Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

8. oldal 1972. április 30, vasárnap Elutazott a jugoszláv parlamenti küldöttség Szombaton délelőtt eluta­zott Budapestről a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság parlamenti küldöttsége, amely Gusztáv Vlahovnak, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés alelnökének vezetésével tett látogatást Magyaror­szágon. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron dr. Beresz- tóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke, az ország- gyűlés íisztikarának több tagja, számos képviselő, s a Külügyminisztérium kép­viselője búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál dr. Ziga Vodusek, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Tüntetések Spanyolországban Többezer ember vonult az utcákra péntek este Spanyolország több nagy­városában társadalmi ha­ladást, szabadságjogokat követelve. Barcelonában, Madrid­ban, Valenciában, San Se- bastianban és Kenteriában az illegalitásba kényszerí- tett szakszervezetek által megfogalmazott követelé­sekért tüntettek a dolgo­zók. A rendőrség Barcelo­nában azonnal beavatko­zott a megmozdulásba és szétkergette a tüntetőket. A UPI jelentése szerint a spanyol hírközlő szervek szombat reggel beszámol­tak a diákság és az ille­gálisan tevékenykedő szer­vezetek akcióinak szaporo­dásáról. Spanyolország leg­nagyobb egyetemei közül a diákok sorozatos meg­mozdulásai miatt hármat az elmúlt napokban bezártak. Felatilalf Isit totós tsmiszpostot a saigoiii kormánycsapata'i A dél-vietnami népi fel­szabadító erők pénteken el­foglalták Dong Ha városát, ostromgyűrűt vontak a va­lamivel délebbre fekvő Quang Tri tartományi szék­hely köré, s fegyveres ala­kulataik támadó éle szom­batra virradóan mintegy 15 kilométerre megközelítette Hűé volt császári székhe­lyet A saigoni kormánykato­naság szombaton reggel kénytelen volt feladni két kulcsfontosságú támaszpon­tot, amely Hűé védelmére lett volna hivatott. A Bas- togrie nevű tüzérségi tá­maszpontot — amely az utóbbi időben többször cse­rélt gazdát, s legutóbb a saigoni kormánykatonaság kezén volt — valamint a Checkmate nevű támasz­pontot. Amerikai harci repülőgé­pek bombázással próbálták megsemmisíteni a Thieu-re- zsim alakulatai által a két támaszponton visszahagyott hadifelszerelést. Quang Tri tartományi szék­hely térségében tovább tart az élénk harci tevékenység. A hazafiak alakulatai déli irányból mintegy öt kilo­méterre — egyes jelentések szerint 800 méterre — köze­lítették meg a tartományi székhelyet. B—52-es ameri­kai repülőerődök szomba­ton a kora reggeli órákban nyolc hullámban támadták a város körüli felszabadí­tott területeket. Quang Tri egyébként csaknem teljesen elpusztult — jelentette az AFP helyszíni tudósításá­ban. Utcái kihaltak. Kato­nai célpontjait a hazafiak az éjszaka folyamán úgy­szólván szünet nélkül lőtték. A Saigon külső védelmi gyűrűjéhez tartozó An Loc tartományi székhely térsé­gében szombatra virradóan a hazafiak csaknem ezer akna- és rakétalövedéke csapódott be. Fegyverkeznek a protestáns szépségesek BELFAST. (MTI) Katolikusok és protestán­sok egyaránt készülődnek, hogy a brit kormány csü­törtöki intézkedésével élve, a hét végén felújítsák az augusztus óta tiltott politi­kai felvonulásokat. Vasárnap több városban felvonulásokat terveznek a protestáns szélsőséges orá- niai rend tagjai. London- derryben, az országrész má­sodik legnagyobb városá­ban egy katolikus női ak­ciócsoport rendez felvonu­I lást „A gyűlölködés ellen, a felesleges vérontás elkerü­léséért, a társadalmi és gaz­dasági