Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
197S. május 19, péntek S. oldal Barátsági hét Kiskunfélegyházán Ki tud többet Lengyelországról ? Tíz csapat versengett szerdán este a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ nagytermében. Félszáz fiatal böngészte a Lengyelországról szóló könyveket, kiadványokat a KISZ városi bizottságának felhívására már napokkal előtte, hogy meg tudjon felelni a — sokszor ravaszul megfogalmazott — kérdésekre. Tizennégy fordulóból állt a vetélkedő — elő-, középdöntő és döntő —, s végül két csapat mérte ösz- sze tudását. Legtöbb pontot a Petőfi Gimnázum csapata ért el — nagyszerű szereplésével méltán hagyta el győztesként a küzdőteret. Vetélytársaik a Villamosszigetelő és Műanyaggyár KISZ-esei voltak, akik csupán a verseny végén maradtak le; mindaddig meglehetősen szoros volt a küzdelem. A győztesek megérdemelték a Lengyel Kultúra ajándékait: a különféle dísztárgyakat* népművészeti alkotásokat. Külön jutalmazták a döntő egyéni győzteseit — akik közül az első Hájas Sándor lett. Az ország egyik legnagyobb járásában, a kecskemétiben általában jól működik a TIT-szervezet. Ezt állapították meg szerdán a késő délutáni órákban tartott közgyűlésen. Dr. Bódogh János, a járási szervezet elnöke köszöntötte a nagy számban megjelent tagságot és a vendégeket, Horváth Ignácot, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a kecskeméti járási pártbizottság első A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A munkaügyi miniszter az 1972. 1. negyedévi munkaügyi helyzetről és az elmúlt évi nyereségrészesedésről számolt be. Megállapította, hogy a munkaügyi helyzetet fő vonásaiban — az előző két évhez hasonló — kedvező fejlődés jellemzi. Az iparban a termelés növekedését — mérséklődő túlóráztatás mellett — teljes egészében, az építőiparban mintegy kétharmad részben a munkatermelékenység emelkedése eredményezte. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete az iparban 5,4, az építőiparban 5 százalékkal — az elmúlt év első negyedévéhez hasonló mértékben — emelkedett. A munkások és alkalmazottak jövedelme az év végi nyereségrészesedés kifizetésével számottevően növekedett. A kifizetett év végi részesedés 8,6 százalékkal volt több, mint az előző évben. Kedvező, hogy a vállalatok egy része feladatai teljesítése érdekében mind gyakrabban alkalmazza a korszerűbb, fejlettebb módszereket; a műszakitechnológiai fejlesztést, a munka- és üzemszervezést. Az ilyen jellegű tevékenység azonban még nem eléggé általános és esetenként nem eléggé hatékony. A kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését az élelmiszerek minőségének 1971. évi alakulásáról, s a minőség javítása érdekében tett, illetve tervezett intézkedésekről. 1971-ben az előző évhez viszonyítva jobb miijőségű termékeket állítottak elő a baromfi-, a dohány-, a hűtő-, a konzerv-, a növényolaj- és söriparban. Egyes területeken azonban a minőség nem javult. Változatlan szintű a termékek minősége az édes-, a gabona- és a tejiparban. Az élelmiszerek minőségének további javítása érdekében a Minisztertanács felhívta az érintett minisztereket a szükséges intézkedések megtételére. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a belkereskedelmi miniszter a szövetkezeti burgonya-, zöldség- és gyümölcskereskedelmi közös vállalatok működésének tapasztalatairól terjesztett elő jelentést. A létrehozott szövetkezeti közös vállalatok az elmúlt évben mintegy 10 százalékkal több burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt bocsátottak a lakosság rendelkezésére, mint 1970-ben. Ennél is nagyobb arányban növekedett az egyéb mezőgazda- sági termékek forgalma. A szövetkezeti megyei értékesítő központok tevékenysége megfelel a gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai célkitűzéseknek. A jövőben fokozni kell az összhangot a vállalatok feldolgozási, forgalmazási és fejlesztési feladatai között. A kormány a jelentést tudomásul vette. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány Veszprém megyében egy új bauxitbánya létesítésére hozott határozatot. A bányanyitás szervesen illeszkedik a magyar—szovjet timföld- alumínium-egyezmény célkitűzéseihez, megvalósítását az alumíniumipar központi fejlesztési programja tartalmazza. A beruházást még ebben az évben elkezdik. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a gazdasági szabályozó rendszer 1971. évi működéséről. A módosítások több területen, így a jövedelemszabályozásban és az exporttámogatási rendszerben kedvező eredményre vezettek, néhány kérdésben azonban további intézkedés szükséges. A kormány felhívta az illetékes minisztereket, hogy vizsgálják meg a belkereskedelem készletgazdálkodását, és a lakosság további zavartalan ellátásának biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A kormány tudomásul vette a nehézipari miniszter beszámolóját a magyar villamosenergia-rendszer nemzetközi kapcsolatairól. Tíz éve eredményesen működik a KGST-tagállamok részvételével létesített egyesített energiarendszeri amely az országok között kialakuló gazdasági integráció lényeges eleme. Az energiarendszerek összekötése valamennyi résztvevő számára jelentős nép- gazdasági előnyökkel járt, növelte a nemzeti energia- rendszerek biztonságát, lehetővé tette az erőműtartalék igények csökkentését az üzemzavarok idején történő kisegítések és a csúcsidőpontok eltolódása révén. A magyar villamos- energia-rendszert az egyesített energiarendszerre] jelenleg két távvezeték köti össze. Emellett nemzetközi összeköttetést létesítettünk a szomszédos Jugoszlávia és Ausztria energiarendszerével. is. A kormány megtárgyalta a villa- mosenergia-együttműködés távlati lehetőségeit és az együttműködés fejlesztésé nek irányelveiről határozatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. UJ NÉV Eddig úgy hívták őket: a Tajti-brigád. Vezetőjüktől, Tajti Andrástól megtudtam, hogy 1964 óta dolgoznak együtt. Hegesztők a kiskunfélegyházi Vegyipari’ Gépgyárban. — Hányán vannak a csoportban? — Nyolctagú a brigád. Többnyire fiatalokból áll; s az átlagéletkor 30—32 Ismeretterjesztés a kecskeméti járásban Pénzért kopott elismerés flz AEROFLOI 1872-11011 Egyik magánautós barátom panaszolta a minap: „Több mint tíz év óta van személygépkocsim, de eddig még nem okoztam balesetet, sőt még össze sem koccantam senkivel. Miután tagja vagyok a Magyar Autóklubnak, hat évvel ezelőtt megkaptam az ötéves balesetmentes közlekedésért a kitüntető jelvényt. Jólesett az elismerés, s másnap nem kis büszkeséggel szereltem fel a hűtőrácsra a díszes emblémát. Nem vagyok jelvénybolond, nem szeretem a felcicomázott gépkocsit, de ezen a tavaszon vártam a tízéves balesetmentes közlekedésért az elismerést. Meg is kaptam, ám amikor a hűtőjelvényt átnyújtották, közölték velem: 40 forintot fizetek. Megköszöntem az elismerést, de az ezt szimbolizáló emblémát nem vettem át...” A