Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

*. oTdaí 1972. május 19, péntek AZ ÉPSZER VÁLLALAT segíti a dolgosok lakásépítkezéséi „Ha lakás van, minden van’’ mondják sokan. Az igaz, hogy a nyugodt csa­ládi élet egyik biztosítéka a lakás, az otthon. Akinek nincs, gyűjti a pénzét, hogy vásároljon, vagy éppen építsen. ősz hajszálak, redőzött homlok, keserű hétközna­pok, megfáradt munkás­emberek ... mennyi év te­lik el, míg végre sikerül! Hogy ne legyen így, hogy a dolgozók minél előbb lakáshoz jussanak, hogy a munkások pihenten állja­nak munkába, hogy ... még sorolhatnám ezen fe­lül a lakással összefüggő sokféle érzelmi mozzana­tot... egyszóval azokon, akiknek még nincs ottho­nuk, lakásuk, segítenek 'az ÉPSZER Vállalatnál. Erről beszélgettünk Tóth Ernő igazgatóval. — Vállalatunknál már hagyomány, hogy lehetősé­günk szerint támogatást adunk azoknak a dolgozó­inknak, akik lakásgondok­kal bajlódnak — mondta az igazgató. — Tavaly ösz- szesen 792 ezer forintot juttattunk kölcsön formá­jában azoknak, akik la­kást építettek. Ezt úgy tud­tuk megvalósítani, hogy a nyereségből képzett fej­lesztési alap terhére tar­talékot képeztünk erre a célra, valamint az „R” alapból is juttattunk. A társasházépítéssel kapcso­latos szervezési, tervezési és kivitelezési munkákat pedig magunkra vállaltuk. Tavaly 24 család jutha­tott így lakáshoz. Kéthar­mad részük fizikai dolgo­zó volt, egyharmad részük műszaki. Elsősorban a fia­tal családosoknak nyúj­tanak pénzbeli támogatást. — A lakástámogatási kérelmeket a szakszerve­zeti bizottság mellett mű­ködő szociális ügyekkel foglalkozó csoport értékeli. Minden kérelmezőt jelen­legi otthonában látogatnak meg és ilyen vizsgálódások után döntünk a segély oda­ítéléséről. Sok dolgozónk a környező kisebb közsé­gekben lakik. Ezeken a helyeken társasházépítési lehetőség nincs. A vidéki munkásaink legtöbbje csa­ládi házat épít. Részükre díjmentesen kölcsönzünk kisgépeket, különböző áll­ványanyagokat is. Mindamellett a családi- ház-építkezéseknél egy-egy dolgozónak a brigádja is segít. A szocialista brigá­dok egyik felajánlása is ez. Szívesen vállalják a kü­lönmunkát szabad idejük feláldozásával is. — El kell mondanom — folytatta az igazgató —, hogy a jelenlegi rendelet a lakásépítkezések vállalati támogatásáról inkább gátol­ja, mint segíti a lakáshely­zet megoldását. Ha ugyan­is mi adunk kölcsönt a dolgozóinknak, akkor az OTP-től jóval kevesebb hi­telt vehetnek fel, mintha csak az OTP-kölcsönt ven­nék igénybe. Remélhető­leg az említett rendeletén rövidesen változtatnak és valóban a vállalatok, így mi is, hathatósabb segít­séget tudunk nyújtani a lakásépítkezőknek. Vannak azonban olyan fiatalok, akik pénz híján még el sem tudnak kezde­ni építkezni. — Bevezettük az úgyne­vezett előtakarékoskodást is. Azokkal a fiatal csalá­dos dolgozóinkkal, akik la­kást szándékoznak építeni, szerződést kötünk, és fize­tésűből — a megállapodás szerint — havonta egy ösz- szeget levonunk, azt az OTP-nél takarékbetét­könyvbe helyezzük és ha összegyűlik az „induló alap” akkor a mi pénzbeli támogatásunkkal együtt már meg tudják kezdeni az egyéni vagy társasház­építkezést. És addig?..: A vállalat egymagában