Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
4. oldal 1972. március 10. péntek cikkére a Petőfi Dlepe __ bár nem megnyugtató A Petőfi Népe február 8.-i számában megjelent „Múzeum a vonaton” c. cikk elolvasása után az a meggyőződésünk, hogy G. I. cikke nélkülözi a teljes tárgyilagosságot. A cikkíró ugyanis nem veszi figyelembe azt, hogy a kiskörös-kalocsai vonalon hosz- szú évekig a vonatok csak 30 km/ó sebességgel közlekedtek és gőzmozdonnyal, füsttel, korommal kellett a közönségnek megalkudnia. Azóta a vonalon a menetrendi sebességet 40 km/ó sebességre emeltük fel a talpfák megfelelő sűrítésével, s jó pár évvel ezelőtt leváltottuk a füstölő, kormoló gőzmozdonyokat is. Az említett kattogás és zakatolás felszámolása is folyamatban van, s ha a cikkíró jó megfigyelő, érezheti azt is, hogy mind rövidebb ésrövidebb vonalszakaszon zakatol a vonat, mert a 8 méteres sínmezők 24 méteres hosszra történő hegesztése folyamatos munkával megy. Tervezésünk szerint a még hiányzó 5 km-es szakasz hegesztése is öregcsertő— Kalocsa között még ez év első felében befejeződik. — Sajnos — tekintettel a sínrendszereikre — további sebességfelemelésre nincsen lehetőség mivel beruházásaink a IV. ötéves tervben, éppen a meghirdetett koncepciós törekvésekre figyelemmel, e vonalnál fontosabb területeken kerülnek megvalósításra. Az V. ötéves tervben azonban már e vonalra is sor kerül. A Ami pedig az elavult korszerűtlen kocsikat illeti, mi is tisztában vagyunk ezzel a körülménnyel. Az adott körülmények mellett azonban ezen a vontatási csomópontoktól távoleső területen egyelőre más lehetőségeink nincsenek. Eltekintve a téli időszaktól, a kocsik tiszták és kellemesen fűtöttek is. Eddig erre panasz nem érkezett hozzánk Sajnos, korszerűtlen konstrukciójuk miatt a fűtést csalc belsőégésű kályhákkal lehet megoldani, melyek tüzelőanyagát csak a kocsikban és külön e célra behelyezett ládákban lehet tárolni. Maguk a kályhák is korszerűtlenek, s előfordulhat, hogy helytelen kezelés miatt esetenként füst és széngáz is van az utastérben. Ebben sokszor maga az utazóközönség is vétkes, mert nem ismerve a kályhák rendszerét, öntevékenyen kezelni igyekszik azokat. A gördülőpark korszerűsítési tervei között szerepel ennek a vonalnak a kulturáltabbá tétele is. Az V. ötéves terv során előreláthatólag már itt is tudunk az állag fejlesztése mellett 6 részes új MDa szerelvényeket közlekedtetni, melyekben feltételezhetően már a cikkíró is utazhatott. Mindezek ismertetése mellett a szóban levő vonal utazóközönségétől megértést és türelmet kérünk, mert a fontossági sorrend folyamatos betartása mellett a következő évek során itt is igényeket kielégítő korszerűsítést hajtunk végre. Dr. Susla János osztályvezető III. Forgalmi Osztály * MEGJEGYZÉS: A választ köszönjük, habár az e vonal korszerűsítésére vonatkozó tervek ismertetése arról győzött meg bennünket, hogy hamarosan nincs kilátás a jelenlegi utazási körülmények jelentős javulására. Kivéve a kattogás, zakatolás enyhülését, mivel azok „felszámolása is folyamatban van” a sinmezők hosszabb távú hegesztésével. Persze, amikor G. 1. cikkíró szóvátette a szóban forgó I szakaszon utazók kényelmetlenségeit, hiába vígasz- I tolta volna magát — s má- i sokat — a gőzmozdonyok „leváltásával”. Az jó pár éve történt, a mostani állapotokat az aligha befolyásolja. „Eltekintve a téli időszaktól, a kocsik tiszták és kellemesen fűtöttek is.” Nos, éppen ez a baj; hogy „eltekintve a téli időszaktól”. Bár ilyenkor lennének tiszták, s kellemesen ! fűtöttek. S hogy az utazó- közönség nem ismeri a kályhák rendszerét? Mit csináljunk? Miért nem kapott erről politechnikai képzést? Meg aztán bizonyára azért igyekszik azokat szakképzetlenül, „öntevékenyen" kezelni, mert például éppen fázik, vagy fojtogatja a füst. Ja, még valamit. Azt se lehet a cikkíró szemére vetni, hogy az egykori 30 kilométeres óránkénti sebesség 10 kilométerrel való szédületes emelkedését nem észlelte. 