Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

Egy reményteljes üzemág Az állami gazda­ság utóbbi évei tör­ténetében, mint az egyik legjelentő­sebb mérföldkövet említik a sertéste­lep létesítését, amelynek folyama­tos benépesítésére is sor kerülhetett már az elmúlt év közepén. Három megyénk- beli állami gazda­ság — a kiskőrö- sin kívül a kalocsai és a solti — össze­fogásával hívták életre a feltétlenül jó jövedelemmel kecsegtető, s éven­ként 22—24 ezer hízót kibocsátó komplex telepet. A minden tekin­tetben modern, automatizált, lég­kondicionált — agárdi AGRO- KOMPLEX-rend- szerű — telephez most épül a keve­rőüzem, tehát hely­ben történik majd a takarmány előál­lítása is. Mivel „gyárszerű” üzem­ről van szó, a ter­melés végképp füg­getlen az időjárás­tól. Terveik szerint 3 és fél kilogramm takarmányból 1 ki­logramm húst, s az első hízók már má­jusban kikerülnek az üzemből. Jellem­ző a hizlalási fo­lyamat gyorsaságá­ra., hogy a 200—210 napos rotációt kö­vetően várhatóan 105 kilogrammos súlyban kerülnek kiadásra a jószá­gok. A tenyésztés „résztvevői” egyéb­ként: svéd nagy fe­hér kocák és svéd lapály kanok. A minőség, illetve a hústömeg javításá­ra még ebben az évben az NSZK- ból származó Land- ras hústípusú ka­nokat is a tenyész­tésbe állítanak. Egyáltalán nem elhanyagolható szempontként jött számításba ennél az egyezségre lé­pésnél — mint ar­ról a gazdaság ve­zetői beszámoltak — a talajerő-pót­lásnak a sertéstar­tással szorosan ösz- szefüggő kérdése is ... A biztonságos jövedelem mellett ugyanis a kombi­nátban megtermelt trágyára is égető szüksége van a gaz­daságnak, illetve földjeinknek. Külö­nösen a régebbi nagy szőlőtelepíté­sek idején szinte már vészes hiányát érezték a szerves talajjavítónak. 1966 óta Békés megyé­ből importáltak évente olykor 2 ezer vagon trágyát. Ezt az áldatlan, fo­nák helyzetet is se­gít majd megszün­tetni a sertéstelep megvalósulása! Egy részlet az egyik legtöbb eredménnyel kecsegtető, korszerű üzemágból: agárdi AGROKOMPLEX-rendszerű sertéstelep az szen Kaskantyún egy 39 holdas ezerjó-tábláról elő­fordult már, hogy 70—80 mázsás átlagot szüreteltek, de még aszályos évben is félszáz. mázsát! Addig is a leghalasztha­tatlanabb, elsődleges ten­nivalók: az alapos talaj­munka, a célratörő nö­vényvédelem, az optimális szerves- és műtrágyázás. Számottevő területet tesznek ki a gazdaság gyenge minőségű földjei, amelyek hasznosítását nem elhanyagolható feladatnak tekintik a vezetők. A zöm­mel saját telepítésű, ve­gyes erdő 731 holdat tesz ki. Három évvel ezelőtt pedig 104 holdon vállalkoz­tak cellulóznyár telepítésé­re. A krónikus, gyakorta megismétlődő asz ály kártételeit igyekeznek ellensúlyozni az őszi búza öntözésével Szemlén az erőgépek. A fokozódó gépesítés egyaránt szolgálja a fizikai munka könnyebbé tételét,-és a jövedelmezőséget *£■ ;<j (Pásztor Zoltán felvételei) $ ÍV . ­A dolgozó emberért Szépen díszlenek a „papírfa”, a 3 éves telepítésű cellulóznyár sorai Vajon azokat, akik a szükséges tenni­valókat elvégzik, az értékeket megter­melik, a hozamokat produkálják, s egy­re magasabb szinten — mit tesz a gaz­daság? Központjukban csakúgy, mint a három kerület mindegyikében üzemi konyhá­kon gondoskodnak a meleg ebédről, s a reggeliről, vacsoráról. A koszt — mind mennyiségét, mind pedig minőségét te­kintve — bátran felveheti a versenyt a hasonló konyhákéval. A gazdaságban dolgozóknak, mond­hatni a 95 százaléka naponként hazajár, s így munkásszállásaik lényegében ki- h? «ználatlanok. Kézzel fogható jele a gazdaságvezetés szociális gondoskodásának a Vadkerti-tó mellett létesített 8 szobás üdülő is. Példásan támogatják a gazdaságban dolgozók fészekrakó törekvéseit. A lakás- építési akcióban részt vevők jelentős anyagi támogatáson kívül jutányosán bontási anyagot és fuvareszközt kapnak. Ez a gesztus egyaránt célozza a törzs­gárda kialakítását és a tanyavilág mi­előbbi felszámolását. Az utóbbi négy évben, a gazdaság segítségével 36 lakás épült, az idei évben pedig tizenötöt hoz­nak tető alá. A hála az egyre jobb, szervezettebb, összefogottabb munkában fejeződik ki a dolgozók részéről. Nagyjából közülük minden harmadik részt vesz a szocialista brigádmozgalomban: S3 brigádban 338-an versengenek a megtisztelő címért. Az akasztói, 12 főnyi, Hámán Kató növény- termesztő ifi-brigád 1970. évi teljesít­ménye alapján kiérdemelte a bronzko­szorút, s az együttes két tagja lengyel- országi jutalomüdülésre utazhatott. Egyelőre — éppen az eddigi fő profilt véve figyelembe — inkább növényter­mesztők küzdenek a szocialista címért. Rövidesen azonban, ahogyan a sertés­telep egyre inkább bekapcsolódik a ter­melésbe, ebből az üzemágból is kinőnek majd a brigádok. Egyébként a nagyüze­men belüli brigádvetélkedőnek is hagyo­mányai vannak. A területenként és szak­mánként kiírt verseny legjobbjai jutal­mazására évenként célprémiumot tarta­lékolnak. Tavaly félmillió forintot fizet­tek ki a élenjáróknak. * A termelés gondjai a mérleg egyik, s a céltudatos tervezés eredményei a má­sik serpenyőjében, mindkettőben ott van azonban a közösségért, a több mint ezer ember jobblétéért érzett felelősség. A szakmai vezetés feladata az adottságok és a lehetőségek összehangolása. S ők eleget is tesznek feladatuknak. Az oly­kor önmagunkban kevésnek bizonyuló erőtényezőket megsokszorozva, s a kor­szerű gazdaságvezetés, a mezőgazdasági tudomány, technika és technológia leg­újabb eredményeivel kiegészítve, foly­tatják s teszik még hatékonyabbá az ed­dig is becsülettel végzett munkát. (x) bor az 550 milliméteres évi átlaggal szemben 13 hónap alatt mindössze 271 milli­méter csapadék hullott —4 ez a gazdaság egyik leg­főbb gondja. De nemcsak az övék: a széles környéké is. És a nemzeti jövede­lem nem bis hányadát — lenne egy öntözési rend­szer megteremtése. A kér­dés megoldását a hozzá­értők a komplex vízren­dezésben látják, vagyis a természetes csapadék ösz- szegyű j tésében, öntözésre való felhasználásában. A pótlást a DVCS adhatná, gazdaság számára a fenti vázolt koncepció létrejötte egyenlő lenne a termelés biztonságossá tételével. Bár mindez még csak „desiderium pium” (kegyes óhaj), megnyugvásra ad okot — de egyúttal egész­séges türelmetlenségre is Szomjazó Homokhátság :. öt év átlagában két aszályos év — legutóbb például 1967 és 1971. ami­még így is! — adó Ho­mokhátság jövője érdeké­ben múlhatatlan fontosságú mindaddig, amíg az évszá­zados álom, a Duna—Tisza csatorna megvalósul. A serkent —, hogy a jelen­legi mostoha viszonyok kö­zött is elérhető szőlőből a 45—50, almából a 125 má­zás holdanként hozam. Némely kedvezőbb adottsá­gú részeken még ennél is magasabb termelési muta­tókról beszélhetünk. Hi-

Next

/
Thumbnails
Contents