Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
* oldal 1978. «mills 15, A pziigpiniszter otthon maradt Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke háromnapos hivatalos látogatásra Kanadába érkezett. Tulajdonképpen az lenne a logikus, hogy ez az út afféle kötelező szomszédolás legyen, olyan esemény, amelyet a protokoll- naptárban előjegyeztek és most elérkezett az ideje. Mosolyokban és kézfogásokban valószínűleg nem! lesz hiány, udvarias kiszólás is nyilván bőségesen akad majd. Mégis biztosra vehető, hogy abban a pillanatban, amikor Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfő kíváncsi kamerák nélkül négy- vagy többszemközt marad magas rangú vendégével, eltűnik a mosolyok és a szívélyes udvariaskodások jelentős része. „Az Egyesült Államok és Kanada vezetői — írja az Ottawa Journal című lap — még sohasem találkoztak ilyen nehéz körülmények között.” Az északamerikai kontinens minden ismerője egyetért abban, hogy ez a megállapítás korántsem túlzás. A két nagy ország között növekvő feszültség jelentkezik a gazdasági és politikai élet számos területén. Az egyik dilemma földrajzi tényezőkből ered, a különös, kettős szomszédságból. Kettős szomszédságot mondunk, mert nemcsak arról van szó, hogy Kanada egész déli határán az USA-val érintkezik, hanem arról is, hogy meszsze fent, egész észak-nyugati határa is közös a hatalmas déli szomszéd egyik államával, Alaszkával. A múltban több példa akadt arra, hogy az Alaszkában tevékenykedő amerikai polgári és katonai személyiségek átjáróháznak 'tekintették a sarkvidék kanadai felségterületét és Ottawa emiatt nem egyszer tiltakozott — igaz, nem sok eredménnyel. De a sarkvidék csak az egyik és nem is a legfontosabbak közé tartozó feszültségforrás. A kanadai ipar több mint a felét, 58 százalékát az amerikai nagytőke ellenőrzi. Ez a tény az egyik oka annak, hogy Kanadában a munkanélküliség aránya elérte a felnőtt lakosság nyolc százalékát. A hatalmas déli szomszéd azonos nyelvű és szinte korlátlan eszközökkel rendelkező sajtója, rádiója, televíziója szinte elsorvasztja a kanadai hírközlő szerveket és vállalkozásokat és ennek az anyagi vonatkozásokon túl politikai jelentősége is van. Trudeau tavalyi washingtoni látogatásakor Connally pénzügyminiszter orvoslást ígért néhány ilyen gazdasági sérelemre, ehelyett nem sokkal később nem enyhítések, hanem Kanadát sújtó szigorítások következtek be. Most a megfigyelők nem minden irónia nélkül nyugtázzák, hogy Conally kimaradt a delegációból... Igaz, helyette ott van Henry Kissinger, akinek a jelenléte viszont arra emlékeztet, hogy Ottawa sem a vietnami háborút, sem a NATO-t tekintve nem problémamentes partner Washington számára. Újabb hat amerikai repülőgépet lőttek le Partizánsikerek Vietnamban HANOI A Vietnami Demokratikus Köztársaság légvédelme pénteken lelőtt hat amerikai sugárhajtású repülőgépet. Az agresszor gépei több hullámban bombázták Nghe An, Ha Tinh és Quang Binh tartomány, valamint Vinh Lin köz- igazgatási székhely sűrűn lakott területeit. Ezzel 3478-ra emelkedett a VDK légiterében 1964 augusztus 5-e óta lelőtt amerikai repülőgépek száma. ■ f A GPA hírügynökség, a DIFK hivatalos hírközlő szerve pénteken összesítő jelentést közölt a 14. számú főútvonal mentén április 10-én és 11-én az ellenségnek okozott veszteségekről. A jelentésből kitűnik, hogy a népi felszabadító erők e térségben két nap alatt megsemmisítették az amerikai agresszo-' rok és dél-vietnami zsoldosaik 53 katonai