Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-19 / 91. szám
1972. április 19, szerda 5, oldal KELL-E MŰSORTERV? —„LEMEZLOVASOK” TÜNDÖKLÉSE ÉS HANYATLÁSA — KÖZÖNSÉGTOBORZÓK CSALÓDÁSA Klubok a homokon Jő ideje kísérem figyelemmel a kecskeméti ifjúsági klubok sorsát. Láttam néhányat megszületni, majd lassacskán elsorvadni. Némelyek viszont már elég régóta működnek. Ez utóbbiak többnyire zárt klubok — valamely munkahelyen működnek, s zártságuk legalább annyi hátrányt jelent, mint amennyi az előnyük. Mert jó, ha az egy helyen dolgozók munka után is élvezhetik egymás társaságát, de még jobb, ha „kívülállókkal’ is bővíthetik baráti körüket. A klub — tulajdonképpen — az a hely, ahová rendszeresen ellátogathat a társaságra vágyó. Vonzását az jelenti, hogy huzamos időn keresztül megbízható támpont. A klubtagoknak tehát az a legfőbb óhajuk, hogy állandó helyre és szórakozásra leljenek. A zárt, munkahelyen működő klubok csak félmegoldásnak számítanak. Sokkal célszerűbb és vonzóbb a lakóhelyhez közel eső. mindenki számára hozzáférhető klub. Kell-e műsortervet készíteni egy klub számára? Amiért a kérdés felvetődik, éppen az, hogy a klasszikus értelemben vett klubnak nincs, nem volt hónapokra megtervezett programja. Mivel azonban a mi klubjaink életformája, körülményei nem éppen klasszikusak. hanem nagyon is újak, ideje lenne elgondolkodni a műsorterv lehetőségén. Egy biztos: csak olyan hosszú távú tervekre építhetünk, amelyek nem veszítenek aktualitásukból akár egy fél év alatt sem. — Az aacheni (NSZK) technikai főiskola két éven keresztül kísérletet végzett 150 gyerekkel, annak megállapítására, miként lehetne megkönnyíteni az írás és olvasás tanításának módszerét. Az intézet munkatársai megállapították, hogy a betűvetés első órái-heteiben a jó öreg, régen idejét múlta palatábla és palavessző nagy seGyakorlatból tudom: a friss ötlet üdíti leginkább a levegőt. Ehhez nélkülözhetetlen az ötletgazdag, határozott vezetőség. Lehet viszont jó előre gondolni arra, hogy közös kirándulásra menjenek a tagok, vagy hogy alaposan felkészüljenek egy vetélkedőre. Történt már néhány kísérlet, hogy városi klubot alapítsanak, mint említettem. Kettőt közülük „Disc Jockey-nak „csúfoltak”. A kezdeti nagy sikert a „lemezlovas” dicstelen bukása követte, mert a ló (vagy a lemez?) megriadt az akadályoktól. Vagy még inkább azért, mert lappang nálunk egy tévképzet, miszerint az ifjú generációnak egyedüli szórakozási igénye a dübörgő beat-zene hallgatása. Főleg azok gondolják így, akik könnyűszerrel akarnak jó bevételre szert tenni. Ezért a „hangzatos” név, az idegrongáló hangerő. Hogy mennyire tévúton járnak az említett „közön- ségtoborzók”, arra jó példa, hogy pár hónap leforgása után meg kellett szüntetni az illető klubot (klubokat) — a látogatottság hiánya miatt. „Ha ők fizetnének érte, akkor sem mennék” — mondta egy ifjú ember. S valóban: még a „legbőszebb” beat-rajongók is megcsömörlenek egyszer a vészesen egyhangú lármától. Merre hát a kiút? Éppen jókor érkeztem a múltkor a széchenyiváro- siak klubjába. Röpke tanácskozást tartott a vezetőség, minekutána felkérték mányi módszer következtében fellépő hibákban, az ebből adódó kedvetlenségében látják a gyermekpszichológusok azt a növekvő tendenciát, miszerint emelkedik azoknak az általános képességű gyermekeknek a tömege, akik hadilábon állnak az írás és olvasás művészetével. A csúszós papír, ügyetlenül formált íróeszközök, a leggítséget nyújt a gyermekeknek. A legtöbb kisiskolás nemigen emlékezhet nagyanyáink’ korából származó segédeszközökre. Viszont megállapított tény, hogy a kísérleti csoportban tanulók minőségi eredménye jóval túlszárnyalja azokét, akik golyóstollal és papírlappal a kezükben ismerkedtek meg az írás és olvasás tudományával. A hagyományos tanultöbbször törött hegyű ceruzák csak gátolják a görcsösen markoló kis kezeket az írás könnyed és játékos elsajátításában. Mindezeken felül a természetes palatábla ésvesz- sző higiénikusabbnak bizonyul, mint a papír. Az elkövetkező tanévben számos német iskolában ismét kipróbálják a fent említett tanítási módszert. a frissen szerződött zenekart, hogy fejezzék be játékukat. mert az össze-visz- sza csapkodó stílus, a hangerő egyaránt elviselhetetlen. — Sajnos, rosszul számítottunk, nem vált be a zenekar. Nem