Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

1972. április 19, szerda 5, oldal KELL-E MŰSORTERV? —„LEMEZLOVASOK” TÜNDÖKLÉSE ÉS HANYATLÁSA — KÖZÖNSÉGTOBORZÓK CSALÓDÁSA Klubok a homokon Jő ideje kísérem figye­lemmel a kecskeméti ifjú­sági klubok sorsát. Láttam néhányat megszületni, majd lassacskán elsorvadni. Né­melyek viszont már elég régóta működnek. Ez utób­biak többnyire zárt klubok — valamely munkahelyen működnek, s zártságuk leg­alább annyi hátrányt je­lent, mint amennyi az elő­nyük. Mert jó, ha az egy helyen dolgozók munka után is élvezhetik egymás társaságát, de még jobb, ha „kívülállókkal’ is bővíthe­tik baráti körüket. A klub — tulajdonkép­pen — az a hely, ahová rendszeresen ellátogathat a társaságra vágyó. Vonzását az jelenti, hogy huzamos időn keresztül megbízható támpont. A klubtagoknak tehát az a legfőbb óhajuk, hogy ál­landó helyre és szórakozás­ra leljenek. A zárt, munka­helyen működő klubok csak félmegoldásnak számítanak. Sokkal célszerűbb és von­zóbb a lakóhelyhez közel eső. mindenki számára hoz­záférhető klub. Kell-e műsortervet készí­teni egy klub számára? Amiért a kérdés felvetődik, éppen az, hogy a klasszikus értelemben vett klubnak nincs, nem volt hónapokra megtervezett programja. Mivel azonban a mi klub­jaink életformája, körül­ményei nem éppen klasszi­kusak. hanem nagyon is újak, ideje lenne elgondol­kodni a műsorterv lehető­ségén. Egy biztos: csak olyan hosszú távú tervekre épít­hetünk, amelyek nem ve­szítenek aktualitásukból akár egy fél év alatt sem. — Az aacheni (NSZK) technikai főiskola két éven keresztül kísérletet végzett 150 gyerekkel, annak meg­állapítására, miként lehet­ne megkönnyíteni az írás és olvasás tanításának módszerét. Az intézet munkatársai megállapítot­ták, hogy a betűvetés első órái-heteiben a jó öreg, ré­gen idejét múlta palatáb­la és palavessző nagy se­Gyakorlatból tudom: a friss ötlet üdíti leginkább a le­vegőt. Ehhez nélkülözhetet­len az ötletgazdag, határo­zott vezetőség. Lehet viszont jó előre gon­dolni arra, hogy közös ki­rándulásra menjenek a ta­gok, vagy hogy alaposan felkészüljenek egy vetélke­dőre. Történt már néhány kí­sérlet, hogy városi klubot alapítsanak, mint említet­tem. Kettőt közülük „Disc Jockey-nak „csúfoltak”. A kezdeti nagy sikert a „le­mezlovas” dicstelen bukása követte, mert a ló (vagy a lemez?) megriadt az aka­dályoktól. Vagy még inkább azért, mert lappang nálunk egy tévképzet, miszerint az ifjú generációnak egyedüli szórakozási igénye a dübör­gő beat-zene hallgatása. Fő­leg azok gondolják így, akik könnyűszerrel akarnak jó bevételre szert tenni. Ezért a „hangzatos” név, az idegrongáló hangerő. Hogy mennyire tévúton járnak az említett „közön- ségtoborzók”, arra jó példa, hogy pár hónap leforgása után meg kellett szüntetni az illető klubot (klubokat) — a látogatottság hiánya miatt. „Ha ők fizetnének érte, akkor sem mennék” — mondta egy ifjú ember. S valóban: még a „legbő­szebb” beat-rajongók is megcsömörlenek egyszer a vészesen egyhangú lármá­tól. Merre hát a kiút? Éppen jókor érkeztem a múltkor a széchenyiváro- siak klubjába. Röpke ta­nácskozást tartott a vezető­ség, minekutána felkérték mányi módszer következ­tében fellépő hibákban, az ebből adódó kedvetlensé­gében látják a gyermek­pszichológusok azt a nö­vekvő