Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
I oldat 1972. május 23, kedd Az asszonyok sarkukra álltak — Gudman? Ügy írjuk, ahogy kimondjuk? — Igen. így angolosan: Gudman. Beírom beszélgető partnerem, Gudman János nevét a noteszba, s még mellé, hogy Orgovány, Kossuth Szakszövetkezet. Jegyzet a zsebbe, majd előveszem, ha fontos adatot, további neveket kell rögzíteni. Egyelőre még az ő nevénél maradunk. Miért hangsúlyozta, hogy „angolosan” ? Amint mondja, még édesapját vitte rá a szükség, hogy „tisztázza”. A veszett nyilas időkben gyanúba fogták a „röggyökér” vérszomjas ideológusai : Gudman ? — az csak... Sikerült egészen a 17. századig visszavezetni a család eredetét. Az ős valóban angol volt. Mint jó lovász tevékenykedett valahol a bajor vidéken, s egy bemutató, verseny, vagy hasonló sereglet alkalmával figyelt fel rá egy magyar arisztokrata. Ez rábeszélte jöjjön Magyarországra, vegye át lovászaidnak irányítását... Hát így. Ugrás a mába Átugorjuk azt a potom két évszázadot, s perceken belül annak a tanyai népfrontcsoportnak a históriájánál tartunk, amelynek ő az elnöke. Mert most ebbeli minőségében kerestem fel. Jó neve van ennek a népfrontcsoportnak, csak úgy, mint a Rákóczi Szakszövetkezet területén működő bizottságnak. Évek óta híresek az itteni tanyanapok; hazajárnak mindkét népfrontcsoporthoz a TIT-előadók, a megyei könyvtár művelődési autója — a mozival, színjátszó brigád Kecskemétről, „de még Abody Béláék is Budapestről” — emeli ki az elnök, s megerősíti azzal, hogy a felsőjárási és kápolnai iskolának is „ők adták a televíziót”. Szépek, családiasán ünnepiek, vidámak a tanya- napok, amelyeket évente újkor, tehát az új termés betakarítása tiszteletére rendeznek. Igen, tiszteletére, hiszen sok szakszövetkezeti tag kis parcellájára nem tud eljutni a kombájn, így az ősi módon arat a család. Van ilyenkor ünnepi közgyűlés, önköltségi áron vacsora, itó- ka, no és sport, játék. Ugyanígy benne vannak azonban a dűlőutak rendbehozásában, vagy a tanyavillamosításban — ösz- szefogással. A Kossuth tagságának pénzéből tavaly 268 ezer forint értékben villamosítottak. Kapott villanyfényt az iskola, s 19 tanya. A tagság adta a fuvart a póznák, gyámok, vezetékek kiszállításához. A szétszórtság miatt általában nehéz ügy a tanyavillamosítás. Itt is inkább a major körzetében, vagy a falu közelében szorgalmazható. 'Mind többen szeretnék bevezettetni a tanyákon, mert igaz ugyan, ha a községben építenének házat, egyszerűbb lenne, viszont drága a telek odabent. A jövedelem fele befektetésre — Sokan felcser^ már a tanyát benti, új lakóházzal. Főként, akiknek szőlőjük, nagy háztáji állattartásuk volt — fejte- geti az elnök, s amikor sorolja, hogy általában milyen sok támogatást ad a szakszövetkezet a háztáji gazdálkodáshoz is, figyelemre méltó megállapítást tesz. — Nem igaz, hogy olyan nagy jövedelem az, ha egy négy-öttagú parasztcsaládnak 40— 50 ezer forintja bejön. Annak felét be kell fektetni az újratermeléshez. Takarmányt vesznek, műtrágyát, növényvédőszereket — és így tovább ... Mindkét orgoványi népfrontcsoport tanyai klubot hívott életre. A Kossuth például évi 5000 forintot ad kulturális alapjából a klub fenntartásához. Fontos gócpontja ez a kinti társas életnek is. Mintegy 300 család számítható a vonzáskörzetébe. Hogy a már érintett művelődési programokon kívül milyen fontos szerep vár a népfrontklubra például a társas együttlét színvonalasabb formáinak, a szabad idő értelmes eltöltésének meghonosításában, — errs is igen érdekes tapasztalat világít rá. Miért nincs szabad szombat? Elmondja az elnök, hogy nem is olyan régen, ők is bevezették a szabad szombatot. örültek az emberek, — s ha városiak más szemmel is nézik a szabad idő effajta értelmezését, tanyán más erről a felfogás —, hogy mehettek a családok a százalékra vállalt földek megmunkálására. Igen ám, de szép számmal került olyan família, ahol csak az asszonyok, lányok dolgoztak a földeken. Férjuramék viszont az italféleségekkel jól ellátott külterületi bolt mellett pityizálgatva élvezték át az egész szabad szombatot. El is fogyott az asszonyok türelme. Mentek az elnökhöz: „Jani bácsi — ki hogy mondta —, ez nem jól van így. Ha az emberünk 100 forintot megkeres egy nap, az jól jön a családnak. De ott a boltnál 200 forintnyi ital megy