problémák békés kö­zös megoldásáért”. Angol lapjelentések sze­rint a közvetlen londoni uralom bevezetése óta nagy lendülettel szervezkednek a hatalmukat vesztett protes­táns szélsőségesek földalatti csoportjai. Fegyveres oszta­gokat képeznek ki, fekete­listákat állítanak össze a „nemkívánatos” írekről és az angol hatóságok szeme láttára hoznak be fegyvere­ket az országba. Pénteken számos északír városban bombák robban­tak. A fegyveres merényle­tekkel most már nemcsak az IRA-t gyanúsítják. (Reu­ter, TASZSZ, AP) DUBLIN Írország Kommunista Pártja felhívta az ír Köz­társaság lakosságát, hogy fokozza harcát a Közös Piachoz való csatlakozás el­len. Szato lemondását már biztosra veszik Tokióban mindinkább hi­telt adnak annak a híresz­telésnek, hogy Szato mi­niszterelnök röviddel az Okinawa visszaadását szen­tesítő május 15-i ünnepsé­gek után lemond. Ezt kö­vetelik régóta a japán el­lenzéki pártok, s ehhez a követeléshez csatlakozott a hatalmon levő liberális de­mokrata párt több frakció­ja, köztük az úgynevezett „ifjú törökök”, a párt leg­fiatalabb képviselői, akik a napokban megtartott össze­jövetelükön úgy döntöttek, határozatban szólítják fel Szato pártelnököt és mi­niszterelnököt a mielőbbi lemondásra. Hírek szerint az „ifjú törökökhöz” csat­lakozott több olyan vezető politikus is, akik korábban Szato támogatóinak számí­tottak. Tokióban olyan hí­rek is lábra kaptak, hogy Henry Kissinger, Nixon el­nök főtanácsadója május elején azzal a határozott amerikai javaslattal érke­zik Tokióba, hogy Szato mondjon le és adja át he­lyét olyan politikusnak, aki jobban megfelel az Egye­sült Államok elképzelései­nek. (MTI) AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A franciaországi népszavazáson 10 és fél millió volt az igen, 5 millió a nem. Bonnban a CDU bizalmatlansági indítványt nyújtott be. KEDD: Helsinkiben sor került a 120. SALT-ülésre. Bejelentették, hogy Kissinger Moszkvában járt. SZERDA: Befejeződtek a Kohl—Bahr-tárgyalások a két német állam közlekedési egyezményéről. A pennsylvániai elnökválasztáson Humphrey, Massa- chusettsben McGovern győzött. CSÜTÖRTÖK: Szadat egyiptomi elnök Moszkvába ér­kezett. Párizsban összeült a vietnami négyes kon­ferencia. Nem kapott többséget a jobboldal bizal­matlansági indítványa Bonnban. PÉNTEK: Helsinkiben elmaradt a SALT-ülés. SZOMBAT: A népi erők offenzívája tovább tart mind­három dél-vietnami hadszíntéren. így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A hét legizgalmasabb nemzetközi eseménysoro­zatának színhelye a nyu­gatnémet főváros Bonn volt. A Bundestag épüle­tében és a Rajna partján emelkedő toronyházban minden nap történt valami fordulat, mintha egy dús fantáziájú drámaíró és egy leleményes színpadi rende­ző tudatosan gondoskodott volna új meg új trükkök- ről... Kezdődött az egész a Baden-Württemberg tarto­mányban vasárnap lezajlott választással. A helyi par­lamentbe annyi CDU-képvi­selő került, hogy övék ott az abszolút többség. A szo­ciáldemokraták ugyan meg­növelték szavazataikat és mandátumaik számát, de ez alig-alig ellensúlyozhat­ta egyrészt a keresztény- demokraták sikerét, más­részt a kormánykoalícióban részt vevő szabaddemokra­ták mérsékelt eredményé­nek hatását. Az igaz, hogy a CDU szavazatnyereségét hajszálpontosan kimutatha­tó módon a neofasiszta NPD visszalépése okozta — aki a nácik mai utódjaira szavazott volna, az a CDU- ra adta a végén a voksát, — a számok mégis csak számok maradtak, ebben a tartományban abszolút ibbséget szerzett az a ke­reszténydemokrata párt, amely nemet mond Willy Brandt keleti politikájára. A jobboldali