Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
1972. április 21, péntek 3. oldal Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) go-lására, az intézmények hatékony együttműködésére van szükség. A törvényjavaslat biztosítja az egészségügy egységének garanciáit. Aláhúzta a miniszter: egészségügyünk egyik vezető elve és feladata a megelőzés. A javaslat egyes szakaszai általában, és ha szükséges, részleteiben is szabályozzák mind a köz- egészségügyben és járványügyben, mind a gyógyítómegelőző ellátásban a megelőzés teendőit és követelményeit. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmet, mint a megelőzés egyik fontos feladatát, a javaslat külön is kiemeli. 1938-hoz viszonyítva a szüléssel összefüggő anyai halálozás egyhetedére, az ezer élveszülöttre számított csecsemőhalálozás 131-ről 36-ra csökkent. De nem kerülhetik el figyelmünket a még meglevő gondok és nehézségek — tette hozzá. A bölcsődék az elhelyezési kérések egy részét ma még nem tudják teljesíteni. Többet kell tennünk a fiatalok egészséges életmódra neveléséért is. Magas a művi vetélések száma. Az él- veszületettek 10,7 százaléka koraszülött, az egyéves korig elhalt kisdedek kétharmada (68,5 százalék), közülük kerül ki. A közvéleményt és az államvezetést hosszú idő óta foglalkoztatja a természetes szaporulat arányszáma. Igaz, a 15 és 49 év közötti nőlakosok mindegyikére átlagosan 2.3 gyermek jut, de a házasságban élők 11 százalékának nincs gyermeke, 22 százalékának pedig csak egyetlen gyermeke van. Pedig jól ismertek azok az intézkedések, amelyeket a kormány a párt IX. és X. kongresszusának határozata alapján a nők, az édesanyák a többgyermekes családok érdekében tett. Növekedett — egyebek között — a családi pótlék. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A lakások elosztásánál és a lakásépítésben is kedvezményben részesülnek azok, akik családot alapítanak, gyermeket várnak, vagy akiknek már van gyermekük. A gyermek nem pusztán az egyén ügye, nem pusztán magánügy! Az egész társadalom, a nép, a nemzet jövője függ tőle. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a kormány — a népgazdaság lehetőségeivel összhangban — további intézkedéseket tervez az anyaság, a család védelme, a gyermekszaporulat növekedése érdekében. További anyagi támogatással kell segíteni a házaspárokat, hogy ne csak egy, hanem több gyermek felnevelését vállalják. Az anyagi kedvezmények mellett fokozni kell a család, az édesanyák társadalmi megbecsülését is. Olyan közszellemet kell kialakítanunk, amelyben tisztelet és megbecsülés veszi körül az állapotos anyákat, a sok- gyermekes szülőket. A szocialista egészségügy feladatait csak olyan egészségügyi dolgozók oldhatják meg sikeresen, akiket társadalmunk és a szocialista egészségügy eszméi vezérelnek, akikben mélyen gyökerezik a hivatástudat, korszerű ismeretekkel rendelkeznek és ezeket rendszeresen felújítják és gazdagítják. A felszabadulás óta bővültek és korszerűsödtek az egészségügyi felsőoktatás feltételei. Országunk orvosellátottsága világviszonylatban is kedvező. Évről évre növekszik az egészségügyi szakszemélyzet. A körzeti orvosi rendelőkben évente 40—50 millió járóbeteget látnak el, a fekvőbeteg-gyógyintézetek 1,5 millió beteget gondoznak. Szólt a miniszter az orvosok és a betegek kapcsolatáról és hangsúlyozta: az orvosok, gyógyszerészek, az egészségügy dolgozói nemegyszer nehéz körülmények között végzik munkájukat. Mindez azonban nem lehet oka, magyarázata vagy mentsége sem a ridegségnek, sem annak, hogy hivatásuk szürke mesterséggé váljék. Valljuk: igenis van, és kell legyen az orvos és a beteg, az orvos és a társadalom kapcsolatának egy sajátos áramköre, amely nélkül munkánk a szó rossz, méltatlan értelmében vett „ellátás”, hivatás híján levő gyakorlat csupán. Mindannyian mély hálát érzünk azok iránt, akik egészségünket védik, vagy