Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
4. oldat TfTTZ. ntfWjts 17, szerda, A verseny haszna Érdekvédelem új környezetben Szakszervezetek az életszínvonalért Nyilatkozik Borsodi György, az SZMT vezető titkára Egy, időben túlhaladott gazdasági korszak nem is ellentmondásmentes váltása zajlik le a mindennapi életben. Véget ért az úgynevezett extenzív fejlesztés szakasza, aminek az eredményeképpen a Duna—Tisza közének sokáig elmaradott területén, Bács-Kiskunban minden város iparosodott, s a létrehozott újabb munkahelyekkel foglalkoztatási alkalmak teremtődtek a nagyközségekben, s a falvak egy részében is. A népgazdaság főbb ágaiban a tavalyi esztendő végére 182 ezren dolgoztak, ami 1970-hez képest 0,5 százalékos létszámemelkedést jelent. A termelés növekedésének zöme, töob mint háromnegyed része már a termelékenység fokozásából származott. Ennek megfelelően mások a dolgozó ember, s így a szakszervezetek gondjai is. A módosult helyzetben végzett munkáról, illetve a további tennivalókról kértünk tájékoztatást Borsodi Györgytől, az SZMT vezető titkárától. Az interjút különösen időszerűvé teszi, hogy egy év telt el a szakszervezeti tisztségviselők újjáválasztása, az SZMT VI. küldöttértekezlete óta, s egy ekkora időszak mindenképpen szükségessé teszi az eddig megtett út fölmérését. — Kezdjük talán a kérdéseket a közérzetünket meghatározó életszínvonallal, amit a különböző' társadalmi juttatások mellett az fejez ki a legérzé- kelhetőbben, hogy menynyi az ember jövedelme, s hozzájuthat-e a szükséges cikkekhez. — Legalább ilyen fontos, hogy a legtöbb üzemünk korszerűsítette a termelést, a piaci igényeknek megfelelő árukat gyárt, az ott dolgozó emberek tehát megalapozottnak, biztonságosnak érzik az életüket. A reáljövedelmek tavaly átlagosan 4, a lakossági össz- pénzbevételek pedig — a társadalmi juttatásokkal együtt — 17 százalékkal haladták meg az 1970-eset. Az SZMT, az elnökség és a megyei bizottságok rendszeresen ellenőrizték, megvalósul-e a kollektív szerződésekben. vállalati tervekben meghatározott életszínvonal-növekedés, emellett részt vettek a központilag adott kedvezmények, kiegészítések felosztásában. Több mint tízezer egészség- ügyi dolgozónak és pedagógusnak emelkedett számottevően a keresete. A pedagógusok alapbére például 18,8 százalékkal lett magasabb. Figyelemmel kísértük a munkások és vállalati alkalmazottak új alapbérrendszerének a bevezetését is, ami — az előforduló fedezethiányok miatt — lépcsőzetesen történik, így több jutott a különböző vásárlásokra, a kiskereskedelem érezhetően bővítette a kínálatát, amit bizonyít, hogy 800 millió forinttal nagyobb forgalmat könyvelhetett el tavaly. — Ebbe azért belejátszott a drágább cikkek megjelenése is. Hogyan lépnek fel az indokolatlan áremelések ellen, s mit tesznek azért, hogy elegendő, olcsó áru legyen a pultokon? — Fontosnak tartjuk a gyakoribb és hatékonyabb állami ellenőrzéseket, s keressük azokat a formákat, amelyekkel megakadályozhatok a törvénytelen áremelések. A Bács-Kiskun megyei Tanács kereskedelmi osztályával együttesen félévenként vizsgálati programot dolgozunk ki, ami alaposabbá teszi a munkát. A társadalmi ellenőrök tavaly nyolcszáz alkalommal léptek közbe — a hatást tekintve egyre eredményesebben. A jövőben főleg az üzemekben akarunk többet tenni az eddiginél, amivel elejét lehet venni egy — a termék útját egészen a fogyasztóig követő — apránként továbbgyűrűződő drágulási folyamatnak. — A megyei küldöttértekezlet is feladatul szabta meg a lakásgondok enyhítését. Mi történt azóta? — A párt- és állami vezetéssel együtt szívügyünknek tartjuk ennek a társadalmi méretű problémának a megoldását. Együttműködési megállapodást kötöttünk a MESZÖV-vel az üzemi dolgozók lakásépítő szövetkezeteinek létrehozására, ami megkönnyíti az otthonteremtést. Arra törekszünk, hogy kellően érvényesüljenek a szociális szempontok a tanácsi ki- utalású lakások elosztásában. Kezdeményezői vagyunk annak, hogy a vállalatok fuvarral, bontási anyagokkal, hosszúlejáratú, kamatmentes