Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

4. oldal 1972. április 1*. szerda Á rádió mellett A tanyAröl indultak 58 percet szánt a „tévét- len” hétfői nap fő műsor­idejéből a „húszas stúdió” arra, hogy a Kiskunságot, főként Kecskemét környé­kén élő tanyai gyerekek sorsán keresztül sajátos életformával, gondokkal, örömökkel ismertesse meg hallgatóit. Fiúkat-lányokat hallottunk „filmszerű” gyors vágásokkal, akiknek jövendőjét, életét erősen befolyásolja, már-már meg­határozza az adott környe­zet. Jó iskola, tanító, biz­tató célok, példák, alkal­mak hiányában izmos te­hetségek sorvadtak el, mint a nap nem sütötte virág. Ma is nehezebb a sorsuk azoknak, akik a tanyáról indulnak. Jól tették a műsor mun­katársai — Hegyi Imre, Kunszabó Ferenc és Szuhay Erzsébet —, hogy nem elé­gedtek meg az adott körül­mények, viszonyok érzék­letes felvázolásával, hanem a jobbítás reális lehetősé­geit is igyekeztek felvil­lantani. Nagy szavak nél­kül méltatták a megye ed­digi erőfeszítéseit, kezde­ményezéseit, jelezve egyút­tal, hogy még rengeteg a teendő. Mégis lelkesítő mű­sor volt ez. A segítőkészség, a fele­lősségtudat szép példáit vonultatták fel a témáju­kat és ezt a vidéket jól is­merő riporterkommentáto­rok. Arra gondoltam: érté­kelik-e eléggé Tóth Géza kollégiumi igazgató mun­káját vagy megköszönte-e valaki annak a tiszakécs- kei brigádnak a fáradozá­sait, amelynek tagjai 600 órát dolgoztak a diákott­hon-csinosításért, korszerű­sítéséért. A megye megszólaltatott vezetői — dr. Gajdócsi Ist­ván tanácselnök és Mada­rász László elnökhelyettes — a lehetőségeket és a „történelmi számlát” jól ismerő emberek körülte­kintésével tájékoztatták a hallgatókat a „hogyan to- vább”-róL Kitűnő, cselekvésre, gon­dolkodásra ösztönző műsort hallottunk tehát hétfőn este a Kossuth-adó hullám­hosszán. Egyszerűbb lesz a cipővásárlás? Egységesítik a cipőszámozást ZENEI MŰVELTSÉGI VERSENY A Kodály Zoltán ének­zenei gimnázium hármas csapata helytállt az országos zenei műveltségi verseny elődöntőjében. Végig vezet­ve, több ponttal megelőz­ték a szegedi gyakorló gimnázium ugyancsak ki­tűnően felkészült együtte­sét. Sajnos, mégsem juthat­nak a „dobogóra”, nem ve­hetnek részt a legjobbak vetélkedőjén. Egyetlen pont hiányzott a tovább­jutáshoz. Minden dicsére­tet megérdemel hát a há­rom diáklány: Kapocs Éva, Horváth Ágnes és Oláh Mária, valamint Itt- zés Mihály szaktanár, aki felkészítette az egyenes adásban közvetített nemes versengésre a tanulókat. A rádiót és a mindig friss, mindig ötletes, min­dig pontos és a lényegről beszélő Czigány György műsorvezetőt csak elisme­rés illeti ezért a szép soro­zatért, noha a műsor „el­bírt volna” egy kicsivel több ötletet, leleményt. Heltai Nándor Előadássorozat a számítástechnikáról A József Attila művelő­dési központ és az MTESZ bajai csoportja előadásso­rozat keretében ismerteti korunk technikai „csoda­gyerekét”, a számítógé­peket. Arra törekszenek, hogy tájékoztatást adjanak a számítástechnika különbö­ző területeiről, az alkalma­zás különböző lehetőségei­re felhívják a figyelmet. Az első előadáson április 17-én, hétfőn Kalmár László akadémikus a rendszerelméletről, a szá- mításgéptechnika hazai al­kalmazásának tapasztala­tairól foglalja össze véle­ményét. A további hét előadáson is neves tudó­sok, szakemberek „veze­tik be” a hallgatóságot a programozás, a gépi adat- feldolgozás ma még sokak előtt oly rejtélyes vilá­gába. Valamennyi rendezvény­re hétfői