le a torkukon, amit bizony megérzünk. Ez így nem gilt, hogy az asszonyok kapálnak, ők meg... Inkább ne legyen szabad szombat...” Azóta nincs. Gudman János hozzátette, hogy főleg a mezőgazdasági munkásokkal fordult ez elő. Tény, hogy szabad idejét ki-ki úgy tölti, ahogy neki jólesik, de abban az asszonyoknak igaza volt: ha ők megfogták a munka végét, méltán elvárták ezt a férfiaktól is. Felvétel a kertészeti szakiskolába A Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya irányításával működő kecs- kemét-kisfái kertészeti szakiskola felvételt hirdet az 1972. szeptember 1-én kezdődő gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztési évfolyamokra. Azok a 8 általános iskolát, vagy gimnáziumot végzett 14—17 éves korú fiúk és lányok jelentkezhetnek, akik a kertgazdasági pályához kedvet éreznek. Valamennyi felvételt nyert tanuló ingyenes, kényelmes diákotthoni elhelyezésben és tanulmányi eredményétől függően ösztöndíjban részesül. A felvételi kérelmet 1972. augusztus 15-ig az alábbi címre kell eljuttatni: Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, Kecskemét, Kisfái 14. Pf.: 32. Tóth István Balatoni szezon A Balatonon vasárnap ünnepélyesen megnyitották az idei nyári szezont. Az ötvenezer beutalton kívül vasárnap mintegy nyolcvanezer víkendező és kiránduló utazott a tópart 42 nyaralótelepáre. A hivatal's szezonnyitót Siófokon tartották. Augusztus 20-ra elkészül a hunyadivárosi siitőiisem Gyorsinterjú két igazgatóval A városi pártbizottság tavasszal tartott ülésén a Bács-Kiskun megyei Építési- és Szerelőipari Vállalat felajánlotta, hogy a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat hunyadivárosi új üzemének építését december 31 helyett augusztus 20-ára befejezi. Ezzel kapcsolatban először Tóth Ernőt, az ÉPSZER Vállalat igazgatóját kértük, hogy nyilatkozzon, hogyan tudják befejezni az építkezést 4 hónappal hamarabb ? — Eddig is mindent megtettünk a munka meggyorsítására és jó minőségben való elvégzésére. Most helyi jellegű átszervezésekkel még inkább növeljük a munkatempót. Vállalásunkat azért tettük, mert tudjuk, hogy sok a panasz a Hunyadivárosban a pékáruellátásra. Ezért részben a lakosság, részben a sütőipari vállalat problémáin segítünk. — Van-e gondjuk az építkezéssel kapcsolatban? — Igen, a szennyvízbekötés. A vízmű vállalatot kérjük, hogy az új szennyvízcsatornát mielőbb készítse el, mert nem tudjuk a sütőüzemből jövő csatornát hová bekötni. Én remélem, ez az akadály is hamarosan elhárul és nem gátolja majd az új sütöde üzembe helyezését. Ezután Somogyi Józsefet, a Sütőipari Vállalat igazgatóját szólaltattuk meg: — Mi a jelentősége a sütőüzem korábbi átadásának? — Elsősorban az, hogy a Hunyadivárosban lakó kétezer ember, valamint a környék öt gyárának dolgozói augusztus 20.-a után már naponta friss pékáruhoz juthatnak. Másrészt az üzem hamarabb belép a termelésbe és ez vállalati szinten termelési értéknövekedést eredményez. Nem utolsósorban pedig azért is örülünk a sütöde gyorsabb elkészítésének, mert az emeleti részen vállalatunk irodahelyiségei lesznek. A jelenlegi Petőfi utcai központunk ugyanis már régen szűk és a városrendezési terv szerint is hamarosan lebontásra kerül. — Az üzemmel egybeépítenek egy üzlethelyiséget is. Mit vásárolhatnak itt a környék lakói? — Boltunk naponta reggel 5 órától este 11 óráig lesz nyitva a különböző műszakokban dolgozók vásárlásainak megkönnyítésére. A környéken nincs olyan hely, ahol a dolgozók reggelizhetnének. Üzletünkben egész nap tejet, kávét, kakaót és tejtermékeket, valamint rétest, lán- gost, s természetesen állandóan friss kenyeret, péksüteményt lehet majd vásárolni. — Vasárnap is? — Tervezzük, hogy tavasztól őszig vasárnap délelőtt is nyitva tart az üzlet. Ha igény lesz rá, akkor az év minden napján. — Milyen gépeket helyeznek el az üzemben? — Lengyel típusú dagasztógépet és félautomata kemencét. Ezenkívül egyéb sütőipari gépeket is beszerelünk, .amelyek segítségével el szeretnénk érni, hogy jó minőségű kenyeret. péksüteményt gyárthassunk. Van azonban egy gondunk: a sütőkemencét gyártó budapesti vállalat későbben tudja csak szállítani a kemencét. Most azon fáradozunk, hogy a gyárral megegyezzünk a korábbi szállításban. A Szolnoki úton készülő új sütőüzem és elárusítóhely működését már nagyon várják a környék