Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
Együttműködés a termelés fejlesztésére Dinamikus fejlődés Kiskunhalason I „Futóhomok" című, 1957-ben megjelent szociográfiájában irta Erdei Ferenc ... „Halast, mint a legrégibb mezővárost legjobban is köti a múltja. Semmit sem mutat a többi mezővárosok buzgó és türelmetlen törekvéseiből. Halas nem siet. ... Halas nem töri magát.” | Az azóta eltelt 15 év alatt bekövetkezett változások mindennek eí- I lenkezőjét bizonyítják. A i bizonyítékok közül az egyik legszebbet, legkövetendőbbet a Kiskun- halasi Állami Gazdaság szolgáltatja. Több mezőgazdasági üzem egyesülésével és 7200 hold állami tartalékföld birtokba vételével jött létre a gazdaság. Adottságai nem a legkedvezőbbek. A csaknem 11 ezer 500 hold összterületből 6241 kh a szántó, 1490 kh a szőlő, 411 kh a gyümölcsös, 1105 kh a rét, 1192 kh a legelő, 486 kh az erdő, van ezeken kívül még kis területen nádas és kert, 438 holdon pedig nem folytatnak gazdálkodást. Ez a hosszú évek útkeresése után kialakult szerkezet jónak, megtar- tandónak bizonyult, alapul szolgál az elkövetkező időszak fejlődéséhez anélkül, hogy lényeges változtatást kellene végrehajtaniuk. Korszerű szőlőművelés í A vegyes profilú mező- gazdasági nagyüzem legdinamikusabban fejlődő ágazata a szőlőtermesztés. A meglevő ültetvén nyékét 1954-től telepítették, az „öröklött”, régi szőlőket kiselejtezték. Széles soros, korszerű, gépi művelésre alkalmas területeket 1961 óta alakítanak ki. A hagyományos, sűrű sorosakat szakszerűen kiritkították, és így az 1490 holdas ültetvény 240 cm, illetve 320 centiméter sortávolságú. A fajták jó kiválasztásának, a technológia szigorú betartásának köszönhető, hogy a termésátlagok évről évre emelkedtek, az ágazat meghálálta a gondozást. Az egy holdról szüretelt mennyiség 1960-ban 21,5 mázsa, 1965-ben 30,8 mázsa, a kiemelkedő 1969. évben 50,25 mázsa volt, i de még a tavalyi — a termés mennyisége szem- ' pontjából kedvezőtlen — 1 gazdasági évben is 34,6 mázsa volt. A gazdaság a legkorszerűbb technológia bevezetésének anyagi, technikai és személyi bázisát egyaránt megteremtette, így lehetőség nyílik a nagy hozamot biztosítani, kevesebb élőmunkát igénylő módszerek alkalmazására. A terveket, elképzeléseket az üzem szakvezetősége a Bács megyei Szakszolgálati Állomással közösen dolgozta ki. Céljuk a modem, zárt technológiával történő termesztés megvalósítása. A korszerűsítésnek része, fontos összetevője a művelési mód. Ezen a téren az elmúlt évben is nagyot léptek előre. Magas művelésű szőlőt 537 holdon alakítottak ki, ezzel megtakarítják a sok erőt, időt lekötő vesszőbetakarítást. Ugyancsak 1971- ben kezdték meg a tám- rendszerek kicserélését, első szakaszként 402 holdon építettek nagy teherbírású támberende- zést. A szőlőtermesztésben nagy szerepe van a kemikáliáknak, a nagyüzemi kísérletekkel megalapozott növényvédelemnek, tápanyag-gazdálkodásnak, vegyszeres gyomirtásnak. Ez utóbbit 700 holdon alkalmazta a gazdaság jó eredménnyel. A talajerő pótlásában is jelentős az előrehaladás, holdanként 26,46 mázsa vegyes műtrágyát szórtak ki — az előző évi 20,75 mázsa volt — ami hatóanyagra számítva 844 kilogrammot jelent. A növényvédelemben a legkorszerűbb szereket kísérleti parcellákon próbálják ki, s a legjobban beváltat építik be a technológiába. A gazdaságnak Is törekvése a minél kevesebb élőmunka-felhasználás. A szőlőművelésben már alkalmazzák a tápanyag-utánpótlás, g talaj, művelés és a növényvédelem géprendszereit. Nem kevés szerepe volt ezek létrehozásában a műszaki gárdának. A Gépkísérleti Intézettel és a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattal közösen alakították ki azt a gépet, amely a szerves- és műtrágya kijuttatására egyaránt alkalmas. Munkába állításával az ároknyitó és befedő gépek feleslegessé válnak. A hidraulikus vezérlésű előnyitó gép