visszaadják. Szép és tiszteletre méltó érzés ez, s csak elítélni lehet, hogy az orvosok között is vannak, akik visszaélnek lehetőségeikkel és betegük helyzetével, tőkét kovácsolnak egészségügyünk ma még meglevő nehézségeiből. Egyre szélesebb körűvé vált az a vélekedés és az a gyakorlat is, hogy a betegek ellátásáért ellenszolgáltatás jár, hogy anyagi juttatásért különleges elbánást, ellátási előnyöket lehet szerezni. Mindez sérti a fennálló rendelkezéseket. összeférhetetlen az orvosi hivatással, a szocialista erkölccsel, szocialista egészségügyünk elveivel és gyakorlatával. Nyugtalanítja a lakosságot, s rossz fényt vet azokra is, akik tisztességben, esküjükhöz híven végzik munkájukat: az orvosok többségére, a sok tízezer egészségügyi dolgozóra. Befejezésül a miniszter rámutatott arra. hogy egészségügyünk különösen az elmúlt 15 évben jelentősen fejlődött A fekvőbeteggyógyintézeti ágyak száma 84 000. a lakosságot 3850 általános és 660 gyermekorvosi körzet, 1400 gyógyszertár látja el, napi 41 000 rendelési órával dolgoznak a szakorvosi rendelőintézetek, a szociális otthoni helyek száma 28 000. Olyan eredmények ezek. amelyekre joggal tekint elismeréssel az ország lakossága. Az egészségügy feladatai azonban egyre nőnek. Fontos kötelességünk tehát, hogy megoldásukhoz fokozatosan megteremtsük a kellő feltételeket. Az egészségügy beruházásainak és költségvetésének mértékét a népgazdaság mindenkori lehetőségei határozzák meg. Arra kell törekednünk, hogy ezeket az anyagi eszközöket célszerűen, a leghatékonyabban használjuk fel, meglevő lehetőségeinket pedig az eddiginél is szervezettebb és fegyelmezettebb munkával hasznosítsuk. Mindez felelősségteljes kötelessége mindenekelőtt az Egészségügyi Minisztériumnak. a tanácsoknak és a szakmai vezetőknek, de feladata az egészségügyben és az egészségügyért munkálkodó minden dolgozónak is. Az egészségügyi törvény- javaslat széles körű előkészítő munka eredményeként készült el. Tervezetének vitájában a különböző testületekben és szakfórumokon csaknem ezer észrevétel és javaslat hangzott el. Ezeket a végleges javaslat kidolgozásában körültekintően hasznosítottuk. Megtárgyalta a javaslatot az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, továbbá szociális és egészségügyi bizottsága is. A két bizottság által elfogadott módosító javaslatokkal a kormány egyetért. Bízva abban, hogy a javaslat megfelel szocialista törvényeink általános követelményeinek, hosszú időre és megfelelően szabályozza egészségügyünket, a kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. Dr. Szabó Zoltán nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója kapott szót, majd Karakas László (Hajdú- Bihar megye, 6. vk.), a Hajdú-Bihar megyei Párt- bizottság első titkára és dr. Radnai Éva (Fejér megye, 8. vk.), dunaújvárosi körzeti orvos szólt hozzá. Ezután szünet következett, majd Varga Gáborné vette át az elnöklést. Elsőnek Mándics Mihály, Bács- Kiskun megye 15. számú választókerületének képviselője, csávolyi általános iskolai igazgató szólalt fel. Az új törvényjavaslatról megállapította, hogy annak minden sorából mély humánum árad, a dolgozó ember, az öregek, a gyermekek, a betegek érdekeinek védelme tükröződik. Hangsúlyozta, hogy az egészségügy fejlesztésében elért eredményeinkkel előkelő helyet foglalunk el a világ országainak sorában. Ezután Bács-Kiskun megye egészségügyi helyzetét, gondjait ismertette. Felhívta a figyelmet azokra a problémákra, amelyeket a megye sajátságos települési viszonyai — a kiterjedt tanyavilág — okoznak a lakosság egészségügyi ellátásában. A helyzet javítására két út látszik járhatónak: a külterületi (tanyai) rendelőhelyiségek létesítése, vagy a szétszórt tanyákon levő betegek beszállítása az orvosi rendelőbe. Mindkét megoldás nagyon költséges, viszont lényegesen előmozdítaná a tanyavilág egészségügyi viszonyainak