Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
4. oldal 1972. április 7, péntek Erdő a szőlők mellett A Helvéciái Állami Gazdaság 12 ezer holdas területéből 7 és fél ezer hasznosítható jövedelmezően szántóföldi növénytermesztéssel és kertészettel. A fennmaradó ötezer hold aranykorona értéke alacsony, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, ezért négy évvel ezelőtt megkezdték a cellulóznyár és az erdő telepítését. Az 1985-ig kidolgozott program szerint fenyveseket, lomberdőket és nyárfát ültetnek a parlagokon. A leendő háromezer hektáros erdészeti ágazat vezetője, irányítója Csapai Péter. Szaktudását a megyében már több erdő, park dicséri. Nagy része volt a gazdaság hosszú távú erdősítési terveinek kidolgozásában. A tőle kapott tájékoztatás szerint jelenleg 470 hektár erdő és 218 hektár cellulóznyá- rasa van a gazdaságnak. Legnagyobb részét Kunba- racs határában ültették el, ezután sorrendben az ágasegyházi kerületük következik. Helvécián, Mik- lóstelepen és Jakabszállá- son is növekszenek már a nyárfák, feketefenyők. A régi öreg erdőkből tavaly 705 köbmétert termeltek ki, az idén a tervek szerint ez a mennyiség 1500 köbméter lesz. A korai tavasz lehetővé EZT a kecskemétiek A MÁVAUT is pályaudvar Amikor a Petőfi Népe hasábjain a „Reklám és bosszúság” című cikk tudatta, hogy a reklámkiadványban elírásról van szó, magam is örömmel olvastam, hogy változatlanul negyedóránként közlekedik az 1-es jelzésű autóbusz. A pár héttel ezelőtti intézkedés azonban kissé megreformálta a járat menetrendjét. Eddig ugyanis ha a megyei kórháznál, a tanácsházánál, vagy másutt felszálltunk az 1-esre, utazhattunk a MÄVAUT- pályaudvarig. Most viszont a vasútállomásnál mindenkinek le kell szállnia, s gyalogolhatunk — cipelve a csomagot, a gyereket — a mintegy 150—200 méterre levő buszpályaudvarig. Az ilyen túrára kényszerítő szabályzatot helytelennek tartom. Remélem, egyetértenek velem a Volán illetékesei, s lehetővé teszik, hogy az 1-es busz- szal a MÁVAUT-állomásig utazhassunk. Dobos Istvánná Tájékoztassák az utazóközönséget Március 4-én kora reggel tőbbedmagammal vártam a MÁVAUT-pályaudvaron a Kunszállás—Fülöpjakab felé közlekedő busz indulására. Ügy háromnegyed 6 körül arra figyeltünk fel, hogy kigördült egy busz a tőlünk nem messze levő kocsiállásról. Nyomban felvilágosítást kértünk a forgalmistától, akitől megtudtuk hogy az a busz indult el, amelyikkel utazni akartunk. Arfa a kérdésünkre, hogy a hangszóró, vagy a kalauz miért nem jelentette be az indulást az utazni szándékozóknak, a szolgálattevő egy „sajnálom”-mal felelt. Enyhén szólva megdöbbentő, hogy a megyei közlekedési vállalat néhány dolgozója, milyen közönyösen és felelőtlenül végzi munkáját Mert, sajnos, nem a mi esetünk volt az első ilyen. Az is elgondolkoztató, hogy a Volán vezetői milyen kesztyűs kézzel bánnak azokkal, akik fütyülnek kötelességeik teljesítésére, a munkafegyelemre. Mikor fog megváltozni ez a tarthatatlan helyzet? Görög Jánosné Széchenyiváros, V. ép. IV. em. 70. Szemétdomb az utcán A közelmúltban arról írt megyei lapunk, hogy Baja köztisztasága sok kívánnivalót hagy maga után. Nos, szűkebb hazánkról, Kecskemétről is hasonlókat lehet elmondani. Sajnos, a belváros utcáiból sem hiányzik a szemét, így az almacsutka, a cigaretta- csikk, sőt az állati trágya. A külső kerületekben még rosszabb a