Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

1972. április 13, csütörtök 3. oldal A KÖLTÉSZET ÜNNEPE Jékely Zoltán Hz álon útja „Fegyelmezett, szikár, kortalan férfi, élesmetszé­sű arccal, divatot gondo­san negligáló öltözékben”, mutatta be egyszer Luká- csy András Jékely Zoltánt, a nemrég elhunyt kitűnő költő Aprily Lajos költő­fiát. A szülőföldhöz, Erdély­hez. a „fantasztikus he­gyek tündérbirodalmához” ezer szállal kötődik mint r :ber, mint költő. A Nyu­gat ún., harmadik nemze­dékéhez tartozó Jékely mű­vészetében összefonódik az erdélyi hagyomány, a Nyu­gat formakultusza, Krúdy- ra jellemző emlékező-han- guiati elemekkel, álomsze­rű motívumokkal. „Világot teremtett verseivel, mely­nek falaira néha maga is hasztalan vágyódással te­kintett” (Sőtér István). De nemcsak a Ura elmosódó hangulatai jellemzők ver­seire, hanem bizonyos in­tellektuális, filozofikus el­mélyedés is. Az álom útja című most megjelent Jékely-verskötet már címével is rímel Krú­dy álomvilágára. Bátorta­lan tavaszodás címen ko­rai verseit adja közre, melyekben már kísért egyik főtémája, a halállal való viaskodás (Valkói te­metés). S a Hasonlat című versében a gyöngyhalász tengeri lebegéséhez érzi hasonlónak az életen való átlebegésünket. S az éb­renlétre riadva Kuncz Ala­dár fekete kolostorát idé­zi. A Palackposta című ciklus a negyvenes évek­től kezdve hoz rejtélyes üzenetet: a felejthetetlen emlékű itáliai út villaná­sait (Naplemente a ten­geren), vagy a Tersánsz- kyt köszöntő rigmust az ötvenes évekből. Üjabb verseit az Évtizedek ha­talma ciklus tartalmazza, Nemesveretű éremhez ha­sonlíthatjuk tömör verseit, tovább él bennünk a vers „másik fele”, az elhallga­tott, de az élő zsongására — „Árnyékom, karthauzi, néma szent, / mi lesz ve­led, ha testem odalent? / ha elhagyod, szegény bol­dogtalant, I kószálsz to­vább, míg nyugszik ő alant?” (Árnyék) Szekér Endre »3 » Ülést tartott a KISZ megyei vb A KISZ Központi Bi­zottságának két évvel eze­lőtti határozata alapján az országban 52 középiskolá­ban kísérleti jelleggel ve­gyes életkorú KlSZ-alap- szervezeteket hoztak létre. Bács-Kiskun megyében két középiskolát, a bajai Türr István Közgazdasági Tech­nikumot és a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mező- gazdasági Szakközépiskolát kérték fel a kísérletre. A kétéves próbaidőről, illetve a vegyes életkorú KISZ-alapszervezetek mun­kájáról, a tapasztalatok­ról, s a további feladatok­ról szóló írásos jelentést tegnapi ülésén vitatta meg a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Ezt követően a munkásszálláson élő fia­talok helyzetéről, valamint a KISZ és a MEDOSZ együttműködési szerződés végrehajtásának eddigi ta­pasztalatairól, s a további feladatokról tanácskoztak az ifjúsági szövetség me­gyei vezetői. T. L. fÁTT-i tfi AZ EGÉSZ EMBERISÉG SIKERE Országos zenei verseny Zeneiskolai hegedűs és fafúvás növendékek részé­re országos versenyt ren­deztek a hét elején Sze­geden. A találkozón me­gyénket a március elején megtartott körzeti elődön­tő eredményei alapján négy versenyző képviselte: Dan- kó Brigitta hegedűs (Baja), Kertész Gábor klarinétos és Öcsai László hegedűs (Kecskemét), valamint Gyulai Endre klarinétos (kecskeméti ének-zenei) növendék. Utóbbi a saját korcsoportjában első díjat kapott. Kedden este az ünnepélyes díjkiosztást kö­vetően díszhangversenyen mutatkoztak be a kétna­pos verseny első és má­sodik helyezettjei. A tűzoltásban is... Szombaton délután tör­tént. A munkásőrség kis­kunhalasi egysége Tajón kétnapos gyakorlaton vett részt, amely meglehetősen igénybe vette a munkás­őröket. Kemény munka volt, hiszen a