balesetmentes közlekedés — írtuk sok százszor e lap hasábjain — nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom jól felfogott érdeke. Ezt senki sem vitatja, sőt állami és társadalmi szervek sokasága dolgozik azon, hogy az egyre emelkedő baleseti statisztikát valamelyest visszaszorítsa. A hivatásos gépjárművezetők számára évenként versenyt hirdetnek Vezess baleset nélkül címmel, s az itt eredményesen dolgozók számára jutalmakat, a teljesített kilométerek arányában pedig hűtő- és gomblyukjelvényeket adományoznak. Eze_ két a „kitüntetéseket” a gépkocsivezetők — eddigi tevékenységük jelképeként — felszerelik járműveikre, sőt ünneplő ruhájuk hajtókáján szívesen viselik. A magánautósok balesetmentes közlekedését nem a megtett kilométerek meny- nyiségével, hanem azzal mérték le, hogy hány éve rendelkeznek gépkocsival. A Magyar Autóklub közösen az Állami Biztosítóval ingyen adta át a kitüntető jelvényt, tolmácsolva ezzel" az elismerést, de egyben propagandát fejtett ki a magánautósok körében a balesetek elkerülése érdé ■ kében. Ezek a hűtő- és gomblyukjelvények éppen úgy, mint a hivatásos, a magánautósok körében is népszerűségnek örvendenek. Mi az oka, hogy 1972- ben a hűtőjelvényért 40 forintot kérnek a Magyar Autóklub szervezetei? Nem volt nehéz kideríteni. Az Állami Biztosító megvonta anyagi támogatását — néhány tízezer forintot —, s ezért a Magyar Autóklub kénytelen saját eszközeiből e jelvényeket elkészíttetni. Ezért adódik az a furcsa helyzet, hogy egyik kézzel átnyújtják a balesetmentes közlekedésért a „kitüntetést”, s a másik kezet nyújtják a kitüntetés áráért. Nem tudjuk, mivel indokolja az Állami Biztosító, hogy ezt az anyagi támogatást megvonja a magánautósoktól, de ez a fajta takarékoskodás semmiképpen sem segíti a Biztosító balesetmentes közlekedési propagandáját. A Casco-biztosí- tás zömét a magánautósok kötik az Állami Biztosítóval. Ez a biztosítási forma nem olcsó mulatság, s bár nincsenek konkrét adataink, de feltehetően sok tízmillió forint bevételt jelent. Igaz, hogy kár esetén ennek bizonyos részét visz- szafizetik, ám az Állami Biztosítónak — ha csak az anyagi oldalát vizsgáljuk — jól felfogott érdeke a balesetek megelőzése, az anyagi károk elhárítása. Jóllehet, ez a kis jelvény nem biztosíték arra, hogy nem történik baleset, de a szerencsétlenségek elkerülése népszerűsítésének érdekében mindenképpen helyes és jó szimbólum, amelyet jó lenne minden magánautón ott látni. Valószínűtlen, hogy a már említett néhány tízezer forint anyagi csődbe juttatná az Állami Biztositót, éppen ezért helyesnek tartanánk, ha a korábbi — szerintünk meggondolatlan — álláspontjukat felülvizsgálnák. Gémes Gábor titkárát, dr. Jenei Jenő kandidátust, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárhelyettesét, Bodor Jenőt, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, Bártfai Attilát, a KISZ megyei bizottságának titkárát. Az alapos, tartalmas, elemző jelentéshez sokan hozzászóltak. Nagy érdeklődést keltett dr. Jakab Lászlónak, a TIT kunszent- miklósi csoportja vezetőjének, az ottani értelmiségi klub munkájáról tartott beszámolója. Horváth Ignác azt javasolta, hogy a párt- szervezetek és az ipari szövetkezeti vezetők adjanak még nagyobb támogatást a TIT munkájához, A statisztikai mellékletekből kiderül, hogy az egészségügyi, pedagógiai, jogi és a nemzetközi szakosztály volt a legtevékenyebb. A közgyűlés jóváhagyta a beszámolót, megválasztotta