helyzet. Mi, a Ceglédi út lakói is szemétszőnyegen vagyunk kénytelenek járni-kelni. Az úttesten ugyan néha végigmegy a locsolókocsi, de a szemét marad. Sajtette, hogy korábban kezdjék meg a munkákat. Megtörtént a talajelőkészítés, elvégezték a 12 éves erdő tisztítását 39 hektáron. Befejeződött a törzsápolás 110 hektáron, jó ütemben dolgoznak a csemeteültetők is. Április 4-re 30 hektáron kerültek földbe a fenyő és akác, 70 hektáron a cellulóznyár csemetéi. Év végéig összesen 190 hektár új telepítésük lesz. A szaporítóanyagot a ge- menci és a szegedi erdő- gazdaságtól szerezték be. Eddig talajerő-utánpótlást nem végeztek, most 30 holdon megkezdték a kísérleteket, figyelve, hogy a különböző mennyiségű és hatóanyagú szerves • és műtrágyákra hogyan reagálnak az ültetvények. Az erdészeti ágazat ráfordításai eddig nagyobbak voltak a hozamnál, de a kivágások megkezdésekor bőven megtérülnek. Tavaly 2 millió 400 ezer forint volt a nettó árbevétel és ennek sokszorosára számíthatnak, ha megindul a folyamatos, nagy mennyiségű fakitermelés. A munkálatok irányítását a szakképzett ágazatvezető végzi, az egyes kerületekben dolgozó brigádok munkájáért az ottani agronómusok felelősek. A későbbiekben nagyobb lesz a szakemberigény, három erdész és egy erdész.etve- zető _ alkalmazása válik szükségessé. Az ágazat kevés élőmunkát igényéi, a termelékenység fokozására azonban több erő- és munkagépet vásároltak, a nyártelepítés gépsora is rendelkezésünkre áll. A jobb értékesítési lehetőségek miatt a gazdaság kérgezőgé- pet vásárol, a fakitermeléshez megrendelték a 6 darab motorfűrészt. Az erdőkből kikerülő vastagfaanyagot a kecskémét^ Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek adják át, a vékony- faanyagot pedig az üzemi konyhákon tüzelik el. D. É. Az iparfejlesztés ma és holnap beszélgettem Sztanojev Andrással, a városi pártbizottság első titkárával. Mindenekelőtt vegyük szemügyre azokat a pontokat, amelyeken át az iparosítás öt évre terjedő vonalát meghúzták. lami támogatás felhasználásával korszerűsítik a technológiát, s termelékenyebbekkel váltják fel a régi gépeket is. Az öt évre előirányzott beruházási ösz- szegnek 32,4 százalékát fordítják építkezésekre, pedig az üzemek zöme most számolja fel a mostoha szociális és munkakörülményeket is. A beruházások révén a termelési érték 1975-ben meghaladja az 1 milliárd 800 millió forintot, az iparban dolgozók száma pedig megközelíti a tízezret. A város foglalkoztatási gondjai tehát a tervidőszak végére lényegében megszűnnek. Egyébként hadd tegyem hozzá, hogy a nők aránya a termelésben máris meghaladja az 52 százalékot. — Mit hozott az első esztendő és az eredmények ismeretében mennyiben módosultak az eredeti elképzelések? — Az 1971-es év tapasztalatai kedvezőek, a tervezett termelési értéknél 2,2 százalékkal produkált többet a város ipara. Ami pedig külön örvendetes, a termelésnövekedés a termelékenység emelkedéséből származik. A negyedik ötéves terv időszakában a legjelentősebb megyei iparfejlesztési programot Kiskunfélegyházán valósítják meg. A ciklus első esztendejének mérlegéről az iparosítás további tennivalóiról és a településre gyakorolt hatásáról Megfelelő alap — A negyedik ötéves ’ terv alapvető iparfejlesztési célja Kiskunfélegyházán továbbra is a foglalkoztatási lehetőségek gyarapítása maradt. Elhelyezkedési alkalmat kell teremteni