nem képes mindent vál­lalni. Sok a jelentkező a segélyért, lakásért. De így is látszik, hogy lehetősé­geikhez mérten támogat­ják a lakással nem ren­delkező dolgozókat. Az idén is 20—25 család la­kásgondja oldódik meg az ÉPSZER-ben. Cs. I. Mitől szocialista a brigád Valahol öt. tíz, tizenöt munkásember — férfi, nő, bányász, vagy vasas, vagy szövő — a munkában ösz- szekerül: szervezetileg, mű­helybeosztás vagy szalag­beosztás szerint, gépek, vagy szerszámok hozzák össze őket, mindegy. Munkabrigád a nevük, vagy egyszerűen csak bri­gád, vagy még csak ezt se mondják ki határozottan. Aztán eltelik egy, vagy két év és ugyanez a kis csapat ember műhely, üzemrész, vagy gyárszerte ismert közösségként szere­pel és érmeket, meg jutal­makat kap, gépei fölé kis zászlót akaszt és azt mond­ja magáról: „szocialista brigád lettünk.” A kettő között csak egy jelzőnyi különbség van — de ez a jelző mélyreható különbséget jelez. Talán valami olyasmit akarunk elhitetni, hogy a munkabrigádban közepes és nem fontos emberek vannak, a szocialista bri­gádban pedig csupa csoda­lény? Ez a gondolat távol áll tőlünk. Nagyon sok szocia­lista brigádot ismer e so­rok írója is, amelynek tag­jai például egyénileg nem is kiemelkedőbb munkások, mint a műhelyükben dol­gozó egyik-másik munkás­csoport legjobbjai. És na­gyon rendes, tisztességes és jó szándékú munkások szá­zai, sőt, ezrei dolgoznak Ruházati üzem Solton Újjászületik a kertészkedés Íme az új üzemcsarnok homlokzata. Az avatáskor a szövetkezet vezetői hálásan emlékeztek meg a köz­ségi párt- és tanácsi szervek sokféle segítségéről, amely meggyorsította a helykijelöléssel és az egyéb ilyenkor szokásos tennivalókkal kapcsolatos ügy­menetet. Százharminc asszony és lány kezdte meg a munkát az elmúlt hét végén a Bu­dapesti Űj Egység Ruhá­zati Ipari Szövetkezet Solti telephelyén. Molnár István elnök az új üzemcsarnok avatásakor elmondotta, hogy ez még csak a kez­det, hiszen fokozatosan kétszáznegyvenre emelik a dolgozók létszámát. A tágas, világos munka- csarnokban modern beren­dezésekkel készítik a női és férfi ruházati cikkeket. Az épület maga 2,6 millió forintba került, a gépek ér­téke 1 millió körül van. Az alkalmazottak mintegy 90 százaléka a helyi lako­sokból kerül ki, 10 száza­léka pedig a környező köz­ségekből. Az új telephely létrejöttével tovább növel­hetik a gyártmányok vá­lasztékát. A szövetkezet ru­házati cikkei bel- és kül­földön egyaránt keresettek. Itthonra férfiöltönyöket, női és férfikabátokat gyárta­nak. Termékeikből bőven kerül exportra is. Sokat szállítanak Hollandiába és a Német Szövetségi Köz­társaságba. nem szocialista brigádok­ban, sőt. mindenféle bri­gádköteléken kívül. A különbség nem a rendes, a becsületes, a tisztességes magatartáson van — mert alapjában ez a munkásosz­tály óriási többségére jel­lemző. Mitől szocialista- a szo­cialista brigád? Most, hogy országos ta­nácskozásukra sor került, ez a válasz sokféleképpen megfogalmazódott, és a közvélemény elé került. Ke­resgetve a leglényegeseb­bet, mindeme lehetséges válaszok alapgondolatát, eszembe jut egy téli beszél­getés — Nagykanizsán. Za­lai gyárak szocialista bri­gádvezetőivel, brigádtagok­kal tanácskozott