kölcsönökkel segítsék a családokat, s sok helyütt szervezzük a szocialista brigádok összefogásán alapuló akciókat. A jelenlegi ötéves tervben már 102 millió forintot fordítanak ilyen célra az ipari vállalatok. — A külön rétegekre összpontosuló, a nőkkel és fiatalokkal kapcsolatos érdekvédelem vajon milyen eredményeket hozott? — összesen tizenhárom könnyűipari üzemben vizsgálódtunk, a tájékoztató adatok elemzése nagy béraránytalanságokat hozott felszínre. A szakképzett dolgozó nők átlagkeresete 800, a betanított munkásnőké 700, a segédmunkát végzőké pedig 700 forinttal volt kevesebb, mint a férfiaké. Azóta intézkedtek a szakszervezeti és gazdasági vezetők, csökkennek az indokolatlan eltérések. A rendelkezésre álló bérfejlesztési alap „újrafelosztásával” fokozatosan kiegyenlítődtek a keresetek az olyan nagyobb üzemekben, mint a Bajai Finomposztó, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, vagy a Yillamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyára. Az intézkedések másik része a munkakörülmények javítását célozza. Mind több helyütt. így például a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárában egyműszakos munkalehetőséget adnak az egyedülálló és a többgyermekes anyáknak. Számos olyan kezdeményezés is született, amelyek a gyermekintézmények számát növelik. Kalocsán és Baján — a tanács és a vállalatok összefogásával — 75—75 személyes óvodák építéséi kezdték el. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán átmeneti megoldásként — lakásokat rendeztek be óvodáknak. Természetesen további tennivalók várnak ránk. Ami az ifjúságpolitikai határozat megvalósítását illeti, a kezelésünkben levő kulturális intézményekben helyet adunk a fiataloknak, hogy kulturáltabb körülmények között tanulhassanak, szórakozhassanak. Tervbe vettük az ifjúsági törvény végrehajtásának helyi felülvizsgálatát. A munkát más szervekkel közösen végezzük el. — Az emberi közérzetre kiható közvetlen, vagy közvetett juttatások jó része a vállalatok gazdálkodásától függ. A hatékonyság növelésével ösz- szefüggésben mi vár a szakszervezetekre. — Az idei januári tanácsülésünkön részletesen foglalkoztunk az 1972-es gazdasági célkitűzésekkel, s meghatároztuk a legfontosabb tennivalóinkat. A figyelmet főleg arra összpontosítjuk, hogy a tervezett, vagy már elkezdett beruházások minél előbb megvalósulhassanak. s így a legrövidebb időn belül a lakosság szolgálatába álljanak. E célból különböző akciókat szervezünk, mozgósítjuk a műszakiakat. A gazdaságpolitikai elképzelésekből adódnak az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos feladataink is. Mindenkinek a saját területén kell keresnie a kínálkozó lehetőségeket. Az ész- szerűsítésekhez. jó megoldások megtalálásához esetenként még különösebb műszaki, technikai előképzettségre sincs szükség. A munkánkba beletartozik a technológiai fegyelem szigorú megkövetelése és betartása is. A továbblépés egyik alapja, hogy az ellenőrző, felvilágosító és megelőző tevékenységgel tavaly 320-szal sikerült csökkenteni az üzemi balesetek — köztük a halálos kimenetelű szerencsétlenségek — számát, s így összesen 3549-cel kevesebb munkanap esett ki a termelésből, mint 1970-bep. Az eddiginél sokkal inkább a munka hatékonyabbá válásának, a jó minőség elérésének céljával szervezzük meg a munka- verseny-mozgalmat is, ami azért is nagyon fontos, hiszen 3500 brigád negyvenezer tagja küzd a szocialista cím elnyeréséért. Borsodi György végezetül hozzátette, hogy nagyon sok hasznos útmutatást és gyakorlati támogatást kaptak a tisztségviselőktől, s a 124 ezer főnyi tagságtól. Az elmúlt évben csaknem 14 ezren léptek be a szakszervezetbe. többen mint eddig bármikor. A következő időszak eredményessége is azon múlik — tette hozzá —, milyen sikerrel tudjuk képviselni a bérből és fizetésből élő tagság érdekeit, illetve mennyire tudjuk mozgósítani a tagságot a párt X. és a szakszervezetek XXII. kongresszusa határozatainak végrehajtására. Biztosak vagyunk benne, hogy a maga módján mindenki segíti a