az új vezetőséget. Dr. Bódogh János helyett — mivel más beosztásba került — dr. Gubacsy László járási főorvost kérték fel az elnöki tisztség betöltésére — egyhangú szavazattal. A titkár továbbra is Varga Péter tanár. év. Legfiatalabb közöttünk Kiss Erzsébet: tizennyolc éves. Két éve végezte el az iparitanuló-iskolát. — Milyen eredményeket értek ei megalakulásuk óta? — Kétszer nyertünk első helyezést a brigádok közötti versenyben — tavaly és tavaly előtt. Sajnos, a szocialista címet még nem kaptuk meg. Reméljük, hogy az idén már sikerül. — Ügy hallottam, nevet választott a brigád. — Igen, ezentúl Lengyel —Magyar Barátság brigád a nevünk. Hosszú volna elmesélni a névadás előzményeit. Már korábban is szerettünk volna választani, de különböző okok, események miatt nem sikerült. — Az új név újabb feladatokra is kötelez? — kérdeztem Papp Józseftől, a brigád egyik jelenlevő tagjától. — Feltétlenül. Szeretnénk kapcsolatot teremteni egy lengyel hegesztő- brigáddal ; természetesen élő kapcsolatra, személyes látogatásra is gondoltunk. Papp József a brigádnapló felelőse. — Milyen eseményeket szokott feljegyezni? — Csak néhányat említek: munkavállalásunkat, illetve ennek teljesítését, az iskolába járó brigádtagok neveit, kultúrális eseményeket, kapcsolatainkat és — nem utolsósorban — az esetleges igazolatlan hiányzásokat. Ez utóbbi még nem fordult élő nálunk, s ügyelünk, hogy továbbra is így maradjon, mert hozzátartozik a szocialista cím eléréséhez. Ehhez sok sikert, jó munkafeltételeket kívánunk nekik, és a brigád valamennyi tagjának: Dó- czi Lajosnak, Barta Lászlónak, Tímár Gábornak, Tarjányi Józsefnek és Kalmár Jánosnak. L. A. 87 millió utasa, 7 millió 780 ezer tonna teher és 330 ezer tonna posta az Aeroflot 1972. évi szállítási terve. A belföldi és a nemzetközi Aeroflot-vonalakon áprilistól új menetrendet vezettek be. Az eddigi gyakorlattól eltérően a menetrendet nem tagolják télire és nyárira, hanem egységesen egy teljes évre készítik el. Először sikerült a szovjet polgári légi- közlekedésben ilyen hosszú időszakra általánosítani az utasforgalomra vonatkozó adatokat, ésszerűen tervezni a gépek megterhelését, kiválasztani az érkezések és indulások legkedvezőbb időpontjait. Az Aeroflot szakemberei ezt a hatalmas munkát számítógépek segítségével végezték eL Több mint 60 új járat indul, köztük a bratszk— szimferopoli, a kraszno- jarszk—krasznodari, a ri- ga—krasznojarszki, a kisinyov—uljanovszki és a frunze—habarovszki. Most kap először Minyeralnije vodival közvetlen összeköttetést Petropavloszk-Kam- esatszk és Jakutszk is. Sűrítik a járatokat a Távoli-Északot és a Távol- Keletet az ország déli részével összekötő vonalakon, ami különösen a nyári szabadságszezon északról délre irányuló „népvándorlása’’ idején fontos. Az Aeroflot nemzetközi vonalain is sok az újdonság. Rendszeres járat indult Moszkva—Frankfurt- am Main, Moszkva—Bangkok, valamint Moszkva és Dacca között. A Moszkva és New York között járó szovjet gépek ezentúl Párizsban is leszállnak. A Moszkvát Amszterdammal* Berlinnel, Brüsszellel, Bécs- csel, Prágával, Stockholmmal, Zürich-vel és Párizs- zsal összekötő vonalakon IL—62-es gépek veszik át a szolgálatot. H. N. Ülést tartott a Minisztertanács Legutóbb a hannoveri repülőbemutatón aratott nagy sikert a képünkön látható TU—144-es szuperszonikus utasszállító gép, amely 2300 kilométeres óránkénti sebességgel és 20 ezer méter magasságban repül.
