Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-07 / 81. szám

1972. április 7, péntek 3. oldal KosSály-módszer a gyakorlatban Kétnapos pedagógustanácskozás Kecskeméten Kétnapos tanácskozás kezdődött csütörtökön dél­előtt a megyei tanács dísz­termében. Pedagógusok gyűltek össze — nemcsak a megyéből, de az ország más vidékeiről is —, hogy együtt mérjék fel. hol tartunk Ko­dály Zoltán életművének megvalósításában. „Nevelési elv, vagy pedig módszer Kodály hagyaté­ka?” — kérdezte Bodor Je­nő, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetője megnyitó beszédében. „Mind a kettő — így hang­zott a folytatás —, Kodály életművéhez csak ilyen egy­ségben lehet közelíteni.” Áz oktatás legfontosabb szakasza az alapozás. Mos­tani legsürgősebb tenniva­lónk: fejleszteni az általá­nos iskolák nevelő, szemé­lyiségformáló tevékenysé­gét. Ebben a folyamatban döntő szerepet játszik Ko­dály elveinek és módszerei­nek mind teljesebb alkal­mazása. Ahogy ő maga mondotta: közelíteni kell a művészetet a néphez, a né­pet a művészethez — be kell vezetni az embereket a több szólamú éneklés vi­lágába, szépségeibe. Tegnap délelőtt a tanács­kozás résztvevői meghall­gattak egy előadást, mely Kodály alkotásainak tanítá­sáról és hagyományainak ápolásáról szólt. Az elő­adást délután korreferátu­mok követték, melyek a ze­neoktatás gyakorlatát más­más, oldalról világították meg — az egységes kodályi elv jegyében. Este hét óra­kor pedig a budapesti, kom­Földhasználónak nem jár kisajátítási kártalanítás Egyezséget jóváhagyó végzéssel zárult a mezőkö­vesdi járásbíróságon a hely­beli Búzakalász Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetnek a Mezőkövesdi Járási Ta­nács ellen 978 559 forint ki- i sajátítási kártalanítás meg­fizetéséért indított pere. Az előzmény: a járási tanács igazgatási osztálya — a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Beruházási Vállalat kérelmére — megvonta 2633 négyszögöl beltelki in­gatlan használati jogát a szóban forgó termelőszö­vetkezettől. A bírósági végzés ellen törvényességi óvási előter­jesztéssel élt a Borsod-Aba­új-Zemplén megyei fő­ügyészség, álláspontját az­zal indokolva, hogy tör­vénysértő volt az egyezség jóváhagyása, mert az ingat­lanok értéke az egyezség­ben vállalt csaknem egy­millió forintnál lényegesen kevesebb, ugyanakkor a kérdés eldöntése nem is tar­tozik a bíróság hatásköré­be, mert a termelőszövet­kezet az igénybe vett in­gatlanoknak nem tulajdo­nosa. hanem csak használó­ja volt. A jogvita eldönté­sénél ezért a közületi szer­vek elhelyezéséről szóló rendeleteket kellett volna alkalmazni. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvásának helyt adott a Legfelsőbb Bíróság: hatályon kívül helyezte a járásbíróság említett végzé­sét, és új eljárásra adott utasítást. A megismételt bí­rósági eljárásban a Búza­kalász Mgtsz bejelentette, hogy az ingatlanoknak so­hasem volt tulajdonosa. E bejelentés nyomán a járás- bíróság a pert megszüntet­te és az ügyet áttette a me­zőkövesdi járási hivatal igazgatási osztályához. A megyei főügyészség az ál­lamigazgatási eljárás törvé­nyességét is figyelemmel kíséri. lói, debreceni, dunaújvárosi és kecskeméti ének-zenei iskolák kórusainak hang­versenye zárta a napot. Ma szekcióülésekkel foly­tatódik a tanácskozás, me­lyeken módszertani problé­mákról esik szó. A kétna­pos ülés utolsó eseménye a pécsi Ének-Zenei Általános Iskola kórusának műsora lesz; Kodály dal játékából, a Háry Jánosból mutatnak be részleteket. L. A. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye Az Egészségügyi Minisz­térium tájékoztatja a lakos­ságot, hogy a jugoszláviai himlőhelyzetről érkező ked­vező hírek ellenére is to­vábbi intézkedésig érvény­ben maradnak az utazási korlátozások, melyek sze­rint magyar állampolgárok Jugoszláviába csak halaszt­hatatlan hivatalos ügyben, szolgálati útlevéllel és a ki­jelölt oltóhelyek által kiál­lított érvényes nemzetközi himlőoltási igazolvánnyal utazhatnak. (MTI) Üzemi étterem Javult a Kertészeti Kutató Intézet kecskeméti kísér­leti telepén dolgozók szociális ellátása. A közelmúlt­ban adták át rendeltetésének Szarkáson a klubszobát és a nyolcvan személyes üzemi éttermet. (Pásztor Zoltán felvétele) Bővülő élelmiszerválaszték, korszerűbb táplálkozás A két éve alakult me­gyei táplálkozáskorszerűsi- tési bizottság csütörtökön a kiskunhalasi ÁFÉSZ szék­házában tartotta meg ülé­sét. Dr. Glied Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese megnyitójában foglalko­zott a korszerűbb, egészsé­gesebb táplálkozás jelen­tőségével. Új, olcsóbb magnó — az MK—25 Üj, az eddiginél 30 szá­zalékkal olcsóbb magnó mintapéldánya készült el a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban. Mint ismeretes, az üzemben néhány év óta kitűnő minőségű, de a kül­földieknél 15—20 százalék­kal drágább kazettás készü­lékeket gyártanak, s ezek magas áruk miatt nem bi­zonyultak elég népszerűnek. Nem tudták felvenni a ver­senyt a hagyományos len­gyel Grundig-magnókkal, amelyek bár nem olyan korszerűek, mint az MK— 23-as készülékek, de körül­belül 400 forinttal olcsób­bak. 1971-re a kereskede­lem 100 000 lengyel magne­tofont vásárolt, ugyanakkor a BRG-től csupán 33 000- ret rendelt, idén pedig nem egészen 16 000-re kötöttek szerződést. Ezért határozták el a gyár vezetői a legúiabb, olcsó magnók gyártásának beve­zetését. Az úi készülék ugyanolyan kiváló minősé­gű, mint elődei, csupán a hangereje kisebb valame­lyest. Az új, MK—25 elnevezé­sű magnó mintegy 1000 fo­rinttal olcsóbb az eddigi hazai készülékeknél és hat helyett négy elemmel mű­ködik. A mintapéldányt a BNV-n mutatja be a BRG, a sorozatgyártást pedig a jövő év elején kezdi meg. A tervek szerint 1973-ban 60 000-ret bocsátanak ki a hálózati árammal és elem­mel egyaránt használható készülékekből, amelyekből 25 000-re már az NDK is bejelentette az igényét. A BRG a kis sorozat miatt gazdaságtalannak bi­zonyult drágább típusok gyártását fokozatosan meg­szünteti. és a tervek szerint a kitűnő minőségű MK— 23-as készülék licencét, va­lamint a gyártáshoz szüksé­ges szerszámokat külföldön értékesítik. (MTI) Horváth György, a Me­gyei Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója megállapította, hogy tavaly javult az élel­miszerek, italok, élvezeti cikkek minősége. Legked­vezőbb a helyzet az álla­mi iparban gyártott termé­keknél, de előbbrelépést ta­pasztaltak a megye mező- gazdasági és szövetkezeti ágazataiban előállítottaknál is. Papp Géza, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója a megyében ké­szített és az elmúlt évben a kereskedelmi hálózatba került cikkekről beszélt. Ismertette a negyvenféle új terméket, azok fogadta­tását. Az idén rövidesen kapható lesz a boltokban a kecskeméti UNIVER Szö­vetkezetben készített ba­racknektár, a szendvicsek díszítéséhez, ízesítéséhez használt aszpik, új ételíze­sítő sűrítményekkel, kon- centrátumokkal jelentkezik a hűtőipar is, a mélyhűtött fóliás csomagolású zöld­ségeit levescsont a próba- vásárlások során ugyancsak nagy sikert aratott. A ter­vek szerint a Szesz- és Szikvízipari Vállalat pedig megkezdi a bajai Bakakúi ásványvizének palackozá­sát. Mészáros Imre, a kis­kunhalasi ÁFÉSZ igazga­tósági elnöke szövetkezető>i élelmiszeripari tevékenysé­géről számolt be. Évi 2Í1 millió forint értékű árut előállító húsüzemükben 15 féle termék készül, a tavaly elkészült sütőüzemben a te­jes kenyértől a nehéz vajas süteményekig 12 féle, 1969 óta működő savanyító­üzemben ugyancsak sokfé­le speciális áru készül Kis­kunhalas és öt környékbeli község ellátására. Az előadások után a résztvevők megtekintették az ÁFÉSZ termékbemuta­tóját. D. É. Cikkünk nyomán Intézkednek a vállalatok Március 29-i lapszá­munkban többek között a kecskeméti cipőszaküzlet szegényes választékával és a kiállított áruk kezelési hiányosságaival is foglal­koztunk a Mintaboltok fo­kozatai című írásunkban. A cikkre válaszlevél érke­zett szekesztőségünkbe az üzletet közös vállalkozásban működtető Báes-Kiskun megyei Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalattól. A töb­bi között a következőket közük: Az áru kezelésére vo­natkozó kritikai megjegy­zésekkel egyetértünk és megtettük a szükséges in- téékedéseket, amelyek megszüntetik a kifogásolt hibákat. Ami a szűk vá­lasztékot illeti, az a kecs­keméti székhelyű Alföldi Cipőgyár szállításaival is összefüggésben van, mivel a köztünk levő megállapo­dás szerint mi a forgalma­zást, a gyár pedig az áru­ellátást vállalta magára. Magunk is tapasztaltuk, hogy a kínálat nem elégíti ki a jelentkező igényeket. A termelő valamint a kereskedelmi vállalat ve­zetői időközben találkoztak és tárgyalásokat folytatták egymással, aminek az eredményességét remélhe­tőleg rövid időn belül a vásárlók érzékelik. Alap­vetően az együttműködés javulása bővítheti a vá­lasztékot, s ez tudja feled­tetni azokat a gondokat, amelyek a valóban újsze­rű vállalkozás kezdeti ide­jében jelentkeztek. Népszerűek a mezőgazdasági termelési ültelek Az Országos Takarék­pénztár adatai szerint egy­re népszerűbbek a kistér-, melőknek folyósított me­zőgazdasági termelési hite­lek. 1969-ben csaknem 40 000, 1971-ben pedig már 56 000 esetben folyósított az OTP hiteleket; ezek összege tavaly elérte a 442 millió forintot. Három év alatt kereken 1 milliárd forint volt az az összeg, amelyet mezőgazdasági hi­tel formájában nyújtottak a kistermelőknek. Ilyen termelési hiteleket kaphatnak mindazok, akik mezőgazdasági művelésre alkalmas területet — ház­táji kert, udvar, esetleg bérlemény — növény ter- termesztéssel vagy állatte­nyésztéssel akarnak hasz­nosítani. Hitelt lehet fel­venni szőlő- és gyümölcs- telepítésre, valamint egyéb keresett mezőgazdasági ter­mékek, cikkek termeszté­sére. Az OTP-akció lehe­tővé teszi, hogy kisgépek vásárlására, gazdasági épü­letek felújítására is fel le­hessen venni kisebb-na- gyobb összegeket. Hitelt kérhetnek azok is, akik mezőgazdasági nagyüzem­mel, felvásárló vállalattal termelési szerződést kötöt­tek és a hitelt azért veszik fel, hogy kötelezettségeik­nek eleget tehessenek. A mezőgazdasági hitelek ösz- szege elérheti a 15 000 fo­rintot, a visszafizetési idő; öt év, évi 8 százalékos ka­mattal. A takarékpénztár ked­vezményes mezőgazdasági kölcsönt is ad abban sj. esetben, ha a kölcsönt ké­rő előzőleg termelési szer­ződést kötött mezőgazda- sági nagyüzemmel, vagy felvásárló vállalattal. Ezt a kölcsönt tehát a kister­melők és a mezőgazdasági