harcászati alaki kiképzéstől az őrszol­gálat ellátásáig mindent gyakoroltak. Ezek a foglal­kozások nemcsak szellemi­leg, de fizikailag is elfá- rasztották az embereket, s örömmel szálltak fel a gép­kocsikra. amelyek végre ha­zaszállították őket. A hat gépkocsiból álló oszlop már mintegy 7—8 kilométerre megközelítette Kiskunha­last, a Kiskunmajsa felé ve­zető úton. A munkásőrök maguk között arról beszél­gettek. hogyan töltik el a hét végét. Az egyik a gép­kocsiját akarta lemosni, a másik sétálni vitte volna a családot, a harmadik pedig vendégségbe indul' volna .. Az oszlop első négy ko­csija már elhaladt egy dű- lőút mellett, amikor egy idős ember, erdész egyen­ruhában szaladt ki eléjük az útra, s kétségbeesetten integetett. Az utolsó előtti teherautó vezetője mellett ült Gál Mihály, az egység parancsnoka, s amikor meg­látta az erdészt, utasította a sofőrt: — Álljon meg!... — ki­hajolt a kocsiból, s meg­kérdezte: — Mi a baj bá­tyám? — Nagyon kérem — mondta lihegve a futástól az idős férfi — segítsenek, kigyulladt az erdő... A tűzoltókat már értesítettük, de még nem értek ide, az erdő meg úgy lobog, hogy az ember szíve belefáj­dul ... A munkásőregység pa­rancsnoka csak egy pillana­tig gondolkodott, s kiadta az utasítást. — Megfordulni, irány a dűlőút! A két tehergépkocsi mint­egy kétszakasznyi munkás­őrrel nagy huppanásokkal elindult az akkor már lát­hatóan füstbe burkolózott erdő felé. A gépkocsi lép­csőjén kapaszkodó erdész — aki talán életének egy kis darabját látta pusztulni — egyre csak mondta: — A vegyeserdő ég, de a nagyobb veszély abban van, hogy a szél a lángokat a fenyves felé hajtja, ha az tüzet kap, nem oltja el senki _ A z erdő szélén parancs nélkül ugráltak le a mun­kásőrök a kocsiról. Kezük­ben gyalogsági ásóval fe­ledték a kétnapos fáradtsá­got, a rájuk izzadt gúnyát, futottak egyenesen a legve- szélyeztetetteb szakasz felé. Közben megérkeztek a tűz­oltók Marusa József tűzoltó őrnagy vezetésével. Tőlük is kaptak lapátot, s gyalogsá­gi ásóval, lapáttal a fenyő­erdő szélétől árkot ástak, dobálták az égő zsarátnok­ra a homokot. Néhány pil­lanat múlva már nem le­hetett megkülönböztetni a munkásőröket a tűzoltóktól, hiszen egyformán kormo­sak voltak, valamennyien köhögtek a csípős füsttől. Egy óra hosszáig tartott a lángokkal való küzdelem. A gyors segítség, az összefo­gás, meghozta az eredmé­nyét, a homok alatt már nem izzott a zsarátnok. A tűzről már csak az itt-ott felszálló kékes füst tanús­kodott. — Ezzel már mi is meg­birkózunk — mondta Ma­rusa József tűzoltó őrnagy Gál Mihály parancsnoknak, s közben kezét nyújtotta. — Köszönjük elvtársak a gyors közbeavatkozást, sokat segí­tettek nekünk. A munkásőrség kiskunha­lasi parancsnoka csak eny- nyit mondott: — Kötelességünk volt. A munkásőrség gyakorla­tán részt vett két teher­autó mintegy órás késéssel futott be Kiskunhalasra ... Gémes Gábor „Új tavaszhírniik“ A tavasz hírnökei gya­nánt eddig a hóvirágot, a visszatérő költözőmadara­kat, mindenekelőtt a fecs­kéket és a gólyákat tartot­ta számon a köztudat. Mindez úgy látszik ke­vés, mert most egy új „ta­vaszhírnök” tűnt fel, he­lyesebben el; a papírzseb­kendő. Hiába kerestem ugyanis az üzletekben, tra­fikokban, nem láttam se hol. Igen, mert ez a cikk csupán a hiányával válha­tott a kikelet szimbólumá­vá, valószínűleg a követke­ző gondolatmenet alapján: elmúlt március 21, nincs nátha, nem kell papírzseb­kendő. Bevallom, ez a sajátos logika nem képes magával ragadni. Először is arról, hogy itt a tavasz, megfe­lelően informálnak a már felsorolt természetes jelek. Ha nem, még mindig ott a naptár, amely áprilist mutat. Másodszor: ennek ellenére náthás vagyok ... Gyanús nekem, hogy nem is új tavaszhírnök az eltűnt papírzsebkendő, csu­pán új hiánycikk. —p. —m. Zycie Warszawy „Az egész emberiség si­kere” című vezércikkében a Zycie Warszawy így ír a baktériumfegyverek betiltá­sára vonatkozó egyezmény­ről: „A hétfőn aláírt egyez­mény kétségkívül a háború utáni időszak egyik legje­lentősebb diplomáciai do­kumentuma, a leszerelés te­rületén pedig ez a legfonto­sabb aktus az atomfegyver­kísérletek részleges betiltá­sa, vagyis 1963 óta. A vi­lág országai a második vi­lágháború befejezése óta ezúttal először mondtak le önként egy fegyverfajta gyártásáról, birtoklásáról és fejlesztéséről. A Trybuna Ludu hangoz­tatja: a baktériumfegyve­rek betiltásáról szóló egyez­mény az egész emberiség szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Űjabb fontos lépés ez a teljes leszerelés felé. Hangsúlyozni kell, hogy ez az első olyan meg­állapodás, amely egy vesze­delmes tömegpusztító fegy­vert kiiktat az államok fegyvertárából”. MOST SENKI SEM AKADÉKOSKODOTT Telegraf A nyugat-berlini szociál­demokrata Telegraf keddi számának „Jó jel” című ve­zércikke üdvözli azt a tényt, hogy a biológiai fegyverek gyártásának és raktározá­sának megtiltását tartalma­zó nemzetközi konvenciót az NSZK és NDK egyaránt aláírta, „mégpedig úgy, — írja a lap —, hogy senki sem kérdezte, vajon ezek az államok az ENSZ tag­jai-e, vagy sem, jóllehet a konvenció az ENSZ által jó­váhagyott szerződés, s ezt az ENSZ kezdeményezte. Ez az eljárás feljogosít arra a reményre, hogy az enyhü­lési folyamatot szolgáló ilyen nemzetközi szerződé­seket illetően további hala­dást lehet elérni. Lehetsé­ges, hogy ez a mostani alá­írási ceremónia, amelyen mindkét német állam részt vett, precedenst teremt, amely kedvezően hathat ki az NDK-nak a környezet- védelmi konferencián való egyenjogú részvételére.” KORSZAKOS JELENTŐSÉGŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS Szocia!iszlylcse?z;*aja Induszlrija A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című szovjet láb a Molnyija—1 szovjet és MASZ francia mesterséges hold együttes felbocsátásá­val foglalkozik. A francia autonóm mes­terséges holdat egy szovjet rakéta tökéletesített utolsó fokozatában helyezték el a Molnyija—1 szputnyik mellé. X francia autonóm mes­terséges hold azt vizsgálja, hogy a napelemek képe- sek-e huzamosabb ideig működni a Föld mágneses mezeje által visszatartott, töltéssel rendelkező részecs­kék között. A FELKELŐ NAP BETOLAKSZIK Tíz ér alatt megkétszereződött a terméshozam A szakosított állat- tenyésztő telepek létrejöt­tével, a hústermelés növe­kedésével mind nagyobb jelentősége van a kukori­catermesztés fejlesztésé­nek. A mezőgazdasági nagyüzemek mindenütt ké­szülnek e fontos növény vetésére. Az idén sok he­lyen tovább korszerűsítik a termelési technológiát. A Kiskunsági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­ge négyéves munkája so­rán már eddig is sok segít­séget adott ajánlásaival a közös gazdaságoknak. 1966-ban a közös szántó- terület 17,6, 1971-ben pe­dig már 22,3 százalékán termeltek kukoricát a szö­vetkezetek. Nőtt az egy holdról betakarított ter­més mennyisége, mert míg 1962-ben 13,9, 1966-ban 19,1 mázsa volt az átlag­hozam, természetesen má­jusi morzsoltban számolva. Tavaly a termés már meg­haladta a holdankénti 26 mázsát a körzetben. A martonvásárhelyi hib­rideknek köszönhető az ugrásszerű átlagtermés­emelkedés. A fejlődő állat- tenyésztés azonban még több abrakot kíván. Üj, nagyobb termőképességű fajtákat kerestek, tehát 1969-ben a jóformán nagy­üzemi kísérletnek számít­ható területeken