Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 90. szám
) A gyümölcs- és szőlővidék nagyüzeme A biztos bázis A gazdaság legnagyobb termelési értéket jelentő kultúrája a szőlőtermelés. Ennek fejlesztése alapvető célkitűzés és állandó feladat Több mint másfél ezer hold ültetvényt telepített a gazdaság a második ötéves tervszakaszban. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt a tényt, hogy az aszály okozta kiesést tetemes erőfeszítéssel kellett ellensúlyozniuk. Jelenleg az 1970 végén termőre fordult, mintegy másfél ezer holddal együtt 1779 hold a szőlő- terület, és 256 holdat tesz ki a gyümölcsös. Ez utóbbiból a legszámottevőbb — 175 hold — az almás, a többi pedig — kétharmad—egyharmad arányban — őszi- és sárgabarackos. Az állami gazdaság szőlőterületei hét község határára terjednek. Meg kell említenünk, hogy az új telepítések talaja eltérő minőségű: zömében kizsigerelt bucka, korábbi legelő. Ennek ellenére több év átlagában minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy szőlőt termeszteni érdemes, mert jövedelmező. (Annál inkább, mivel egyre távolibb már a bor- dömping ijesztő, fenyegető képe...) Egyelőre a bel- és külföldi piacokon egyaránt megvan a kereslet. S ennek aranyfedezetét jelentik a — ha nem is a teljes termőfelület átlagában, de mégis szép számban levő — 50—60 mázsás terméssel is fizető táblák! Az elmúlt évben boraik külföldi értékesítésére társulást hoztak létre, amelynek tagjai a Kiskőrösi Állami Gazdaságon kívül a helybeli három szakszövetkezet (Petőfi, Rákóczi, Toldi) a kaskantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezet, illetve a MONIMPEX vállalta, hogy a bortermelés 20—40 százalékát exportra értékesíti, míg a fennmaradó mennyiség belföldi forgalomba hozatala az ÁGKER feladata. Tavaly év végén elkészült a 40 ezer mázsa szőlőt feldolgozó üzem és átadásra került a 33 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas pince Bócsán. Ennek folyamatos működésű, francia gyártmányú Coq-sajtója óránként 400 mázsa bogyó biztonságos feldolgozását teszi lehetővé. A kezdeti lépéseket, remélhetőleg mihamarabb újabbak, nagyobbak is követik. Egy kézenfekvő, életrevaló ötlet például: a környező közös gazdaságokkal kooperálva, feldolgozni ezek szőlőtermését is. A hatékonyabb forgalmazás érdekében a fent említett társulás tagjai elhatározták, hogy konszerű palackozó üzemet hoznak tető alá. Az együttműködésben részt vevő nagyüzemek összesen több mint 8 ezer holdat kitevő szőlőinek hozamát — illetve a belőle nyert, s immár az országhatáron kívül is osztatlan elismerésnek örvendő kiskőrösi borokat — a legkorszerűbb gépsorok segítségével töltik, zárják. Ezek munkáját elengedhetetlenül hasznosan egészíti ki, teszi teljessé a tartósítást végző stabilizáló berendezés. Az ősszel már meg is indulhat a munka a palackozóban. Hogy érdemes terveket kovácsolniuk, beruházniuk, anyagi áldozatokat hozni; uk, ennek igazolására szolgálnak a számok. Tavaly belföldön 13 ezer hektoliternyit értékesítettek zamatos, és valóban értékes boraikból. A külföldi fogyasztóknak pedig — jórészt a Szovjetunióba és Ausztriába — ennél 20 ezer hektóval több jutott. A gazdaságban termelt főbb borszőlőfajták — amelyek a kecses palackok ízlésesen tervezet címkéi révén is rövidesen bizonyára még több hívet hódítanak a kiskőrösi „Rókáknak” — az