ellenzék nyomban parlamenti táma­dásba ment át. Ügyneve­zett konstruktív bizalmat­lansági indítványt nyújtott be a Brandt-kormány el­len. Ha ezt csütörtökön a Bundestag többsége, tehát 249 képviselő megszavazta volna, Brandt bukik és helyében nyomban Barzel, a kereszténydemokraták vezére lép... Nem így történt. Az ellenzék csak 247 szavazatot tudott ösz- szeszedni. A bizalmatlansági indítványt elvetették,Brandt és kormánya maradt De hogy megpróbáltatá­sainak még nincs vége, az látnivaló volt. Egy nappal később a kormány volt az, amely nem tudott 249, vagy akár 248 szavazatot összeszedni a költségvetési vitában a kancellári hiva­tal kiadásainak a tételénél. A parlamentarizmus dia­dala lenne ez a herce-hur- ca? Még a bonni politikai menazséria különös isme­rete sem kell hozzá. Egy­szerű paraszti ésszel is rá lehet jönni, hogy néhány képviselő szavazatának a megvásárlása dönti el az eredményt! Mai és a sport­nyelvből kölcsönzött kife­jezéssel élve: „bunda” az egész... Ama bizonyos bizalmat­lansági indítvány szavazá­sa titkos volt ugyan, de tulajdonképpen ki lehetett totózni a készülő ered­ményt! A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 249 szavazat kellett A jobboldali ellenzék ennél kevesebb szavazattal ren­delkezett. Hogy győzzenek, ahhoz meg kellett vásárol- niok a kormánykoalíció pártjaiból egynéhány hon­atyát! Wehnemek, az SPD sok vihart megélt, tapasz­talt alvezérének ötletére azonban a kormánykoalí­ció híveit felszólították: ne menjenek szavazni! A szo­ciáldemokrata és a szabad- demokrata képviselők óri­ási többsége a helyén is maradt. Néhányan feláll­tak és elmentek, hogy le­adják a voksukat.. „Áru­lók” lettek volna? Akadha­tott az is közöttük, de minden bizonnyal ez is tudatos taktikai húzás le­hetett. A kormánykoalíció ugyanis alighanem megsze­rezte néhány CDU (vagy urambocsá, CSU!) honatya jóindulatát... Hogy azonban ez ne legyen kiszámítható, hogy a,.jobb­oldali árulók” tette ne de­rüljön ki, ezért kellett néhány képviselőnek a kor ­mány táborából is meg­játszani az ..árulás gyanú­ját”. (Miközben egy-kettő valóban áruló is lett!) Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Moszkvában szombaton hivatalos közleményt adtak ki Bíró József magyar és Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi mi­niszter kétnapos tárgyalá­sairól. A közlemény az alábbiakat tartalmazza: „Annak a megállapodás­nak az értelmében, amely az idén márciusban jött létre Alekszej Koszigin szovjet és Fock Jenő ma­gyar miniszterelnök kö­zött, Moszkvában április 28—29-én találkozóra ke­rült sor, amelyen szovjet részről Nyikolaj Patolicsev, magyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszter vett részt. A miniszterek megegyeztek a két ország árucsere-forgalmának kibő­vítéséről 1972-ben, s meg­állapodtak abban, hogy a szovjet és a magyar külke­reskedelmi szervezetek a legközelebbi napokban alá­írják a megfelelő szerződé­seket. A miniszterek megálla­podtak abban is, hogy ez év májusában Moszkvában, júliusában pedig Budapes­ten folytatják a tárgyalá­sokat a Szovjetunió és Ma­gyarország 1972. évi, illetve a következő években lebo­nyolítandó árucsere-forgal­mának további kiszélesíté­séről. A fentieken kívül a mi­niszterek áttekintették a kétoldalú és sokoldalú kap­csolatok mindkét felet ér­deklő kérdéseit is. A megbeszélések a szí­vélyesség, a kölcsönös megértés és a barátság légkörében folytak”. Brandt és Scheel Nyugat-Berlinben Willy Brandt nyugatné­met kancellár és Walter Scheel külügyminiszter szombaton délelőtt Klaus Schütz, Nyugat-Berlin kor­mányzó polgármestere és