az Olajku­tató székházában — Kádár János. A jegyzetfüzet meg­őrizte a beszélgetés monda­tai!. Idézem őket: úgy gon­dolom. nem ok nélkül. „Nálunk a szocialista köz gondolkodás az első számú fejlesztenivaló.” Talán itt kezdődik a bri­gádmozgalom üzemi jelen­tősége, Mert lehet egy gyár állami, azaz szocialista tu­lajdonban. és állhat az élén a szocialista állam kinevez­te igazgató: és lehet ebben a gyárban pártszervezet és szakszervezet és jó mun­kaügyi osztály és céltudatos személyzeti munka. De szo­cialista üzem akkor lesz belőle, ha az emberek a műhelyekben nemcsak nor­mát teljesítenek — hanem valami többet adnak és másképp adnak, mint a többiek. ..Nem kötelező mó­don, nem fizetve, magukra veszik a közösség gondjait” — nézem a következő mon­datot. Aláhúztam annak ide­jén. Ezek az emberek meg­vannak: ezerszámra van­nak meg és most a mozga­lom továbblépésén is tű­nődnek — sok egyéb gond­juk és bajuk mellett, mert azért őket sem szabad pla­kátfiguráknak elképzelni, akik szüntelen a jövőt für­készik és izmaik szakadat­lanul dolgoznak. A szocialista jelző nem sallang, nem dekoráció. Mert ha már továbblépés­ről beszélünk, ünneprontás nélkül el lehet mondani: ettől a hibától, a formaliz­mustól ezt a jó és eredmé­nyes mozgalmat is félteni lehet. A papíroseredmé­nyekre törekvő üzemi ve­zetés nem ritkán produkál szocialista brigádokat” ott is, ahol a munkásközösség alkotó erői — még nem ér­ték el ezt' a fokot, s kira­kateredményeikben néhol idegesítően túlbecsülik a fé­nyes papírosú fényképek­kel és elhasznált mozije­gyekkel teleragasztott, kö­zépkori kódexek kalligra- fált betűivel teleírt album­szerű naplókat és a tabló­kat. Figyelmeztetni erre azért sem árt. mert az ér­deklődés a brigádok élete, munkája, eredményei iránt nő, az üzemi nyilvánosság felkeltése kezd újra divatba jönni. Ahogy mondani szo­kás, „szóljunk idejében”, mielőtt bárhol... több len­ne a „kirakatban”, mint bent a „boltban”, azaz a műhelyben. Mert a szocia­lista jelzőben benne van a reális eredmények tisztes és !őszinte értékelése is: és ezt; különben minden üzem­ben tudják a munkások. Nem hiszem, hogy egy-egy brigád esetében bármilyen „felső szerv”, értékelő bi­zottság jobban tudhatja, járre neki a cím, a szocia­lista cím — mint ahogy a műhely közvéleménye tudja. Ennek a megítélésébe ezért érdemes mindig be­vonni a kollektívát — az első számú illetékest. B. F. Tanácsülés Jánoshalmán Tegnap délután ülést tartott Jánoshalma Nagy­község Tanácsa. Mielőtt a napirenden szereplő kér­dések megvitatásához hoz­zá fogtak volna a tanács tagjai, beszámoló hangzott el a tanács lejárt határ­idejű határozatainak vég­rehajtásáról és a végrehaj­tó bizottságnak a két ta­nácsülés között végzett munkájáról. Elsőnek vitatta meg és hagyta jóvá a nagyközségi tanács Szarvas Lászlónak, a vb tagjának az ifjú­sági törvényből fakadó községi feladatokról, vala­mint a tanács és a KISZ községi szervezete közötti együttműködési megálla­podásról készített előter­jesztését. Csupity István, a nagyközségi tanács elnö­ke ismertette a Hazafias Népfront községi bizott­sága és a községi tanács közötti együttműködési megállapodást. Ennek el­fogadása után Kelle Gyógy, a végrehajtó