Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-13 / 86. szám
Útépítő varázsszőnyeg Izgalmasnak ígérkezik a Delta nevű népszerű tudományos-technikai magazin áprilisi száma, amelyik a jövő hét végén jelenik meg. Előzetesként ízelítőt adunk a folyóirat egyik cikkéből, Mindenekelőtt a rövid tartalom: Alig két évvel ezelőtt végezték az első kísérleteket, s akkor még a gyártó cég sem gondolt arra, hogy poliészter alapanyagú új terméke nemcsak a nagy víztartalmú, rossz talajokon nyújt majd egyszerű és hatékony megoldást a földművek megbízható kialakítására, hanem még sok más célra is használható lesz. Egy néhány száz méteres bekötőút, például egy építkezés ideiglenes útja a legrosszabb minőségű talajon is, ahol a szállító járműveket már-már az elsüllyedés veszélye fenyegeti, jóformán órák alatt elkészíthető — talajmunka, talajcsere nélkül. Mindössze két dologra van szükség: a 30—40 centiméter vastagságú kavicsréteget leterítő és tömörítő munkagépekre, s a kellő hosszúságú és szélességű „varázsszőnyegre”, amelyet közvetlenül a sáros pocso- lyás, kocsikeréknyomoktól felszántott talajra fektetnek le aljzatként, legfeljebb a nagyobb kőtömböket eltá- volítva. A varázsszőnyeg neve Bidim, s a francia Rhone-Poulenc gyár nagyreményű új terméke. Már régebben is foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a mélyépítésben textíliákat alkalmazzanak. Kísérleteztek például a nylonszövetekkel. Űterősí- tésként emlegették ezeket a próbálkozásokat, valójában azonban már akkor is a szövetnek, mint teherviselő rétegnek az alkalmazásáról volt szó: annak kellett volna átvennie a rozsé vagy dorong szerepét. ‘A különböző anyagoknak ez az alkalmazása mégsem terjedt el. mert bár műszaki szempontból a kísérletek ígéretesek voltak, a felhasznált anyagok viszonylagos drágasága, miatt nem bizonyultak gazdaságosnak. A francia cég poliészter alapanyagú, de nem szövött, hanem úgynevezett lánchurkolt eljárással rögzített, nemezszerű anyagot fejlesztett ki. Vegyileg egymáshoz nem kötött folyamatos szálakból áll, amelyek esetlegesen rendeződnek el a szálhúzó berendezés kijáratánál. Az így kialakult poliésztert tű- zési eljárásnak vetik alá: különleges alakú tűket szúrnak a rétegbe, ezáltal összekeverik és összesodorják az elemi szálakat, megteremtve összefonódásukat és kohéziójukat. A kialakuló kötések nem fixek, mint például a ragasztásnál, hanem rugalmasak és mozgók. Az anyag nem rothadó, a szakító, repesztő és húzó igénybevételeknek kitűnően ellenáll, s jelentős a szűrőképessége is. A további, már laboratóriumban végzett kísérletek bizonyították, hogy a Bidim kitűnően elválasztja a rétegeket. Egy üvegtartályba például 20 százalékos víztartalmú agyagot helyeztek, erre Bidimet, majd a Bi- dimre kavicsréteget tettek. Az agyag terhelés hatására sem jutott fel a kavicsrétegbe, ellentétben az ösz- szehasonlítás céljából végzett, Bidim nélküli kísérlettel : itt az agyag gyorsan felhatolt a szemcsék között. A Bidim nemcsak szennyeződés ellen védő, úgynevezett tisztasági rétegként használható, hanem jelentős mértékben kiaknázható a teherelosztó szerepe is. Ma már 2,5—5,10 méter széles, hatalmas, 125—300 méter hosszúságú végekben gyártják. Ä terítése például szinte pillanatok műve: tíz perc alatt két ember 500 négyzetmétert fektethet le belőle. A franciaországi kísérletek, s az eddig megépült létesítmények használhatósága meggyőző. Egymilliónál több négyzetmétert használtak fel belőle az utóbbi két évben a legkülönbözőbb célokra. Hazánkban nemrégiben zajlott le az első bemutató. amelynek valószínűleg folytatása lesz egy kísérleti útszakasz megépítése. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította; Halász Foren» Kecskeméten vizsgálják a tartósított élelmiszereket Szakosodott az intézet A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ ÉLELMISZERELLENŐRZŐ ÉS VEGYVIZSGÁLÓ INTÉZETEK — AZ ÁLTALÁNOS FELADATOK MELLETT — KÜLÖNÖSEN EGY-EGY TERÜLETRE ÖSSZPONTOSÍTJÁK AZ EREJÜKET. A KECSKEMÉTI KÖZPONTÚ INTÉZET ÚJ TENNIVALÓIRÓL HORVÁTH GYÖRGY. IGAZGATÓ SZÁMOL BE. Egyre fokozódnak az élelmiszereinkkel szemben támasztott követelmények. Egyaránt igényeljük a tetszetős, kellemes külső megjelenést, és a hibátlan ízt, illatot. Mindennek akkor tudnak eleget tenni a vállalatok, ha már a nyersanyag minőségét is emelik, a gyárban pedig a tudomány és technika legújabb eredményeit alkalmazzák. Következésképpen egyre összetettebbé és nehezebbé válik a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szakértői intézetek munkája, amelyek nyomon követik a feldolgozás folyamatát. A hazánkban készülő és forgalomba kerülő valamennyi élelmiszeripari termék állami ellenőrzését a megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek végzik el. Feladataik kiegészülnek az importból származó cikkek, a bor-, a háztartásvegyipari- és a kozmetikai áruk időszakos vizsgálatával. A munka tartalma kettős. Az intézetek ellenőrzik, egyúttal elemzik is a begyűjtött mintákat. A szakembereknek tehát igen jó felkészültségű technológusoknak és analitikusoknak kell lenniük. A tudományos-technikai forradalom rendkívül erőteljes fejlődést eredményez mind a feldolgozási technológiákban, mind a kémiai analitikában. A változással való lépéstartáshoz elengedhetetlenül szükséges az állandó elméleti tájékozódás, a szakirodalom nyomon követése. A növekvő követelményeknek szakosodással lehet eleget tenni. Ennek egyik módja, ha leszűkítjük a munka terjedelmét, a vizsgálatainkat célirányosan végezzük, például csak a szabványokban rögzített kötelező elemzésekkel állapítjuk meg a termékek minőségét. A másik út az, hogy alaposabb vizsgálatoknak csupán egyes termékcsoportokat vetünk alá. Az élelmiszer- ipari termékek elmélyült, szakértői elemzésének a feltételei akkor jönnek létre, ha a cikkeket iparáganként bontjuk csoportokra, s ezeket felosztjuk az ország 13 hatósági ellenőrző intézete között. Ugyanakkor törekedni kell a vizsgálatokhoz szükséges speciális műszerek alkalmazására s az ennek megfelelő szakemberképzésre. A 20/1971. (MÉM É. 27) MÉM utasítás alapján a kecskeméti központú intézet a tartósítóipa« termékek vizsgálatát kapta szakosított feladatául, amibe beletartozik a fűszerpaprika és száraztészta vizsgálata is. Meggyőződésünk, hogy a munka ilyenfajta ésszerű megosztása alaposabbá teszi a -fagyasztók érdekvédelmét.
