Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 99. szám

19TS. április 28, péntek S. oldal A Hazafias Népfront kongresszusának második napja (Folytatás az 1. oldalról) idegen, a párt politikájá­val ellentétes jelenségeket, megnyilvánulásokat Gáspár Sándor elvtárs ezután nemzetközi politi­kánkról szólott, majd gaz­dasági kérdésekkel folytat­ta beszédét: A népgazdasági kérdé­sek, gazdaságpolitikánk, a IV. ötéves terv feladatai, a gazdaságirányítás időszerű kérdései érthetően nagy hangsúllyal kerültek szóba Itt. A népgazdaság helyzete egészében biztató képet mutat. A fejlődés meggyor­sult, a lakosság igényeinek kielégítése jelentősen ja­vult. Az életszínvonal nö­vekedett, igaz nem egyen­letesen. 1971. évi népgazdasági tervünket minden lényeges részében teljesítettük és a nemzeti jövedelem a terve­zett mértékben emelkedett. Tudjuk, mit akarunk. Kádár elvtárs a múlt hé­ten, parlamenti beszédében világosan megmondta, hogy a Központi Bizottság még ez évben ellenőrzi a X. kongresszus határozatainak végrehajtását és meghatá­rozza a további fejlődé­sünkhöz szükséges tenni­valókat. Munkánk során — mon­dotta a továbbiakban — külön figyelmet kell fordí­tani arra, hogy milyenek az arányok a különböző osz­tályok, rétegek társadalmi teherviselésében. Különö­sen a munkásosztály áldo­zatvállalásának mértékét, annak alakulását kell fi­gyelemmel kísérni, mert elsősorban ennek van dön­tő hatása a szocialista épí­tőmunka sikerére, a mun­káshatalom további erősí­tésére. Hangsúlyozni kell, hogy a parasztpolitika is — ame­lyet vallunk és folytatunk — munkás politika: a mun­kásosztály elveinek, céljai­nak szerves része. ' A munkásság és paraszt­ság társadalmunk két alap­vető. szövetséges osztálya, a szocialista nemzeti egység bázisa, minden időszakban egymást segítve, a kölcsö­nösség alapján építi szo­cialista jövőnket. A két alapvető osztály esvüttműködését, a mun­kás—paraszt szövetséget to­vábbra is erősítenünk kell. Szocializmust építő tár­sadalmunknál? rendkívül fontos tényezői a különbö­ző értelmiségi területeken dolgozó emberek. Az értel­miség aktív közreműködé­se társadalmi életünk leg­különbözőbb területein az előrehaladás egyik nagyon jelentős tényezője, A felszabadulás óta 27 év telt el. Az értelmiség száma minden területen megnövekedett. De a leg­fontosabb, politikailag is nagy jelentőségű változás abban rejlik, hogy a mai értelmiség zöme munkás vaev paraszti származású, akik előtt a munkás vagy paraszti élet nem ismeret­len. Éppen ezért lehet új­szerű és hatékony szere­pük a munkás—paraszt szövetség erősítésében. A szónok ezután így folytatta: A szocialista társadalom humanista társadalom, ahol minden a dolgozó embe­rért történik. De végső fo­kon +ársadalmunk erkölcsi erejét, legjobb szándékaink valóraváltásában is az egyes emberek magatartá­sa, cselekedete határozza meg. A szocialista elvek, nor­mák érvényesülését ma, ha lehet, még érzékenyebb figyelem kíséri, mint az­előtt. Ha jó a légkör, ál­landó a vezetőkkel a kap­csolat, közösen beszélik meg a feladatokat, együtt keresnek a problémákra megoldást, ha érdem és munka szerint adnak er­kölcsi elismerést, osztják el az anyagi javakat, jó az emberek közérzete, van tettrekészség és lelkesedés. Pártunk politikája jó po­litika. De tudjuk — és ez volt mindig erőnk egyik forrása —, hogy a jó po­litika nem örök időre vál­tozatlan. Ha napról napra nem úgy realizálódik, aho­gyan azt elképzeltük, ha megvalósítása közben egy pillanatra is elfeledkezünk arról, hogy politikánkat állandóan fejleszteni, állan­dóan csiszolni kell, állan­dóan érzékelni kell a tö­megek véleményét e poli­tikáról — akkor a jó po­litika nagyon könnyen