a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőnek és a kereső korba lépő fiataloknak. A feladat azonban a múlthoz képest jelentősen megváltozott, hiszen az új tervidőszaknak már ipari településként vágtunk neki. A hatvanas évek elején még nagyítóval kerestek itt munkát az emberek, az 1969-es adatok szerint viszont már több mint hétezer lakos kereste kenyerét városunk gyáraiban, üzemeiben —, mintegy kétszer annyian, mint a mezőgazdaságban. Ebből következik, hogy az iparban szerkezeti változtatásokra már nincs szükség. A meglevő üzemek megfe- j lelő alapot nyújtanak a j program folytatására. A fejlesztésben jelenleg az extenzív és az intenzív módszerek ötvöződnek. Azok a vállalatok, amelyek növelik a termelőterületet és a létszámot — Villamosszigetelő és Műanyaggyár, az Alföldi Cipőgyár, a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat — a 70 millió forintos álKialakulóban az egyensúly nos, a kiépítetlen gyalogjárdán is. A 9-es számú ház előtt például már kisebb dombnyi mennyiségű a hulladék. Nemcsak esztétikailag, de közegészségügyileg is megengedhetetlen a közterület tisztátalansága. Véleményünk szerint volna mit tennie a tisztaságért a városgazdálkodási üzemnek. Az úttesten illetve a járdán szemetelő lakók pedig figyelmeztetést, illetve pénzbírságot is megérdemelnek. A Ceglédi út több lakója Korszerűbb NDK gyártmányú fröccsöntő automatát állítottak munkába a Villamosszigetelő és Műanyaggyár tavaly elkészült csarnokában, ami az épület- és gépi beruházások együttes megvalósítását is példázza. — önként kínálkozik a kérdés, elegendő-e a munkaerő-tartalék a tervezett létszámnöveléshez, különösen figyelembe véve, hogy a tervidőszakra esik a mostani maximumot követő demográfiai apály is. — Az ellentmondás csak látszólagos. Ez a létszám- csökkenés a munkaerő-kereslet és kínálat általános eltolódásával függ össze és része van benne a termelő- szövetkezetek fellendült segédüzemági tevékenységének, amely jobb kereseti leFebruár 15-én reggel anyósom hirtelen megbetegedett. Mivel a körzeti orvosunk délután rendel, így nem volt más választásom, minthogy mentőt hívjak. Rövidesen megérkezett a fehér autó, s amint belépett a betegápoló, szidalmazni kezdett és felelősségre vont, hogy mii gondolok én, itt a buszmegálló a küszöbünkön, s mégis mentővel akarom beszállítani a beteget. Nem vitatkoztam vele hanem segítettem a kocsihoz cipelni a lábra állni Esefem a mentővel alig tudó anyósomat akit a kórházba szállítás után azonnal megoperáltak. Legjobb tudomásom szerint a mentő kihívásának; nem az a kritériuma, hogy* milyen távolságra lakik az ember a buszmegállótól. Az, egészségügy eme szolgálatának éppen az a feladata, hogy a súlyos állapotban' levő, gyors orvosi segítségre szoruló beteget mielőbb a gyógyintézetbe szállítsa. ifj. Józsa Józsefné Izsáki u. 43. hetőségeket kínál. Ezek szívóhatása, a kormányrendeletek és a szigorúbb gazdálkodási feltételek eredményeként csökken és ismét kialakulóban van az egyensúly. A munkaerőáramlás iránya újra a város. A környező iparosítatlan községek: Gátér, Pál- monostora. Petőfiszállás, Kunszállás és az új munkaképes korosztályok fedezik a terv munkáskézszükségletét. A nyugdíjba menők mértéke egyelőre jelentéktelen. hiszen az ipari dolgozók átlagéletkora 32 év. Az intenzív fejlesztés azonban megköveteli, a szakmunkás-utánpótlás gyorsítását. Ezért kétszáz személyes diákotthonnal bővül a szakmunkástanuló-intézet, a Petőfi Gimnázium pedig, amelynek az idén elkészülnek a tanműhelyei, szakközépiskola lesz. A tervidőszak végére a jelek szerint már megérnek a feltételek, egy finommechanikai szerelőüzem telepítésére is, amely az érettségizett fiatalok elhelyezkedésére adna módot. — Melyek az 1972-es év feladatai? — A termelési érték előirányzott növekedési üteme 5,4 százalék. Ez továbbra ia a termelékenység fokozásával, a hatékonyabb munka- szervezéssel érhető el. A beruházások tempója lényegében kielégítő. Ám ez nem jelenti azt, hogy nincs további tennivaló. A körültekintő előkészítés csökkentheti a költségeket, a kapacitás ésszerű csoportosításával pedig meg lehet akadályozni a határidőcsúszásokat. A beruházásra fordítható összeg 33 százalékkal csökkent az előirányzotthoz képest, ezért a gépvásárlást kell előnyben részesíteni, az építkezésekkel szemben. (Érdemes megjegyezni, hogy az 1972. januárjában kelt jelentés melléklete szerint, az 1971. évi 50 millió forinttal szemben. 1972-ben több mint 70 millió forint a beruházási összeg. Az épület címszó rubrikájában olvasható szám kétszerese az előző évinek, míg a gépekre szánt költségek azonos szinten maradtak. — A szerző.) A felsorolás nem teljes — Hogyan tart lépést a város az iparosítás következtében fellépő kommunális „igényrobbanással”? — Az iparosítás óriási követelményeket támaszt a várossal szemben. Első helyen a lakás áll. A tervidőI szak alatt 1400 épül fel. ! amelynek zöme (850) OTP- | értékesítésű lesz. Az idén kezdődik a gáz bevezetése és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A kereskedelmi helyzetről elég any- nyit mondani, hogy amíg a forgalom 92 százalékkal emelkedett, az üzlettér mindössze harminchéttel. A városközpont rekonstruk- ! ciója során létrejövő üzletkor, az új ABC-áruház eny- jhít majd a feszültségeken. 11A város számára égetően ! Iszükséges egy művelődési központ, amelynek építése la negyedik ötéves terv vé- jgén kezdődik el. Pillanat- ínyilag mozi is csak egy jván. Az elmondottak — s |a felsorolás még nem is teljes — olyan anyagi erőfeszítéseket követelnek, amelyekre a tanács egyedül nem képes. A megvalósításban mind nagyobb részt kell vállalniuk a helyi üzemeknek. az üzemek. ..munkaadói monopóliuma”, rákényszerültek, hogy javítsanak a dolgozók szociális helyzetén, emeljék a béreket. Szemléltetésül néhány példa: az elmúlt évben a városi üzemekben átlag 7,7 százalékkal emelkedett a bérszínvonal. A VSZM, ahol három műszak van, 10 százalékról 30-ra emelte ,az éjszakai pótlékot — mert csak így állhatja a versenyt a kétműszakos üze- mekkel. Ez csak a kezdet. Ma már a dolgozók elvárják az üzemtől gyermekeik óvodai elhelyezését, a lakáshozzájárulást. s ez a kör tovább tágul. Többet követelnek a várostól, és ha nem kapják meg, elhagyják azt is és az üzemet is. Az igények kielégítése tehát közös érdek, közösen kell vállalni a terheket. Az első lépéseken túl vagyunk: az ötéves terv során kétszázötven gyermek elhelyezésének költségét az üzemek teremtik elő. Ennek a folyamatnak az erősítésével. szorosabb együttműködéssel érhető el a negyedik ötéves terv célja: történetesen az, hogy Kiskunfélegyháza a mai kor követelményeinek megfelelő város legyen. Fulai Miklós Erre ösztönöz az új tanácsi törvény mellett a mun- j kaerőmozgás is. Megszűnt i