az újítógárda tudását dicséri. Az általuk előállított gép a szőlőnyitó teljesítményét 60—70 százalékkal növeli. A szüretelésnél felszabadultak a puttonyozást végző dolgozók a gépi kihordás bevezetésével. Ez számításaik szerint 15— 20 százalékos élőmunkamegtakarítást jelentett. A Gépkísérleti Intézettel közösen azonban már dolgoznak a betakarítás teljes gépesítésén. A gazdaság vezetői, szakemberei a Kertészeti Egyetem nemesítőivei közösen készülnek a később szükségessé váló rekonstrukcióra. Űj szőlőhibridek elszaporításán fáradoznak, a nagy hozamú, a termőhelyre jellemző minőséget biztosító, fagyrezisztens és a gombabetegségekkel szemben ellenálló fajták előállításán, Korszerű berendezések a fogyasztók érdekében Egyedülálló együttműködés A másfél ezer hold szőlő termésének tárolása, feldolgozása a tajói és a balotaszállási kombinátokban történik. A második ötéves tervben tékesítettek, nettó árbevételük 21 millió 494 ezer forinttal nőtt. Az összesen eladott 57 ezer 700 hektoliter bornak több mint 50 százalékát horAz országban egyedül-1 álló kooperáció jött létre az elmúlt hónapokban a gazdaság és a helyi mezőgazdasági szövetkezetek között. Társu* T*ei T ' x -&4 * ,-#1 Tájon a már meglevő modern erjesztőtartályok mell ett megkezdték a felszín feletti pincék építését kezdték meg a tajói kombinát alapozó munkáit. Átadására 1967-ben került sor: 40 ezer mázsa kapacitású szőlőfeldolgozóval rendelkezik, 42 és fél ezer hektoliter bor tárolására szolgál, kiegészült egy ezer pa- lack/óra teljesítményű töltőgépsorral is. Mindez kevésnek bizonyult és ezért Balotaszálláson építettek egy 20 ezer mázsás feldolgozót, 18 és fé ezer hektoliter befogadóképességű pincével. A két borkombinátban nagy teljesítményű, modern gépeket alkalmaznak, a szőlőlé vizsgálatát jól felszerelt laboratóriumokban végzik. A korábban megvásárolt és tavaly üzembe állított gépek segítségével megteremtették a tartós borstabilitáshoz szükséges zárt technológiát. A borászati ágazat jelentős részt kénvisel a gazdaság termelési értékéből, árbevételéből. Az 1970-es évhez viszonyítva tavaly 14 ezer 382 hektoliterrel többet érdós és palackos formában exportálták. Nemcsak külföldön, hanem belföldön is igénylik a gazdaság termőtájnak megfelelő összetételű, kitűnő illatú, zamatú borait. A hazai kereskedelem hozza forgalomba a Balotai Olaszrizlinget, a Balotai Szemeltrizlinget, a Halasi Ezerjót, a Bácskai Szemeltrizlinget, a Bácskai Palotást, a Pozsonyi Fehéret, a Velte- línit és kisebb mennyiségben a Salvadort. Ezeken kívül exportra egyéb csemegeborokat is szállítanak. A gazdaságban töltik üvegekbe a kiskőrösi Rákóczi Szakszövetkezet kadarka borát és Kástélyos elnevezéssel hozzák forgalomba. A modern tárolók, feldolgozók kapacitásának folj'amatos kihasználását a termelőszövetkezetekkel kötött hosszútávú szerződésekkel biztosítják. A megállaoodások mindkét fél számára előnyösek, mivel a nyereségből arányosan részesülnek a tsz-ek. lást alakítottak, amely kiterjed a szőlőültetvények ápolására, felújítására. Céljuk a szőlőtermesztés gazdaságossá tétele. Az állami gazdaságban már kipróbált, jól bevált termesztési technológiát vezetik be a szövetkezetekben is, így a jelenlegi 36 mázsás holdankéti hozam helyett várhatóan 54 mázsát szüretelhetnek majd. Az ültetvény-rekonstrukció, a korszerűsítés mellett a termés megfelelő elhelyezése érdekében bővítik a pinceteret, a feldolgozó és palackozó kapacitást. Saját erőből máris épül Tajón a már meglevő, modern erjesztő tartálysor mellett a 20 ezer hektoliteres tároló. Nvolc, eevenként 2 és fél ezer hektoliteres, henger alakú, gázszilikáttal szigetelt, alumínium lemezzel borított vasbeton tároló készül el az idén. A felszín feletti pince éoítési költsége a hagyományosénál 50 százalékkal alacsonyabb. A borkombinátban korszerű gépekkel végzik a munkát Régi pincék Balotaszálláson