meg­kophat Ezért tartotta pártunk mindig szem előtt: terv­szerűen, átgondoltan kell cselekedni és nem szabad megállni a helyzet elemzé­sénél — a kívánságoknál. Végső soron a tettek fém­jelzik a pártunk politiká­jával való egyetértést, a munkáshatalom megszilár­dításáért vívott harcot. Ez a munkáspolitika, amely megfelel elveinknek, ez az a munkáspolitika, amely lelkesít, amely a jövőnket mutatja, amely segít le­győzni minden akadályt. Célunk: — mondotta be­fejezésül Gáspár Sándor — a szocializmus építését ma­gasabb szinten folytatni, gazdasági növekedésünket gyorsítani, a lakosság élet- színvonalát növelni, mind több szocialista gondolko­dású embert nevelni. Ezt a feladatot a magyar né­pért vállaltuk, de csak az egész néppel együtt végez­hetjük el. A Hazafias Nép­fronttól a párt azt várja, hogy fokozza az aktivitását a társadalmi élet minden területén. Eddigi eredmé­nyei alapján vállaljon na­gyobb felelősséget a jövő formálásában. Ezt várja a Hazafias Népfronttól egész társadalmunk, ezt követeli saját történelmi múltja, eredményes jelene, és őszinte felelősségérzete a szocialista Magyarország felépítésért. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tüntette ki több évtizedes helytállása, így nem utolsósorban 20 éven át alapszervezeti párttitkár­ként való eredményes mun­kássága elismeréséül, nyu­galomba vonulása alkalmá­ból Dudás Mihály elvtár­sat, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat vizvezetékszerelőjét. A ki­tüntetést tegnap délután a megyei pártbizottságon dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára adta át, s egyidejűleg át­nyújtotta Dudás Mihály­nak a megyei pártbizottság által adományozott Kiváló Pártmunkás oklevelet is. A bensőséges hangulatú eseményen részt vett Ber- berovics István, a városi pártbizottság titkára és Benkó Zoltán, a vízmű vállalat igazgatója is. Dudás Mihály elvtársat ezt követően ünnepélyes körülmények között kö­szöntötte — búcsúztatta a vízmű pártalapszervezete és a vállalat dolgozóinak kollektívája. Népünnepélyek, majálisok, sportversenyek a régi május elsejéken A legszebb tavaszi ünnep Mi adja a május elsejei munkásünnep különös ra­gyogását, sajátos hangula­tát? A cső vázó tavaszi napsütés? A lobogó zász­lók, áradó énekszó, a so­kaság, az összetartozás nagy érzése? Miért emlé­keznek idős dolgozók ma is oly szívesen hajdanvolt május elsejékre — így mondták valamikor. Külö­nösen az első szabad ün­nepet, az 1919-es sereg­lést, jó kedvet idézik a nagy élmény máig sugárzó frisseségével. Érdemes a mostani ün­nepi készülődések tenniva­lói közben régi újságok se­gítségével felidézni, hogy mi is történt ötvenhárom esztendeje május elsején. Zöld kossorúk és virág füzérek „Soha olyan nagyszabá­sú ünnepélyek nem folytak le Kalocsán, mint május A pórtélét hírei Csupán az e héten napirendre tűzött témák fel­említése is érdekes betekintést nyújt az MSZMP terü­letileg illetékes párt-végrehajtóbizottságainak sokrétű munkájába. A kiskőrösi járási párt-végrehajtóbizott­ság szerdai ülésén például a pártbizottság és a hatás­körébe tartozó pártszervek munkamódszerének, stílu­sának főbb kérdéseit vette számba és hozott megfelelő döntéseket. A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat párt-végrehajtóbizottsága ugyancsak szerdán megtar­tott ülésén viszont a vállalati vállalkozások és a vál­lalati árpolitika időszerű kérdéseit tárgyalta meg. A kiskunfélegyházi városi párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésén a nőpolitikái határozat végrehajtása volt a téma, melynek tárgyalási alapjául a Villamos­szigetelő- és Műanyaggyár helyi gyáregységében ho­zott intézkedések, tapasztalatok szolgáltak. A