Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-12 / 85. szám
1972. Április 12, szerda 5. oldal Rövidesen megjelenik a statisztikai zsebkönyv A napokban kerül forgalomba a Statisztikai Kiadó Vállalat egyik legnépszerűbb kiadványa, az 1972-es magyar statisztikai zsebkönyv. A kötet — a korábbiakhoz hasonlóan — részletes adatokat közöl hazánk helyzetéről, fejlődéséről, foglalkozik a népesség, a nemzeti jövedelem alakulásával. tájékoztat a beruházások, az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar helyzetéről. Adatokat közöl a bélés külkereskedelem és az idegenforgalom alakulásáról, valamint a szociális ellátottságról és az igazságszolgáltatásról. A zsebkönyv a szokásos fejezetek mellett ebben az évben is szolgál újdonsággal. A színes térképmelléklettel, gazdag ábra- és grafikaanyaggal kiegészített, négy nyelven megjelenő kiadványban első ízben „Nem rendszeres adatközlések” címmel számos érdekes információt nyújtanak, egyebek között a nyugdíjkorhatáron felüli lakosság egészségügyi és kulturális helyzetéről. A művelődésiotthon-vezetők . országos konferenciájáról A művelődési otthon vezetők konferenciája Budapesten a SZOT, a KISZ és a Művelődésügyi Minisztérium rendezésében három napon át tanácskozott a hálózat fejlesztésének módjáról és kereste azokat a megoldásokat, amelyekkel ezeknek az intézményeknek munkája társadalmilag még hasznosabbá tehető. A megbeszélésen majd négyszázan jelentek meg: művelődésiotthon-vezetők, Nagy magyar könyvtáralapítók AZ ÍRÁSBELISÉG és vele együtt a könyvkultúra hazánkban a kereszténység felvételével és a királyság megalapításával kezdődött. A kézzel írott kódexek azonban a könyvnyomtatás feltalálásáig ritka és megbecsült kincsek voltak; a könyveiről híres páter- váradi apátság például a XI. század elején mindössze 34 kódexet birtokolt és a legnagyobb magyar monostornak, a pannonhalminak sem volt több könyve a XI. század végén, mint hatvan. Ezek a könyvtárak csak szűk kör tudását gyarapították és magánkönyvtár volt Mátyás királyunk világhírű budai bibliotékája is, amelynek kötetei halála után szétszóródtak az egész világba. Bár a könyvnyomtatás felfedezése után szaporodott az egyházi és főúri könyvtárak száma, de még egyikük sem volt nyilvános. Ezek megteremtésében elmaradtunk a nyugat-európai fejlődéstől, de nekünk is voltak olyan kiváló nagyjaink, akik saját vagyonukból könyvtárakat alapítottak és azok használatát a nagyközönség számára is lehetővé tették. könyvtárat gyűjtött. Munkásságának jelentőségét növeli, hogy elsősorban a magyar irodalom teljes gyűjteményére törekedett. Könyvtára élénk hatást fejtett ki kora irodalmi életére, többek között Kazin- czyra is. A könyvtár állománya 1792-ben 4873 mű volt 10 302 kötetben. Értékét ekkor 135 000 forintra becsülték. A péceli könyvtárat azonban az utódok nem fejlesztették. 1861-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába került és jelenleg a budapesti Református Teológiai Akadémia nyilvános könyvtáraként működik. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÜNK legnagyobb könyvtáralapítóként Széchényi Ferencet (1754—1826) tartja számon. A gazdag főúr 1793-tól gyűjtött nagyobb mértékben könyveket, és ezügyben óriási levelezést folytatott. Külföldi látogatásai (Németország, Anglia) nemcsak arra hívták fel a figyelmét, hogy hazánkban a nemzeti könyvtár hiányzik, de arra is, hogy e hiányt mielőbb pótolni kell. 1802-ben 15 000 kötet könyvből, 2000 kéziratból. 