lakói. Reménykedhetnek is, mert a két vállalat mindent megtesz azért, hogy augusztus 20. után már kenyér, kifli készülhessen a sütőüzemben. CS. I. A CÍMBEN szereplő szó- kapcsolat értelemszerűen kérdőjelet kíván. Ám az életben képtelensége ellenére nem egyszer kijelentésként jelenik meg. Legalábbis ezt tapasztaltam egy üzemi beszélgetés során. A szervezési, intézkedési tervekről érdeklődtem. Elém tették a dokumentumot, amelyben több oldalon sorakoztak az anyaggazdálkodással, gépkihasználással, túlóracsökkentéssel kapcsolatos tennivalók. A feladatok mellett feltüntették a végrehajtásért felelős személyt, a határidőt. A javaslatokat — mint kiderült — egy osztályvezetői értekezleten gyűjtötték. Felvetettem, nem lett volna-e célszerűbb szélesebbre tárni a kapukat? A felelet: „Nem. Mindössze hetven szakmunkásunk van, a dolgozók többsége képzetlen — aligha kaptunk volna számottevő javaslatokat.” Az „ahol nincs,' ott ne keress” közmondás igazságával látszólag logikus az érvelés, de a szemre tetszetős okoskodás vitára ingerel. Vegyük először a szigorúan gazdasági szempontokat. Valóban meddő időtöltés lett volna, ha megkérdezik a dolgozókat is? Nem hiszem. A szervezés éppen az a terület, ahol különleges műszaki ismeretek nélkül, egyszerű józan ésszel felfedezhet valaki visszásá- gokat, rendellenességeket. Sőt munkája közben észlelheti akár olyan üzemi betegség tüneteit is, melynek kórokozói másutt fészkelnek. de létük következményei; lecsapódnak a, környezetében. Tünetek nélkül pedig a legjobb orvos sem képes a betegséget felismerni, " vagy éppen gyógyítani. Azt nehéz megmondani, hogy forintban mennyivel lett szegényebb az üzem, mert a vezetői önként lemondtak ezekről a legtöbbször szinte ingyen, vagy kis befektetéssel eredményt hozó ötletekről. Feltehetően sokkal. MEG NAGYOBB azonban az a kár. amit ez a leszűkítő módszer a munkahelyi légkörben okoz. Természetesen ez sem választható el az anyagi következményektől. Íme egy példa: Paul Blumberg az Csökkenő távolságok Több mint két kilométer hosszú összekötő új kövesútit építőnek Tiszakécske tanyavilágában. A nagyközségi tanács billentőplatós gépkocsijai Dunaújvárosból hordják a kohósalakot. A szorgalmas munka eredményeképp várható, hogy augusztus 29-án átadják a tanyai műutat. Ezt követően megindítják a buszkör- járatot, s ezzel a vidék bekapcsolódik a közúti közlekedés országos vérkeringésébe "ü-r Okleveles demokrácia? Egyesült Államokban végzett üzemszociológiai vizsgálat értékelésében leszögezi, a kísérletre kiválasztott csoport teljesítménye elsősprban azért múlta felül az átlagot, mert tagjai ha korlátozott mértékben is, döntési joghoz jutottak. Ilyen alkalom volt az említett tervezet összeállítása is. Sok helyen éltek vele, tudva, hogy a dolgozóknak a döntésbe való bevonása az egyetlen mód, hogy szert tegyenek a határozás, megítélés képességére. Nem beszélve arról, hogy elősegíthetik az alakító tevékenységen keresztül az üzem és az emberek kapcsolatának szorosabbra fűződését. Ha viszont a vezetők nem igy keznek felfogni az alsó rá giókból érkező jelzéseket a hangok elhalkulnak, rr . id megszűnnek, az emberek" - úrrá lesz az érzés, hog. csak a kezükre számítana , a gondolataikra, véleményükre viszont nem. A „nem kérdezés” kitermeli a kozonjy, tenyészeteit, észrevétlenül elsorvad az üzemi demokrácia. ELHALÁSA pedig már nem csupán a gyárra, hanem a társadalom egészére is veszedelmes. Az üzemi demokrácia ugyanis előis- kolája a társadalmi demokráciának. Az előbbi akadozó működését megsínyli végül az utóbbi. Aki saját, kisebb világa ügyeiben elszigetelődésre, passzivitásra kényszerül, az nem valószínű, hogy nagyobb érdeklődést tanúsít a tágabb közösség gondjai iránt, s el sem tud igazodni bennük. Pedig az ország minden nagykorú polgára — legyen 'mérnök, vagy segédmunkás — választó és választható. Mindnyájunk érdeke, hogy ez az egyöntetűség ne csupán az alko - mónyban létezzen, hane \ a hétköznapok valóságát is: mind többen kapcsolóé janak be okosan, fele’" jéggel sorsunk formálás V Az elv megvalósulásár : természetesen lényeges e' ~ - me a lehetőleg minél sokoldalúbb képzettség. Ez a jogok értelmes. tudatos gyakorlásának garanciája, de nem lehet bármilyen oklevél formájában a rész- rétéiből kizáró határvonal, — már üzemi szinten sem. P. M.