kecske­méti járási párt-végrehajtóbizottság tegnapi, Szabad- szálláson tartott ülésének az arról való tájékozódás volt a célja, milyen az alakulatok erkölcsi, politikai helyzete, s ezzel együtt a lakossággal tartott kapcso­lata. Ma négy párt-végrehajtóbizottság tart munkaülést. A bajai járási vb a községi csúcsvezetőségek mun­káját értékeli a munkamódszereik továbbfejlesztése szempontjából. Ugyanitt összegezik a sajtóterjesztés múlt év őszi eredményeit és tanulságait. A kalocsai járási párt-végrehajtóbizottság ülésének helyszíne a Szelidi-tó, s önmagában ez is sejteti a megvitatandó témát: a járásban levő hétvégi pihenő- és üdülőterü­letek helyzetéről tanácskozik a vb. Szintén a csúcs­vezetőségek irányító, ellenőrző tevékenysége a téma a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság mai ülé­sén. Megvitatása nyomán dönt a vb a csúcsvezető­ségek hatáskörének, munkamódszerének fejlesztésére vonatkozó javaslatairól. És elsején. Az ünnepi hangu­lathoz hozzáilleszkedett a város külseje is. Már áp­rilis 30-án délre virág- és zászlódíszbe öltöztek a vá­ros utcái. Zöld koszorúk és virágfűzérek, drapériák az erkélyeken és a házak falain. ... Este a munkásegylet, a Korona szálloda, a Kato­likus Kör, Kereskedelmi Egylet, Gaudényi vendég­lő, Nagy vendéglő és az ipartestület helyiségében és a színházban munkásünne­pélyek voltak, melyeken különböző szakszervezetek vettek részt.” A munkásság jövőjének tavasza Ä félegyházi munkásta­nács ülésén Iványi Sándor így méltatta az ünnep je­lentőségét „Amikor a pro­letariátus ünnepéül ezt a napot választották, tették ezt azért, mert a tavaszi nap szimbolizálja az ébre­dést a jövőt, mindazt, ami szépet, gyönyörűt és jót je­lent. Május 1 nem közönsé­ges tavaszi ünnep, május 1 jelenti a munkásság jö­vőjének tavaszát is.” Délután a ligetben talál­kozott a kiskun város ap­raja és nagyja. Rövid nagygyűlésen ismertették a legfrissebb politikai esemé­nyeket, majd megkezdő­dött a népünnepély. A kul­turális műsorban az alkal­milag egyesített ötventa- gú zenekar aratott nagy si­kert. Nagyszabású sport- programot is hirdettek. Akinek kedve kerekedett maga is rúghatta a labdát valamelyik csapatban vagy részt vehetett futóverse­nyeken. A legifjabbak szó­rakoztatásáról külön gon­doskodtak. A sok gond, baj között vidám órákat töltöttek együtt a félegyhá­ziak. A széktői népünnepély „A munkásságot a kul­túra, az élet, a tanítás, a tudás iránti olthatatlan kí­vánság hatotta át” — ír­ta a Magyar Alföld május elsején megjelent számá­ban az egyik helyi vezető. I Azért harcoltak a párizsi felhívás óta a rövidebb munkaidőért, „a három nyolcasért”, hogy legyen elegendő idejük képessé­geik fejlesztésére, a mű­velődésre, szórakozásra. A proletárünnepet előké­szítő bizottság gondosko­dott arról, hogy kellemes, változatos és színvonalas programok között válogat­hassanak a kecskemétiek. Mindegyiken óriási tö­meg vett részt, mint ezt a fennmaradt fényképek is bizonyítják. Az egyiken — a mai Centrum Áruház előtt készült — ismerőst fedeztünk fel. Fehér Sán­dort, a Hazafias Népfront város bizottságának elnö­két, akkoriban érettségiző diákot. Ma is szívesen emlékezik erre a napra. „A tanulók menetét Iványi-Grünwald Béla, a festőművész fia, a későbbi neves történelem­tudós vezette. Délután szinte mindannyian részt vettünk a széktói népün­nepélyen. Volt ott ökörsü­tés, rengeteg sportesemény. De a legnagyobb szenzá­ciónak a repülőbemutató számított. A szegedi egység pilótái egészen alacsonyan húztak el, akkoriban hihe­tetlennek tűnő sebességgel. A színházban három elő­adást tartottak aznap. A szakszervezetektől lehetett igényelni a belépőket. Igé­nyes, szép