Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 99. szám

1972. április 28. péntek 4. oldal Náluk maradt a Ulászló A Bajai Finomposztó Vállalat KISZ-szervezete életében 1969 az első neve­zetes esztendő. Ekkor nyer­ték el először a KISZ Köz­ponti Bizottsága vörös vándorzászlaját. — Nagyon sok társadal­mi munkát végeztünk — emlékezik vissza Telek y Zoltánné, a vállalat KISZ- bizottságának titkára. — A vállalat nehézségekkel küzdött, gyenge volt a fo­nál minősége, lassan, aka­dozva haladtunk a mun­kával. A gazdasági veze­tők segítséget kértek tő­lünk. Gyakran szombaton­ként és vasárnaponként is a gépek mellé álltunk. Műszak után pedig átmen­tünk az új szövődé építke­zéséhez, s ott segítettünk. Talán a mi társadalmi munkánknak is köszönhe­tő, hogy határidőre átad­ták. 1970. A Finomposztóban több ifjúsági szocialista brigád alakult. A KISZ- bizottság hazánk felszaba­dulásának jubileuma, a Alapvető módszer Végleg nálunk maradt a zászló — mondja büszkén Tcleky Zoltánné, a KISZ-bizottság titkára. Dikán Mária a szövőelő­készítő üzemben dolgozik. A nyolcórás műszak alatt a cérnázógépen több mint egy mázsa fonalat készít elő szövésre. Lenin-centenárium, s a X. pártkongresszus tiszteleté­re ifjúsági szocialista mun­kaversenyt indított. Kom­munista műszakokat szer­veztek, s a mozgalomba a KISZ-en kívüli fiatalok is bekapcsolódtak. Az elmúlt év tavaszán szinte minden szombat és vasárnap hét­száz fiatal dolgozott a gé­pek mellett. A műszako­kért kapott 60 ezer forint­ból 20 ezret a vietnami gyerekek segítésére aján­lottak fel. A fennmaradó összegből pedig a Petőfi- szigeten * szép, modern KISZ-klubot létesítettek. A pártkongresszus tisztele­tére szerveződött kommu­nista műszakon pedig 18 ezer forint értékű munkát végeztek. És másodszor is elnyer­ték a vándorzászlót... — Megcsillant a remény: ha 1971-ben is becsülete­sen helytállunk, talán vég­legesen nálunk marad a KISZ-iroda falán elhelye­zett zászló, — folytatta a titkár. — Mint a verseny­zők a cél előtt, akaratun­kat és minden erőnket összeszedtük. Először is az akcióprogramot készítettük el. öt pontban határoztuk meg a célkitűzéseinket: ter­melést segítő tevékenység, nevelési célkitűzések, a kul­turális élet. a sport és a szervezeti élet fellendítése. A szövődében, a fono­dában, az előkészítőben, a kivarróban, az irodákban, a kikészítőben és a kar­bantartóknál működő alap­szervezetek, valamint a két alapszervezetet alkotó ipa­ri tanulók a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére munkavállalásokat tettek. A termelést segítő tevé­kenység keretében társa­dalmi munkaakciókat kezdeményeztek. Az úgy­nevezett „rezsi”, azaz kar­bantartó alapszervezet pél­dául részt vett egy régi gőzgép lebontásában. A többiek a szövőelőké­szítő üzemben, a fonalrak­tárban és a fonodában dol­goztak. Az elmúlt évben a vállalat háromszázhuszon­öt ifjúkommunistája hate­zer óra társadalmi munkát végzett. Jelenleg hét Ifjúsági szocialista brigádot tarta­nak számon. Közülük a Pe­tőfi KISZ-brigád már négyszer kapott oklevelet. De a legfiatalabbak is, az­az a Ságvári és a Zrínyi brigád ifjúkommunistái, akik 1968-ban hozták lét­re kollektívájukat, szin­tén