Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

A MAGYAR S Z O.C I A L I S T A tyl U N K Á S PÁ R T BÁCS-KISKUN M&GYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVII. évi. 116. szám 1972. május 19. PÉNTEK Ara: 90 filléi Nyitás előtt \T agyon sokba kerül ■L ' egy ilyen vásár megrendezése, s maga a részvétel úgyszintén. De mindeddig még senki sem talált fel jobb módot ar­ra, hogy közvetlenül egy­más mellé állítsa több tu­catnyi ország egy-egy súly­csoportba tartozó termé­keit, s így alkalmat te­remtsen a megméretésre, a széles áttekintésen ala­puló tájékozódásra, majd a helybeni döntésre, illetve üzletkötésekre. Ilyen a Bu­dapesti Nemzetközi Vá­sár is, amely ma nyitja kapuit. Tíz napon át — az éjszakák kivételével — szinte állandó pörgésben lesznek a bejárati forgó - terelő szerkezetek. Céltu­datosan érkeznek az érde­kelt keresedelmi és gyár­tó szakemberek a meghir­detett szakmai bemuta­tókra, a látogatókat, IBUSZ-csoportokat pedig az újdonságok látványos seregszemléje hívja, hívo­gatja és ennek sem igen lehet ellenállni. A fölkészülés első moz­zanata volt, amikor feb­ruár 10-én a Miniszterta­nács megvitatta és elfo­gadta a külkereskedelmi miniszter jelentését a BNV előkészületeiről. A kormány világosan meg­határozta: a rendezőszer­veknek és a kiállító vál­lalatok vezetőinek arra kell törekedni, hogy a nemzetközi vásár erősítse és új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővít­se nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. Az egyik fő törekvés tehát az or­szághatárokon túlra irá­nyuló magyar kivitel fo­kozása. Az itt látható termé- kék egy része az idén már felvonult a moszkvai, belgrádi, lipcsei, vagy másutt megrendezett kiállításokon és vásáro­kon. Ott voltak a Kismo­tor- és Gépgyár bajai gyá­rának korszerű motorsze­relvényei is, s így — még a BNV megnyitása előtt — szovjet szakemberek jártak a Duna-parti város üzemében, hogy meggyő­ződjenek a termelés fel­tételeiről. Az ilyen ese­tekben a vásáron való meg­jelenés már inkább az elő­zetesen előkészített szer­ződés szentesítésének al­kalma — azzal együtt, hogy a vállalatok a távo­labbi jövő kilátásairól is tájékozódnak. Ellenkező végletet képvisel például a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet, amely a kiál­lított két új típusú fahá­zának, illetve az elárusító pavilonjának a bemuta­tásával az érezhetően szű­külő piacon akar újabb megrendelőket találni és képet formálni a kereslet­ről. A Budapesti Nemzet­ek közi Vásár piac­kutató és üzletkötési lehe­tőségeinél fogva, alkalmas arra, hogy busásan meg­térüljenek a bemutakozás költségei. , '■ H. E, a népgazdaság és a munkaerő-gazdálkodás helyzete AZ I. NEGYEDÉVBEN — A NYERESÉGRÉSZESEDÉS ALAKULÁSA — KORSZERŰSÍTETTÉK A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSFORGALMAZÁST — INTÉZKEDÉSEK AZ ÉLELMISZERIPARI TERMÉKEK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány az igazság­ügy-miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a bíróságokról szóló törvény tervezetét, s úgy döntött, hogy a tör­vényjavaslatot az ország- gyűlés elé terjeszti. A legfőbb ügyész és az igazságügy-miniszter közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a Ma­gyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény tervezetét, azzal egyetértett, s úgy határozott, hogy er­ről értesíti az országgyűlés elnökét. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta az Három új munkabizottságot alakított a Ha2afT ?'p.fron' megyei einoksege Tegnap délelőtt Kecske­méten dr. Kőrös Gáspár elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Elnöksége, amelyen részt vett Szemölc József, az Országos Tanács alelnöke és dr. Fábián László, az Országos Tanács Titkárságának munkatársa. Az elnökség az első na­pirend keretében dr. Bo- dóczky László előterjeszté­se alapján megvitatta és jóváhagyta a Hazafias Nép­front V. kongresszusa ha­tározataiból és útmutatá­saiból adódó megyei fel­adatokat. Ezután Farkas József, a népfront titkára, javaslatot tett — az eddigi kettőn kívül — három új társadalmi munkabizottság megalakítására. 1. Művelő­déspolitikai munkabizott­ság. Elnök: Vrbán Pálné, a népfront megyei alelnö­ke. 2. Béke és barátság munkabizottság. Elnök: dr. Dobos László, az Országos Béketanács tagja, a megyei répfrontbizottság alelnöke. 