napon, a műve­lődési központ ifjúsági klubjában kerül sor. A cipővásárlóknak egyre több gondot okoz a láb­belik eltérő számozása, manapság ugyanis a ha­zai és a külföldi cipőgyá­rak háromféle mérték szerint számozzák termé­keiket. Nálunk és még né­hány országban az úgyne­vezett francia számozást alkalmazzák, Angliában és a nyugat-európai országok többségében az angol hosszméretet, s létezik egy úgynevezet amerikai szá­mozás is. A nemzetközi szabvány- ügyi szervezet, az ISO el­határozta, hogy egysége­síti és nemzetközileg szab­ványosítja a lábbelik mé­retszámozását és méretje­lölését, mégpedig a leg­egyszerűbb módon, a mil­liméter alapján. Az új mé­retrendszerben számonként öt, illetve 7 milliméteren­ként változik a nagyság. A magyar szabványügyi szakemberek azt javasol­ták, hogy a 7 milliméteres méretkülönbséget csak a „kényelmesebb” házicipők­nél és túrabakancsoknál vezessék be. Az új mértékrendszer kidolgozása még folyamat­ban van, azonban az NDK- ból és Csehszlovákiából importált cipők számozása már a milliméter rendsze­ren alapszik. Eszerint a 36-os francia számozású lábbeli 24-es, a 42-esé pe­dig 28-as. Az új számo­zást előreláthatólag két- három év múlva vezetik be világszerte, mivel á cipőgyárakban a kaptafá­kat is ki kell cserélni, át kell számozni. A Magyar Szabványügyi Hivatal már megkezdte az új mérték- rendszer bevezetését az­zal, hogy a néhány éve megjelent kaptafa-szab­vány a francia méretek mellett milliméter-rend­szert is tartalmaz. (MTI) Üdvözletek a testvérmeiyébif Szovjetunióbeli testvérmegyénkben, a Krímben több helyen tartottak megemlékezést hazánk jelszabadulá­sának 27. évfordulója alkalmából. Mint a területi lap, a Krimszkaja Pravda írja, ez alkalommal a szimfero- poli mezőgazdasági főiskola nagytermében volt a köz­ponti ünnepség, melyen I. T. Tvjordohlebov, az SZMBT területi tagozatának elnöke tartott beszédet és felszó­lalt Kovtun nyugalmazott vezérőrnagy is, Kecskemét város díszpolgára, valamint Kocsis Vilmos a kijevi ma­gyar főkonzul. Az ünnepi gyűlések résztvevői üdvözlő táviratokban fejezték ki jókívánságaikat Bács-Kiskun megye dolgozóinak, párt- és állami vezetőinek. Többek között távirat érkezett a Dzsankoji Gépgyár, a Feodo- szijai Kereskedelmi Kikötő, a Népek Barátsága Kolhoz kollektívájától és a Krím területi Békebizottságtól. Bajai, kecskeméti, izsáki tapasztalatok Könyvesboltokban a költészet napján Nyitás után két órával beszéltünk dr. Magos Já- nosnéval, a bajai Tóth Kálmán könyvesbolt veze­tőjével. Mondott édest és keserűt. — Száz példányt rendel­tünk a Szép versek-kötet- ből, éppen most adtuk el az utolsó darabot. Pedig délután bizonyára még so­kan keresik. A központ azzal biztatott, hogy a könyvhétre küldenek pót­lást. Sajnos, azoknak is nemet kell mondanunk akik — a régebben megje­lent — Buda Ferenc vagy az egészen friss Bálint Lea, vagy Nagy László kö­tetet keresnek. Janus Pan­nonius verseinek gyűjte­ményéből 30 példány ér­kezett, pillanatok alatt el­tűnt valamennyi a polcok­ról. Állandóan keresik a klasszikusokat is, főként a Megkezdődtek az iskolaelőkészítő tanfolyamok Tanyán óvoda helyett iskolába járnak a kicsik diákok és az idősebb nem­zedék. Hasonló tapasztalatokat szereztünk Kecskeméten, a Szabadság téri könyves­boltban. Németh János boltvezető és Tóth Jenőné eladó foglalkozott éppen a vevőkkel. Egy pillanatig sem tétlenkedtek. Itt is a Szép versek a „sláger”, el­kapkodták Nagy László, Janus Pannonius, Radnóti, Bálint