jól dolgoznak. A vállalat KlSZ-blzott sága nagy gondot fordított a téli politikai oktatás megszervezésére. A mar­xista vitakör és az ifjúság- politikai vitakör előadása­it 100 ifjúkommunista hall­gatta rendszeresen. A fiata­lok eszmei-politikai neve­lése, az alapszervezetek mellett az üzemekben mű­ködő KISZ-csoportok fela­data is. Eredményes mun­kájukat bizonyítja, hogy tavaly a KISZ ajánlásával 12 fiatalt vettek fel a párt- alapszervezetekbe. Tükör. így nevezik a fi­nomposztó vállalat 24 tagú irodalmi színpadát. Az együttes nemcsak a Duna- parti városban és a járás­ban, hanem az egész me­gyében jó hírnevet szerzett magának. Egyfelvonásosai- kat, versösszeállításaikat megyeszerte jól ismerik. Sűrűn fellépnek a KISZ- klubban is. A finomposztó vállalat 325 ifjúkommunistája im­már harmadszor nyerte el a KISZ Központi Bizottsá­ga vörös vándorzászlaját. Hazánk felszabadulásának 27. évfordulóján adták át nekik véglegesen a zászlót. Fontos dátum ez a KISZ- szervezet életében. A ki­tüntetés azonban a köte­lezettségeket is meghatá­rozza. Pontosabban azt, hogy a finomposztó válla­lat fiataljai továbbra is eredményesen, jól dolgoz­zanak. És erre ígéretet tet­tek a bajai ifjúkommunis­ták. Tárnái László A kecskeméti járási pártbizottság — a járási aivatal egészségügyi osz­tályával és a megyei gyógyszertár vállalattal ;özös kezdeményezésben — 3 közelmúltban értekezlet­re hívta meg a pártbizott­ság tanácstermébe a járás orvosait és gyógyszerészeit Az eseményre — meglepő­en szép számmal eljöttek a meghívottak és nagy ér­deklődéssel fogadták Hor­váth Ignácnak, a járási pártbizottság első titkárá­nak a járás politikai és gazdasági helyzetéről adott tájékoztatóját, melyben szó esett a lakosság egészség- ügyi ellátásának tapasztala­tairól is. Méltatta az előadó a já­rás orvosainak viszonylag nehéz körülmények közöt­ti helytállását, hiszen a községi rendelések után, gyakran úttalan utakkal, esővel, hóval megküzdve, látják ed pédaadóan a ta­nyán élő betegeket. Nem kisebb jelentőségű a gyógy­szerészek nagy felelősséget igénylő munkája sem. Nem maradt el természetesen a gondok felvázolása sem. Ezek megoldásához a je­lenlevők segítségét kéri a pártbizottság. A résztvevők feszült fi­gyelmének láttán, majd a vita során elhangzott okos javaslatok, vélemények, életrevaló kezdeményezések hallatán szinte ki lehetett tapintani: örültek a párt meghívásának, az elisme­rés és bizalom, a vélemé­nyek iránti őszinte érdek­lődés jólesett minden résztvevőnek. Valamennyi felszólaló szavaiból kicsen­dült a meggyőződés: az orvosok és gyógyszerészek értik, érzik, hogy alapvető érdekeik azonosak a mun­kásosztály, s a termelőszö­vetkezeti parasztság érde­keivel. Ugyanígy megfo­galmazódott az is, hogy tisztában vannak vele: a lakosság jó, s egyre jobb ellátásához az egészségügy valamennyi dolgozójának összehangolt tevékenységé­re van szükség A továbbiakban — dr. Holló Miklósné vezető gyógyszerész szakmai elő­adásával — konferencia­szerű továbbképzéssé ala­kult az értekezlet. Oldott, közvetlen légkörben a meg­növekedett feladatokról cseréltek véleményt a vita résztvevői, s a többi kö­zött összefogásra szólítot­ták az