volt időnk, hogy előzőleg meghallgassuk őket Igaz, hogy most egy kicsit' ráfizettünk az „üzletre”, de a kockázatot vállalnunk kell. Nem szeretnénk elriasztani a közönségünket — mondta a klub egyik vezetőségi tagja. Maradt megoldásként a magnetofon — és maradt a közönség is. Lakatos Attila Tizenhárom lány a képernyő előtt Tegnap számoltunk be arról, hogy milyen szorgalmasan készültek a Berkes Ferenc Kollégium irodalmi színpadának tagjai a televízió, a KISZ és a művelődésügyi szervek által meghirdetett vetélkedő elődöntőjére. Megírtuk, hogy a zsűri tetszéssel fogadta bemutatójukat. Kedden a déli órákban azután megjött a várva várt távirat. „Eertesitem, hogy a Ki mit tud junius 15-i budapesti adaasaaban szaamí- tunk irodalmi színpaduk szerepleeseere. Az adaas reeszleteiroel leveelben eertesítem. Veeg Mikloos szerkesztőé.” Gratulaalunk — mi is, taavirati stílusban. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat 1971. január 1-én közzétett felhívása pontokban rögzítette a Kiváló Mozi cím elnyerésének feltételeit. Az idén értékelték a megye valamennyi filmszínházának munkáját, külön figyelemmel a vetélkedőre. Megállapították, hogy öt filmszínház — az első kategóriába soroltak közül — teljesítette a feltételeket. A nagybaracskai, a solti, a kiskunhalasi, a művelődési házban működő tisza- kécskei és a kecskeméti Városi Mozi Kiváló mozi címet kapott. Nagyon jó munkát végzett a kecskeméti Városi Mozi tizennégy tagú kollektívája. A vállalat igazgatójával, Akucs Lászlóval és a Városi Mozi üzemvezetőjével, Zoboki Lászlóné- val arról beszélgetünk, miként teljesítették a cím elnyerésének feltételeit, kitől milyen támogatást kaptak. — Az első versenypont — mondja Zobokiné —, hogy a filmszínház látogatottságát az előző évihez mérten növeljük, olyan szorosan összefügg a többivel, hogy külön alig beszélhetünk erről. 102,5 százalékra teljesítettük ezt a pontot. Ez 362 ezer nézőt jelentett. A moziban dolgozó tizennégy ember, műszakiak, jegykezelők, gépészek és pénztárosok együttes tevékenységének köszönhető az elismerés. Elképzeléseink megvalósításához a vállalat vezetőit sikerült megnyernünk, Meüékfantárgyakbál nem számit a bukás A művelődésügyi miniszter az általános iskolák igazgatóihoz és az első osztályok tanítóihoz intézett legutóbbi körlevelében felhívta a figyelmet arra, hogy az első osztályos tanulók 11,4 százaléka tanévet veszít. Ehhez a rendkívül súlyos helyzethez gyakran a környezetismeret, gyakorlati foglalkozás, ének-zene és testnevelés osztályzatai is hozzájárulnak. Ezért az általános iskolák első osztályából történő továbbhaladást a rendtartástól eltérően a miniszter most utasításban módosította. Az első osztályos tanulókat a tanév folyamán és a tanév végén változatlanul a tantervi követelmények és a rendtartásban foglaltak szerint a megadott öt érdemjeggyel kell elbírálni. Ennek megfelelően, ha a tanuló tanítói segítséggel sem tudott eleget tenni a követelményeknek: elégtelen érdemjegyet kap. A környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene és a testnevelés esetében is mindent el kell követni annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő felkészítést kapjanak, azonban ezekből az elégtelen osztályzatot a második osztályba lépés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az említett tantárgyakból javítóvizsgát sem kell tenni. Az első osztályokban nem kell tanulmányátlagot számítani. Az utasítást már a jelenlegi tanév végén figyelembe veszik a tanulók elbírálásakor. A gyermekmegőrző mesemozit is ilyen együttműködéssel hoztuk létre. Amikor észrevettük hogy nézőink között alig látunk kisgyermekes házaspárokat, elhatároztuk, hogy a gyermekek elhelyezését, szórakoztatását és felügyeletét mi szervezzük meg. A vállalattól anyagi támogatást kaptunk, jelenleg a mesemozi hetenként kétszer fogadja a szülőkkel egy- időben a gyermeknézőket. — A kiváló cím elnyeréséért még mit tettek? — Az üzemekkel vállalatokkal meglevő jó kapcsolatainkat tovább „finomítottuk”. A mozik műsortervét rendszeresen elküldtük az üzemek szakszervezeti bizottságainak, hogy válasszák ki a nekik tetsző alkotásokat, és igényeljenek jegyet. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattól, a ZIM kecskeméti üzemegységétől, a megyei kórháztól és az építőipari vállalattól rendszeresen felkeresnek bennünket, vásárolnak nagyobb mennyiségű mozijegyet. Jól sikerült népszerűsíteni két bérletsorozatunkat is. Az ifjúsági sorozatban a tananyaghoz kapcsolódó filmeket mutattunk be. Kecskeméten 1971-ben 16 ezer fiatal élt a lehetőséggel, igényelt bérletet. A „nyugdíjas” bérletekből 3 ezer talált gazdára. A munkánkat értékelő jelentés legtöbbre a Városi Mozi előcsarnokában rendezett kiállításainkat tartja. Az a tervünk, hogy fiaKészül Erdei Ferenc szobra Kecskemét szobrot állít a nemrég elhunyt Erdei Ferencnek, a „Futóhomok” szerzőjének, aki munkásságával, iránymutatásaival nagyban hozzájárult a sivár kiskunsági homokföldek termővé tételéhez, a szocialista típusú mezőgazdálkodás kialakításához ezen a vidéken is. A kiváló tudóst és közéleti embert mindig erős szálak fűzték Kecskeméthez és Bács-Kiskun megyéhez. Erdei Ferenc bronzportréját a városi tanács vezetőinek felkérésére a megyeszékhelyen élő fiatal szobrászművész, Pálfy Gusztáv mintázza meg. tál Bács-Kiskun megyei alkotóművészeket mutassunk be a filmszínház látogatóinak, sikerrel járt: a rendszeresen moziba járók megismerkedtek az itt élő, itt alkotó vagy éppen az innen elszármazott művészek alkotásaival. A „sort” Kátay Mihály zománcművész tárlata nyitotta meg.. majd — többek között — Pálffy Gusztáv kisplasztikáival, Kiss Andrea kerámiáival Pólyák Ferenc fafaragásaival ismertettük meg a látogatókat. — A továbbiakban mit terveznek, milyen újdonságokat kínálnak a látogatóknak — kérdezem Akucs László igazgatótóL — Május 1-én szeretnénk bemutatni Fejér Tamás: Hekus lettem című filmjét, melyben a demokratikus rendőrség megalakulását örökítette meg. Ebből az alkalomból a „hőskor” idejéből származó dokumentumokból ösz- szeállított kiállítást mutatjuk be. Az első vetítésre meghívtuk mindazokat, akik huszonhét évvel ezelőtt jelentkeztek a testületbe. Zoboki Lászlóné tavaly Szocialista kultúráért kitüntetést kapott. Az idén a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat vezetői példamutatónak, követésre méltónak találták az általa vezetett tizennégy tagú kollektíva tevékenységét. A Kiváló mozi feliratú tábla ezért kapott helyet a filmszínház előcsarnokában, S. K, Könyvekről — röviden Vas István: A kimondhatatlan Vas István költészetének jellemzője az, hogy részben a Nyugat költőnemzedékének formaművészete hatott rá, részben pedig az európai líra (pl. Eliot) és Kassák formatörekvése ihlette. A költő Vas Istvánt befolyásolta a műfordító Vas István is: Shakespeare- töl Apollinaire-ig bebarangolta a világirodalmat, ahogy műfordításkötetének címe is jelezte: megszólaltatta a „hét tenger énekét”. S a műfordítás esszéírásra serkentette őt: számos értékes tanulmányban vall a „Megközelítések” című kötetében a közeire hozott műről és alkotóról, például Keats Hyperionjáról, Kavafisz vagy Saint-John Perse lírájáról. Minden igazi lírikus ti „kimondhatatlant” szeretné szavakba önteni. Ez a kimondhatatlan, alig kifejezhető benső világgal való küszködés a kötet címét is adja: „A kimondhatatlan”. A válogatott verseket tartalmazó gyűjtemény bevezetéseként a híres Levél a szabadságról című 1934-es verse olvasható. Vas a Nyugat lírikusaihoz hasonlóan vallott a városi ember magányáról (Ének a magányról); vette észre mint Babits a mozi, a film új kifejezési lehetőségeit (Elégia a moziról), a szentendrei festőkhöz hasonlóan — felesége Szántó Piroska festőművész — kötődik ehhez a valóban festői hangulatú kisvároshoz (Szentendrei elégia); üldözésekés üldözetések idején vallott a felszabadulás előtt „szép szerelmünkről a hűtlen Gondolatról” (Eszmék és fegyverek); s kérdezte, „drága barátnőm, hol van a nyár? Csak képeiden.” (Kérdezed barátnőm). S aztán a felszabadulás után megújult világban új korszaka kezdődött Vas lírájának is: verset ir a békekötés elé; ekkor adja közre egyik legjellemzőbb versét, Öda az észhez címmel; itáliai élmények gazdagítják (pl. Katakombák); formanyelvét a prózavers és a makáma elemeivel ötvözi egybe; s ars poeticájában így foglalja össze nézeteit: „Olyan verset szeretnék írni, hogy/ Ne legyen sem megoldás, sem titok,/ Olyat, hogy minden szavam, mondatom/ Tárgy s tény legyen, ne kép és fogalom.” Szekér Endre Öt Kiváló mozi a megyében A legjobbak között a kecskeméti Városi Filmszínház Visszaíérünk a palatáblához?
