Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI verofivepe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVn. évf. 88. szám 1972. április 15, SZOMBAT Arat 90 fillér \ Az 1960-as évek közepe óta szinte példa nélkül álló őszi, téli és tél végi száraz­ság megsokszorozta a mező- gazdaság gondjait. A múlt f"’ október elseje óta 260 Kevés hiányzó, jó hangulat a szünet utáni első tanítási napon Újra az iskolapadokban... caültetvénye sem sínylődik tovább a szárazság miatt. Sajnos, a várható termés- eredményen már nem so­kat változtat, mivel a csü­törtöki eső már jóval a vi­szerpaprika magját A szö­vetkezet tagjai most az eső után porhanyítják a meg- cserepesedett talajt, hogy minél több nedvességet tud­janak megőrizni a csírázás­ig ; __ :. jí* : • v - ■: • C ' v • ­■' . ... ......- ■' ' j " v ' ^s A fémzárolt, szabolcsi vetőburgonyából holdanként hatvan mázsát ültettek el a kiskunhalasi Paprika Antal Tsz-ben a korszerű, szemenként vető géppel. (Pásztor Zoltán felvétele) millimétemyi csapadékkal kevesebbet kapott a föld, mint az átlagos esztendők­ben. Az a néhány millimé- lernyi eső, ami csütörtökön délután végigpásztázta F.ács-Kiskun megye termő- ; oldjeit, alig enyhítette az őszi gabonafélék, tavaszi vetésű növények, valamint a gyümölcsösök szomjúsá­gát. Kiskunhalason és környé­kén egy kiadósabb nyári harmatnak megfelelő ned­vesség érte a talajt. Szeren­csére már földben találta a Paprika Antal Termelőszö­vetkezet száz holdnyi bur­gonyáját, amelyet a hu­szonkét ember munkáját helyettesítő NDK gyártmá­nyú burgonyaültető géppel vetettek el, és máris öntöz­nének. ha lenne a Dongér csatornában elegendő víz. Kelebián, a Népfront Tsz-ben mindössze egy cen­timéternyire áztatta meg az eső a homokot. Pedig rend­kívül kellene a nedvesség az ezen a tájon honos spár- gaültevényekre. A Népfront Termelőszövetkezetnek pél­dául százhúsz hold spárgá­ja van, s naponta legfel­jebb nyolc-tíz mázsát tud­nak leszedni ebből a magas tópértékű zöldségnövény­ből, mert a száraz talajban nem fejlődik eléggé. A Homokhátság északi felében. Kecskeméten és környékén valamivel több csapadék hullott. A Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet peronosz- pőra-előrejelző állomásán 11 millimétert mértek. A szö­vetkezet kertészei szerint ez már egy fél öntözéssel is felért. A korábban elvetett húszholdas petrezselyem­tábla most kapott először nedvességet és végre fejlő­désnek indulhat. De hasz­nált a borsónak és a gabo­naféléknek is a nyári vil­lámlással, mennydörgéssel kísért áprilisi zápor. A kecskeméti Nemeska­dar Szakszövetkezet szamó­rágzás utón érte a kedvelt gyümölcsöt termő növényt. Enyhítette ezzel szemben szakszövetkezet szőlő- és gyümölcsültetvényeinek nedvességhiányát. Jókor érkezett az eső a fajszi Kék Duna Tsz föld­jére, ahol ötszázhatvan hol­don már elvetették a fú­nák induló növény számá­ra. A kukoricának egy ré­szét is földben találta a ti­zenkét milliméteres eső, mi­vel a Duna mentén több termelőszövetkezet, közöt­tük a Kék Duna Tsz is, e hét elején megkezdte a fon­tos takarmánynövény veté­sét K. A. Csütörtökön délután el­néptelenedtek a játszóte­rek, az ifjúságii klubok és előkerültek a tankönyvek. Vége a szünetnek, ismét megkezdődik a tanítás, az utolsó „menet” a bizonyít­ványosztás előtt. A diákok belekukkantottak a köny­vekbe, átnézték a felada­tokat, felfrissítették isme­reteiket, ki-ki tudásszom­jának