egészségügy vala­mennyi dolgozóját az indo­kolatlan gyógyszerfogyasz­tás csökkentéséért. Végül a legteljesebb egyetértés fogadta Vaskó Tódornénak, a megyei gyógyszertár vállalat igaz­gatójának, és Zimay László főgyógyszerésznek a közös értekezlet jelentőségét mél­tató szavait. Rendkívül hasznos segítség volt a mindennapi munkájukhoz, — mondották — jó lenne ha a pártbizottság más al­kalommal, évente legalább egyszer-kétszer lehetővé tenné az ilyen találkozó­kat Az esemény napokkal ezelőtt zajlott le, a vissz­hangig azonban ma is friss. Az egyik résztvevő például így fogalmazza: „Ezt az értekezletet érde­mes volt végigülni, itt ka­pott az ember útravalót. Másképp nézem a falumat, a termelőszövetkezetet, gondjaival együtt. Ami pe­dig külön is megtisztelő: pártonkívüli vagyok, s a véleményemre mégis kí­váncsi a párt...” Ez a vélemény adta az újságíró kezébe a tollat és lapozgatta fel a megyei pártértekezlet határozatát, melynek egyik szakasza így szól: „A lenini mun­kastílus alkalmazása a pártmunka alapvető mód­szere. Szükséges, hogy ál­landóan javítsuk a munka módszerét, stílusát, ezáltal a vezetés színvonalát... Törekednünk kell a párt­demokrácia és a szocialista demokrácia egyidejű fej­lesztésére”. Nos, a kecskeméti járás orvosainak és gyógyszeré­szeinek részvételével a já­rási pártbizottságon tartott tanácskozás is a párthatá­rozat imént idézett pasz- szusánaJk követése volt. P. I. Tervszerű gondoskodás A MEGYE állami mező­Helyczd a veiélőbe a fonalat. Tedd a szövőgépbe, amely nyolc óra alatt 31 ezer vetést készít. Ez két gépen 62 ezer bordaütést jelent. Mindehhez természe­tesen villámgyors kezek szükségesek. Tumó Erzsébet 1967 óta már jól begyakorolta ezt a munkafolyama­tot. Két szövőgépen dolgozik. Az Április 4. szocialista brigád tagja« (Tóth Sándor felvételei) Fotópapír a Szovjetuniónak Magyarország egymillió 300 ezer rubel érték­ben színes és fekete-fe­hér fotópapírt szállít az idén a Szovjetuniónak az éves árucsereforgalmi megállapodásban foglalt mennyiségen felül. Az 1 millió négyzetméternyi fo­tópapírért cserébe a Szov­jetunió apatit-koncentrá- tumot. ezüstnitrátot és más, a népgazdaság fej­lesztése szempontjából el­sőrendű jelentőségű nyers­anyagot szállít. gazdasági üzemeiben a párt- és szakszervezet, va­lamint a gazdasági vezetők együttes véleménye alapján dolgozták ki az élet- és munkakörülmények javítá­sát szolgáló terveket. Ezek szerint 1975-ig 750 millió forintot fordítanak szociá­lis és kommunális célokra. Ebből az összegből öltöző­ket. fürdőket építenek, gondoskodnak a dolgozók munkahelyre és hazaszál­lításáról. biztosítják az ét­keztetéshez. lakásépítéshez való hozzájárulást, dolgo­zóik gyermekeinek napkö­zi otthonban, bölcsődében, óvodában való elhelyezé­sét. Az állami gazdaságokban sok helyen teljes a szociá­lis ellátottság. Az új beru­házásoknak már szerves részei ezek a helyiségek, a régi létesítményeknél pe­dig különös gonddal vi­gyáznak arra. hogy mielőbb megépüljenek. A mezőgaz­dasági gépjavító válla­latnál, a vízgépészeti vál­lalatnál az üzembővítések­kel együtt történik a tisz- tálködóhelyiségek kialakí­tása. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a vál­tozó munkahelyű brigádok­nak lakó-, háló- és éttermi kocsikat ad. tanyahajóin az öltöző, fürdő mellett közös étterem is van, ahol tv-t nézhetnek, rádiót hallgat­hatnak a dolgozók. Sok me­zőgazdasági üzemnél szük­ség van még a szakszerve­zeti aktívák nevelőmun­kájára. mert a modem szo­ciális létesítmények kihasz­nálatlanul állnak. A MUNKAERŐ megtar­tásának. jobb életkörülmé­nyek biztosításának egyik módja a lakásépítés támo­gatása. Évek óta szervezet­ten végzik a munkát, az el­osztás a szociális helyzet figyelembe vételével törté­nik. Az anyagi segítség mellett a vállalatok fuvar­eszközt adnak az építő­anyagok szállításához, il­letve műszaki ellenőrzést az építkezéshez. A Vízgé­pészeti Vállalatnál évente négy, az állami gazdasá­goknál és erdőgazdaságok­nál száz lakás építéséhez járulnak hozzá. Izsákon és Városföldön már áttértek a kétszintes házak építésére. Baján pe­dig 1980-ig a tervek szerint megszüntetik a tanvákat, ezért nagy ütemben folyik az építkezés. Tavaly 108 résztvevővel lakásszövetke­zetet hoztak létre, ez év végéig Bálán és a környe­ző községekben elkészülnek az új lakások. A gyermekeknek óvodák­ban és bölcsődékben való elhelyezését a mezőgazda- sági üzemek erejükhöz ké­pest lehetővé teszik. A Kis­kunhalasi Állami Gazdaság tajói kerületében napközi otthont nyitottak, másutt a helyi tanácsokkal összefog­va bővítik az ilyen intéz­ményeket. Baján és Város­földön az iskolás gyerme­kekkel is törődnek. A ba- jaiak sokat tettek a csávo- lyi községi kollégium létre­hozásáért, az iskolák kör­zetesítéséért. Városföldön a művelődési otthonban az iskolaév kezdete óta műkö­dik egy pedagógus felügye­letével napközi otthon. A GYERMEKES anyák­nak a legtöbb mezőgazda- sági üzemben a kollektív szerződés szerint pótsza­badság jár. A családi be­vásárlásokat is segítik. La- josmizsén a Vízgépészeti Vállalat a helyi ÁFÉSZ- szel közösen élelmiszerbol­tot épített az üzem terüle­tén, hasonló kereskedelmi egység készült Kecskemé­ten a MEZŐGÉP Vállalat­nál is. Az állami gazdaságok pedig azokon a helyeken, ahol az üzlethálózat nem megfelelő — friss hentes- és pékárut a kereskedelem nem tud biztosítani —, he­tente egy alkalommal az üzemi konyhák közvetíté­sével juttatnak dolgozóik­nak húst, zöldséget és gyü­mölcsöt. Az üzemorvosi hálózat jelenleg még nem kielégítő, a megyében Izsákon és Ba­ján van csak üzemorvos. Rendelőhelyiséget általá­ban mindenütt kialakítot­tak. ahol hetente 2—6 órát rendel az orvos. Állandóan ellenőrzik a növényvédő szerekkel dolgozókat, s en­nek eredményeként 1971- ben nem volt jelentősebb mérgezéses megbetegedés Az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoz­tatottak napi 7 órát dolgoz­nak, védőételt, védőitalt kapnak, és negyedévenként alapos vizsgálatokon es­nek át. AZ ÁLLAMI mezőgazda- sági üzemekben az intézke­dések eredményeként nem­csak a bérszínvonal javult hanem az egyéb, pénzben nem mérhető szolgáltatások köre is bővült. Mindez hoz­zájárult a munkaerő-ván­dorlás csökkenéséhez; amíg 1969-ben az állandó foglal­koztatottak 50 százaléka mozgott, addig 1971-ber mindössze 20—25 százalék változtatott munkahelyet. ’ D. É.

Next

/
Thumbnails
Contents