járművét, megtizedelték az ellenség sorait, a levegőbe röpítettek egy lőszerraktárt, s légvédelmi ütegeik eltaláltak két ellenséges helikoptert. SAIGON Az amerikai légierő az An Loc körüli harcba ösz- szes rendelkezésére álló repülőgépeit és helikoptereit beveti — jelentik a nyugati hírügynökségek. Tömegméretű bombatámadásaival próbál rést ütni a hazafiaknak a tartományi székhely köré vont szoros ostromgyűrűjén. Pénteken B—52-es repülőerődök hat hullámban támadták a népi erőknek a város körül összevont alakulatait. Magában a városban tovább folyik az ellenfelek közelharca. A saigoni rezsim mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a népi erők elfoglalják An Loc városát. E tartományi székhely elfoglalása nyomán ugyanis a partizánok előtt szabaddá válnék az út a mindössze nyolcvan kilométerrel délebbre fekvő Saigon felé. Géprablás - sajtóértekezlettel LOS ANGELES A repülőgéprablások krónikája újabb színfolttal gazdagodott csütörtökön. Ricardo Chavez Ortiz mexikói származású szakács nyolc gyermek apja az amerikai Frontier Airlines légitársaság Denverből Phoenixbe tartó járatát hatalmába kerítette, Los Angelesbe parancsolta, majd fegyverét lóbálva nem kért egyebet, mint hogy sajtóértekezletet tarthasson a Boeing 737-es gép fedélzetén. Ezt a kívánságát az utalok és a személyzet egy részének szabadon engedése után teljesítették. Hamarosan megjelent a rádió és a televízió, s Chavez Ortiz négy, spanyolul tudó riporter előtt két órán át ecsetelte az Egyesült Államokban élő mexikóiak jogfosz- tottságát. „Bennünket, mexikóiakat, rettenetesen kizsákmányolnak ebben az országban” — mondta. — „Rájöttem, hogy sem nekem, sem a gyermekeimnek nincs semmi lehetősége, jövője itt.” Különben — folytatta — nem akart bűnt elkövetni, a géprablással csak népének jogaiért kívánt harcolni. Közölte, hogy ő is azok közül való, akiknek nem jut naponta háromszor étel, akiknek a jövedelme a legalacsonyabb. akik — minthogy kisebbségből valók — az igazságtalánságok zömét kénytelenek elszenvedni. Végezetül a géprabló bocsánatot kért a kapitánytól, majd így szólt: „Nos hát, kapitány úr, megadom magam. Itt a pisztolyom, láthatja, nincs benne töltény.” Az FBI Chavez Ortizt letartóztatta, majd a rendőrbíró vád alá helyezte. (Reuter, DPA, UPI, AFP, AP) Vérdíj a szépségkirálynőért Egymillió dollár vérdíjat tűztek ki a bangkoki hatóságok egy volt thaiföldi szépségkirálynő, a 19 éves „Miss Pratsiri” fejére. Az ifjú hölgyet „élve, vagy halva”, de mindenáron el akarják fogni. A szépségkirálynő ugyanis az ország Malaysiával szomszédos déli részében tevékenykedő gerillák propaganda főnöke. Legalább is ezt állítják róla a bangkoki katonai szervek. (AFP) Sztrájkok Lotharingiában Pompidou elnök pénteken folytatta lptharingiai körútját. E fontos iparvidék városaiban mondott beszédeiben az elnök igyekszik megnyugtatni . a növekvő munkanélküliség miatt nyugtalankodó lakosságot, s látogatása egyúttal a népszavazási kampány céljait is szolgálja. Az elnök Lotharingiában mondott eddigi beszédeiben arra hivatkozott, hogy a Közös Piac kiszélesítése fokozza majd egész Nyugat- Európában a gazdasági fejlődést, s ennek során megoldódhatnak; majd a lotha- ringiai iparvidék problémái is. Az elnök körútját több helyen sztrájkok és tüntetések zavarták meg. A Moselle völgyében számos üzemben összesen 17 000 dolgozó sztrájkolt, tiltakozva az üzembezárások következtében súlyosbodó munkanélküliség ellen. Akció Európáért Április 15-én