40 kilométeres sebességnél még a mai kor — az űrrakéta korszakának embere is elkábul, elveszíti időérzékét. Megértettük, mi a perspektíva, mik a lehetőségek. De azt sem lehet zokon venni, ha a Duna mente mind jelentősebb ipari és kulturális centrumának lakói kicsit „vicinális sebességűnek” tartják a közvetlen hozzájuk irányuló vasúti közlekedés fejlődését T. I. Hetente 28 ezer naposcsibe Gondok és eredmények a keltetóállomáson A bajai keltetőállomás nagytermében egymás mellett sorakoznak a Gergely- féle keltetőgépek. Gál Ferenc. az állomás vezetője felnyitotta az egyiket — Átalakítottuk némelyiket Kutnyák-féle forgódobos rendszerűre — mondta. — Több tojást tudunk így elhelyezni és nem kell a tálcákat kézzel forgatni. Azonban van ennek hátránya is, ugyanis ha sok tojást teszünk bele, akkor nem elegendő a keléshez szükséges levegőmennyi- ség. Emiatt a többi gépet meghagytuk eredeti formájában. A hatalmas helyiségben rend, tisztaság. Fehér köpenyes asszonyok sürögnek a kieltetőszekrények között. Ellenőrzik a páratartalmat, hőmérsékletet, levegőellátottságot Alacsony tojnsár — Az idén 1 millió 690 ezer csibének megfelelő számú naposbaromfit keltetünk — folytatta az állomásvezető. — A szezonban a csávolyi Egyesülés Tsz öt keltetőgépét is béreljük. Kacsa-, liba- és tyúktojások kerülnek a keltetőtálcákra. A szokásos januári Indulás előtt majd egy hónappal korábban kezdtük a munkát a rémi Dózsa Tsz kérésére. Mintegy 85 ezer holland húshibrid csibe látta meg a napvilágot január első napjaiban. Most már teljes kapacitással dolgozunk és hetente 28 ezer Puhább lesz a zöldborsó A zöldborsókonzervekre évről évre visszatérő panasz, hogy kemények a szemek. A Kecskeméti Konzervgyár nyugati kísérletek alapján vizsgálatokat végzett. A borsó felöntésénél lágyított vizet használtak, s a szakemberek a minták elkészítése után három hónappal azt észlelték, hogy a borsószemek jelentősen megpuhultak, izük jobb. A Kecskeméti Konzervgyárban az idén folyamatosan bevezetik az új technológiát Szeret — nem szeret? A CÍMBE FOGLALT kérdés — vagy inkább töprengés ■— ebben az esetben nem az imádott kislány, vagy fiú szíve szándékának mikéntjére vonatkozik, hanem az egyáltalán nem imádott főnök érzelmeire. Találkoztam egy ismerősömmel, aki arról panaszkodott: úgy érzi, nem szereti őt a főnöke. No és...! miért baj ez? Kérdeztem. Engem sohasem szeretett a főnököm, mégis megvagyok. Sőt nagyon jól vagyok. Elvégzem a munkámat pontosan, kifogástalanul és fütyülök a főnök szeretetére. Az a fontos, hogy a munkámmal meg legyen elégedve. Az kevés — borongott tovább ismerősöm — legalább is nálunk nem elég a jó munka. Ha a főnök nem szereti az embert, akkor nincs béremelés, nincs előléptetés, jutalom, külföldre küldés. Minek soroljam tovább, te is tudod, minden a főnöktől függ, akit a főnök a kegyeibe fogadott, az, ha rosszul dolgozik, vagy erkölcstelenül él, akkor is „menő”, aki pedig ellenszenves a górénak, annak kilóghat a nyelve a munkától, akkor is mellőzik. Azt hiszem így általánosítva — ahogy panaszkodó ismerősöm megfogalmazta — sok a túlzás ebben a főnökről festett portréban. Ha viszont egyedi eseteknek tekintjük, amit elmondott. valószínű, sok az igazság benne. A főnök „hatalma” — helyesebben jogköre — a beosztottak elbírálásánál kétségtelenül döntő, de azért nem korlátlan. Általában a vállalaton vagy hivatalon belül nemcsak egy vezetője van a beosztottaknak. Vannak közbeeső vezetők és végül a „legfőbb főnök”. A végzett munka megítélése rendszerint több vezető véleményéből tevődik össze és a jutalmazások, kitüntetések is általában a vezetői kollektíva Véleménye szerint történnek. A vezetőkön kivül az alkalmazottak emberi