Lea versesköteteit, keresik itt is Buda Ferenc költeményeit. A „44 Ft-os Petőfi összes”-ből 10 pél­dány fogyott el három óra alatt. Radnóti versei­ből sincs már egy darab sem — hol van még az esti üzletzárás — és ke­lendőek Beney Zsuzsa köl­teményei is. A~ izsáki szövetkezeti könyvesbolt vezetője éppen a megyeszékhelyen tartóz­kodott. Papp Ernőné he­lyettesítette, tőle tudjuk, hogy a propaganda elle­nére a déli órákig mind­össze három verseskötet talált gazdára. Húsz pél­dányt igényeltek a Szép versek című kötetből. Re­méli, hogy az érdeklődés növekedni fog. A raktár­ban, a polcokon mintegy 300 verseskötet várja azo­kat. akik szeretik a poéták műveit, a klasszikus és a modern költők alkotásait. Pauk Gyula, a bajai ru­haipari vállalat dolgozója tapasztalt, ügyes könyvbi­zományos. A költészet napjára gondosan kiegé­szítette a választékot. Tud­ta, hogy rendszeres vásár­lói keresni fogják az újabb versesköteteket. Nem csa­lódott, jól mérte fel az igényeket. Orbán Ottó mű­fordításainak a gyűjtemé­nyét, a Szép verseket, Lá­nyi Sarolta kötetét, Bari Károjy, Nagy László ver­seit keresték a legtöbben. ősszel mintegy 130 000 kisdiák kezdi meg tanul­mányait az általános isko­lák első osztályaiban. A legutóbbi adatok szerint a leendő iskolásoknak csak 56,4 százaléka jár óvodá­ba. Régi tapasztalat, hogy a tanítás első heteiben azokkal a kicsinyekkel van a legtöbb gond, akik óvo­da nélkül kerülnek az is­kolapadba. Ezen a nehéz­ségen kívánnak segíteni az iskolaelőkészítő tanfo­lyamok. Április első nap­jaiban országszerte mint­egy 1300 általános iskolá­Szakmai könyvtárak a kisiparosoknak Egy felmérés kettős haszna Az oktatás tekintetében eredményes évet zárt 1971-ben a megye kisipa­ra. Az elmúlt esztendőben 2288-an (az iparengedély- lyel rendelkezőknek meg­közelítően a fele) vettek részt különböző tovább­képzőkön: balesetvédelmi előadásokon, mestervizsga­előkészítőkön, valamint a húsz szakmában indított 44 tanfolyamon. Az úgyne­vezett kiemelt szolgáltató ágazatokban — lakáskar­bantartás, gépjármű-, ház­tartásigép-. elektroakusz­tikaikészülék-javítás és vegytisztítás — tizenkilenc sorozatot szerveztek, ame­lyeken a részvétel ingye­nes volt. A felsorolt négy szakmr képzési lehetőségei tovább javultak, mert az idén emelkedett az erre a célra fordítható központi tá­mogatás összege. Így a megye városaiban és köz­ségeiben több kisiparos bevonására nyílik mód. Az ipari szolgáltatások színvonalának emelése ér­dekében ebben az évben kidolgozzák a kisipari al­kalmazottak oktatásának rendszerét is. Az egyes szakmai tanfo­lyamok helyének megvá­lasztásához, a centrumok kijelöléséhez jó támpontot ad az a felmérés, amelyet az elmúlt hónapban ké­szítettek a helyi csoportok körzetük szolgáltatási igé­nyéről és jelenlegi ellá­tottságáról. Az idén 14, egyenként négynapos tanfolyamon oktatják a mesterlevél megszerzéséhez szükséges jogi, adó, és árismerete­ket. A kurzusok nagy szá­mát Indokolja, hogy eddig hatvannyolcán jelentkez­tek a megye hét vizsgabi­zottságánál, harmincegyen pedig már megszerezték a mesterlevelet. Az oktatásnak nélkülöz­hetetlen segédeszköze a könyv. Jelentős lépés, hogy az idén öt városban — Baján, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kalo­csán és Kecskeméten — 14 ezer forintos költséggel szakmai könyvtárakat lé­tesítettek, amelyek egy­aránt segítséget nyújtanak a szervezett továbbkép­zéshez és az önképzéshez. ban kezdték meg a foglal­kozást a