Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

Együttműködés a termelés fejlesztésére Dinamikus fejlődés Kiskunhalason I „Futóhomok" cí­mű, 1957-ben meg­jelent szociográfiá­jában irta Erdei Ferenc ... „Halast, mint a legrégibb mezővárost legjob­ban is köti a múlt­ja. Semmit sem mutat a többi me­zővárosok buzgó és türelmetlen tö­rekvéseiből. Halas nem siet. ... Halas nem töri magát.” | Az azóta eltelt 15 év alatt bekövetkezett vál­tozások mindennek eí- I lenkezőjét bizonyítják. A i bizonyítékok közül az egyik legszebbet, legkö­vetendőbbet a Kiskun- halasi Állami Gazdaság szolgáltatja. Több mezőgazdasági üzem egyesülésével és 7200 hold állami tarta­lékföld birtokba vételé­vel jött létre a gazda­ság. Adottságai nem a legkedvezőbbek. A csak­nem 11 ezer 500 hold összterületből 6241 kh a szántó, 1490 kh a szőlő, 411 kh a gyümölcsös, 1105 kh a rét, 1192 kh a legelő, 486 kh az erdő, van ezeken kívül még kis területen nádas és kert, 438 holdon pedig nem folytatnak gazdál­kodást. Ez a hosszú évek útkeresése után kialakult szerkezet jónak, megtar- tandónak bizonyult, ala­pul szolgál az elkövetke­ző időszak fejlődéséhez anélkül, hogy lényeges változtatást kellene vég­rehajtaniuk. Korszerű szőlőművelés í A vegyes profilú mező- gazdasági nagyüzem leg­dinamikusabban fejlődő ágazata a szőlőtermesz­tés. A meglevő ültetvén nyékét 1954-től telepítet­ték, az „öröklött”, régi szőlőket kiselejtezték. Széles soros, korszerű, gépi művelésre alkalmas területeket 1961 óta ala­kítanak ki. A hagyomá­nyos, sűrű sorosakat szakszerűen kiritkították, és így az 1490 holdas ül­tetvény 240 cm, illetve 320 centiméter sortávol­ságú. A fajták jó kivá­lasztásának, a technoló­gia szigorú betartásának köszönhető, hogy a ter­mésátlagok évről évre emelkedtek, az ágazat meghálálta a gondozást. Az egy holdról szüretelt mennyiség 1960-ban 21,5 mázsa, 1965-ben 30,8 má­zsa, a kiemelkedő 1969. évben 50,25 mázsa volt, i de még a tavalyi — a termés mennyisége szem- ' pontjából kedvezőtlen — 1 gazdasági évben is 34,6 mázsa volt. A gazdaság a legkor­szerűbb technológia be­vezetésének anyagi, tech­nikai és személyi bázisát egyaránt megteremtette, így lehetőség nyílik a nagy hozamot biztosítani, kevesebb élőmunkát igénylő módszerek alkal­mazására. A terveket, el­képzeléseket az üzem szakvezetősége a Bács megyei Szakszolgálati Állomással közösen dol­gozta ki. Céljuk a mo­dem, zárt technológiával történő termesztés meg­valósítása. A korszerű­sítésnek része, fontos összetevője a művelési mód. Ezen a téren az el­múlt évben is nagyot léptek előre. Magas mű­velésű szőlőt 537 holdon alakítottak ki, ezzel meg­takarítják a sok erőt, időt lekötő vesszőbetaka­rítást. Ugyancsak 1971- ben kezdték meg a tám- rendszerek kicserélését, első szakaszként 402 hol­don építettek nagy te­herbírású támberende- zést. A szőlőtermesztésben nagy szerepe van a ke­mikáliáknak, a nagyüze­mi kísérletekkel megala­pozott növényvédelem­nek, tápanyag-gazdálko­dásnak, vegyszeres gyom­irtásnak. Ez utóbbit 700 holdon alkalmazta a gazdaság jó eredménnyel. A talajerő pótlásában is jelentős az előrehaladás, holdanként 26,46 mázsa vegyes műtrágyát szór­tak ki — az előző évi 20,75 mázsa volt — ami hatóanyagra számítva 844 kilogrammot jelent. A növényvédelemben a legkorszerűbb szereket kísérleti parcellákon pró­bálják ki, s a legjobban beváltat építik be a tech­nológiába. A gazdaságnak Is tö­rekvése a minél keve­sebb élőmunka-felhasz­nálás. A szőlőművelésben már alkalmazzák a táp­anyag-utánpótlás, g talaj, művelés és a növényvé­delem géprendszereit. Nem kevés szerepe volt ezek létrehozásában a műszaki gárdának. A Gépkísérleti Intézettel és a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattal közösen ala­kították ki azt a gépet, amely a szerves- és mű­trágya kijuttatására egy­aránt alkalmas. Munkába állításával az ároknyitó és befedő gépek felesle­gessé válnak. A hidraulikus vezérlé­sű előnyitó gép az újító­gárda