Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
? Fiatalok - szocialista brigádokban Bács-Kiskun megyében csaknem 10 ezer fiatal szocialista brigádban dolgozik. A különböző történelmi évfordulók, jubileumok, nagy_ jelentőségű politikai, társadalmi események tiszteletére minden évben szocialista versenymozgalmat indítanak. Tavaly a Kommunista Ifjúsági Szövetség Vili. kongresszusa tiszteletére tettek vállalásokat. Az ifjúsági szocialista munkacsapatokkal kapcsolatban felkerestük Terhe Dezsőt, a Kibz, megyei bizottságának első titkárát, hogy ismertesse a brigádmozgalom eddigi eredményét, s a további feladatokat. — A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére milyen jellegű vállalásokat, illetve munkafelajánlásokat tettek Bács-Kiskun ifjúkommunistái? _ Az elmúlt években az ifjúsági szocialista brigádok jelentősen hozzájárulták Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi és politikai fejlődéséhez. A KISZ-es brigádok vállalásai azt mutatják, hogy a fiatalok részt kértek a közös gondok megoldásából. A feladatok pontos hibátlan teljesítése pedig azt bizonyítja, hogy a munkaversenyben dolgozok megértették és személyes érdeküknek, kötelessé- güknek tartják a gazdaságosabban végzett munkát, a szakmai továbbképzést, a tanulást, s ^ a szoci alista emberhez méltó gondolkodást és magatartást. — Az iparban dolgozó fiatalok 46 százaléka szocialista brigádtag. A mezőgazdaságban évente tízezer fiatal vesz részt a szocialista munkaversenyben és csaknem 3 ezren szocialista brigádtagok. — Mindig számíthatunk rájuk. Legtöbbször ők csatlakoznak elsőként a KISZ megyei bizottsága által kezdeményezett akciókhoz. A kis kollektívákban dolgozó fiatalok jelentkeznek mindig társadalmi munkára, ők indítják el a véd- nökségi mozgalmakat. — Milyen gondjaik vannak a versenymozgalommal? — Tapasztalataink szerint az elmúlt években sok helyütt formálissá vált a versenyzés. A fiatalok általános jellegű felajánlásokat tettek. A vállalások teljesítését sokszor nem kellőképpen ellenőrizték, néha pedig még az értékelés is elmaradt. — A KISZ VIII. kongresszusának irányelve, valamint az MSZMP Központi Bizottsága 1971. decemberében hozott határozata a szocialista brigádmozgalom és a verseny továbbfejlesztését célozza. — Mi az irányelv, illetve a határozat lényege? — A szocialista munkaverseny minden esetben a munkahelyi követelményeket meghaladó mértékben segítse a termelést. Elsősorban azokon a munkahelyeken alkalmazzák a versenymozgalmat, ahol konkrétan meg lehet határozni a feladatokat, illetve a vállalások teljesítését. Ezt azért lényeges hangsúlyozni, mert például egy vállalat ellenőrzési osztályának dolgozói nem tudnak a munkájukkal szorosan kapcsolatos gazdasági jellegű vállalást tenni. Az ilyen, s az ehhez hasonló munkakörökben egyéni vállalásokkal lehet munkaversenyt indítani. — Fontos, hogy a vállalások teljesítését rendszeresen és következetesen ellenőrizzék. A mozgalom szervezése és ellenőrzése a gazdasági vezetés, a szak- szervezeti bizottság és a KISZ feladata. A KISZ legfontosabb teendői a következők: a verseny jelentőségének tudatosítása, a mozgósítás, az új munkaformák, lehetőségek kutatása, s a versenyt gátló tényezők feltárása és megszüntetése. — Javasoljuk a vállalatoknak, hogy a versenyben élen járó kollektívákat gyakrabban részesítsék erkölcsi és anyagi elismerésben, ez ugyanis további jő munkára ösztönzi a szocialista brigádokat — fejezte be nyilatkozatát Térbe elvtárs. T. L. Gondolatok egy vetélkedőről Nemrég a diákpolitikusok vetélkedőjének Bács-Kiskun megyei döntőjén vettem részt, s így a középiskolák és szakmunkást ipző intézetek legjobb „politikusainak” megnyilatkozásait hallhattam. Mondhatom, hogy igen sokszor elfogott az öröm, de egyszer-kétszer a keserűség érzése is, midőn a fiatalok tájékozottságukról, politikai vélemény-, és ítéletalkotó képességükről, közéleti jártasságukról adtak számot. Az összbenyomásról szólva annyit mondhatok, hogy a 18 versenyző legtöbbjének lexikális ismerete rendkívül sokoldalú és gazdag volt. Az a fajta „eminens” diáktípus, aki úgymond előrehaladását tanulmányai során az öncélú ismeretfelhalmozásban látta biztosítottnak — és nem a rendszerezésben, az összefüggések feltárásában, — kissé háttérbe szorult ezen a vetélkedőn. Azok szerepeltek sikeresen, akiknek oktatási rendszerünk is — kissé megkésve, de még nem is minden területen — drukkol: akik elsősorban azösz- szefüggéseket, a tények mögött az erővonalakat keresik. A versenyen sajnos ők voltak kisebbségben, de a jó politizálás fogalomkörét — javaslatok, problémák felvetése, ötletek, bírálatok alapján— ők merítették ki. Volt olyan versenyző, aki lexikális ismereteket igénylő válaszaiban egyszer sem tévedett, de amikor egy kongresszusi küldött személyében kellett nyilatkoznia, tájékozottságának hiányosságai kiütköztek és előadása során egyetlen egyéni ízű problémafelvetés sem hangzott el. Oktatási rendszerünk kritikáját véltem felfedezni, amikor a fiatalok a KISZ VIII. kongresszusának tanulással kapcsolatos határozatához fűztek gyakorlati javaslatokat. Például: önálló ismeretszerzéshez, az alkotó tanuláshoz, megfelelően katalogizált iskolai könyvtárak szükségesek. Több klub kellene, ahol a diákok találkozhatnak a párt, a tanácsok, intézmények és vállalatok vezetőivel. A vétélkedő bizonyította, hogy a társadalmi tudatra ébredés szintje és minősége a szakmunkástanuló és középiskolás fiatalok körében még sok kívánnivalót hagy maga után. Ezt pedig komolyan kell venni. Az intézmények pártalapszerve- zeteinek erre nemcsak pusztán gondolniuk kell, hanem ésszerű módszerekkel valóban politikus légkört kell teremteniük az iskolákban a diákok között; mert ezek a közéleti érdeklődés kibontakozásának Csató Károly