Egon Bahr, a kancellári hivatal államtitkára társa­ságában Nyugat-Berlinbe érkezett. A kancellár dél­ben beszédet mondott a schönebergi tanácsház előt­ti nagygyűlésen, amelyet az „Igent mondunk a kele­ti szerződésekre” jelszó je­gyében tartottak. Kereszténydemokratát választottak A Santiago de Chile-i egyetem rektorává péntek este a kereszténydemokrata Edgardo Boeningert válasz­tották meg. Salvador Allen- de köztársasági elnök gra­tulált az ellenzék támoga­tásával magas funkcióba jutott Boeningernek és fel­szólította: tevékenyen já­ruljon hozzá az ország szá­mára legfontosabb társa­dalmi reformok megvalósí­tásához. Huszonhárom évig raboskodott Kínában Huszonhárom évig rabos­kodott Kínában Frank von Roosbroeck belga bankár, akit most szabadon enged­tek a kínai hatóságok és szombaton megérkezett Hongkongba. Roosbroecket nem sokkal a Kínai Nép- köztársaság kikiáltása után vették őrizetbe a hatósá­gok, mert egy sangháji bankból mintegy tízmillió dollárnak megfelelő össze­get átutalt Amerikába. 1965-ben a bankárt házi őrizet alá helyezték és fe­lesége, valamint néev gyer­meke elhagyhatta Kínát. Ilyen komédia a jelek szerint még meg fog is­métlődni a bonni Bundes­tagban. A sokat emlegetett parlamenti demokrácia fur­csa játékaira mindesetre most ráirányítja a töme­gek figyelmét, — az egész bonni huzavona legfőbb po­zitívumának azt tartom, hogy spontán tüntetésekre, sztrájkokra került sor, a nyugatnémet iparvidéken és a nagyvárosokban a munkásság megmozdult! A bonni kötélhúzásnak még nincs vége, sőt, az igazi izgalmak még ezután következnek: a házfel osz­tás éppúgy lehetséges, mint néhány új szavazási trükk. Május 4-én pedig a tervek szerint a Bundes­tagnak olyan fontos kér­désben kellene döntenie, mint a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerződések ratifikálása. A héten nagy feltűnést keltett, hogy Henry Kis- singér, Nixon elnök külön- tanácsadója már megfor­dult a szovjet fővárosban, s hogy fogadta őt Leonyid Brezsnyev és Alekszej Ko­szigin is. Kissinger az elnök jobbkezének számít. Ezek a megbeszélések már a május 22-én kezdődő szov­jet—amerikai csúcstalálko­zó tárgyalássorozatának kezdetét jelentették. Utána a helsinki SÁLT-tárgyalá- sokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője várat­lanul hazarepült újabb utasítások átvétele végett, így ezért nem is került sor a héten a második SALT- találkozóra. A múlt héten a szovjet delegáció vezető­jének távolléte miatt ma­radtak el az ülések Helsin­kiben. Mindebből arra le­het következtetni, hogy fontos döntések érlelődnek a hadászati fegyverek kor­látozásának kérdéscsoport­jában. Nixon moszkvai útja előtt a szovjet főváros ven­dége Szadat egyiptomi el­nök is, aki a szovjet ve­zetőkkel való tárgyalásai során kormánya álláspont­ját kívánta kifejteni. A Szovjetuniónak — hogy visszakanyarodjunk ismét a nyugatnémet belpolitikai vitákhoz — természetesen megvolt a szava a bonni eseményekkel kapcsolatban is. Azon a napon, amikor a Bundestag megkezdte a bizalmatlansági indítvány vitáját, Podgornij szovjet államfő fogadta az NSZK új moszkvai nagykövetét. Ulrich Sahm megbízóleve­lének átvételekor Podgor­nij határozottan leszögezte: hasztalan érve! a nyugat­német jobboldal olyasmi­vel, hogy új tárgyalásokat lehetne folytatni a Szov­jetunióval. A szovjet kor­mány erre semmiképp sem hajlandó. Viszont a 1.0£í_ fontosabb feladatnak mast a moszkvai szerződés élet­be léptetését tekinti Ettől függ a szovjet—nyugatné­met kapcsolatok új alaku­lása, ettől függ az európai eiíyhülé§.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents