Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-13 / 86. szám
Elsőnek Dél-Magyarországon — Előnyösebb területi szervezet Körzeti orvosok — együtt J Az ország jellegzetes tájegységei szerint rendre megalakulnak az általános orvosokat tömörítő szerveztek. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületén belül elsőnek a múlt hónapban a Dél-alföldi Területi Szervezet jött létre. Az ünnepélyes alakuló ülés — amelyen az érintett Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék képviselői jelentek meg — Kecskeméten, a megyei tanács székházának dísztermében zajlott le. Ahogy az értelmiség egy részét a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége fogja össze, a körzeti orvosok közül sokan a Az eddigiek során egyebek között megindították az önálló szakmai lapot, a Medicus Univer- salist, amely a továbbképzéshez szükséges, valamint a körzeti orvosok tollából származó cikkeket közli és mindinkább a nélkülözhetetlen tapasztalatcsere folyóiratává válik. Ugyancsak az eredményekhez tartozik a különböző munkacsoportok létrejötte és tevékenysége, amelyek a kollektív tudományos programok végrehajtásába kapcsolják be a körzeti orvosokat. Egyetlen kutatóintézet sem képes ugyanis olyan mennyiségű tapasztalati adathoz jutni, s a feldolgozáshoz annyi közreműködő szakembert megnyerni, mint a szó- banforgó egyesület. A cardiológiai munkacsoport például ma már nemzetközi szinten szervezi az infarktus-kutatást, s alkalmazott módszereivel, elképzeléseivel tekintélyt vívott ki az országhatárokon túl is. A körzeti orvosok sokat tehetnek a gyógyszerek „kipróbálásában” is, hiszen más-más a hatás a járő- betegeknél illetve az elkülönített kórházi osztályokon. Az egyesület tagjainak a bevonásával lehetővé vált hogy közelebbről megismerkedjenek egymás eredményeiMagyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének a tagjai, amely 1967 november 30. óta működik. Az életrehívá- sával nagyobb hangsúlyt kapott az a tény, hogy az egészségpolitikában döntő szerepet játszik az egészségügyi alapellátás. A kórházak, rendelőintézetek zavartalan tevékenységét ugyanis nagyon sokban befolyásolja a körzeti orvosok jó vagy kevésbé megfelelő munkája. Az olyannyira fontos alapellátás színvonalemelésének érdekében az egyesület bizonyos szakmai feladatok teljesítését is magára vállalta. Emellett igyekeztek megőrizni a tudományos jelleget. vei, módszereivel ami az önismeretet mélyíti el, s alapjául szolgál a továbblépésnek. A szakmai fejlődést azok a kapcsolatok ugyancsak előmozdítják, amelyeket a szerveA három megyét átfogó dél-alföldi területi szervezet életrehívása elsősorban azt célozza, hogy a vezetőség valamennyi határozatáról, intézkedéséről a legrövidebb időn belül tudomást szerezhessenek a körzeti orvosok. Már az elképzelés is mozgósítóan hatott, az átszervezés hírére további nyolcvanan léptek be a tagság soraiba Bács-Kiskunban. A választások eredményeképpen egyébként dr. Morva László (Tataháza) a bajai, dr. Csanádi Lajos a kalocsai, dr. Gyöngyösi Mátyás (Kunszállás) a kiskunfélegyházi és dr. Kiss László a kiskunhalasi városi-járási titkár, dr. Sikari Kovács András a Kecskemét városi, dr. Zsigó László (Ladánvbene) a kecskeméti járási és dr. Ba- koczay László a kiskőrösi járási titkár tisztét tölti be. A decentralizálástól az eddignél összehangoltabb munkát, alaposabb tájézési intézetekkel, egyetemi tanszékekkel építettek ki. Az érdekvédelem pedig az együttműködés révén olyan megalapozott tanulmányra támaszkodhat, mint amelyik nemrég született meg a falusi körzeti orvosok munka- és életkörülményeinek felmérése, az adatok elemzése után. A működés eredményeinek elismerése mellett számos kritikai észrevétel hangzott el az alakuló eszmecserén. Dr. Judák Józef, az egyesület megyei titkára, tázlá- ri körzeti orvos többek között szóvá tette, hogy az immár 1800 tagot számláló egyesület vezetőségének a határozatai, irányelvei csak töredékesen jutottak el az egyes kisebb szervezetekhez. A munkacsoportok eredményeit — épp a túlzott központosítás miatt — kevesen ismerhették meg. A vezetőség így olykor túlzottan messze került a mindennapi gondoktól, a gyakorlattól. Az új területi szervezet a gyakoribb tapasztalatcserék előkészítésével, tudományos előadássorozatok megrendezésével és a figyelemfelhívással elősegítheti, hogy a gondozásban is változás következzen be. Ugyanakkor fontos szerep vár rá abban, hogy a körzeti orvosok pontosabban követhessék a kórházba kerülő betegeik egészségi gozó körzeti orvosok annak a munkacsoportnak a tevékenységéhez kapcsolódnak, amely az engedélyezett új gyógyszerek mellékhatásait vizsgálja, s a következtetések fontos útmutatásul szolgálnak a kórházi kezelés körülményeitől sokban különböző járóbetegellátásra. Az elemzésbe bekapcsolódnak a megyeszékhely körzeti orvosai is. Igen élénk vita alakult ki az alakuló ülés résztvevői között a gondozásról, ami a rendszeres kezeléssel, vizsgálatokkal megakadályozza egyes hosszantartó, krónikus betegségek elfajulását, romlását. Ma még szükségszerűen az úgynevezett passzív forma az általános, amikor a beteg keresi fel az orvosát, de — sajnos — elég gyakori, hogy a panaszok enyhülésével el is marad a rendelőből, s így nagy a veszélye annak, hogy nyomtalanul elvész a kezdeti időben ráfordított energia. Jobban kellene tudatosulnia annak, hogy elsősorban a beteg érdeke, hogy betartsa az utasításokat, még akkor is, ha ő maga esetleg elmúltnak érzi a veszélyt, hiszen a kihagyás később végzetessé válhat. A körzeti orvosok száma jelenleg nem teszi lehetővé az aktív formát, vagyis, hogy az otthonukban keressék fel a gyógyszeres vagy másmilyen kezelésre szorultakat. állapotát, s a sok helyütt megoldatlan helyettesítések rendezésében ugyancsak segíthet a szorosabb együttműködés. A későbbiekre vonatkozó programot már az ilyen és hasonló gondolatok jegyében állítják össze. S mindez végeredményben — a betegnek jó. H. F. Munkacsoportok dolgoznak Jó a betegnek Közelebb a tagsághoz koztatást várnak az egyesület tagjai. A módosuló szervezeti feltételek között több közös programot fejeznek be az idén a körzeti orvosok. Negyedéves bontásokban statisztikai kimutatás készül a megyei szinten a járóbetegek számának, a táppénzes napoknak az alakulásáról. A felmérés az 1970., 71. és 72-es esztendőket fogja át. A kecskeméti járásban dől-