5000 térképből és metszetből álló könyvtárát a nemzetnek ajánlotta fel. I. Ferenc császár és király a könyvtáralapítást jóváhagyta, s ezzel 1802-ben megszületett a magyar nemzeti könyvtár, amely mindmáig Országos Széchényi Könyvtár néven működik. Széchényi saját költségén, 1000 példányban a könyvtár katalógusát is kinyomatta és megküldte a hazai és külföldi tudósoknak. közéleti embereknek. A könyvtár, amely 1804- től már kötelespéldányokat is kapott, rohamos fejlődésnek indult; ide került többek között Jankovich Miklós 30 000 kötetes, Horváth István ugyancsak 30 000 kötetes könyvtára, s a páratlan értékű Apponyi Sán- dor-féle hungarica-gyűjte- mény. a Todorescu-féle kollekció és sok kisebb-na- gyobb magánkönyvtár. Az intézmény már a századforduló táján helyhiánnyal küszködött és ezt a nehézséget csak a könyvtárnak a Várban történő — sajnos, egyre késő — elhelyezése fogja megoldani. NAGY SZEREPET játszott a reformáció hazánk könyvkultúrájában. A Habsburg-ház és a katolikus klérus ellenreformáci- ós mozgalmához fűződik az első magyar egyetem alapítása. Nagyszombaton, 1635-ben nyitotta meg a kapuit Pázmány Péter (1570 —1637) szorgalmazására. Az egyetemhez gazdag könyvtár tartozott, amely a főiskolát 1777-ben Budára, 1874-ben pedig Pestre követte. Az egyetemi könyvtárat a hallgatók és a professzorok mellett más tudósok is használhatták. AZ ELSŐ, mai értelemben vett nyilvános könyvtár megalapítása a jobbágy származású pécsi püspök, Klimó György (1710—1777) nevéhez fűződik. A püspök nagy anyagi áldozatok árán szerzett 15 000 kötetes gyűjteményét nemcsak nyilvánossá tette, de érem- és régiségtárral is kibővítette, fejlesztését pedig 10 000 forintos alapítvánnyal biztosította. Erre az alapgyűjteményre épült a későbbi p4esi e«vp*-'mi könyvtár. KEZDETTŐL szembetűnő volt a reformátusok könyv- szeretete A debreceni, sárospataki. pápai kollégiumi könyvtárak mellett a XVIII században Ráday Gedeon főúr (1713—1792) mint szenvedélyes könyvgyűjtő Pé- celen _ folvtatva édesapja tevékenységét — nagy TELEKI Sámuel (1739— 1822) Erdélyben alapított nyilvános könyvtárat. Az erdélyi udvari kancellár fiatal korában beutazta egész Európát és a könvvgyűjtést is akkor kezdte, majd Bécsben folytatta. Kezdetben Bécsben őrzött könyvtára a maga 40 000 kötetével a császárváros nevezetességei közé tartozott. Az erdélyi származású főúr a könyvtár méltó elhelyezésére Marosvásárhelyen könyvtárépületet építtetett s könyveit társzekereken szállíttatta oda. Bár a Teleki-Tékát családi hitbizo- mánynak nyílvánította, biztosította nyilvánosságát is. Halála után a könyvtár fejlődése megállt, de mint könyvmúzeum ma is jelentős szerepet tölt be Románia tudományos életében. JELENTŐS könyvtáralapító volt egy másik Teleki, Teleki József is (1790—1855), aki 1826-ban 30 000 kötetes könyvtárát a „Tudós Társaság”-ra hagyta, s ezzzel a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának alapjait vetette meg. Teleki József lett a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke is, mint történetíró elsősorban a Hunyadiak korával foglalkozott. A XIX. SZAZAD nagy könyvtáralapítói közül Somogyi Károly esztergomi prépost (1811—1888) viszi el a pálmát. A kiváló könyvgyűjtő a nagy szegedi árvíz után 60 000 kötetből álló könyvgyűjteményét Szeged városának ajándékozta. Szeged város köztörvényhatósági bizottságához intézett levelében a következőket írta: „A romjaiból új életre kelt Szegedre nagy nemzeti misszió vár... Ezen meggyőződéstől áthatva részemről is szolgálatot tenni kívánok a közmfvelődés és magyar nemzetiség ügyének és évtizedek hosszú során gonddal, fáradságosan és nagy áldozatokkal gyűjtött könyvtáramat Szeged városának ajándékképpen, örök tulajdonul felajánlom”. Mint városi nyilvános könyvtár 1883-ban nyílt meg és jócskán megelőzte a hasonló jellegű Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárt is, amelyet csak 1914-ben alapítottak. A