3. Társadalom- és gazda­ságpolitikai munkabizott­ság. Elnök: dr. Weither Dániel, a közgazdaságtudo­mányok kandidátusa, a Petőfi Népe főszerkesztője. Az elnökségi ülés befe­jezéseként Banos József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa adott tájékoztatót a Kollér giumi Társadalmi Alap gyűjtésének eddigi eredmé­nyeiről, tapasztalatairól. Országos Tervhivatal erő­kének jelentését a nép­gazdaság 1972. I. negyed­évi fejlődéséről. A beszá­moló megállapítja, hogy a gazdasági fejlődés összes­ségében megfelelt a nép- gazdasági terv célkitűzé­seinek. A belföldi felhasz­nálás szükségleteit a hazai termelés az elmúlt év I. negyedévinél kisebb beho­zatal mellett biztosította, emellett jelentősen emel­kedett a kivitel. A lakos­ság jövedelme a tervezett mértékben növekedett; az áruellátás — néhány ter­mék kivételével — meg­felelő volt. A gazdasági munka ed­digi eredményei általában kedvező feltételeket bizto­sítanak az 1972. évi nép- gazdasági terv sikeres tel­jesítéséhez, ehhez azonban a terv irányelveinek to­vábbra is következetes vég­rehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése szükséges. Különösen nagy gondot kell fordítani a be­fejezetlen beruházások ál­lományának csökkentésére. (Folytatás a 3. oldalon) Karbantartás, felújítás, társadalmi munka éT Útfenntartó szervezetek a megyében Akik gyakran járják me­gyénk útjait, észre vehet­ték az utóbbi években, hogy „eltűntek” a köznyel­ven csak útkaparóknak ne­vezett emberek, akik lapát­tal és kis zászlóval felsze­relve igyekeztek karban­tartani a közutakat. Ta­pasztalhattuk azt is, hogy a nagy és kis községekben megépült, nem éppen olcsó utak állapotának rendszeres megóvása nem ment min­den nehézség nélkül. Egy- egy kátyú gyakran hónapo­kig is bosszantotta az arra járókat. Azt azonban már keve­sebben tudják, hogy ami­kor 1968-ban a kormány meghirdette, majd az or­szággyűlés törvényerőre emelte az úgynevezett köz­lekedési koncepciót, ezzel összefüggésben előtérbe ke­rült a tanácsi úthálózat karbantartásának, felújítá­sának és főleg fenntartásá­nak szükségessége is. Ek­kor kezdtek kibontakozni megyénkben is a járási út­fenntartó szervezetek. Amint e szervezetek elne­vezésében is benne van: a járások területén levő te­lepüléseken, a tanácsok ke­Szolgáltatás — egymillióért A kisüzemek sorában ki­emelkedő helyet szerzett magának a Kiskunfélegy­házi Asztalosipari Szövet­kezet, amelyben az idén alig száz dolgozó a tervek szerint 17,5 millió forintos termelési értéket állított elő. Ennek érdekében 130 garnitúra Félegyháza I. el­nevezésű szekrénysorral készítenek többet, mint ta­valy. Keresett cikkekét gyártanak, amit bizonyít, hogy már a jövő év kapa­citását is lekötötte a ke­reskedelem. Tevékenységük ugyan­akkor azt is példázza, hogy a felemelkedés nem kapcsoló­dik össze szükségszerűen — mint néhány üzem szeret­né elhitetni — a lakossági szolgáltatások háttérbe szo­rításával. A félegyházi asz­talosok vállalkoznak a vá­rosból és környékből be­hozott bútorok javítására s az egyedi megrendelések kielégítésére, ami tavaly 1 millió forint bevételt ered­ményezett. A Zolka Máté szocialista brigád vezetője. Hu ... László, a tavaly vásárolt lengyel furnérvágó ollóval dolgozik A Félegyuaza L nevű szék. óin- összeszerelése (Pásztor Zoltán felvételei) zelésébe tartozó utak gon­dozása a cél. Ez pontosab­ban és megyei összességben azt jelenti, hogy közel nyolcezer kilométer hosszú­ságú utat kell rendszeresen karbantartaniuk, szükség esetén felújítaniuk a szer­vezeteknek. Folyamatosan haladt a szervezetek kialakítása, korszerű eszközökkel törté­nő ellátása. Jelenleg a ba­jai, kalocsai, a kiskunhala­si és a kecskeméti járásban működik útfenntartó szer­vezet. Kiskőrösön más for­mában, de hasonló célok­kal a költségvetési üzem látja el ezeket a teendőket. Egy-egy szervezetnek 700— 1600 kilométernyi út a munkaterülete, de a kis­kunhalasiaknak például 1700 kilométer jut a járás­ban összesen. A helyi tanácsok nagy örömmel fogadták és külö­nösen most. amikor a gé­pesítettség szintje is meg­felelő, igénylik a szerveze­tek munkáját. A lakosság több községben már nagy­szerű példáját mutatta a lakóhely érdekében törté­nő összefogásnak, a társa­dalmi munkának. így pél­dául Szabadszálláson, Ke­rekegyházán, Kuríadacson, Mélykúton. Szabadszálláson a lakosság rakott ki a va­gonokból 2 ezer tonna ko­hósalakot és ezt a mennyi­séget zömmel a termelőszö­vetkezetek fuvareszközeivel szállították a helyszínre. Hogyan állnak gépekkel a járási útfenntartó szer­vezetek? Azt mondhatjuk, hogy az 1972-es esztendő a fordulat éve a szerveze­tek életében. Most érték el ugyanis azt, hogy be­fejeződött az alapgépesítés. Vontatók, pótkocsik, árok­ásó gépek, univerzális traktorok (eszközhordo­zók), önjáró földgyaluk, szórógépkocsik, úthenge­rek, bitumenmelegítő üs­tök könnyítik az útjaví­tást, karbantartást. De a szervezetek feladatai közé tartozik a földutak stabili­zálása, megfelelő kialakí­tása, járhatóvá tétele, az utak mellett árkok, át­ereszek kiképzése is.. Eb­ben a körben szintén so­kat segített az érintett községek lakossága és ki­veszi részét a munkából a továbbiakban is. Az alapfokú gépesített­séget követő feladatok kö­zött első helyen áll a rendszeres útfelügyelet megszervezése. Azt jelenti ez, hogy nem a lakosság­nak, a község vezetőinek kell majd jelezniük a hi­bát, hanem a szervezet észleli és kijavítja azokat. Ugyancsak a szervezet em­berei (egy-egy szervezet mindössze 10—15 emberből áll) gondoskodnak a meg­rongálódott jelzőtáblák cseréjéről, helyreállításáról I cs b G.S.

Next

/
Thumbnails
Contents