Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

Útépítő varázsszőnyeg Izgalmasnak ígérkezik a Delta nevű népszerű tudo­mányos-technikai magazin áprilisi száma, amelyik a jövő hét végén jelenik meg. Előzetesként ízelítőt adunk a folyóirat egyik cikkéből, Mindenekelőtt a rövid tar­talom: Alig két évvel ezelőtt végezték az első kísérleteket, s akkor még a gyártó cég sem gondolt arra, hogy poliészter alapanyagú új terméke nemcsak a nagy víz­tartalmú, rossz talajokon nyújt majd egyszerű és ha­tékony megoldást a földművek megbízható kialakítá­sára, hanem még sok más célra is használható lesz. Egy néhány száz méteres bekötőút, például egy épít­kezés ideiglenes útja a leg­rosszabb minőségű talajon is, ahol a szállító járműve­ket már-már az elsüllyedés veszélye fenyegeti, jófor­mán órák alatt elkészíthető — talajmunka, talajcsere nélkül. Mindössze két do­logra van szükség: a 30—40 centiméter vastagságú ka­vicsréteget leterítő és tömö­rítő munkagépekre, s a kel­lő hosszúságú és szélességű „varázsszőnyegre”, amelyet közvetlenül a sáros pocso- lyás, kocsikeréknyomoktól felszántott talajra fektetnek le aljzatként, legfeljebb a nagyobb kőtömböket eltá- volítva. A varázsszőnyeg neve Bidim, s a francia Rhone-Poulenc gyár nagy­reményű új terméke. Már régebben is foglal­koztak azzal a gondolattal, hogy a mélyépítésben textíliá­kat alkalmazzanak. Kísérleteztek például a nylonszövetekkel. Űterősí- tésként emlegették ezeket a próbálkozásokat, valójában azonban már akkor is a szövetnek, mint teherviselő rétegnek az alkalmazásáról volt szó: annak kellett vol­na átvennie a rozsé vagy dorong szerepét. ‘A külön­böző anyagoknak ez az al­kalmazása mégsem terjedt el. mert bár műszaki szem­pontból a kísérletek ígére­tesek voltak, a felhasznált anyagok viszonylagos drá­gasága, miatt nem bizonyul­tak gazdaságosnak. A francia cég poliészter alapanyagú, de nem szö­vött, hanem úgynevezett lánchurkolt eljárással rögzített, ne­mezszerű anyagot fejlesz­tett ki. Vegyileg egymáshoz nem kötött folyamatos szálakból áll, amelyek esetlegesen rendeződnek el a szálhúzó berendezés kijáratánál. Az így kialakult poliésztert tű- zési eljárásnak vetik alá: különleges alakú tűket szúrnak a rétegbe, ezáltal összekeverik és összesodor­ják az elemi szálakat, meg­teremtve összefonódásukat és kohéziójukat. A kiala­kuló kötések nem fixek, mint például a ragasztás­nál, hanem rugalmasak és mozgók. Az anyag nem rot­hadó, a szakító, repesztő és húzó igénybevételeknek ki­tűnően ellenáll, s jelentős a szűrőképessége is. A további, már laborató­riumban végzett kísérletek bizonyították, hogy a Bidim kitűnően elválasztja a ré­tegeket. Egy üvegtartályba például 20 százalékos víz­tartalmú agyagot helyeztek, erre Bidimet, majd a Bi- dimre kavicsréteget tettek. Az agyag terhelés hatására sem jutott fel a kavicsré­tegbe, ellentétben az ösz- szehasonlítás céljából vég­zett, Bidim nélküli kísérlet­tel : itt az agyag gyorsan felhatolt a szemcsék között. A Bidim nemcsak szennye­ződés ellen védő, úgyneve­zett tisztasági rétegként használható, hanem jelen­tős mértékben kiaknázható a teherelosztó szerepe is. Ma már 2,5—5,10 méter széles, hatalmas, 125—300 méter hosszúságú végekben gyártják. Ä terítése például szinte pillanatok műve: tíz perc alatt két ember 500 négyzetmétert fektet­het le belőle. A franciaországi kísérletek, s az eddig megépült létesít­mények használhatósága meggyőző. Egymilliónál több négyzetmétert hasz­náltak fel belőle az utóbbi két évben a legkülönbözőbb célokra. Hazánkban nemré­giben zajlott le az első be­mutató. amelynek valószí­nűleg folytatása lesz egy kísérleti útszakasz megépí­tése. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította; Halász Foren» Kecskeméten vizsgálják a tartósított élelmiszereket Szakosodott az intézet A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ ÉLELMISZER­ELLENŐRZŐ ÉS VEGYVIZSGÁLÓ INTÉZETEK — AZ ÁLTALÁNOS FELADATOK MELLETT — KÜLÖ­NÖSEN EGY-EGY TERÜLETRE ÖSSZPONTOSÍTJÁK AZ EREJÜKET. A KECSKEMÉTI KÖZPONTÚ INTÉ­ZET ÚJ TENNIVALÓIRÓL HORVÁTH GYÖRGY. IGAZGATÓ SZÁMOL BE. Egyre fokozódnak az élelmiszereinkkel szemben támasztott követelmények. Egyaránt igényeljük a tet­szetős, kellemes külső megjelenést, és a hibátlan ízt, illatot. Mindennek ak­kor tudnak eleget tenni a vállalatok, ha már a nyers­anyag minőségét is eme­lik, a gyárban pedig a tudomány és technika leg­újabb eredményeit alkal­mazzák. Következésképpen egyre összetettebbé és ne­hezebbé válik a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szak­értői intézetek munkája, amelyek nyomon követik a feldolgozás folyamatát. A hazánkban készülő és forgalomba kerülő vala­mennyi élelmiszeripari ter­mék állami ellenőrzését a megyei (fővárosi) élelmi­szerellenőrző és vegyvizs­gáló intézetek végzik el. Feladataik kiegészülnek az importból származó cik­kek, a bor-, a háztartás­vegyipari- és a kozmetikai áruk időszakos vizsgálatá­val. A munka tartalma ket­tős. Az intézetek ellenőr­zik, egyúttal elemzik is a begyűjtött mintákat. A szakembereknek tehát igen jó felkészültségű technoló­gusoknak és analitikusok­nak kell lenniük. A tudo­mányos-technikai forrada­lom rendkívül erőteljes fejlődést eredményez mind a feldolgozási technológi­ákban, mind a kémiai ana­litikában. A változással való lépéstartáshoz elen­gedhetetlenül szükséges az állandó elméleti tájékozó­dás, a szakirodalom nyo­mon követése. A növekvő követelmé­nyeknek szakosodással le­het eleget tenni. Ennek egyik módja, ha leszűkít­jük a munka terjedelmét, a vizsgálatainkat célirá­nyosan végezzük, például csak a szabványokban rög­zített kötelező elemzések­kel állapítjuk meg a ter­mékek minőségét. A má­sik út az, hogy alaposabb vizsgálatoknak csupán egyes termékcsoportokat vetünk alá. Az élelmiszer- ipari termékek elmélyült, szakértői elemzésének a feltételei akkor jönnek létre, ha a cikkeket ipar­áganként bontjuk csopor­tokra, s ezeket felosztjuk az ország 13 hatósági el­lenőrző intézete között. Ugyanakkor törekedni kell a vizsgálatokhoz szükséges speciális műszerek alkal­mazására s az ennek meg­felelő szakemberképzésre. A 20/1971. (MÉM É. 27) MÉM utasítás alapján a kecskeméti központú inté­zet a tartósítóipa« termé­kek vizsgálatát kapta sza­kosított feladatául, amibe beletartozik a fűszerpapri­ka és száraztészta vizsgá­lata is. Meggyőződésünk, hogy a munka ilyenfajta ésszerű megosztása alaposabbá te­szi a -fagyasztók érdekvé­delmét.

Next

/
Thumbnails
Contents