javítását. A képviselő javasoltéi, hogy az állami gépkocsipark csökkentésével felszabaduló személyautókból elsősorban a tanyai orvosoknak juttassanak majd. Megemlítette azt a problémát is, amit az utazási, szállítási gondok jelentenek az iskolafogászati rendelésben. Amíg a városokban, nagyobb falvakban általánossá vált és igen jó eredménnyel működik az is- kclafogászati ellátás, addig a tanyai gyerekek fogorvosi kezelése csak nagy nehézségek árán oldható meg. Mégis megoldást kell találni, akár mikrobusz beállításával is, hiszen a fiatal korban történő rendszeres fogápolás az egészségügyi nevelésben is nagy jelentőségű. Hangsúlyozta a képviselő, hogy a minisztérium programjában fontos feladat az elme-ideg ellátás fejlesztése, azonban a pénzügyi, a gazdasági tárcáknál, valamint a tanácsoknál nem kap kellő támogatást ez a terv. Inkább a járóbeteg-ellátást, a gondozó intézetek fejlesztését helyezik előtérbe, ugyanakkor a kórházi ágyak, kiváltképp az idősek gondozását célzó, úgynevezett geronto- pszychiátriai ágyak számának növelésére kevesebb gondot fordítanak. Sokat segítene, ha a kórházi ágyaknál lényegesen olcsóbban létesíthető és fenntartható szociális otthoni helyek számát bővítenék, s fejlesztenék az átmeneti ellátás olyan formáit, mint az öregek napközi otthona, vagy az otthoni gondozás széles körű megszervezése. A képviselő a törvény- javaslatot elfogadta. Mándics Mihály után dr. Flerkó Béla orvos, tanszék- vezető egyetemi tanár (Baranya, 3. vk.), Swierczek Györgyné (Budapest, 7. vk.), kötőnő, Kovács István (Békés m. 4. vk.), a MEDOSZ főtitkára, Bogyai Gyuláné (Győr, 2. vk.), a győri Graboplaszt vállalat minőségi ellenőre, dr. Noszkay Aurél (Bp. 38. vk.), kórházi főorvos, Varga Tiborné (Nógrád m. 4. sz. vk.), a pásztói 1. számú óvoda vezetője szólalt fel, majd ebédszünet következett. A délutáni tanácskozás dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott. A vitában felszólalt Varga Károly (Somogy m., 5. vk.), a Somogy megyei Népfrontbizottság elnöke, dr. Lakatos Pál József (Komárom m., 4. vk.), kórházi igazgató főorvos, dr. Szép Zoltán (Budapest, 6. vk.), tudományos segédmunkatárs, Spisák András, (Szabolcs, 18. vk.), járási hivatal elnöke, Orbán József (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Cukorgyár csoportvezetője, dr. Déváid József (Borsod megye, 2. vk.), Szászt Gábor (Tolna m., 6. vk.), a tamási gimnázium igazgatóhelyettese, és dr. Palotai Sándor (Pest megye, 15. vk.), körzeti orvos. Többen nem jelentkeztek felszólalásra, ezért Apró Antal a vitát lezárta. A képviselők észrevételeire dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter válaszolt. Megállapította a miniszter, hogy a törvény szövegéhez módosító javaslat a vitában nem hangzott el, javasolta, hogy az ország- gyűlés a beterjesztett módosításokkal együtt fogadja el az egészségügyi törvény tervezetét. A miniszteri választ követően szavazásra került sor: Apró Antal javaslatára az országgyűlés elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottság módosító javaslatainak sorsáról döntött — azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők egyhangú szavazattal — általánosságban és részleteiben is — törvényerőre emelték az egészségügyről szóló tervezetet. Az ülésszak Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének zárszavával ért véget, A tanyai lakosság élet- és munkakörülményei A pártbizottság és a tanács együttes ülése Kiskunhalason Hazánk több mint hetven városa közül Kiskunhalason a legnagyobb a külterület népessége; a város összlakosságának 26,9 százaléka él a nagy kiterjedésű tanyavilágban. Alighanem ez a tény, a tanyai életforma által felvetett számtalan nyomasztó és megoldásra váró gond ösztönözte a városi pártbizottságot és a tanácsot, hogy a megye két vezető testületének múlt év decemberében e tárgyban hozott határozata nyomán elsőként éppen Kiskunhalason tűzzék együttes ülésük napirendjére a tanyai lakosság élet- és munkakörülményeinek vizsgálatát, s meghatározzák hosszabb távra a legfontosabb teendőket. A város két vezető testületének tagjait Sipos János, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, külön is üdvözölve az ülésen részt vevő dr. Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát és dr. Kőrös Gáspárt, a megyei tanács elnökhelyettesét. A tanácskozás nagy jelentőségű témájához — melyet a kéttestűiét tagjai írásban kaptak kézhez — a párt végrehajtó bizottsága nevében Szabó Miklós osztályvezető fűzött vitaindító gondolatokat. Az együttes ülés elé terjesztett, gondos elemzéssel készült jelentést a két testület tagjainak rendkívül aktív, felelősségérzettel áthatott vitája követte. A felszólalók szinte kivétel nélkül nagyon hasznos javaslatokkal járultak hozzá a határozatok megfogalmazásához. Felszólalt a tanácskozáson dr. Romány Pál és dr. Kőrös Gáspár is. Romány elvtárs a tanácskozás szenvedélyes, őszinte vitájához fűzött néhány megjegyzést és útravaló gondolatokat, egyidejűleg tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését Kiskunhalas vezető testületéinek, üzemeinek, intézményeinek azért, hogy a tanyavilág nagyon is mai gondjainak orvoslásáért már eddig is olyan sokat tettek. A városi pártbizottság és a városi tanács együttes ülése Sipos János első titkár összefoglalójával ért véget. A MEDOSZ küldöttértekezlete Hétszázlíüencven brigád verseaye a mezőgazdasági üzemekben Csütörtökön délelőtt Kecskeméten tartotta küldöttértekezletét a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szákszervezetének megyei bizottsága. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy részletesen tájékoztassa a jelenlevőket, általuk a Bács- Kiskun megye legnagyobb taglétszámú szakszervezetébe tömörült dolgozókat, a MEDOSZ és megyei bizottsága egyesztendős tevékenységéről, jövő feladatairól. Dulity Tibor, a MEDOSZ munkatársa megnyitó szavai után Szabó Ferenc egészítette ki a küldöttértekezletre készített írásos tájékoztatót. A MEDOSZ megyei bizottságának a titkára utalt arra, hogy a szakszervezet 1971 márciusi küldöttértekezlete óta fontos események zajlottak le a mezőgazdasági üzemekben. Elkészült többek között a vállalatok IV. ötéves terve és új kollektív szerződése. Az elmúlt évben az állami gazdaságok, vízügyi szervek, erdőgazdaságok és mezőgazdasági vállalatok csaknem 25 ezer dolgozójából több mint 12 790 munkabrigádba tömörülve, a szocialista cím megszerzéséért versenyzett. A szocialista brigádok nemcsak gazdaságilag, de politikailag is jelentős tényezők, hiszen munkahelyükön magasfokú tudatossággal és igen eredményesen vettek részt a termelésben. Ezt bizonyítja, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek 1971-ben több mint 3 milliárd forintos termelési értéket állítottak elő. Az üzemi, vállalati szak- szervezeti bizottságok sikeres munkáját tükrözi, hogy a mezőgazdasági üzemekben a beruházási gondok ellenére a tervezett szociális létesítményeket megvalósították. Több üzem, közöttük a Városföldi Állami Gazdaság iskolai napközit nyitott, illetve a tanyai kollégiumok létesítéséhez járult hozzá tekintélyes összeggel. A tájékoztatót követő vitában a küldöttek a szocialista munkaverseny, a munkásvédelem helyi eredményeit ismertették, majd Szabó Ferenc megyei titkár adta át a mozgalmi munkában igen eredményesen működő 32 szervezett dolgozónak a Szakszervezeti munkáért kitüntetés arany és ezüst fokozatát, az elismerő okleveleket és az összesen 21 500 forintot kitevő pénzjutalmat. K. A. Petőfi emlékének tisztelegtek Petőfi szülőhelyére látogatott a két napig Kecskeméten vendégszereplő bukaresti színház társulata. A költő születésének 150. évfordulójára készülődő Kiskőrösön a román színészek megtekintették a költő szülőházát és az irodalmi múzeumot.
