcs- *érdés az, hogy azt a tö­megerőt, amelyet a mozga­lom képvisel az eddigiek­nél hatékonyabban állítsuk társadalmi, gazdasági cél­jaink megvalósításának szolgálatába. (Folytatás a 2. oldalon! \{ könyvek és az if júság A z ország népe nagy 91**-érdeklődéssel vár ja a könyvhetet” — hallottam a napokban a rádióból. Kinéztem az ablakon és láttam több csapat fiút, lányt, akik ott ácsorontak a modern bérházak tövé­ben beszélgetve, unatkoz­va, immár> órák óta. Mint a korábbi vasárnapokon. Nyári délutánokon, alko­nyati órákban ... Könyvet még nem láttam a kezük­ben. Jártam tisztes ottho­nokban — hasztalan ke­restem a könyvespolcot, az irodalomnak fenntartott szekrény sarkot. Vonatoz­tam bejáró munkásokkal. Minden ötödik-hatodik, ha felhasználta az időt olva­sásra. Vajon ők — több millió­an ebben az országban — valóban „érdeklődéssel várják a könyvhetet”? Aligha. Csak könnyen rá­jár a szánk a megszokott formulákra, a kényelmes látszatra, a tennivalókat elködösítő túlzásokra. Gondolunk-e azokra ele­get — legalább a könyv­héten —, akik sohasem lát­tak belülről könyvtárat, könyvesboltot? Sötéten látok? Aligha. Számtalan felmérés tanú­sítja, hogy az emberek na­gyobbik része még nem tartozik a rendszeresen ol­vasók táborába. Adatok bi­zonyítják, hogy legfeljebb minden ötödik ember so­rolható az állandó könyv­tárlátogatók közé. Váro­sokban, mert falun még kedvezőtlenebb a kép. Bács-Kiskun megyében 1971-ben 121 286 ember vette igénybe a — tanácsi és szakszervezeti — könyv­tárak szolgátatásait. Há­rom százalékkal kevesebb, mint a korábbi évben. IZ önyvheti plakátok az “-*■ utcákon, irodalmi események sorozata jelzi, hogy tovább folyik a küzde­lem a ma még közönyösek megnyeréséért, az olvasási kedv felcsiholásáért, ha úgy tetszik, a fehér foltok eltüntetéséért. Jó, ha szám- bavesszük az eredménye­ket, örvendezünk a sikere­ken, de egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a la­kosság nagyobbik részéről, akik még vem tudják, hogy a legigazibb barát a jó könyv. Panaszkodással, a nyugtalanító jelenségek feltárásával, az óhajok fel­sorolásával semmire se me­gyünk. Következetes, tudatos nevelés, ha úgy tetszik, „szoktatás” szükséges. És mindenekelőtt az ifjúság megnyerése. Sokkal többet kell tenni, többet és job­bat az oktatási intézmé­nyeknek az olvasási kedv felidézésére, erősítésére. Az idei könyvhét során megyénkben — nagyszerű, nagyszerű — tucatnyi is­kolát keresnek fel neves írók. ök mondják el szép szavakkal az olvasás ne­mes szenvedélyének dicsé­retét. író—olvasó találko­zókat szerveznek általános iskolákban, gimnáziumok­ban. Tíízunk abban is, hogy a könyvsátrak tájé­kán, a könyvesboltokban, sok-sok fiatallal találko­zunk majd ezekben a na­pokban. És az Írók a jövő­ben még sűrűbben keresik fel a gyermekek, ifjak má­sodik otthonát: az iskolá­kat. Mind általánosabbá válik az a felismerés, hogy a könyvolvasás az ember szellemi fejlődésének talán legfelsőbb és nélkülözhe­tetlen formája. H. N. A miniszterelnök-helyettes és kísérete a kiskuntnajsai Jonatán Szakszövetkezetben,

Next

/
Thumbnails
Contents