bi­zottság titkára a múlt évi költségvetés és fejlesztési alap zárszámadását terjesz­tette elő, amit a tanácsülés jóváhagyóan tudomásul vett. Jánoshalma Nagyköz­ség Tanácsának tegnapi ülése bejelentésekkel, in­terpellációkkal, s az azok­ra adott válaszokkal ért véget. Kellemes környezetben dolgoznak az asszonyok, lá­nyok. A szövetkezet az elmúlt esztendőben 54,5 millió forint termelési értéket ért el. Ez évre — részben a Solti telep üzembe helyezésének köszönhető — 61 millió forintot terveznek. (Tóth Sándor felvételei) MOZAIKLAP, 100/60 BH FÖDÉMTÁLCA, KÜTGYÜRÜ, BETONKÁD állandóan kapható Kossuth Mg. Tsz. Kecskemét, Damjanich u. 12. 2528 VASKÜTON mindig ker­tészkedtek az emberek. Idős szövetkezeti gazdák, nyugdíjas parasztasszonyok beszélték, hogy hajdan az egész Bácskát bejárták a „vaskúter Kraut”-tal megrakott szekerek. A sokféle összetételű vaskúti termőföldből a helybeliek kiválasztották a káposzta termesztésére a legalkal­masabbat. A kiváló minőségű fejes­káposzta hírével csupán a vaskúti kadarka versenyez­hetett. Ebből ma is tekin­télyes mennyiséget palac­koz országos hírű vaskúti pincéjében a Bajai Állami Gazdaság. A zöldségkerté­szet ezzel szemben évekig mostoha gyerek volt. Gyakran még annyi sem termett a faluban, hogy a helyi lakosságot a legszük­ségesebb zöldséggel ellás­sa, a járási székhelyre már nem is jutott. Mostanában megválto­zott a helyzet. A vaskúti Bácska Tsz ugyanis nap­jainkban arra vállalkozott, hogy feleleveníti a régi hagyományt és a mai kö­vetelményeknek megfelelő színvonalra emeli a zöld­ségtermesztést. A szövetke­zet vezetőségének dicsére­tes elhatározását minden­ben támogatja a tagság. Már eddig csaknem egy­millió forintot költött a közösség a kertészet kor­szerűsítésére. Pedig még csak a kezdetnél tart a munka. Ferencz Nándor fő­könyvelő és Takács Pál fő­kertész a részletes tervet ismerteti. — Ebben az évben száz« húsz holdas lesz a szántó­földi kertészet. Ennek a felén fűszerpaprikát, a má­sik felén pedig földiepret és káposztát, répát, petre­zselymet, 'összesen mintegy harmincféle zöldséget ter­mesztünk. Van egy nagy­teljesítményű, úgynevezett Cem-rendszerű szárítónk, amely a zöldség-, a fűszer- és a gyógynövény tartósí­tására alkalmas. Ha a ker­tészbrigád nem talál már munkát a káposzta- vagy a paprikaföldön, a szárítóban és a fóliás kertészetben akikor is tud dolgozni. Az a tervünk, hogy néhány éven belül öt hektárra nö­veljük a fólia borítású sza­porítóházak, alagutak terü­letét. Jelenleg háromezer négyzetméteres a fóliás kertészet. Az idén épült fel a fűthető palántanevelő. Ősszel szeretnénk üzembe helyezni a most készülő fóliaházakat is. A SZÖVETKEZET két szakvezetője elmondta még, hogy külső támogatás nél­kül, a közösség saját erő­forrásaiból korszerűsítik a kertészetet. Nyár végére várják a megrendelt új munkagépeket, a fűszer- paprika és zöldbabszedő gépsort, valamint a szi­vattyúberendezést. Tíz cső- kútja van a szövetkezet­nek. Vizük alkalmas az öntözésre, nem hagyják ki- használanul azokat. Jövőre tovább növelik a fűszer- paprika termő területét, hogy a Bácska Tsz. meg­feleljen az úgynevezett bá­zisgazdaság követelményei­nek. K. A,

Next

/
Thumbnails
Contents