olaszriz- ling, az ezerjó, és a kadarka. A csemegeszőlő-fajták „listavezetői” pedig az Ir- say Olivér és a Saszla. Az öreg szőlők évenkénti 100—100 holdjának kiselejtezését egyébként ugyanilyen arányú telepítés ellensúlyozza, így a termő- terület változatlan marad. A fajták pedig kipróbáltan bő hozamúak és egyenletesen jó minőséget adók. A gazdaság gyümöicstalepének egy részlete: az almás. Ennek termésével kívánnak — a szabolcsi „almaországot” megelőzve — betörni a piacra Megyénk közepe táján, a pompás gyümölcsöket és zamatos szőlőt termő homokon gazdálkodik a Kiskőrösi Állami Gazdaság. Nehéz adottságok között — mint majd a későbbiekben látni fogjuk —, nem kevés gonddal küszködve, de mégis hatékonyan élve a lehetőségekkel, s a boldogulás újabb és újabb útjait keresve. A nagyüzemi statisztika legalapvetőbb mutatóival kezdjük a jellemzést: kis híján 10 300 holdon 1160 dolgozó. A termelési szerkezetben a fő volument — 81 százalékos részesedési aránnyal — a szőlő és gyümölcs képviseli. Ide kívánkozik, hogy a szőlőterületek egy réAz állami gazdaság bócsai szőlői eldől gozó és kombinátja És a gyümö Az almásterület — mint már említettük is — a szőlő termőterületéhez képest elenyésző (az egytizede ez utóbbinak), de az értő szakemberek az adottságokat megfelelő fajtákkal igyekeznek kihasználni. Legutóbb 1971-ben, a termésnek a 90 százaléka került exportra. A távlati elképzelés — de korántsem megalapozatlan szándék — az, hogy a mostanihoz képest a kétszeres termőfelületről lehessen már a közeli jövőben almát szüretelni. Alátámasztja, sőt teljes joggal mondhatjuk, sürgeti ennék a megvalósítását az a felbecsülhetetlen helyzeti előny, hogy a Kiskőrös környéki alma 2—3 héttel korábban érik be, mint a klasszikus „almaország”, Szabolcs gyümölcse! Ezt a „fejhosszat” kamatoztatni, s a primőrrel a piacon az elsők közt jelentkezni — parancsoló szükségesség. Hasonlóan kedvező tapasztalatokról lehet számolni az őszibarackot illetően, amelynek exportértékesítése a HUNGARO- FRUCT révén biztosított. Almaválogatás a tárolóban. Tavaly a termés 90 százalékát exportálták! A jövő záloga szének a kiválasztása olyan területen történt, amelyen még a kisárutermelők sem vállalkoztak telepítésre. A gyenge minőségű 3600 hold szántón egyszerűsített vetésszerkezettel három növényt termelnek. Az állattenyésztést a szarvasmarha- és a társulásban létesített sertéstartás képviseli, 312 tehénnel és 1080 kocával. Megbirkóznak a gondokkal Sajnos, mindinkább szaporodnak a környező szőlővidéken az elhagyott parcellák. Két súlyos objektív okra vezethető vissza ez a jelenség. Indokolható és magyarázható egyrészt az elmúlt tervciklus meglehetősen alacsony felvásárlási áraival, másrészt pedig napjainknak azzal a fejlődést árnyékszerűen kísérő tényével, hogy hovatovább kiöregszik, eltűnik a szőlőt szinte a bálványozásig szerető, s egyúttal kezeléséhez mesterfokon értő nemzedék. A mezőgazdaságban is tért hódító 8 órás műszak a szőlőtermesztéshez, — műveléshez bizony édeskevés. A segítség, a megoldás csak egy lehet — ezt jól látják és magukévá is teszik a gazdaság vezetői — > növelni a nagyüzem géppel művelhető szőlőterületeit, s a termelői kedvet oly módon fokozni, hogy az elért értékesítési eredmény zöme visszakerüljön a termelőhöz. Munkában a szőlőművelő brigád. A nyitást géppel végzik a Kiskőrösi Állami Gazdaság