nagyüzemek együttműkö­désének kiszélesítésére szánják. (MTI) Á Pannónia Filmstúdió felvételt hirdet A Pannónia Filmstúdió kecskeméti rajz- és animá­ciós műterme az idén ismét pályázatot hirdet A biztos rajzkészséggel, fantáziával, színészi képességgel és rit­musérzékkel rendelkező fiatalok, akik az idén vagy az elmúlt években érettsé­giztek, május 14-én dél­előtt a kecskeméti Kölcsey üti műteremben felvételi vizsgát tehetnek. A jelent­kezők önéletrajzuk mellett dolgozatot csatolnak abból a témából, hogy számukra mit jelent a rajzfilm. A sikeres felvételi vizsgát tett rajzosok művészi és tech­nikai képzésben részesül­nek. Cpekedés IvSn és Marja ősz- szeházasodtak. Már egy éve éldegéltek együtt, amikor Marja mindent sejtető asszo- nyi bájjal férje fülé­be súgta: — Iván, úgy érzem gyerekünk lesz! — Gyerekünk? De hisz még lakásunk sincs! Baráti körünk­ben mindenkinek van már lakása, s köztük hány szövetkezeti! Mi pedig, mint a vador­zók, a te szüléidnél húzódunk meg. Elő­ször is lakást kell sze­reznünk ! összekapartak min­den pénzmagot, és fel­építették a lakást. Kétszobásat, loggiával, tetőterasszal. A kony­ha fala plafonig ra­gyogó fehér csempé- j vei van kirakva, a für­dőszobáé kékkel, az illemhelyé színjátszó­val; szóval ultramo­dern az egész. Az úi lakásban is lehúztak már egy évet, amikor Marja ismét bejelentette: — Ivánuska, nálunk minden valószínűség szerint jön a trónörö­kös ... — Micsoda? Akad­nak nekünk fontosabb dolgaink is! Minden barátunknak stíluso­san berendezett laká­sa van, klasszikus meg modern bútorral, mi meg, mint az éjjeli menedékhelyen a vad­orzók, egy nyövőfél- ben levő „dikón” al­szunk! Keserves erőfeszítés­sel összeszedték a bú­torzatot is stílbútort mahagóni és ébenfa- Keverékből, a tizenha­todik század első har­madából. A székek támláján hatgyertyás ezüst gyertyatartó. A csodájára jártak! Egyszer, amint ott heverésztek a balda- chinos ágvon, Marja boldogságtól sugárzó arccal Ismét Így szólt: »— Iván, jön az utód. — Ráér még! Minden ismerősünknek autója van, mi se szégyen­kezhetünk. összeszed­jük magunkat és meg­vesszük ! így is tettek, össze- kuporgatták a rávalót, majd soron kívül meg­szerezték a kocsit is. Zaporozsecet — külső­leg. Mert belül min­den, de minden Volks­wagen-alkatrész: a műszerfal, a sebesség- váltó, az ülések, a karburátor, a fűtőtest. így hát saját kocsi­jukon utaztak a Feke­te tengerhez, Szocsiba Picundára. Egyszer amint ott sütkéreznek a tengerparton — jobb­ra egy étterem, balra egy cukrászda, hátuk mögött egy panzió sa­ját gyógyfürdővel, elektromos masszázs- zsai — Marja az una­lomtól nyűgös hangon szólalt meg: — Iván, attól tartok, hogy fürdő ide, masz- szás oda, nekünk már soha sem lesz gyere­künk ... — Na és? — felelte Iván. — Akkor ve­szünk egy kutyát! El­végre baráti körünk­ben is mindenkinek az van, gyerek helyett. összekapargattak egy kis pénzt — vet­tek kutyát. Fajtisztát. Ketedíziglein törzs­könyvezettet, amelyik­nek az apja — foxter- rier, az anyja — ber­náthegyi, maga az utód pedig selyemsző­rű pincsi. Fényképé­vel tele a kocsi, a la­kás! Most aztán van laká­suk, múlt századi stíl­bútoruk, kocsijuk, ku­tyával a hátsó ülésen. Szívüket néha mégis szorongó érzés fogja el. Élet ez így? — kér­dik maguktól. Lesz-e valaha hobbykertjük, kacsalábon forgó hét­végi víkendházzal? Lesz-e kertitörpéjük? S ha nem, kire paza­rolják a szeretetüket? Hiszen a kutya már öregszik ... Fordította: Sigér Imre

Next

/
Thumbnails
Contents