értékeit méri a szakszervezet, a pártszervezet, és talán mindennél hitelesebben méri a dolgozó kollektíva, amelyben munkájukat vég- zik TKRMftqSEFTWBFN mindez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a főnök kedvezzen „liblingjeinek”, és háttérbe szorítsa ellenszenves beosztottait. Sajnos, egyes vezetők a beosztásukból adódó ilyen értelmű lehetőségeket ki is használják. A vezető nemcsak úgy élhet vissza hatalmával, hogy kiskirályoskodik, vagy gorombáskodik, hanem úgy is, hogy látszólag mindenkivel szemben kedves, barátságos, de egyébként szubjektiven, a személyes érdekeinek megfelelően ítéli meg beosztottait. Nem a jó munkát végzőket részesíti előnyben a hanyagokkal, felelőtlenekkel szemben, hanem a hízelgőket, a talp- nyalókat a jó szándékú bírálókkal, a jogos ellentmondókkal szemben. A SZOCIALISTA társadalomban minden vezetői beosztás nagy felelősséggel jár. Nemcsak a hozzáértést, politikai megbízhatóságot, hanem emberséget is kíván. Aki képtelen beosztottainak helyes megítélésére, aki nem a tehetség, rátermettség, a végzett munka alapján lépteti elő, vagy jutalmazza munkatársait, hanem a „szeret, nem szeret” elv alapján dönt emberek sorsa felett, az gyümölcsöző mag helyett maró mérget hint egészséges rendszerünk talajába, nem építi, hanem pusztítja társadalmunkat. Nem menthetjük azonban fel azokat sem, akik ahelyett, hogy harcolnának az itt-ott még előforduló, a közszellemet mérgező rossz vezetők ellen, inkább azt találgatják: „szeret...?” „nem szeret.,.?” Az ilyen emberek tápot adnak a szubjektivizmusnak, az öntömjénezésnek és lehetőséget teremtenek a hatalmi gaz burjánzásához. A szocialista társadalom vezetői és beosztottai között a jó vagy rossz viszony nem épülhet személyes szimpátiára. A vezető és a beosztott értékítéleténél egyaránt reális és alapvető mérce a munka és a szocialista közösség által megkívánt emberi magatartás. A vezető lehet részrehajló, szubjektív, de a közösség soha. És ha a „szeret”, vagy „nem szeret” egyáltalán szóba jöhet vezetők és beosztottak között, akkor a meghatározó mindig a kollektíva. Kétségtelenül rossz érzés, ha valaki tudja, hogy főnöke nem szereti. Ebből valóban sok hátránya származhat. De még ennél is rosszabb érzés, ha egy főnök kénytelen tudomásul venni, hogy a beosztottai nem szeretik. Az ilyesminek csak egy vége lehet, a főnök megy, a beosztottak maradnak. ÉPPEN F.7ÉHT — a mi közösségünkben — nem a beosztottaknak kell harcolniuk a főnök szeretetéért, hanem a főnöknek kell küzdenie a beosztottak bizalmáért. Sz. P. tojást helyezünk be a keltetőgépekbe. Az állomás egyik fontos feladata, hogy a háztáji gazdaságokat ellássa naposcsibével. Ezért ebben az évben 150 ezer New Hampshire fajtát keltetnek. Háztájiban még elfogadható ez a kéthasznú (tojás és hús), igénytelen, viszonylag kis termelésre képes baromfi. — Az új hibridfajtákat a parasztasszonyok nem szívesen fogadják. Bár többször ajánlottunk jobb gazdasági tulajdonságokkal bíró fajtákat. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a csirke- tartási kedv az utóbbi évben csökkent Ennek oka az, hogy a háztájiban megtermelt tojást olcsón tudják értékesíteni. A másik ennél sokkal lényegesebb gond, hogy a városban és a járásban indító és nevelő tápot nem lehet kapni. Ha van is olykor-olykor, nagyon kevés és így a gazdák többsége nem jut hozzá. Hiányos tápellátás A gazdaságos csibeneveléshez ma már nélkülözhetetlen a táp használata. Enélkül lényegesen drágábban és lassabban nevelhetők fel a csibék. Nem kifizető a tartása és a tenyésztése. Baja piacáról is „eltűntek” a csirkét árusító őstermelők. A BOV élő csirkét nem ad el. A tsz-ek is ritkán árulnak. Ha egy kiskereskedő nem kínálná a piacon a rántani való csirkét — konkurrencia híján elég magas áron — a bajai háziasszonyok hetekig nem tudnának vásárolni ebből a