mindenfelé Európában összegyűlnek a egykori ellenállók, a hajdani frontharcosok, antifa- sisz*ák és a háborús áldozatok képviselői. Sokatmondó jelkép i alatt rendezik majd a megemlékezéseket: Európa térképe előtt kinyújtott, egymáshoz közelítő kezeket ábrázol, annak jeléül, hogy akik a szimbólum jegyében összejöttek, sokfelől érkeztek. A múlt év novemberében az olasz főváros volt a színhelye annak az értekezletnek, amelyen döntés született az idei áprilisi megemlékezésről. Különleges jelentőséget adott a római konferenciának az a körülmény, hogy ott 19 országból mintegy háromszázan jöttek össze. Hősök és áldozatok — valameny- nyien megjárták a második világháború poklát. Szép számban akadtak köztük olyanok is, akik egymással szemben álló frontokon küzdöttek. Azon a novemberi értekezleten azonban nem azt firtatták, ki melyik fronton küzdött, hanem a közös feladatok, az egységes fellépés feltételeit munkálták ki. Napjaink közös teendője, az európai népek — társadalmi rendszerüktől független — azonos érdeke a kontinens békéjének és biztonságának megőrzése. Európa — a görög mitológia szerint — egyet jelent a messzire tekintővei, az éleslátóval. Nos, a kontinens népeinek együttműködésére tett lépések éppen abból a felismerésből fakadnak, hogy Európa jövője akkor látszik békésnek, biztonságosnak, konfliktusoktól és súlyos viszályoktól mentesnek, ha valamennyi országban az éleslátó, mesz- szire tekintő politika győzedelmeskedik, meghátrálásra kényszerítve mindennemű soviniszta rövidlátást, mondvacsinált ér- dekellentétet. Ez volt az alapgondolata a római találkozó felhívásának, amelyet most — az ott elfogadott határozat értelmében — eljuttatnak az egyes európai országok vezetőihez, törvényhozó szerveihez. Nem kétséges, hogy ez az áprilisi akció újabb fejezetet nyit az európai békéért és biztonságért már esztendők óta folytatott erőfeszítések történetében. Igaz, napjaink Európájában hallgatnak a fegyverek. Helyzetünk nem hasonlítható sem a háború sújtotta, súlyos agresszió ellen küzdő Indokinához, vagy a robbanásig feszült közel-keleti állapotokhoz. De azért fokozott és megkülönböztetett figyelmet érdemel minden olyan kezdeményezés, amely a kontinens országainak együttműködését, a népek egy- másratalálását hivatott elősegíteni. Büszkén mondhatjuk, hogy a szocialista országok — köztük hazánk is — kezdettől fogva mindent elkövettek az európai biztonsági rendszer megteremtéséért. Nemcsak a hivatásos politikusok konzultációi váltak mindennapos gyakorlattá, hanem megélénkült az úgynevezett népi diplomácia is, amely a társadalmi erők bevonásával keresi-kutatja az együttműködés feltételeinek megteremtését. Az utóbbiak sorában rendkívül jelentős esemény az április 15-i akció. A római fehívás újabb lendületet ad a kontinens békéjéért és biztonságáért kezdeményezett küzdelemnek, amelyben a hajdani frontharcosok és ellenállók, győzők és legyőzőitek mellett már az azóta felnőtt ifjú nemzedék képviselői is ott találhatók,. Jelképül az európai kontinens jövőjéért érzett felelősségnek, ami népeket és generációkat szólít közös cselekvésre. Példa nélkül állé törvény WASHINGTON. (MTI) Az amerikai szenátus megtiltotta az Egyesült Államok elnökének, hogy az országot hadüzenet nélkül hosszan tartó konfliktusba vigye. A — UPI szerint — példa nélkül álló törvényt a szenátorok 68:16 arányban hagyták jóvá. Sajátos vonása volt a szavazásnak, hogy a Fehér Ház heves ellenkezésével dacolva a Nixon-párti — republikánus — szenátorok kétharmada adta voksát a törvényre. A TASZSZ jelentése szerint mindez arra vall, hogy a kongresszusban és az országban növekszik a bizalmatlanság a katonai kalandokba bocsátkozó kormány külpolitikája ellen. Felhívják azonban Washingtonban a figyelmet arra, hogy a szenátusi határozat félintézkedés, mert nem vonatkozik a vietnami háborúra. A kötelező procedúrának megfelelően, a törvény most a képviselőház elé került. Az elnöki hatáskört korlátozó intézkedés szorgalmazói azzal érvelnek, hogy ilyen törvényre szükség van, mivel a II. világháború után az elnökök — had- seregfőparancsnoki minőségükben — mind gyakrabban kötelezik el az amerikai haderőt a kongresszus által jóvá nem hagyott célok mellett. Az Egyesült Államok alkotmánya értelmében a kongresszusnak kizárólagos jogköre sereget állítani, hadat üzenni és békét kötni. Atomfegyverek Japánnak? TOKIO (MTI) A japán lapok első oldalon számolnak be a japán szocialista párt legújabb kormányellenes parlamenti akciójáról, amelynek során egy amerikai titkos távirat nyilvánosságra hozásával leplezte le japán és amerikai körök arra irányuló mesterkedését, hogy nukleáris fegyverekkel szereljék fel a japán haditengerészeti erőket. A Mainichi Shimbun a dokumentumot nyilvánosságra hozó szocialista képviselőt idézi, aki sajtóértekezleten jeletette ki: alapos gyanúja, hogy Laird amerikai hadügyminiszter tavaly júliusi tokiói látogatása után megegyezés történt Japán atomfegyverekkel való ellátására, s ennek következtében alapvetően megváltozott a japán—amerikai biztonsági szerződés jellege. Adott körülmények között nem lehet többé arról beszélni, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyverektől mentes Okinawát szolgáltat vissza Japánnak —, mondotta a Japán Szocialista Párt képviselője, s aláhúzta az általa nyilvánosságra hozott dokumentum százszázalékos valódiságát A Yomiuri Shimbun szerint a szocialista párt leleplezése ismét kényelmetlen helyzetbe hozta és sarokba szorította a japán kormányt. Botrány a nemzetgyűlésen ISLAMABAD Az ellenzék tüntető kivonulása a gyűlésteremből, heves szócsata, teljes kavarodás jellemezte az 1970. decemberi választások óta pénteken első alkalommal összehívott pakisztáni nemzetgyűlés háromnapos ülésszakának megnyitóülését. A vihart az országban három év óta érvényes rendkívüli állapot további fenntartásának terve idézte elő. Közvetlenül az ünnepélyes megnyitás után szólásra emelkedett az egyik ellenzéki képviselő, aki korábban a kormányon levő néppárt tagja volt. Keményen bírálta a rendkívüli állapot fenntartását, s kijelentette, hogy nem bízik a kormányban. Felszólalását a többi ellenzéki képviselő helyeslő hangorkánja kísérte. 'Az ülést egy órára felfüggesztették. Közben a parlament épületén kívül is incidensekre került sor. Tüntetők tiltakoztak a rendkívüli állapot fenntartása ellen. A Bhutto vezette pakisztáni néppárt hívei tettlegesen bántalmazták 1-ket. A verekedést az ablakokból látták a képviselők is. A szünet után folytatták az ülést. Ekkor került sor az ellenzéki képviselők kivonulására. Khan Abdul Vali Khannak, az ellenzéki nemzeti Avami párt elnökének vezetésével mintegy ötven képviselő vonult ki a gyűlésteremből, tiltakozásul a rendkívüli állapot fenntartása ellen. A pakisztáni nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakát tulajdonképpen kettős céllal hívták össze: hogy bizalmat szavazzon Zulfikar Ali Bhutto kormányának és jóváhagyja a rendlnvm; állapot fenntartását.