NAGY könyvtáralapítók kora a XIX. század végével lejárt A könyv egyre jobban közüggyé vált és felszabadulásunk után az egész magyar könyvtárügy gondozását az állam vette át. Űj könyvtárak ezrei születtek a kulturális forradalom nyomán, s a könyv — a kutatás, a tanulás, a nemes szórakozás forrása — ma már mindenkinek rendelkezésére áll az Országos Széchenyi Könyvtártól a kis falusi könyvtárakig. A nagy magyar könyv- táralapitók emlékét azonban hálás tisztelettel őrzi meg az utókor. G. F. tanácsok, társadalmi szervezetek vezetői, írók, tsz- elnökök. Megyénket 9 tagú küldöttség képviselte. A konferenciára alapos előkészítés után került sor. Erről tanúskodnak a meghívottak között szétosztott tanulmányok, fejlesztési irányelvek. Szükség is volt erre, mivel a művelődési otthonok munkájában a közművelődés általános gondjai mellett igen sok a sajátos probléma. Az előkészítők felelősségét mindez csak fokozta és a tanácskozás jellegét is alapvetően meghatározta. Olyan demokratikus vitafórummá kellett azt tenni, amelyen — az általános panaszkodás helyett — a gondok feltárása, a megoldási módok felvázolása kerüljön előtérbe. Ezeket a célokat jórészt sikerült is a rendezőknek elérniök azzal, hogy a legfontosabb kérdésekre irányították a figyelmet. Garamvölgyi József miniszterhelyettes vitaindítójában az első helyen említette, hogy a művelődési otthonok legyenek a közösségi nevelés otthonai. A felszólalók kivétel nélkül helyeselték e törekvést. Gyur- kó László író azt fejtegette ezzel összefüggésben, hogy a közművelődés intézményrendszerében a művelődési otthonok a legalkalmasabbak — ha feladatukat hivatásuknak megfelelően látják el — arra, hogy a közösségi élet bázisává, s ezzel a közösségi életforma megteremtésének lényeges tényezőjévé legyenek. Kiderült a vita során az is, hogy a közösségi nevelés érvényesülését számos művelődési otthonban hátráltatja a ma még barátságtalan környezet, a hiányos felszerelés, berendezés. Azzal is egyetértett mindenki, hogy a közösségi nevelés kibontakozását jobban elősegítené, ha az eddigi rendezvényformák mellett a művelődési otthonokban több kötetlenebb, szabadabb, oldottabb lehetőség adódna a látogatóknak a szabad idő kellemes eltöltésére. „A művelődési otthon elsősorban a fiatalság otthona legyen” szögezte le összefoglalójában Garamvölgyi József miniszterhelyettes. A munkásság körében a községi művelődési otthonok az eddigieknél tegyenek többet a kultúrá- lis színvonal emeléséért. Vonatkozik ez a megállapítás különösen olyan területekre, mint Bács-Kiskun megye. Élénk visszhangra talált a témakörben megyénk egyik küldöttének, Fazekas Bálint tsz-elnöknek a felszólalása, aki tapasztalatai alapján hasznos útmutatást adott a művelődési otthonoknak a korok szerint differenciált népművelői munka kialakításához. Fontos kérdésként kezelte a konferenca a művelődési otthonok munkájában a társadalmasítás erősítését. Az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kell adni a látogatóknak a művelődési otthonokban a munka megtervezésében és gyakorlati megvalósításában — állapította meg Garamvöl- gyi miniszterhelyettes a hozzászólások összefoglalójában. Egybehangzóan javasolták a felszólalók a népművelési szakemberek képzésének tökéletesítését. Egytértett a konferencia a művelődési otthonok anyagi ellátásának — az irányelvekben megfogalmazott módon történő — javításával. Vagyis „a klubkönyvtárak összes kiadásait és bevételeit 1973-tól a fenntartó szerv költségvetésében irányozza elő. A művelődési központoknál és a művelődési házaknál általában a nettó támogatást szükséges fenntartani, Fokozatosan lehetővé kell azonban tenni, hogy a működés alapfeltételeit szolgáló költségek fedezetéről az intézmény fenntartója gondoskodjon. A konferencia 3 napon át sokat végzett, de nem térhetett ki mindenre. Hozzájárult azonban annak tisztázásához, hogy új körülmények között ma és a jövőben mi legyen a művelődési otthonok feladata. A számukra kijelölt helyet elfoglalják-e, szerepüket miként töltik be a közművelődés rendszerében; az sokban függ a művelődési otthont fenntartó szervektől és más tényezőktől, de legfőképpen maguktól a művelődési otthonoktól. Gila János Pari védelem a Balatonon % „ • ■ • ^ m A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Siófoki Kirendeltsége 150 millió forintos költséggel partvédelmi és partkialakitási munkát végez Siófoknál. Nyolc kilométer hosszú partszakaszt 90—100 cm-es vízmagasságig iszappal feltöltenek és kövezett partfalat alakítanak ki. Képünkön: A part feltöltéséhez használt iszapot kotróhajó segítségével a Balaton aljáról termelik U; amelyet a partra vezető vascsövön keresztül juttatna«« az épülő partra« Nagyméretű csomagot kapott az elmúlt napokban a Baja-Felsővárosi Iskola úttörőcsapatának Vadvirág őrse. Sziklai Edit, az őrs vezetője pajtásaival együtt izgalommal bontotta fel a küldeményt. Kiderült, hogy a Pajtás-tói kapták a csomagban levő filmfelvevő gépet és a hat filmet. A jutalomküldeményt a bajai úttörők jól sikerült, a mozgalom 25 éves jubileuma alkalmával készített krónikájukért kapták. • Csipák Marika Kiskunhalasról, a 860-as számú Ady Endre úttörőcsapattól küldött levelet Mint írja, ők is részt vesznek a „Nekünk épül, mi építjük” miniakcióban. Ügyelnek iskolájuk rendjére, tisztaságára, épségére. Most társadalmi munkával — és KlSZ-szer- vezetek segítségével — kisdobosszobát építenek. Ezen a munkán kívül részt vesznek a „Testvéreink számvetése” című akcióban is. Jó kapcsolatot sikerült létesíteni a helyi Szilády Áron Gimnázium- és Paprika Antal Termelőszövetkezet KISZ-alapszervezetének fiataljaival, valamint a Papíripari Vállalat a Ganz- MÁVAG és a „Fémmunkás” KlSZ-alapszervezeté- vel is. Közösen rendezik sportversenyeiket és különböző ünnepeiket. Legutóbb közös akadályversenyen vettek részt, gyakorlati és elméleti feladatokat oldottak meg közösen a KISZ- fiatalokkal. • Örömmel számolt be levelében Kemény Jutka, a soltvadkerti úttörőcsapat tudósítója, hogy lebonyolították a csecsemőápolási tanfolyam záró részét, a hallgatók bemutatón adtak számot tudásukról. Különösen jól szerepeltek és dicséretben részesültek a következő pajtások: Virágh Éva, Révész Magda és Kalmár Aranka. Ók képviselik majd a soltvadkerti úttörő- csapatot a járási versenyen — Jutka reméli, hogy szép sikerrel. • Szánkról, a művelődési ház úttörőklubjából Szabó Hedvig és Baranyi Franciska küldött tudósítást. Mint írják, újév napján úttörőklubot alakítottak, s azóta minden másnap délelőtt hangulatos foglalkozásokat tartanak: a hét folyamán felkutatott, falukrónikával kapcsolatos eseményeket leírják, albumba gyűjtik. Feladatuknak tartják azt is, hogy felkeressék és segítsék a községben élő idős, beteg embereket. Hédi és Franciska szeretne megismerkedni más községben élő úttörőklubok tagjaival, akik hasonló feladatokat tűztek maguk elé. Az elmúlt napokban vendégül látták Raffai Sarolta írónőt, aki elbeszélgetett velük és a község lakosságával. A pajtások úgv érzik, soha nem felejtik el az írónővel töltött szép estét. * Hazánk felszabadulásának ünnepén Nyárlőrincen a II. Rákóczi Ferenc úttörő- csapat tagjai megkoszorúzták a községük felszabadításánál hősi halált halt Georgij Lazarev Merkelo- vics szovjet gárda hadnagv sírját. Balogh Péter tanácselnök emlékező szavai után p pajtások helyezték el a kegyelet virágait a hős szovjet katona sírján