kedvelt baromfiból. A tápgondok enyhítésében a termény forgalmi vállalat tudna segíteni. De ott sem talált megértésre a keltetőállomás ésszerű, jó javaslata, amelyről Gál Ferenc így beszélt: — Szívesen vállaltuk volna, ha a terménvforgalmi „rajtunk keresztül” juttatna indító és nevelő tápot a gazdáknak. Például minden naposcsibe után 20 dekát jó lenne, ha adhatnánk. Ez részünkre nagyobb munkát jelentene, de megérné — elsősorban a csibenevelő gazdáknak. Nem beszélve a vásárlókról, akik így rendszeresen és olcsóbban is jutnának élőcsirkéhez a piacon. Február közepén elkezdték a kacsatojások keltetését is. A bátmonostori Kossuth Tsz-ben levő 360 pekingi törzskacsa tojását használják fel. Az idén 240 ezer naposkacsát ad el a keltetőállomás. Hagyományos fajta a rajnai lúd, amelyiket ezen a területen tenyésztenek. Az idén a legtöbbet a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz vásárol, mintegy 100 ezer darabot, a szakmáid Reménység Tsz pedig 70 ezret Jó a kelési átlag A keltetőállomás szakemberei válogatják ki a tojótörzsállományt, megszervezik a tojásszállítást és a naposbaromfi eladását. A tyúktörzs nagy része a bajai Micsurin Tsz-ben van, de mintegy 3 ezer tojót a magántermelők gondoznak. A beszállított tojásokat gondosan átvizsgálják. — Az átvételkor a tojás alakjára figyelünk és lám- pázással a belsejébe igyekszünk bepillantani. Tapasztalataink szerint azokkal a tojásokkal van gond, amelyeket hideg, vagy nedves helyen tároltak. Szakembereink rendszeresen ellenőrzik a törzsállományt tartó gazdaságokat, és ahol rendellenes tojástárolást ta~r pasztáinak, felhívják ennek káros következményeire a gazdákat. A keltetőállomáson eddig a kelési átlag 83 százalékos volt Ez jónak mondható, de a jövőben még ezen is javítani szeretnének. A keltetőállomás vezetője még elmondta, hogy fáradoznak azon, hogy egy-két tsz-ben pulykatörzsállományt alakítsanak ki és 1973-ban a nagy testű Mecsek-fajta pulyka tojásait is keltethessék. Csabai István „Lefaragott” határidők Az alig néhány éves múlttal rendelkező Kiskunhalasi Építőipari Vállalat jó eredményekkel fejezte be a múlt évet. Tervüket 48 millió forint helyett 49-re teljesítették, nyereségük elérte a 4,7 milliót és sikerült 8,9 százalékos bérfejlesztést is végrehajtanak. A vállalat dolgozói jó munkájuk eredményeként 10 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. Csapó István igazgató elégedett az idei év kezdésével. — Az építők részére igen kedvező volt az enyhe tél — mondja — Nem utolsósorban ennek is köszönhetjük, hogy sikerül megvalósítani elképzeléseinket. s néhány átadási határidőből hónapokat is sikerül „lefaragni”. A kiskunhalasi KISZ-telepen például a 16 millió forint költséggel épülő korszerű 12 tantermes iskolát december 20. helyett már augusztusban át tudjuk adni és szeptemberben megkezdődhet itt a tanítás. Ehhez hasonló határidő-módosítást sikerül elérnünk a sportpálya építésénél is, illetve az itt épített öltözőfürdő-szertár átadásánál. Ez az építkezés azért is fontos és sürgős, mert a régi sportpálya területén lakások épülnek, de csak akkor kezdődhet ott a munka, ha az új sportpálya már átadásra kerül. Itt a 3,5 millió forintért épített, egyszerre hat sportcsapat részére elegendő létesítményt szeptember 30. helyett már májusban átadjuk és a nyáron itt lehet , rendezni a sporteseményeket. Azt hiszem, a vasutasoknak is örömet szerzünk a székházuk átadásával. A régi székház helyén épült a 100 lakásos ház és ezzel szemben most egy korszerű, a kulturális igényeket kielégítő épületet adunk át a május 30-i határidő — előtt. Az első félévben tovább növeljük a boldog lakástulajdonosok számát is. A kiskunhalasi 100 lakásos házban még az első félévben átadunk — határidő előtt — 43 lakást. Kecskeméten pedig 21 úi lakásba költözhetnek be a nyáron az új lakók. u O. E.