megfelelő mérték­ben. Mit csináltak a tavaszi szünetben, hogyan teltek el az első tanítási nap el­ső órái: erről érdeklődtünk néhány iskolában. * — Az átlagosnál jóval kevesebb gyerek hiányzik a 43 osztályból — ezzel kezdi tájékoztatását Nagy Sándor, a keceli általános iskola igazgatója. — A né­pes pedagógusgárdából is mindössze négyen marad­tak távol, különböző hiva­talos elfoglaltság, vizsga­kötelezettség miatt. Több tanulócsoport ki­ránduláson Ismerkedett az ország nevezetes helyeivel. Külön örömet okozott, hogy a hétközi kollégium diák­jai, tanyai gyerekek is el­látogattak a fővárosba, Ba­logh László igazgatóhelyet­tes vezetésével. Kitűnően érezték magukat. A batik- szakkör tagjait a fővárosi pedagógusok Fáklya klubja hívta meg egy bemutató foglalkozásra. Baloghné Bo­Á határidő: jáfins 3L Tovább épül az E-5-ös A meglehetősen hosszú­ra nyúló előkészítő tárgya­lások végre befejeződtek, s április 13-án a Közúti Építő Vállalat munkásai és gépei végre kivonultak az E—5-ös út csomópontjá­nak építéséhez. Mint Be­nedek Imrétől, a KÉV fő­mérnökétől megtudtuk, az E—5-ös út csomópontjá­nak elkészítésére 7 millió forintot fordítanak. E mun­ka során mintegy 1800 köb­méter földet mozgatnak meg, 3 ezer köbméter ta­lajjavítást végeznek, az út tükrében 3100 köbméter alapbetont helyeznek él, 2500 méter útszegélyt ké­szítenek, s végezetül mint­egy 4500 tonna aszfaltot te­rítenek le. Jelenleg a gépek a régi betonaljazat bontását végzik, s előkészítik az út­szegély árkait. Az E—5-ös út csomóponti keresztező­dését — amely jelentős mértékben befolyásolja a város közlekedését — jú­lius 31-re adják át a for­galomnak. A Közúti Építő Vállalat vezetői gondoskodtak a szükséges nyersanyag biz­tosításáról. A Zöldfa utcá­ban már szerelik a C—25- ös aszfaltkeverő gyárat, amely óránként 25 tonna aszfaltot képes előállítani. Ugyanezen a helyen nem­sokára üzembe helyezik a folyamatos betonkeverőt, amely óránként 30 köbmé­ter betont készít. Ezzel a két berendezéssel tulajdon­képpen a munkát gyorsít­ják meg. Egyébként a cso­mópont kiépítése során az E—5-ös úton az első ben- zinkútig útkorrekciót — útszélesítést — hajtanak végre. Az E—5-ös út csomó­pontjának kiépítése és üzembe helyezése szükség­szerűen előírja a Jókai utca építésének befejezését. Er­ről Irsa Ernő, a városi ta­nács közlekedési csoport­jának vezetője a követke­zőket mondta: Jelenleg az úton a Vízmű Vállalat dolgozói tevékenykednek, a mélyvezetésű csatornát építik. Ennek átadási ha­tárideje június 15. A Jókai utcán 700 méter hosszban, s 12 méter szélességben szórt alapú aszfalt burko­latú utat kell elkészíteni. Erre a városi tanácsnak mintegy 5 millió forint áll rendelkezésére. A tervek szerint az útburkolatot eb­ben az évben át kell adni a forgalomnak, de konkrét határidőt még nem tűztek ki. Amennyiben a csomó­pont július 31-re elkészül, v"»" a Jókai utca, burkol a H e’készítík a Talfája utcáig, biztosítva ezzel a centrum jobb megközelíté­sét. Megtudtuk még azt is, hogy a csomópont forgalmi irányító jelzőlámpáit — költsége több mint 1 millió 200 ezer forint — az út­építés után közvetlenül, de legkésőbb egy hónap múl­va üzembe helyezik. G. G. ros Hona irányítáisával mintegy százhúsz érdeklő­dő előtt varázsoltak szebb- nél-szebb mintákat, színe­ket a hazulról vitt fehér vásznakra. Kecelen is akadt a szü­netben néhány érdekes program, csapatgyűlést tar­tottak az úttörők és érde­kes