tudását dicséri. Az általuk előállított gép a szőlőnyitó teljesítményét 60—70 százalékkal növeli. A szüretelésnél felsza­badultak a puttonyozást végző dolgozók a gépi ki­hordás bevezetésével. Ez számításaik szerint 15— 20 százalékos élőmunka­megtakarítást jelentett. A Gépkísérleti Intézettel közösen azonban már dolgoznak a betakarítás teljes gépesítésén. A gazdaság vezetői, szakemberei a Kertészeti Egyetem nemesítőivei közösen készülnek a ké­sőbb szükségessé váló rekonstrukcióra. Űj sző­lőhibridek elszaporításán fáradoznak, a nagy ho­zamú, a termőhelyre jel­lemző minőséget biztosí­tó, fagyrezisztens és a gombabetegségekkel szemben ellenálló fajták előállításán, Korszerű berendezések a fogyasztók érdekében Egyedülálló együttműködés A másfél ezer hold szőlő termésének tárolá­sa, feldolgozása a tajói és a balotaszállási kom­binátokban történik. A második ötéves tervben tékesítettek, nettó árbe­vételük 21 millió 494 ezer forinttal nőtt. Az össze­sen eladott 57 ezer 700 hektoliter bornak több mint 50 százalékát hor­Az országban egyedül-1 álló kooperáció jött lét­re az elmúlt hónapok­ban a gazdaság és a he­lyi mezőgazdasági szö­vetkezetek között. Társu­* T*ei T ' x -&4 * ,-#1 Tájon a már meglevő modern erjesztőtartályok mell ett megkezdték a felszín feletti pincék építését kezdték meg a tajói kombinát alapozó mun­káit. Átadására 1967-ben került sor: 40 ezer má­zsa kapacitású szőlőfel­dolgozóval rendelkezik, 42 és fél ezer hektoliter bor tárolására szolgál, kiegészült egy ezer pa- lack/óra teljesítményű töltőgépsorral is. Mindez kevésnek bizonyult és ezért Balotaszálláson építettek egy 20 ezer má­zsás feldolgozót, 18 és fé ezer hektoliter befo­gadóképességű pincével. A két borkombinátban nagy teljesítményű, mo­dern gépeket alkalmaz­nak, a szőlőlé vizsgála­tát jól felszerelt labora­tóriumokban végzik. A korábban megvásárolt és tavaly üzembe állított gépek segítségével meg­teremtették a tartós bor­stabilitáshoz szükséges zárt technológiát. A borászati ágazat je­lentős részt kénvisel a gazdaság termelési érté­kéből, árbevételéből. Az 1970-es évhez viszonyít­va tavaly 14 ezer 382 hektoliterrel többet ér­dós és palackos formá­ban exportálták. Nem­csak külföldön, hanem belföldön is igénylik a gazdaság termőtájnak megfelelő összetételű, ki­tűnő illatú, zamatú bo­rait. A hazai kereskede­lem hozza forgalomba a Balotai Olaszrizlinget, a Balotai Szemeltrizlinget, a Halasi Ezerjót, a Bács­kai Szemeltrizlinget, a Bácskai Palotást, a Po­zsonyi Fehéret, a Velte- línit és kisebb mennyi­ségben a Salvadort. Eze­ken kívül exportra egyéb csemegeborokat is szál­lítanak. A gazdaságban töltik üvegekbe a kiskő­rösi Rákóczi Szakszövet­kezet kadarka borát és Kástélyos elnevezéssel hozzák forgalomba. A modern tárolók, fel­dolgozók kapacitásának folj'amatos kihasználását a termelőszövetkezetek­kel kötött hosszútávú szerződésekkel biztosít­ják. A megállaoodások mindkét fél számára elő­nyösek, mivel a nyere­ségből arányosan része­sülnek a tsz-ek. lást alakítottak, amely kiterjed a szőlőültetvé­nyek ápolására, felújítá­sára. Céljuk a szőlőter­mesztés gazdaságossá té­tele. Az állami gazdaság­ban már kipróbált, jól bevált termesztési tech­nológiát vezetik be a szövetkezetekben is, így a jelenlegi 36 mázsás holdankéti hozam helyett várhatóan 54 mázsát szü­retelhetnek majd. Az ül­tetvény-rekonstrukció, a korszerűsítés mellett a termés megfelelő elhe­lyezése érdekében bőví­tik a pinceteret, a fel­dolgozó és palackozó kapacitást. Saját erőből máris épül Tajón a már meglevő, modern erjesz­tő tartálysor mellett a 20 ezer hektoliteres táro­ló. Nvolc, eevenként 2 és fél ezer hektoliteres, hen­ger alakú, gázszilikáttal szigetelt, alumínium le­mezzel borított vasbeton tároló készül el az idén. A felszín feletti pince éoítési költsége a hagyo­mányosénál 50 százalék­kal alacsonyabb. A borkombinátban korszerű gépekkel végzik a munkát Régi pincék Balotaszálláson

Next

/
Thumbnails
Contents