közös elképzelések megvalósítását, hiszen ez egyben közös érdek. Halász Ferenc A rendelkezések szerint a mezőgazdasági szövetkezetekben a szocialista munkaverseny segítése, értékelése a területi szövetségek feladata. Az érdekképviseletekben mindenütt megalakultak a versenybizottságok, amelyek közvetlenül foglalkoznak vele. A Bácskai Termelőszövetkezet Területi Szövetségének elnöksége legutóbb értékelte a verseny- és propagandabizottság négyévi munkáját. Megállapította, hogy az elmúlt években kibontakozott és megerősödött a nemes vetélkedés a tagszövetkezetekben, és mind jobban tért hódít a verseny legfejlettebb formája, a szocialista brigádmozgalom is. A versenybizottság évente értékelte az eredményeket, a legsikeresebben dolgozó szocialista brigádok, egyéni versenyvállalók tevékenységét. Ennek alapján tett javaslatot az elnökségnek az elismerésekre és a jutalmazásokra. Az elmúlt esztendőben a körzet mezőgazdasági szövetkezeteiben a szocialista címért küzdő brigádok száma meghaladta a 160-at. A brigádokban kereken 2800- an dolgoztak. A nők aránya 40 százalék felett volt. Jó alkalom Nemrég az értékelések alapján a területi szövetség az 1971. évi gazdálkodási versenyben helyezést elért gazdaságok, szocialista brigádok, élenjáró dolgozók részére elismerő okleveleket, jutalmakat és emlékplaketteket adott át. Az ünnepi összejövetel jó alkalom volt arra, hogy a gazdaságok vezetőit a versenybizottságok képviselői, és maguk a versenyzők is elmondják véleményüket, észrevételeiket. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az idén a tavalyihoz képest néhány gazdaságban fellendült a vetélkedés. Szalonnás Mihály, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet elnöke elmondta: tavaly 131-en kapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, az idén 210-en. Négy brigád küzd a szocialista címért és sokan tettek egyéni vállalásokat. A hozamok terven felüli növeléséből, költségmegtakarításból, a termelékenység emeléséből egy és egynegyed millió forinttal magasabb termelési értéket szándékoznak elérni az előirányzottnál. A versenyzők anyagilag érdekeltek. hiszen a túlteljesítés értékének egy részét jutalomként megkapják. A nagybaracskai Haladás Félezer „gelpérett” fiz Befejezéshez közeledik az őzbakvadászat a Nagy- alföldön. A gyorsan erdősödé sík vidéken szépen elszaporodtak az őzek, s így az idén már számos vadásztársaság vendégeket is fogadhatott. Bács-Kis- kun megyében, csak a vadásztársaságok területén, több mint félezer „golyóérett”, illetve továbbte- n> észtésre alkalmatlan őz került és kerül puskavégre. A híres Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Duna menti erdeiben eddig hatvan őzet ejtettek el, s az állomány minőségét jelzi, hogy a trófeák közül több az aranyérmes, Termelőszövetkezetben tavaly négy brigád küzdött a szocialista , címért, az idén nyolc kapcsolódott be a versenybe. Rendszeres értékelést A rendszeres értékelés élővé, elevenné teszi a versenyt. A bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben versenytáblán ismertetik az eredményeket. A tanácskozáson többen hangoztatták, hogy sokszor az értékelés elmaradása miatt szűnik meg a vetélkedés. Többen szóvátették, hogy a versenyfeltételek megteremtése fontos feladata a gazdaság vezetőségének. Az anyagi érdekeltség sem közömbös. Tavaly a körzet termelőszövetkezetei 815 ezer forintot fizettek ki a legnagyobb eredményt elérőknek. Az idén 1 millió 115 ezer forint jutalom szerepel a tervekben. A hozzászólók a nők fokozottabb bevonását sürgették. Számos példát említettek arra, hogy a szövetkezeti asszonyok, lányok legalább olyan jól megállják a helyüket, mint a férfiak. Laczkó Já- nrs, a bácsalmási Táncsics Termelőszövetkezet szocialista brigádvezetője elmondta, hogy az ő csoportjának tagjai kizárólag nők. A vállalat 1 millió 200 ezer forint helyett 2 millió forint túlteljesítést ért el a termelésben. Napirendre tűzik Az ünnepi tanácskozás általános megállapítása volt: a szövetkezetek mindegyikében megvannak a feltételek ahhoz, hogy a versenymozgalom az eddigieknél jobban kibontakozzon és megerősödjék. Minden szövetkezetben napirendre tűzik a nemes vetélkedés körülményeit, módszereit és arra törekednek, hogy a munka ‘.