Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
SZABAD IDO Segítőtársait as olvasásban A szabad idő helyes iunasznáiásáról sokan es sokfeleképpen vélekednek. Eléggé általános az a vélemény, hogy a több szabadság arra való, hogy az ember többet pihenjen, szórakozzék, kikapcsolódjék a napi munaaboL Tegye azt, a szabad idejével, amit jónak lát, ami kedvére való. Hallgasson rádiót, nézzen televíziót, járjon hangversenyekre, magnózzon, hallgasson lemezeket. De eltöltheti szabad idejét sportolással, turisztikával, vagy más hasznos tevékenységgel is, s napjainkban oly rohamosan terjedő „hobbyk” bármelyikével. Ezek valóban szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó, örömet adó tevékenységek. De a kérdés: mit, mikor és hogyan? S ha ebben nem tájékozott az ember, könnyen eltöltheti a szabad idejét semmittevéssel, céltalan tengés-len- géssel; jóllehet mindezt kikapcsolódásnak szabad ideje hasznos eltöltésének érzi, hiszi, az azonban mégis káros. A szabad idő helyes eltöltésének tehát sokféle módja lehet. Talán egyik leghasznosabb, sokaik által kedvelt formája a naponkénti, rendszeres olvasás. A pihenést, a szórakozást, az ismeretszerzést, a látókör bővítését, a gondolati és érzelmi gazdagodást jelentő olvasás valóban a szabad idő helyes eltöltésének minden másnál hathatósabb eszköze. Az olvasás azonban olyan tevékenység, amelyhez nem elég csak a betűk ismerete. Az olvasás úgy válhat olva- sottságá, s ezen belül a szabad idő helyes eltöltésének egyik legszebb, legértékesebb részévé, ha megtanítjuk az arra szomjazókat helyesen élni is vele. Az olvasás nem lehet csak pusztán időtöltés. De, ha ezzel kezdődik, kinél-kinél válhat megszokássá; válhat a jártasságból készség s a készség magával hozhatja az igényt, az oltha- tatlan igényt, amely mindennapi szükségletté fejlődhet f Az olvasás az értelem és érzelem kölcsönhatásában és fokozódásában csak akkor tudatosul, ha helyesen válasszuk meg olvasnivalónkat. A „mindért olvasás” — nem olvasás, csak időtöltés. A valósított, tudatosan megválasztott olvasmány és ezek lépcsőzetesen épülő fokai jellemformáló erővé válnak. Természetesen az igény legmagasabb erejével. Ehhez mind az egyénnek, mind az olvasásra nevelőnek fontos szerepe van. Csak így egész, az egész. A könyvtárosoknak, kúlt.úrmunkásoknak, nevelőknek és az olvasásban jártasoknak, mind magánéletükben, mind hivatali tevékenységükben arra kell törekedniük, hogy a hozzájuk fordulóknak tanácsot tudjanak adni olvasmányigényük kielégítésében. Sokszor ez nem is könnyű feladat, de a pedagógusok is ezrével sorolhatnák a példákat; kik, milyen igénnyel léptek be hozzájuk. TTürelem, megértés, szeretetteljes foglalkozás, az olvasásban jártasabb ember tapintata, jó szakismeret — és nem fölény! — nevelhet naponta újabb olvasókat és vezethet el embereket a könyvek sok gyönyörűségét nyújtó élvezetéhez. A könyvekkel Ismerkedni készülő, félénken érdeklődő, kezdő olvasó botladozó lépéseinél nem is tudja megfogalmazni, milyen könyvet szeretne olvasni. Legtöbbször a szokványos, szégyenkező, halk érdeklődés szül ilyen mondatokat: „Valami szerelmest szeretnék olvasni”. Vagy: „Adjon valami harcosat!” Vagy: „Valami viccest, nevette tőt kérek!” E bátortalan, mindegy milyen korú és nemű kezdő olvasó tapogatózásából meg kell érezni a bizonytalan, felénk lépő esetlegességét. Karon kell fogni, hogy botladozó lépései egyre magabiztosabbak legyenek a könyvállványok labirintusában. Segíteni kell a csodálkozás, a megdöbbenés nyomasztó érzésének leküzdését a földtől-falig-tetőig tengernyi könyv láttán. Időt kell szakítani az új olvasó megismerésére, irányítani igénye megfogalmazását, meghallgatni véleményét az olvasott könyvről; regisztrálni érdeklődési körét és építeni benne a kezdeti igényt tudatos igénnyé, később örömmé. A szabad idő helyes ■**- felhasználása csak tervszerű, tudatos elhatározás kérdése lehet. Aki a sok lehetőség közül az olvasást választja, jól érzi, hogy számára ez a leghasznosabb. Egyéni tevékenység, de közösségi haszna is mérhetetlen. Sorsok, életek, tájak, történések, jellemek, érzések és vágyak formálódnak benne; eléri az elérhetetlent, kitárul előtte az értő, érző, alkotó több ezer éves emberi kultúra, az írásművészet sok színű köntösében. K. J. Szovjet onkológus a rák megelőzéséről Szovjet tudósok olyan mechanizmust fedeztek fel, amelyek elősegítik a rákkeltő anyagok, — az olyan kémiai melléktermékek mennyiségének csökkenését, amelyekről az orvosok úgy vélik, hogy a szervezetre gyakorolt tartós hatásuk összefüggésbe hozható bizonyos rosszindulatú daganatok keletkezésével. „A talajban és a vízben levő rákkeltő anyagok elpusztulásának legfőbb tényezője a mikroorganizmusok élettevékenysége — írja Leon Sábád, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának tagja a Szovjetsz- kaja Rosszija című lapban. — Benzpirénnel erősen szennyezett talajból sikerült olyan baktériumtörzseket kiválasztanunk, amelyek elpusztítják ezt az anyagot. A benzpirént egyébként a talaj saját mikroflórája is elpusztítja. Néhány nap alatt e rákkeltő anyag mennyisége 50—80 százalékkal csökkenhet.” Leon Sábád, a 70 esztendős onkológus már több munkát írt arról, hogy a rákkeltő anyagok milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Ezeknek az anyagoknak a megismerése, írja a tudós, „napirendre tűzi PASZTŐRÖZÉS - HÁZILAG Mindennapi italunk a tej Nem tartozunk a sok tejeit és tejterméket fogyasztó országok közé, pedig a tej nálunk is olcsó és könnyen hozzáférhető élelemnek számít. Akkor hát mi a kerékkötője a tej- és a tejtermékfogyasztás erőteljesebb növekedésén ele? És mi a magyarázata annak, hogy falun, tanyán kevesebb tejivó, illetve tejtermékeit fo^asztó akad, mint városon? A választ kérdésünkre így fogalmazta meg az egyik termelőszövetkezet traktorosa: — Aki nehéz fizikai munkát végez, az a tejtől egy óra alatt megéhezik. Márpedig a traktor nyergében nem lehet lépten-nyomon étkezési szünetet tartani. Én ezért nem vagyok híve a tej- fogyasztásnak. De ha a feleségem túrós rétest süt, abból egy tepsire valót is meg tudok enni. Valóban igaz, hogy a tej, a túró, a tejföl, de a sajt sem laktat, így viszonylag hamar jelentkezik az éhségérzet. Ennek magyarázata kézenfekvő: a tej és a tejből készült úgynevezett sovány termékeik könnyen emészt- hetők. Táplálóak, de a hízást nem segítik elő, sőt soványító hatásuk van. Jó tudni, hogy a fóliába csomagolt, fél- és egyliteres zacskós tej az egész országban pasztőrözött állapotban kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a zacskós tej forralás nélkül felhasználható és fogyasztható. A pasztőrözés azonban nem gátolja meg a tej savanyodását, ami különösen meleg idők beköszöntése után okoz sok kelletmelensé- get. Más a helyzet a huszonöt literes kannákban forgalomba kerülő „kannatejjel”. Ezt és a termelőtől közvetlenül vásárolt tejet is, fogyasztás előtt mentesíteni kell az úgynevezett vegetatív csíráktól és betegséget okozó baktériumoktól. Hogyan végezzük a mentesítést? Lehetőleg ne hagyományos módon, forralással, hanem házilag is megoldható pasztőrözéssel. A frissen kifejt, illetve kannában forgalomba hozott tejet palackba öntjük, a palack száját tiszta vászon-, vagy gyolcsdarabbal lekötjük. Ezt követően egy nagyobb fazékba vizet teszünk, a fazék aljára pedig zsebkendő nagyságú ruhát helyezünk és a tejesüveget nyakáig vízbe merítve a fazékba állítjuk. A vizet azonban nem szabad forrpontig melegíteni. Elégséges, ha 75—80 C-fokra melegítünk, s a tejet a forró vízben 10—15 percig állni hagyjuk. A következő teendő: a tejet a palackból kiöntve hirtelen lehűtjük. Ha viszont nyomban fogyasztani akarjuk, elegendő a pasztőrözött tejet az ivás hőmérsékletére hűteni. A pasztőrözésnek ez a módja nemcsak egyszerű, hanem tápanyagkímélő is. És ezen túlmenően az a jelentős előnye, hogy így sohasem fut ki a lábasban a tej, s nem telik meg kelletmetlen szaggal a konyha. A forralásnak több a hátránya, mint amennyi előnyt ez az egyszerűnek vélt művelettel biztosítani tudunk. Ha a tejet 100 fokra hevítjük, megváltozik a tej kémiai összetétele is. Az albumin és a globulin (a tej fehérjéi) megalvad, s a szervezetünk részére hasznos vitaminok többsége elpusztul. Ez azt jelenti, hogy a tej tápértékének 20—30 százalékát veszíti el. Ha nincs módunk a pasztőrözésre, az esetben csak az első felhabzásag melegítsük. A tej szódá- zása (szódabikarbóna) még a forralásnál is több kárt okoz, tehát a tartósításnak ezt a módját se alkalmazzuk. A szalicil, a bórsav, stb. — ame- , lyeket régebben a tejsavas erjedés meggátlására használtak — ugyancsak hátrányos, a tej kellemes ízét teszi tönkre. A hűtőszekrény a tej tartósításának egvik legjobb és legtisztább eszköze. Ugyanezt mondhatjuk el a tejtermékekkel kapcsolatban is. D. J. a rák megelőzésének problémáját.” „Azokban az esetekben — írja Leon Sábád —, amikor megállapíthatjuk, hogy a munkahelyen olyan ártalmas anyagokkal dolgoznak, amelyek rákos megbetegedéseket idézhetnek elő, meg lehet szüntetni, vagy legalábbis csökkentenni lehet az ilyen anyagoknak a szervezetre gyakorolt közvetlen hatását. A rák több fajtája, például a kéményseprőknél vagy a röntgenszakorvosoknál előforduló rákos megbetegedések ma már gyakorlatilag megszűntek.” „Sokat foglalkoztunk az olajtermékekből származó kátrányok és az ásványolajok rákkeltő hatásának tanulmányozásával és sok esetben megállapítottuk, hogy ezek jelentősen különböznek egymástól, ami lehetővé tette, hogy a legártalmasabbakat kivonjuk a használatból, vagy más anyagokkal he- j lyettesítsük” — mutat rá Leon Sábád. A tudós hangsúlyozza, hogy „sok esetben nem szükséges teljesen megszüntetni az embernek a rákkeltő anyaggal való érintkezését, hanem elegendő csökkenteni az anyag mennyiségét, mivei a rákkeltő hatás teljesen az anyag dózisától i függ. A kutatások azt bizonyítják, hogy a termelőmunka során használt anyagok okozta rá-1 kot meg lehet előzni.” Régi kézimunkák c? A fűzfavessző, a kosárfonás ősi eszköze a mai modern lakásban is sokféle módon felhasználható. Szabad időnkben sok hasznos és értékes dolgot készíthetünk belőle. A lakástér elválasztásához például kiválóan alkalmas a gömb vas és vessző kombinációjából készült paraván. Beosztásáról előzőleg vázlatrajzot készítünk, u azután anak megfelelően dolgozunk. Ha van rá mód, a vasakat hegesztéssel erősítsük össze, de ha ez nem lehetséges, a faanyaghoz jól illeszkedő rafiakötözéa Is alkalmas erre. Ha a 30—40 centis beosztású rács elkészült, gondosan megtisztított vesszőből — színén háncs vagy rafia kötözőanyag segítségével — különféle formákat alakítunk ki és azokat a négyzetekbe illesztjük. A közbeeső négyzeteket vagy vess?;övei vagy rafiaszálakkal fonjuk be. Szobadíszül is szolgálhat a hasított vesszőből kialakított gömb. A gömböt tetszés szerint három- vagy több, kb. 50 cm átmérőjű karikából állítjuk össze. A karikákat zsinórral felfüggesztjük, s ezután a fonás módszerét követve ráfűzzük a vízszintes kört, ami tulajdonképpen a függő gömb mere- vítésére szolgál. Ha a gömb felső felébe több, egyre ki- sebbedő karikát fonunk, modern vonalú lámpabúrát kapunk. Kedves falidísz a körbe fonott vesszőkoszorű. Ennek a fonásához egy kör alakú puhafa lapra van szükség, amelyre a kör sugarait apró szeggel felerősítjük. Ezeket a. vesszőket csak akkor vágjuk el a kívánt hosszúságra, amikor a fonat már kész. A ma1 koszorúba kis kör alakú tülí doni hogy a belső körben amely ebben az esetben megegyezik a tükör méreté# vei — a vesszők szabad véj geit behasítjuk, s az így ke* letkezett hasítékba illesztjük be a tükröt. I Akár lebántott, akár teil mérzetes színében mégha# gyott vesszővel dolgozunk, é kész munkát pár napi szik* leadás után vonjuk be színi télén lakkal. F. I. V-r*?- Í. •• • j