műsort mutat­tak be. • Hogyan emlékeznek a mai fiatalok kétezervala- hányban az idei május el­sejére? Méltóak lesznek-e az ünnepi programok az esemény jelentőségéhez? Megtalálja-e mindenki a szórakozási alkalmakat? Gondolnak-e arra a rende­zők, hogy a vers, a dal, a muzsika is gyönyörködtes­se az embereket? A gyűlé­sek hangulatán érződik-e, hogy kemény harc folyik a világban a május elsejei jelszavakban megfogalma­zott célok győzelméért? Az előkészületek ismere-' tében bizakodunk. És re­méljük, hogy a természet friss tavaszi pompával, napsütéssel hirdeti hangos örömünkéi H. N. végül, gazdaságpolitikai vonatkozású megtanács­kozni valót tűzött mai ülé­sének napirendjére a kis­kunhalasi párt-végrehajtó­bizottság, amely a Barom­fifeldolgozó Vállalat helyi gyára fejlesztésének lehe­tőségeit vitatja meg. Küldöttértekezletek és vezetőségválasztás a kiskunhalasi területi szövetségnél Csütörtökön délelőtt Kis­kunhalason a fegyveres erők klubjában küldöttérte­kezletet tartott a Kiskun­sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Jónás Dániel szövetségi elnök a termelőszövetkezeteik máso­dik országos kongresszusán elhangzottakról, Fazekas Bálint, a szövetség elle­nőrző bizottságának, Rigó Imréné, a szövetség nőbi­zottságának munkájáról tájékoztatta a negyvenhá­rom szövetkezet több mint tizenhétezer tagját képvi­selő küldötteket. Megvitatta és jóváhagy­ta a küldöttértekezlet a szövetség új alapszabályát és idei költségvetését, va­lamint a küldöttgyűlés ez évi munkatervét. Az érte­kezlet újjáválasztotta a szövetség bizottságait és tisztségviselőit. A területi szövetség elnöke Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Tsz elnöke lett, a szövet­ség titkárává ismét Hor­váth Istvánt választották. • • Üzemegészségügy, • r •• jarvanyugy Fontos témák a megyei egészségügyi akcióbizottság ülésén A Bács-Kiskun megyei Egészségügyi Akcióbizott­ság csütörtöki ülésén elő­ször az üzemi munkaegész­ségügy helyzetét ismertető beszámolót vitatták meg. A KÖJÁL-hoz az elmúlt évben 169 foglalkozási be­tegséget jelentettek be; köz­tük 87 bőrártalom, 19 nö­vényvédőszer mérgezés, egy-egy aceton-, benzol­mérgezés, illetve szilikózis szerepel. Megállapították, hogy egy év alatt a leg­nagyobb mértékben — csaknem 100 esettel — a bőrártalmak előfordulása csökkent. Ezzel szemben a korábbinál 7-tel több volt a növényvédőszer okozta mérgezések száma. Csak­nem felerészben egyéni termelők szenvedtek ilyen mérgezést, amit a védőfel­szerelések hiánya és ese­tenként alkohol fogyasztá­sa magyaráz. Mindent egybevetve, s a változásokat összegezve, az akcióbizottság megállapí­totta, hogy az üzemi mun­kakörülmények javításában számottevő fejlődés tapasz­talható. A napirend további ré­szében Bács-Kiskun megye 1971. évi járványügyi hely­zetét ismertették, amely országosan jobb a köze­pesnél. Főként a heveny fertőző megbetegedések előfordulásában mutatko­zik javulás. Az 1951. évi 95 diftériás esettel szem­ben 10 év múlva már csak öt, 1968. óta pedig egyet­len megbetegedés sem tör­tént. Míg 1951-ben 800-nál több szamárköhögéses eset fordult elő, tavaly mind­össze öt. Egy-egy járványos gyermekbénulást legutóbb 1961-ben és 1963-ban ész­leltek. Az influenza okozta 33 halálesetet nem számít­va, heveny fertőző beteg­ségben, 1971-ben tízen hal­tak meg. Ez az utóbbi 20 év legalacsonyabb arány­száma. A 435 fertőző máj­gyulladásos megbetegedés­ből hat halálos végű, ami csaknem két évtized nyil­vántartásainak figyelembe vételével ugyancsak az ed­digi legkedvezőbb arány. Végezetül a bizottság a társadalombiztosítás múlt évi főbb mutató számait értékelt^ J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents