Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
t oldal 1972. március 9, esfltOrtdk Közgyűlések után Mozgalmasak az 1972-es esztendő első hónapjai a mezőgazdasági szövetkezetek életében. A zárszámadási közgyűléseken kívül eseményszámba megy a kongresszusi készülődés. Mindenütt megválasztották már a területi szövetségek értekezletére a küldötteket Egyik-másik gazdaságban a zárszámadási közgyűlésen történt a választás, másutt külön összejövetelt tartottak. Ugyanezekben a napokban zajlanak le a terv- ,tárgyaló közgyűlések. A küldöttválasztó értekezleteket sok helyen összekapcsolták a vezetőség újjává- lasztásával. Az eseményekről legtöbb információ a területi szövetségekhez érkezik. A Homokhátsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Területi Szövetségénél nemrég ösz- szegezték a zárszámadási és küldöttválasztó közgyűlések tapasztalatait. Az érdekképviselet munkatársai nyolcvanöt szövetkezeti összejövetelen vettek részt, tehát személyes benyomásokkal is rendelkeznek. Közösségi szemlélet Általános vélemény, hogy a közös gazdaságokban mindenütt megtárgyalták már előzetesen az elmúlt évi munka és a mérleg- eredmények összefüggéseit. A brigádgyűléseken, üzemegységekben lezajlott eszmecserék elősegítették, hogy a szövetkezeti gazdák tisztábban látták a zárszámadás alakulását. Egyes gazdaságokban előre, Írásban eljuttatták a tagoknak a rövidebb lélegzetű értékeléseket. A közgyűlések vitáiban a közösségi szemlélet, a szövetkezeti gondolkodás jelentkezett. Az érdeklődést az is bizonyítja, hogy a statisztikák szerint a tagság 75—90 százaléka részt vett a közgyűléseken. A nyilvántartások azt tükrözik, hogy a meg nem jelentek igazoltan maradtak távol. A tapasztalatok számos általános jelenségre utalnak. Már az előkészületek során, de a közgyűléseken is jelentkezett, hogy a szövetkezeti fejlődés túlhaladta a részes művelést. Azokban a szövetkezetekben, ahol ez a jövedelemelosztási forma még számottevő, feszültségek jelentkeztek. Példa erre az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet, ahol a vezetés és a tagság közötti kapcsolat emiatt romlott meg. Ez a forma nem segíti a közös alapok fejlődését sem. A művelést egyébként is nehezíti a tagság elöregedése, az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiány. A fiatalok elmennek Az is megfigyelhető, hogy a főleg alkalmazottak és családtagok köréből kikerülő új belépők száma nem tart lépést a kilépésekkel, és a tagság természetes csökkenésével. Nem jellemző a fiatalok szövetkezetbe lépése. Ellenkezőleg. A kecskeméti Üj Tavaszból például számos fiatal távozott el. Ebben a gazdaságban az átlagos életkor jelenleg is 57 év, a járadékosok és nyugdíjasok aránya a tagság összlétszámúhoz viszonyítva 48 százalék. Mindezt a termelés korszerűsítésével, gépesítéssel lehet ellensúlyozni. A munkakörülmények javítását sok helyen sürgették. A vezetőséget arra kérték, hogy többet törődjenek a szociális ellátással, fürdők, öltözők építésével, üzemi konyhák létesítésével. Számos hozzászóló utalt arra, hogy ideje volna napirendre tűzni a traktorok korszerűsítését, olyan szempontból is, hogy a konstruktőrök figyelembe vegyék az ember biológiai felépítését. Az egyik tiszakécs- kei közgyűlésen így fogalmazták meg: az előző húsz esztendő alatt számos traktorost képeztek ki, de alig maradtak közülük a gépen. Traktorosként senki sem megy nyugdíjba. Az emberi : Pamut os szervezetet nagyon igénybe veszi a rázós ülés. Kevesebb veszteség Ellentmondásos esztendőt zártak a gazdaságok a termelési eredményeket tekintve. A jó gabonatermés mellett egyéb szántóföldi kultúrákban nem kielégítők a hozamok. Kukoricából, burgonyából és zöldségfélékből általában gyengébb eredmények születtek. Különösen a tömegtakarmányok termésmennyiségének csökkenése okozott gondot, kedvezőtlenül hatott az állattenyésztésben. Az amúgy is alacsony tejtermelés egyes helyeken tovább csökkent. Az előzetes megállapítások szerint a homokhátsági körzetben hat termelőszövetkezet és hét szakszövetkezet zárt veszteséggel, illetve alaphiárinyal. ösz- szesen 22,3 millió forint a veszteség. Ez az előző évinél mintegy 30 százalékkal kevesebb. A legnagyobb hiány a kiskunfélegyházi Vörös Október Termelő- szövetkezetnél jelentkezik, megközelíti a 9 milliót. A jelentős veszteség okainak elemzése, vizsgálata most folyik. K. S. Kiskunhalason három évvel ezelőtt nyolcvan dolgozóval kezdte neg a termelést a Pamutnyomóipari Vállalat telepe. Azóta j sok minden történt, s a jelek arra mutatnak, hogy a textilipar mély, erős gyökereket vert Kiskunhalason. — Jelenleg 370 felnőtt és 25 ipari tanuló dolgozik itt és szerez egyre nagyobb jártasságot a szakmában — mondja Karácsonyi György telepvezető — Bizony, három év alatt nagyot léptünk előre. A múlt év szeptemberében megkezdte a termelést az ötven szövőgép is, itt tanulnak, gyakorolják a szövést azok, akik alapító tagjai lesznek már épülő, 800 gépet számláló nagyüzemünknek. Dolgozóink szakmai fejlődésére jellemző, hogy a napokban olyan eredmények születtek a csévélőben, és a szövődében, amelyek azt bizonyítják, hogy erősen közeledünk a fejlett, régi üzemek meny- nyiségi és minőségi színvonalához. A csévélőben például az első hónapokban, a mostanival azonos körülmények között a tér-1 melés 24 óra alatt alig érte az a 4—5 tonnát. Most megszületett az eddigi legnagyobb, a 24 óra alatti 20 tonnás eredmény. A szövődé teljesítménye az első hetekben ezer— ezerkétszáz méter volt, s most itt is rekordról beszélhetünk, szerdán 24 óra alatt 5200 méter anyag futott ki a gépekből. Mindkét tény nagyon biztató, tanúsítja lányaink, asszonyaink növekvő hozzáértését. Létszámunk különben márcus közepétől megnövekedik, Kecelről megindul a „tanulójárat”, Autóbusszal jár majd naponta Szegedre harminc asszony és lány és ott ismerkedik meg egy éven keresztül a szövőszakmával. Ha megszerzik a képesítést, akkor majd mi foglalkoztatjuk őket az addigra talán valamennyire elkészülő új üzemben. — Tudomásom szerint még az idén megkezdi az új szövődében 200 gép a termelést. — A tervekben ez szerepel és korábban mi is azt hittük. — mondja mérgesen a telepvezető. — Sajnos, a jelek arra mutatnak, hogy legalább féléves „csúszás” lesz. A Bács megyei Építőipari Vállalat helyi építésvezetőségének munkájával a legteljesebb mértékben elégedettek vagyunk, nem úgy azonban az anyagellátásukkal. A tetőszerkezethez szükséges trapézlemezek szállítását a Könnyűipari Szerelő Vállalat a kritikán aluli módon végzi. A 11 ezer négyzetméteres felületből alig 50 százalék készült el, ahogy érkezik a lemez, az építők úgy rakják fel, azután — szinte karba tett kezekkel mérgelődve várják az újabb vontatott szállítást. A lemezeknek különben már decemberben mind itt kellett volna lenniök. így aztán szeptemberben valószínű nem kezd „zakatolni” 200 gépünk, ami az egész népgazdaság számára is érzékeny kiesést jelent. Nem kell sóikat számolni ahhoz, hogy megállapítsuk, mit jelent napi 30 ezer méterrel kevesebb áru ... Ha megkezdődne a lemezek gyors szállítása, a Bács megyeiek biztosan sokat behoznának a késésből ... Opauszky László A földtől a pultig Egymillió tonna szőlő, másfélszer annyi gyümölcs, 1,8 millió tonna zöldség, 340 ezer tonna vágómarha, kétszer annyi vágósertés, 245 ezer tonna vágóbaromfi. 18 millió hektoliter tej, 2,6 milliárd tojás: ezek a számok mutatják, hogy évente mennyit termel a magyar mezőgazdaság. Sorolhatnánk természetesen a 15. Az Egyesült Államok csak 1863-ban vezetett be nemzeti pénzegységet; ekkor bocsátoták ki a „greenbacks”- nak nevezett első amerikai bankjegyeket. Nemsokára azonban ezeket a bankjegyeket is hamisítani kezdték. A kormány kénytelen volt erélyes intézkedéseket tenni. Ebben az időpontban született meg a Secret Service is. A „BERNHARD-MÜVELETr Most pedig hadd beszéljünk a nemzetközi hamisítások történetének minden rekordot megdöntő, legnagyobb pénzhamisítójáról: Adolf Hitlerről... Julius Mader könyvének, a Haramiák kincsének egyik fejezete. A papírfegyver címet viseli; pregnáns jellemzése ez a cím annak a célnak, amelyet a történelem legnagyobb pénzhamisítási akciója tűzött maga elé. A III. Birodalomnak azért volt szüksége e hamis bankjegyekre, hogy hadiipara számára csak devizával beszerezhető nyersanyagokat vásárolhasson a semleges országoktól, hogy megfizethesse „ötödik hadoszlopának” zsoldosait, valamint kém- és szabotőr- hadseregét, s végül, hogy aláaknázhassa Hitler ellenfeleinek gazdasági életét. A hamis bankjegyek gyártását az SD-re bízták (Sicherheitsdienst, ami fordításban biztonsági szolgálatot jelent, lényegében azonban a Himmler vezette kémszolgálatot jelölte). Az „Andreas-művelet” fedőnevű akcióban a legjobb német szakértők: matematikusok, papírgyárosok, vésnökök, litográfusok, nyomdászok stb., működtek közre. Az akció 1939-ben kezdődött. 1941 márciusában az SD egy megbízottja Svájcba utazott a grünewaldi (Berlin) kis műhelyben készült első hamisított font sterling bankjegyekkel Egy zürichi bankba vitte a pénzt, s kérte, vizsgálják meg, mert a feketepiacról szerezte be őket... A svájci szakértők semmit sem kifogásoltak, a font sterlingek tökéletes utánzatok voltak. Később egyébként az Angol Bank szakértői sem fedeztek fel semmilyen különbséget az igazi és a hamis font sterlingek között. 1942 őszén a „vállalkozás” irányítását Bernhard Krüger SS-Hauptsturm- führerre bízták, aki a Birodalmi Biztonsági Főhivatal, az RSHA VI. hivatala „F” csoportjának főnöke volt. Krüger abban a megtiszteltetésben részesült, hogy neve után az akciót „Bernhard-művelet”-nek keresztelték el. Bernhard Krüger egyébként a „fekete egyenruhás hóhérok” világának más ismert alakjaival — Schellenberggel és Skorzeny-vel — működött együtt. A kis műhelyt a sachsenhauseni láger 18/19-es tömbjébe költöztették, s ettől kezdve a „Bernhard-művelet” külföldi pénzt gyártó nagyüzemmé alakult át. Az üzem munkásait a sachsenhauseni. buchenwal- di, dachaui, auschwitzi hitlerista gyűjtőtáborok foglyai közül válogatott ki; 1944 elején a munkások száma száznegyvenre emelkedett. Nincs pontos adat arra nézve, mennyi bankjegyet gyártottak Sachsen- hausenban. Julius Mader véleménye szerint az itt nyomott angol bankjegyek száma 8 900 000 darabra tehető, összesen 134 600 000 font sterling névértékben. Jelentős összeg volt ez, hiszen 1933-ban a brit birodalom egéz aranykészlete 137 000 000 font sterlingre rúgott A nácik nyomtatta hamis bankjegyek névértéke tehát csaknem egyenlő volt a birodalom arany- készletével, amelyet az Angol Bank őrzött a londoni Threadneedle Street-en. Más becslések szerint Európában, Ázsiában és Afrikában kb. 12 000 000 font ösz- szegű hamis angol bankjegyet hoztak forgalomba. Az amerikai titkosszolgálat által a háború után előterjesztett úgynevezett McNally-jelentés azonban, amely ezt a számot említi, a hamisított bankjegyek egész mennyiségének csak 9 százalékát tudta felölelni Angliában 1943 vége felé figyeltek fel először a hamis bankjegyekre. Az Angol Bank azonnal beszüntette a tíz fontnál nagyobb értékű bankjegyek kibocsátását, 1945 március 24-én pedig be is vonta ezeket a bankjegyeket. Csakhogy a „papírpénz-bombázás” (ez volt a „Bernhard-művelet” másik neve) idején a nácik rengeteg ötfontos bankjegyet is nyomtak. Pár héttel a hitleristák fegyverletétele után az Angol Bank kénytelen volt bevonni, pontosabban visz- szaváltani az ötfontos bankjegyeket is. A „papírpénz- bombázás” elnevezés nem volt véletlen. íme. mit ír Walter Schellenberg, a hamisítók egyike, emlékiratában: (Folytatása következik) Közvetlen árusítás A zöldség, a gyümölcs, a baromfi és a tolás tartozik az élelmiszereknek abba a csoportjába, amely ebből a szempontból a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. Egyáltalán nem közömbös például a hús és a tej útjának alakulása sem, a legtöbb szó azonban feltétlenül arról esik. hogy az előbb kiemelt áruk hogyan jutnak el a termelőktől a fogyasztókhoz. Sokan hajlamosak rá, hogy ezt az utat könnyedén megrövi- díthetőnek tartsák. Javaslatuk rendszerint az, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok létesítsenek a mainál sokkal több elárusítóhelyet, ahová közvetlenül szállíthatják portékájukat. Így —mondják — kiküszöbölhetők a közbeeső állomások, raktározások. s ennek következtében számottevő költségek maradnak el. kisebb lesz a minőségromlásból eredő veszteség, frissebb, szebb, jobb árut, olcsóbban vásárolhat a fogyasztó. ...vagy közvetett értékesítés Tévedés lenne azonban feltételezni, hogy a közvetlen termelői értékesítés általánossá, vagy uralkodóvá tétele minden problémát megszüntetne. A nagyüzemi termelést nem lehet elaprózott tételekből álló értékesítéssel párosítani. Ahol nagy mennyiségű áru kerül le a földről, ott feltétlenül szükséges, hogy amit megtermelnek, azt biztonságosan és ne csip-csup részletekben adhassák el. Számításba kell venni azt is, hogy egy-egy gazdaság önmaga még a zöldséggyümölcs boltot sem képes ellátni mindenféle szükséges áruval. Minél inkább szakosodnak a nagyüzemek, ez a tény annál lényegesebbé válik. Több termelőszövetkezet együttműködése, társulása kell tehát ahhoz, hogy gazdag választékú, jól ellátott üzletet, árusítóhelyet lehessen fenntartani. Erre különben van mód; sok termelőszövetkezet csinálja is. Ha viszont belegondolunk, milyen szállítási, szervezési feladatokat jelent az üzlet rendszeres ellátása megfelelő árucikkekkel, nem nehéz belátnunk, hogy a közvetlen értékesítés sem olyan egyszerű dolog, mint első pillanatban látszhat. Ä termelés és az értékesítés összhangja Akármerről közelítjük meg a kérdést: miképpen rövidíthető meg az áru útja, ugyanarra a következtetésre jutunk. Ennek pedig az a lényege, hogy a közvetlen értékesítésnek csak kiegészítő szerepe lehet. Gazdaságossági számítások alapján kell eldönteni, hogy milyen esetekben ésszerű a forgalmazásnak ez a módszere. A fő forma azonban ezentúl is a szerződéses értékesítés lesz, J A múlt évben befejeződött a MÉK-vállalatok korszerűsítése. Ma már termelői érdekeltségű a zöldség- és gyümölcskereskedelem egész szervezete. Irányításában a termelőszövetkezeteké a főszerep. Végeredményben tehát főként rajtuk múlik, hogy az adott keretek és lehetőségek között hogyan rövidítik meg az áru útját, G. P, búza, a kukorica, a cukorrépa és más növények, valamint jó néhány, itt nem említett állati termék adatait is. Maradjunk azonban azoknál a cikkeknél, amelyek legalkalmasabbak arra, hogy lássuk, milyen az áru útja a földtől az üzletpultig?