a jugo­szláv és a magyar egysze­res keresztezésű hibridek kiemelkedően magas — 30 —35 mázsa — holdankénti átlagtermést adtak. Két év alatt ezek vetési aránya 60 százalék fölé emelkedett a körzetben. A termelőüze­mek segítségére siettünk azzal, hogy három közös gazdaságban — a harka- kötönyi Egyesülés, a mély­kúti Béke és a tompái Szabadság Termelőszövet­kezetben — több mint 20 fajtával kísérleteztek kez­deményezésünkre. A ter­melési tapasztalatok alap­ján talajtípusonként hatá­roztuk meg a fajtaössze­tételt. Szövetségünk körzetében 16 ezerről csaknem 20 és fél ezer holdra növekedett 1966-tól 1971-ig a vetéste­rület. Az egy holdra jut­tatott vegyes műtrágya 200 kilogrammról 600-ra emel­kedett. A vegyszeres gyom­irtást többszörösére növel­ték. A mezőgazdaságban mindinkább jelentkező munkaerőhiány hatására a betakarítás is géppel tör­ténik a közös gazdaságok zömében. Az idén tovább korsze­rűsítik a termelést, és vár­hatóan ismét emelkedik az egy holdról betakarított kukorica mennyisége. Garas Mihály, a területi szövetség mezőgazdásza Graphic A Graphic című manilai hetilap legújabb számában cikket közöl „A felkelő nap betolakszik” címmel. A Fü- löp-szigeteki lap figyelmez­tet, amennyiben nem vet­nek gátat az újjászülető és az országba betolakodó ja­pán imperializmusnak, a Fülöp-szigetek népe látja kárát. A japánok, akárcsak az amerikaiak, arra törek­szenek, hogy teljesen ellen­őrzésük alá vegyék az or­szág gazdasági életét, „s ahol a szamuráj kudarcot vallott, a jen (japán pénz — a szerk.) teret nyerhet”. A Graphic helyesli, hogy a Fülöp-szigetek szenátusa nem volt hajlandó ratifi­kálni a parlament által már 1961-ben jóváhagyott ja­pán—Fülöp-szigeteki barát­sági, kereskedelmi és hajó­zási szerződést, mint amely „egyoldalúan kedvező egy volt ellenséges ország szá­mára ... ÖSSZEESKÜVÉS AZ EGÉSZ NEMZET ELLEN El Siglo Az El Siglo című santia­gói lap — a Chilei Kom­munista Párt orgánuma — szerkesztőségi cikkében ha­zafias egységre szólítja fel Chile népét az országot fe­nyegető imperialista ve­széllyel szemben. A CIA és az amerikai monopóliumok Chile-ellenes ténykedéséről nyilvánosságra hozott do­kumentumok arról tanús­kodnak — írja a lap —, hogy az összeesküvés az egész nemzet, nem pedig annak egy része ellen irá­nyul. Minden chilei szenved a szabotázsakciók következ­ményeitől, s az egész or­szág a fasiszta államcsíny áldozata lett volna, ha a reakció megvalósíthatta vol­na aljas terveit. Az amerikai hírszerzés és a monopóliumok a leleple­zés ellenére sem tettek le terveikről — hangsúlyozza a lap. Jelenleg mindent egyetlen célnak: Chile vé­delmének kell alárendelni. Ez most az igazi harc a sza­badságért. VITÁK UTÁN — EGYHANGÚ HATÁROZAT i4/ lAhram A Palesztinái Nemzeti Tanács kedden este befe­jezte hatnapos kongresszuT sát. Egyhangú határozat született arról, hogy júliu­sig az összes Palesztinái fegyveres csoportot egyet­len szervezetben egyesítik. Az A1 Ahram szerint a határozat elfogadását heves vita előzte meg. El-Bedeiri brigádtábornok, a m— regu­láris — palesztin felszaba­dító hadsereg vezérkari fő­nöke ugyanis csak azzal a feltétellel volt hajlandó alá­írni az egyesülésről szóló okmányt, ha más csoportok és szervezetek nem vonják kétségbe a PFH egyes arab kormányokkal kötött koráb­bi szerződéseinek jogossá­gát. A kairói lap nem tért ki a probléma részleteire; mindenesetre bizonyos, hogy a nézetkülönbségeket sike­rült áthidalni. A Palesztinái felszabadí­tó hadsereg létszáma jelen­leg 10 000 fő. A hadsereg javarészt Szíriái területen állomásozik, s elsősorban a szíriai kormány támogatá­sát élvezi.

Next

/
Thumbnails
Contents