következő év le­endő elsőseivel, A foglalkozásokat leg­több helyen azok a taní­tók vezetik, akik a kö­vetkező tanévben az első osztályban tanítani fogják a kicsinyeket. Egy negyed­éven át heti két alkalom­mal, összesen 72 órában rendszeres pedagógiai mun­kával sajátítják el az is­kolai élet nélkülözhetetlen szokásait, elemi jártassá­gait. Újdonság, hogy a szét­szórt, tanyai településeken, ahol az összevont osztá­lyok jellemzők, kísérlet­képpen az óvodába nem járó leendő elsősök a je­lenlegi első osztályosok foglalkozásain vesznek részt, s részben önálló fel­adatokat is kapnak. Az ország tíz megyéjének 66 iskolájában kezdték meg ezt a kísérletet. A költészet napjának délelőttjén négy helyen kértünk tájékoztatást. Messzemenő következtetéseket termé­szetesen nem vonhatunk le tapasztalatainkból. Aligha tévedtünk azonban, ha megállapítjuk, hogy ebben az évben érdekes művekkel tisztelegtek a kiadók József Attila emlékének, ízléses, színvonalas kötetek között válogathattak a verskedvelők. Különösebb „reklám” nélkül is sokan betértek ebből az alkalomból a könyv- kereskedésekbe, felkeresték a bizományosokat. Sajná­latos, hogy — ki tudja, milyen meggondolásból — ismét alacsonyra szabták némely kiadvány példány­számát. Régi nóta ... Lehet, hogy a tapasztalt vásárlók ezért siettek a kora délelőtti órákban a boltokba, hogy megszerezzék a kiválasztott könyvet és mindenekelőtt a kedvezményesen árusított Szép versek című kötetet. Petőfi-emlékév Az Országos Petőfi Em­lékbizottság elkészítette a költő születése 150. év­fordulójának méltó meg­ünneplésére összeállított programot. Az első fontosabb ese­ményre — 1972. december 30-án — Kiskőrösön ke­rül sor: emlékünnepséget rendeznek és ünnepi ta­nácsülést tartanak. Két nap múltán a Petőfi em­lékbizottság, a Hazafias Népfront, a KISZ és a Magyar Írók Szövetsége Honismereti tanácskozás Tiszakécskén A kecskeméti járás te­rületén dolgozó helytör­téneti kutatók, gyűjtők ta­lálkoztak tegnap, kedden Tiszakécskén, hogy meg­vitassák az elmúlt esz­tendőben végzett munkát és kialakítsák az idei ter­veket. A tanácskozás rész­vevői meghallgatták Bár­sony Ferencnek, a megyei pártbizottság munkatársá­nak előadását is. Témája: A munkásmozgalom tör­ténetének helye a hely- történeti munkában. A tapasztalatcsere jellegű megbeszélés tanulságait Török Sándor a járási pártbizottság osztályveze­tője foglalta össze. Az egybegyűltek — ezt kö­vetően — megtekintették a művelődési házban, eb­ből az alkalomból rende­zett helytörténeti kiállí­tást, az Erkel Színházban rep­rezentatív irodalmi est keretében idézi Petőfi Sándor alakját, munkás­ságát. Március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt felvonulást és ünnepélyt szervez a Hazafias Nép­front és a KISZ. Az emlékév során meg­jelenő kiadványokat már ismertettük lapunkban. Örömmel tájékoztatjuk ol­vasóinkat arról, hogy több érdekes filmet készítenek Petőfi Sándor költészeté­ről, irodalmi tevékenysé­géről, politikai küzdelmei­ről. A ma Petőfije című dokumentumfilmet Kolo- nits Ilona rendezi. A János vitéz című rajzfilm bemutatóját 1973. április 4-re tervezik (rendező: Jankovich Marcell), míg a Petőfi forradalmisága és internacionalizmusa című népszerű tudományos kis- film még ez évben a mo­zikba kerül. A gazdag programból külön kiemeljük a mához egy esztendőre tartandó európai költők konferen­ciáját, a műfordítók ta­nácskozását, a Tigris és hiéna című dráma felújí­tásai,

Next

/
Thumbnails
Contents