ártalmasabbá váljon. A mozgalom tavaly is hathatósan segítette a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeinek növekedését. Politikai jelentősége legalább ilyen nagy, hiszen fontos szerepe van az emberek nevelésében.. K. S. Csak közös erőfeszítéssel! A KÖZELMÚLTBAN két jelentős intézkedés látott napvilágot; mindkettő a szakmunkásképzés színvonalának emelését, s a képzésben részt vevő tanulók helyzetének javítását szolgálja. Az egyik ilyen intézkedés a közteherviselés bevezetése a munkás-utánpótlás növelésében. A jövőben ugyanis a vállalatok a mérlegük szerinti bérköltségük, a termelőszövetkezetek pedig bruttó jövedelmük alapján 0,2 százaléktól 0,35 százalékig terjedő összeget fizetnek be a közös „kasz- szába”, amelynek hivatalos neve: Szakmunkásképzési Alap. A munkaügyi és a pénzügyminiszter együttes rendelete már ebben az ötéves tervben érezteti hatását; az 1972-es évre szóló első befizetések 300 milliós összege ugyanis 1973 júliusában már szétosztásra kerül a vállalatok között. Akik tehát szakmunkásokat képeznek a népgazdaságnak, azok támqgatást élveznek, akik pedig csak a készből élnek, ilyenformái! adóznak. EGY REGI társadalmi igazságtalanságtól válunk így meg, hiszen eddig jó néhány vállalat minden ráfordítás nélkül csak éjt a „piacról”, s csupán némi „ráígéréssel” „elszipkázta” a fiatal szakmunkásokat azoktól, akik a képzésükre komoly energiát és összeget is fordítottak. A szakmunkásképzési alap létesítését kiterjesztették minden állami vállalatra, továbbá az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekre, társulásokra is, így a jövőben a szakmunkás-utánpótlás nevelésére milliókat költő gyárak rovására senki nem elégítheti ki szakemberigényét. A szakmunkásképzési alap jó eszköz lehet arra is, hogy kiegészítse az állami költségvetést, amely a negyedik ötéves tervben 41 új szakmunkásképző-iskola, 33 új kollégium és 27 iskolai tanműhely felépítését irányozza elő a szakmunkástanulók számára. A munkaügyi miniszter javaslata alapján nemrég született meg a másik nagy horderejű kormányhatároj zat, amely igazságosabbá és korszerűbbé teszi a szakmunkástanulók ösztöndíját, a legnehezebb és a legfontosabb szakmák tanulóinak pedig külön kedvezményeket is nyújt. A RENDELET szerint 1972 szeptemberétől a nehéz fizikai munkát igénylő, s az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülményekkel járó húsz szakma tanulóit a jelenlegi ösztöndíjukon felül — a tanulmányi eredményüktől függetlenül — havi 200 forint ösztöndíj- kiegészítésben részesítik. Differenciáltabb, magasabb ösztöndíj illeti meg a vájárt, a hegesztőt, a hengerészt, a forrasztárt, a kovács, öntő, gépiforgácsoló, üvegfúvó, fonó, szövő, tímár, ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, útburkoló és karbantartó, sütő, vasbetonkészítő, vízszigetelő, mélyfúró és kútüzemeltető, valamint a bányaelektro-la- katos szakmunkástanulókat. Ezekben és további 23 szakmában, a fentieken kívül a vállalatok kétszeresére emelhetik a társadalmi ösztöndíjat, havonta 500 forintot juttathatnak szakmunkástanulóiknak az iskolai ösztöndíjon felül. További kedvezmény, hogy a harmadéves tanulók szakmunkásbérben foglalkoztathatók. A nehéz fizikai szakmák ilyen módon történő külön megbecsülése — a tanulóotthonokban elsőbbségük biztosítása, valamint munkakörülményeik szüntelen javítása — nagy társadalmi egyetértéssel találkozott, s minden bizonnyal hat majd a szakmunkáspálya nagyobb megbecsülésére, az utánpótlás javulására. A KÉT RENDELKEZÉS egymásutánja azt mutatja, hogy mind nagyobb figyelmet és támogatást kapnak a szakmunkástanulók élet- viszpnyaik javításával, szakmájuk elsajításának korszerű körülményeivel. Ennpk a felsőszintű gondoskodásnak azonban minden vállalatnál párosulnia kell már a jelenben, a holnapi munkásosztályt megillető társadalmi megbecsüléssel. k. é.