tendenciát, misze­rint emelkedik azoknak az általános képességű gyer­mekeknek a tömege, akik hadilábon állnak az írás és olvasás művészetével. A csúszós papír, ügyetlenül formált íróeszközök, a leg­gítséget nyújt a gyerme­keknek. A legtöbb kisisko­lás nemigen emlékezhet nagyanyáink’ korából szár­mazó segédeszközökre. Vi­szont megállapított tény, hogy a kísérleti csoportban tanulók minőségi eredmé­nye jóval túlszárnyalja azokét, akik golyóstollal és papírlappal a kezükben is­merkedtek meg az írás és olvasás tudományával. A hagyományos tanul­többször törött hegyű ceru­zák csak gátolják a gör­csösen markoló kis keze­ket az írás könnyed és já­tékos elsajátításában. Mindezeken felül a ter­mészetes palatábla ésvesz- sző higiénikusabbnak bizo­nyul, mint a papír. Az el­következő tanévben szá­mos német iskolában ismét kipróbálják a fent említett tanítási módszert. a frissen szerződött zene­kart, hogy fejezzék be já­tékukat. mert az össze-visz- sza csapkodó stílus, a hang­erő egyaránt elviselhetet­len. — Sajnos, rosszul számí­tottunk, nem vált be a ze­nekar. Nem volt időnk, hogy előzőleg meghallgas­suk őket Igaz, hogy most egy kicsit' ráfizettünk az „üzletre”, de a kockázatot vállalnunk kell. Nem sze­retnénk elriasztani a kö­zönségünket — mondta a klub egyik vezetőségi tagja. Maradt megoldásként a magnetofon — és maradt a közönség is. Lakatos Attila Tizenhárom lány a képernyő előtt Tegnap számoltunk be arról, hogy milyen szorgal­masan készültek a Berkes Ferenc Kollégium irodalmi színpadának tagjai a tele­vízió, a KISZ és a művelő­désügyi szervek által meg­hirdetett vetélkedő elődön­tőjére. Megírtuk, hogy a zsűri tetszéssel fogadta be­mutatójukat. Kedden a déli órákban azután meg­jött a várva várt távirat. „Eertesitem, hogy a Ki mit tud junius 15-i buda­pesti adaasaaban szaamí- tunk irodalmi színpaduk szerepleeseere. Az adaas reeszleteiroel leveelben eertesítem. Veeg Mikloos szerkesztőé.” Gratulaalunk — mi is, taavirati stílus­ban. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat 1971. január 1-én közzétett fel­hívása pontokban rögzítet­te a Kiváló Mozi cím el­nyerésének feltételeit. Az idén értékelték a me­gye valamennyi filmszín­házának munkáját, külön figyelemmel a vetélkedőre. Megállapították, hogy öt filmszínház — az első ka­tegóriába soroltak közül — teljesítette a feltételeket. A nagybaracskai, a solti, a kiskunhalasi, a művelő­dési házban működő tisza- kécskei és a kecskeméti Városi Mozi Kiváló mozi címet kapott. Nagyon jó munkát vég­zett a kecskeméti Városi Mozi tizennégy tagú kol­lektívája. A vállalat igaz­gatójával, Akucs Lászlóval és a Városi Mozi üzemve­zetőjével, Zoboki Lászlóné- val arról beszélgetünk, mi­ként teljesítették a cím el­nyerésének feltételeit, kitől milyen támogatást kaptak. — Az első versenypont — mondja Zobokiné —, hogy a filmszínház látoga­tottságát az előző évihez mérten növeljük, olyan szorosan összefügg a többi­vel, hogy külön alig be­szélhetünk erről. 102,5 szá­zalékra teljesítettük ezt a pontot. Ez 362 ezer nézőt jelentett. A moziban dol­gozó tizennégy ember, mű­szakiak, jegykezelők, gépé­szek és pénztárosok együt­tes tevékenységének kö­szönhető az elismerés. Elképzeléseink megvaló­sításához a vállalat veze­tőit sikerült megnyernünk, Meüékfantárgyakbál nem számit a bukás A művelődésügyi mi­niszter az általános iskolák igazgatóihoz és az első osztályok tanítóihoz inté­zett legutóbbi körlevelében felhívta a figyelmet arra, hogy az első osztályos ta­nulók 11,4 százaléka tan­évet veszít. Ehhez a rend­kívül súlyos helyzethez gyakran a környezetisme­ret, gyakorlati foglalkozás, ének-zene és testnevelés osztályzatai is hozzájárul­nak. Ezért az általános isko­lák első osztályából történő továbbhaladást a rendtar­tástól eltérően a miniszter most utasításban módosí­totta. Az első osztályos tanu­lókat a tanév folyamán és a tanév végén változatla­nul a tantervi követelmé­nyek és a rendtartásban foglaltak szerint a meg­adott öt érdemjeggyel kell elbírálni. Ennek megfele­lően, ha a tanuló tanítói segítséggel sem tudott ele­get tenni a követelmények­nek: elégtelen érdemjegyet kap. A környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene és a testnevelés esetében is mindent el kell követni annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő felkészítést kapjanak, azon­ban ezekből az elégtelen osztályzatot a második osz­tályba lépés szempontjából figyelmen kívül kell hagy­ni. Az említett tantárgyak­ból javítóvizsgát sem kell tenni. Az első osztályokban nem kell tanulmányátlagot számítani. Az utasítást már a jelenlegi tanév végén fi­gyelembe veszik a tanulók elbírálásakor. A gyermekmegőrző mese­mozit is ilyen együttmű­ködéssel hoztuk létre. Ami­kor észrevettük hogy néző­ink között alig látunk kis­gyermekes házaspárokat, elhatároztuk, hogy a gyer­mekek elhelyezését, szóra­koztatását és felügyeletét mi szervezzük meg. A vál­lalattól anyagi támogatást kaptunk, jelenleg a mese­mozi hetenként kétszer fogadja a szülőkkel egy- időben a gyermeknézőket. — A kiváló cím elnyeré­séért még mit tettek? — Az üzemekkel válla­latokkal meglevő jó kap­csolatainkat tovább „fino­mítottuk”. A mozik műsor­tervét rendszeresen elküld­tük az üzemek szakszerve­zeti bizottságainak, hogy válasszák ki a nekik tetsző alkotásokat, és igényelje­nek jegyet. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Válla­lattól, a ZIM kecskeméti üzemegységétől, a megyei kórháztól és az építőipari vállalattól rendszeresen felkeresnek bennünket, vá­sárolnak nagyobb mennyi­ségű mozijegyet. Jól sikerült népszerűsí­teni két bérletsorozatunkat is. Az ifjúsági sorozatban a tananyaghoz kapcsolódó filmeket mutattunk be. Kecskeméten 1971-ben 16 ezer fiatal élt a lehetőség­gel, igényelt bérletet. A „nyugdíjas” bérletekből 3 ezer talált gazdára. A munkánkat értékelő jelentés legtöbbre a Városi Mozi előcsarnokában ren­dezett kiállításainkat tart­ja. Az a tervünk, hogy fia­Készül Erdei Ferenc szobra Kecskemét szobrot állít a nemrég elhunyt Erdei Fe­rencnek, a „Futóhomok” szerzőjének, aki munkássá­gával, iránymutatásaival nagyban hozzájárult a si­vár kiskunsági homokföl­dek termővé tételéhez, a szocialista típusú mezőgaz­dálkodás kialakításához ezen a vidéken is. A kiváló tudóst és közéleti embert mindig erős szálak fűzték Kecskeméthez és Bács-Kis­kun megyéhez. Erdei Fe­renc bronzportréját a vá­rosi tanács vezetőinek fel­kérésére a megyeszékhelyen élő fiatal szobrászművész, Pálfy Gusztáv mintázza meg. tál Bács-Kiskun megyei al­kotóművészeket mutassunk be a filmszínház látogatói­nak, sikerrel járt: a rend­szeresen moziba járók megismerkedtek az itt élő, itt alkotó vagy éppen az innen elszármazott művé­szek alkotásaival. A „sort” Kátay Mihály zománcmű­vész tárlata nyitotta meg.. majd — többek között — Pálffy Gusztáv kisplaszti­káival, Kiss Andrea kerá­miáival Pólyák Ferenc fa­faragásaival ismertettük meg a látogatókat. — A továbbiakban mit terveznek, milyen újdonsá­gokat kínálnak a látoga­tóknak — kérdezem Akucs László igazgatótóL — Május 1-én szeret­nénk bemutatni Fejér Ta­más: Hekus lettem című filmjét, melyben a demok­ratikus rendőrség megala­kulását örökítette meg. Ebből az alkalomból a „hőskor” idejéből szárma­zó dokumentumokból ösz- szeállított kiállítást mutat­juk be. Az első vetítésre meghívtuk mindazokat, akik huszonhét évvel ez­előtt jelentkeztek a testü­letbe. Zoboki Lászlóné tavaly Szocialista kultúráért ki­tüntetést kapott. Az idén a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat vezetői példamutatónak, követésre méltónak találták az álta­la vezetett tizennégy tagú kollektíva tevékenységét. A Kiváló mozi feliratú tábla ezért kapott helyet a filmszínház előcsarnoká­ban, S. K, Könyvekről — röviden Vas István: A kimondhatatlan Vas István költészetének jellemzője az, hogy rész­ben a Nyugat költőnemze­dékének formaművészete hatott rá, részben pedig az európai líra (pl. Eliot) és Kassák formatörekvése ihlette. A költő Vas Istvánt befolyásolta a műfordító Vas István is: Shakespeare- töl Apollinaire-ig bebaran­golta a világirodalmat, ahogy műfordításkötetének címe is jelezte: megszólal­tatta a „hét tenger énekét”. S a műfordítás esszéírásra serkentette őt: számos ér­tékes tanulmányban vall a „Megközelítések” című kötetében a közeire hozott műről és alkotóról, példá­ul Keats Hyperionjáról, Kavafisz vagy Saint-John Perse lírájáról. Minden igazi lírikus ti „kimondhatatlant” szeretné szavakba önteni. Ez a ki­mondhatatlan, alig kifejez­hető benső világgal való küszködés a kötet címét is adja: „A kimondhatatlan”. A válogatott verseket tar­talmazó gyűjtemény beve­zetéseként a híres Levél a szabadságról című 1934-es verse olvasható. Vas a Nyu­gat lírikusaihoz hasonlóan vallott a városi ember magányáról (Ének a ma­gányról); vette észre mint Babits a mozi, a film új kifejezési lehetőségeit (Elé­gia a moziról), a szent­endrei festőkhöz hasonlóan — felesége Szántó Piroska festőművész — kötődik ehhez a valóban festői han­gulatú kisvároshoz (Szent­endrei elégia); üldözésekés üldözetések idején vallott a felszabadulás előtt „szép szerelmünkről a hűtlen Gondolatról” (Eszmék és fegyverek); s kérdezte, „drága barátnőm, hol van a nyár? Csak képeiden.” (Kérdezed barátnőm). S aztán a felszabadulás után megújult világban új korszaka kezdődött Vas lírájának is: verset ir a békekötés elé; ekkor adja közre egyik legjellemzőbb versét, Öda az észhez cím­mel; itáliai élmények gaz­dagítják (pl. Katakombák); formanyelvét a prózavers és a makáma elemeivel öt­vözi egybe; s ars poeticá­jában így foglalja össze nézeteit: „Olyan verset szeretnék írni, hogy/ Ne legyen sem megoldás, sem titok,/ Olyat, hogy minden szavam, mondatom/ Tárgy s tény legyen, ne kép és fogalom.” Szekér Endre Öt Kiváló mozi a megyében A legjobbak között a kecskeméti Városi Filmszínház Visszaíérünk a palatáblához?

Next

/
Thumbnails
Contents