honvédelmi versenyt rendeztek a nagyobb diá­kok részére. Jutott idő a tanulásra is. A tovább­tanulásra jelentkezettekkel külön több alkalommal foglalkoztak a szaktanárok. * ötfán, Kiskunmajsa mel­lett 12 gyerek ismerkedik a tudományokkal az osz­tatlan 1—4 osztályban. Senki sem hiányzott és Szálas Irén képesítés nél­küli nevelő reggel nyolc órakor megkezdhette za­vartalanul a tanítást. A két elsős: Balogh László és Gyöngyösi Ilona „átvet­te” a leckét a szünetben, mert jól felelték olvasás­ból. Nem tétlenkedett a „tanító néni” sem, mert sok szemléltető eszközt gyártott az elmúlt héten, főként számtankártyákat az elsősök és nyelvtan- szókártyákat a másodiko­sok számára. Amikor el­búcsúzunk a fiatal neve­lőtől a harmadikosok ön-, álló foglalkozás keretében történelmi tárgyú olvas­mánnyal ismerkednek, a másodikosok pedig a ma­gyar nyelvtan titkaival. * Éppen a I/c osztályból jött ki Szentjóbi Szabó Tibor, a bajai Tóth Kál­mán Gimnázium igazgató­ja, amikor kerestük. Mate­matikaórát tartott, az el­sőt a szünet után. — Hogy telt el az ötven perc, milyen volt a hangu­lat? — kérdeztük. — Leckét nem kaptak a gyerekek. Azt tanácsoltuk, hogy pihenjenek sokat, sé­táljanak, sportoljanak, tölt­sék el hasznosan, a sza­bad időt. Örömmel tapasz­taltam, hogy „szépen hoz­ták” azt az anyagot, amit a szünet előtt tanultunk, a tíznapos távoliét nem okozott törést. Az óra má­sodik felében így zökkenő- mentesen térhettünk át az új ismeretek elsajátításá­ra. — Áz igazgató miként töltötte a tavaszi szünetet? — Frissebbnek érzem magamat, noha minden másnap ügyeletet tartot­tam, bent tartózkodtam az intézetben. (A közbülső napokon helyettesem tar­totta a frontot.) A szer­tárak állományát ellenő­riztük elsősorban és gaz­dasági ügyeket intéztünk. Felkerestem a városi ta­nács illetékeseit és néhány üzem vezetőjét az iskola jövőre esedékes fejújításá­nak előkészítésére. Nem le­het eléggé korán elkezde­ni az egyeztetéséit, a tárgyalásokat, a „talaj elő­készítését”. — A diákok szerveztek-e közös programot? — A KISZ-ben legjobb munkát végző fiúkat-lá- nyokaL veszprémi kirán­dulással jutalmazták. A végzős, negyedikes vizes osztály azokat a műtárgya­kat tekintette meg tanul­mányi kirándulás kereté­ben, amelyekről már ta­nultak. Jártak Kiskörén, a fővárosban és másutt. Kollégáimtól úgy értesül­tem, hogy a gyerekek na­gyobb része hasznosan és kellemesen töltötte a szü­netet * A helyszűke miatt csak egy-egy tanyai, falusi és városi iskolában szerzett tapasztalatainkról számol­hatunk be olvasóinknak. Ügy véljük, hogy a me­gyei összkép kevéssé tér el attól, amit ebben a cikk­ben megrajzoltunk. H. N. Begyújtják a kemencéket Kutatásokat folytat, újabb fejlesztéséhez megfelelő alapanyagot keres a Csong- rád—Bács megyei Tégla­ipari Vállalat. Eközben a működő üzemek a meg­levő kapacitás kihasználá­sával igyekeznek növelni a termelést, hogy enyhülje­nek a hagyományos falazó­anyag-ellátási nehézségei:. Az ország két déli me­gyéjét átfogó vállalat ké­pünkön látható keceli üze­me ugyancsak a termelés fokozására törekszik, bár a szükségesnél kevesebb a dolgozójuk. Az idei ter­vük már 5,5 millió tégla előállítására szól, ami 300 ezerrel több a tavalyinál A hónap elején indult meg az úgynevezett nvér­gyártás, megkezdték a ikodásokat a kéme be, melyeket a héten gyújtanak az égetéshez. Jókor jött az eső Fejlődésnek indulnak a tavaszi növények

Next

/
Thumbnails
Contents